Tartalomjegyzék
- Vasgyári Szent István Király templom - a munkáskolónia közösségi központja
- Miskolc-Felsővárosi Református Templom - hagyományos formák modern környezetben
- Lillafüredi Palotaszálló és függőkert - kastélyhangulat a Hámori-tó felett
- Miskolctapolca Barlangfürdő - természetes barlangok és a fürdőépítészet találkozása
- Avasi kilátó - Miskolc modern építészeti jelképe
- Városháza - történelmi épületek és kortárs bővítés
- Miért érdemes Miskolcra látogatni?
Ebben a cikkben hat olyan helyszínt mutatunk be, amelyek remekül szemléltetik ezt a gazdag formavilágot. Szó lesz neogótikus és kortárs templomokról, a legendás Palotaszállóról és függőkertjéről, a megújult Barlangfürdőről, a modern Avasi kilátóról, valamint a Városháza történelmi és új szárnyáról is.
Vasgyári Szent István Király templom - a munkáskolónia közösségi központja
A vasgyári római katolikus templom története szorosan kapcsolódik az egykori munkáskolónia fejlődéséhez. A 19. század végére egyre népesebb telep alakult ki a gyár körül, ahol a római katolikusok alkották a legnagyobb közösséget. Saját templom építésének gondolata már 1895-ben felmerült, a munkálatok azonban csak 1905-ben kezdődtek meg. A gyár vezetése jelentős támogatást nyújtott, a kivitelezésben pedig helyi vasgyári munkások