Nyeregtető

Tető van a feje felett – tartja a mondás. Valóban, akinek tető van a feje felett, nem kell aggódnia, ugyanis ez az épület egyik legfontosabb eleme. A tető a ház felső és az időjárási viszonyoknak leginkább kitett része, amely megvédi a belső teret a kedvezőtlen légköri hatásoktól, a túlmelegedéstől, valamint a hőveszteségektől. A tetők három fő részből állnak: a fedélszerkezet a tető tartószerkezete; a héjalás vagy fedés a tető lefedésének szakkifejezése; és az oromfalak, ha egyenes záródású tetőről beszélünk.

A tető alsó, vízszintes, a fal vonalán kiterjedő részét eresznek, míg a felső egyenes vonalú, vízszintes élét, ahol a két tetősík találkozik, tetőgerincnek nevezik.

A tető fontosságáról nagyon sokat elárul az a tény, hogy a tetőn keresztül akár 30%-os hőveszteség is keletkezhet. 

A tető fontos építészeti elem, különböző építészeti stílusokra különböző tetőtípusok jellemzők, például a meredek gótikus tetők.  

A tetőknek két alapvető felosztása van. A dőlésszög szerint a tetőket lapostetőkre (10 foknál kisebb lejtésű, vagyis 3-10 fokig) és ferde tetőkre (30-60 fokos dőlésszögű) osztjuk. Vidékünkön leggyakoribbak a 10-45 fokos dőlésszögű tetők.

A ferde tetők alakjuk szerint feloszthatók: félnyeregtetőkre, nyeregtetőkre, kontyolt nyeregtetőkre és manzárdtetőkre. Ezúttal a nyeregtetőkre fókuszálunk.

Hazánkban a nyeregtető a leggyakoribb választás, elsősorban azért, mert megfelel az éghajlati adottságoknak.

Mi a nyeregtető?

A nyeregtető egy egyszerű, régóta népszerű tetőidom, ami főként vagy két eltérő vagy két azonos hajlásszögű tetősíkkal van határolva, vagyis csak két oldala van, a végei pedig minden esetben egy oromfallal zárulnak. Mondhatni azt is, hogy a két tetősík a tetőgerincnél találkozik, és A betűt formáz. Az esővizet és a havat ennek a formának köszönhetően oldalról le lehet vezetni.

A nyeregtetőt két tetősík alkotja.

A nyeregtetőre tehát a tetőszerkezet alatt látható oromfalak jellemzőek, amelyeknek köszönhetően a tetőtérben vagy a padlástérben jobb természetes megvilágítás lehetséges.

A nyeregtetőből kiindulva számos tetőtípus származik, például a manzárdtető, a tetőablakkal vagy a tetőerkéllyel rendelkező tető stb.

A nyeregtetők a stabilak, kiválóan ellenállnak az erős szélnek és a szélsőséges időjárási viszonyoknak. 

Bár a nyeregtető a tetősíkok elrendezése alapján egyszerű tetőnek számít, a fesztávtól, így a terheléstől függően összetett is lehet.

A nyeregtető előnyei

A nyeregtetőnek számos előnye van, amelyeknek népszerűségét köszönheti: 

• Hatékony vízelvezetés – ezen kritérium szerint a nyeregtető az egyik legjobb megoldás, ugyanis akadályok nélkül lehetséges a víz elvezetése.
• Megfizethető árak, mivel nincsenek bonyolult megoldások – a nyeregtető általában a legkifizetődőbb megoldás. Lényegesen olcsóbb a komplex tetőtípusokhoz képest, mivel csupán két ferde tetősíkból áll, nem igényel bonyolult kivitelezést.
• Egyszerű és gyors munkavégzés
• Lejtők (dőlésszögek) széles választéka – a dőlésszögek tekintetében a nyeregtető rugalmas, 15 és 60 fok között bármi elfogadható.
• Alkalmas többféle épülethez – segédépületek, gazdasági épületek, házak, garázsok, nyaralók stb. készülnek nyeregtetővel.
• A hasznos tér könnyen kihasználható – a nyeregtető jó lehetőségeket kínál az alatta lévő tér kihasználása szempontjából is, a tető alatti teret könnyen lakótérré alakíthatja.

A nyeregtető rendkívül stabil, ugyanakkor kiváló vízelvezetést tesz lehetővé.

Említettük, hogy a nyeregtetőnek különböző lejtése (dőlésszöge) lehet. Fontos azonban rámutatni arra is, hogy a tetősíkok alatti tér kihasználhatósága a tető lejtésének a függvénye. A 20-45 fok közötti dőlésszögű nyeregtető alatt akár lakóteret is kialakíthat. A legkisebb hasznos magasság 1,50 méter.

Az oromfal a nyeregtető magasságának szabályozására szolgál, és befolyásolja a tető alatti hasznos területet. Minél magasabb az oromfal, annál magasabb a tetőtér mennyezete. 

Hogyan készül a nyeregtető?

A nyeregtető készítésénél először le kell mérni az épületet, hogy kiszámítsuk a szükséges anyagmennyiséget és a tető legjobb lejtését. Milyen méréseket, illetve számításokat végeznek? Lemérik az épület alapjának a hosszát és szélességét (a tetőszerkezet megfelelő felszerelése érdekében); valamint a falak magasságát.

A tető lejtése elsősorban az adott terület éghajlati viszonyaitól és a tetőfedéstől függ. A sok csapadékkal rendelkező területeken a könnyebb vízelvezetés érdekében nagyobb lejtés javasolt.

Ezután elkészítik a tetőszerkezet vázlatát. A nyeregtető gerendákból és szarufákból áll. A gerendák adják a tető alapját, a szarufák pedig a stabilitást és a tetőburkolat megfelelő beépítését biztosítják. Az ácsok különös figyelmet fordítanak a tetőalap beépítésére, hogy biztosítsák a tető megfelelő lejtését és stabilitását. Először a tetőt hordó alapgerendákat, majd a szarufákat, végül a tetőburkolatot szerelik fel. A vízszivárgás elkerülése érdekében ügyelni kell a tetőburkolatra. Végül felszerelik az ereszcsatornákat és egyéb elemeket, amelyek biztosítják a megfelelő vízelvezetést a tetőről.

Ahol a két tetősík találkozik, tetőgerincnek nevezik. A tetőgerinc fontos a szerkezet tartóssága miatt, emellett a vízzáró szerepe is van.

A tetőszerkezet általában fémből vagy fából készül, míg a tetőfedésnél különféle anyagokat használhatnak, például kerámia tetőcserepet vagy beton tetőcserepet, tegola zsindelyt, fémlemezt.

Az energiatakarékos otthon biztosítása érdekében a megfelelő hőszigetelésről sem szabad megfeledkezni. Hőszigetelő anyagként általában ásványgyapotot és hungarocellt használnak, ami télen megakadályozza a hőveszteséget, nyáron pedig a túlmelegedést. A hungarocell olcsóbb és könnyebben felszerelhető, ezért népszerűbb, viszont az ásványgyapot jobb megoldást jelent. A kőzetgyapot ugyanis jobb páraáteresztő képességgel rendelkezik, jobb hangszigetelő, és a beépítéshez is rugalmasabban alkalmazható.

A hőszigetelés hatékonysága érdekében fontos, hogy megfelelő vastagságú legyen.

A tetőtér szigetelésének az ára a szigetelés vastagságától és típusától, a beépítés módjától és a kivitelezőktől függ. Például egy 30 cm vastag üveg- vagy kőzetgyapot hőszigetelés ára párazáróval és munkadíjjal együtt 10 000 - 20 000 Ft/m2 között mozog.

A tetőtér, vagyis a padlás szigetelésére megbízható szakembert keres? Kérjen ingzenes ajánlatot  és kötelezettség nélkül a környék tapasztalt és minősített szigetelési szakértőitől.

A tető tartóssága érdekében fontos, hogy minden tetőelemet megfelelően szereljenek fel. A tető ára elsősorban az alapanyagoktól (tégla, beton, fém), a típustól, vagyis a tető hajlásszögétől (lapos, ferde,) és természetesen a mestertől függ. A tető ára tartozékokkal együtt nagyjából 8 000 - 25 000 Ft/m2 között alakul. A régi tető felújításának ára, mivel a javítások a régi anyag eltávolításával és elszállításával járnak, 25 000 - 60 000 Ft Ft/m2 kezdődik.

Tetőfedésre megbízható szakembert keres? A környéken gyorsan és egyszerűen tapasztalt tetőfedőket találhat. Hogyan? Teljesen ingyenesen és kötelezettség nélkül kérhet ajánlatot, majd választhat a megfelelő minősítésű tetőfedő szakemberek közül!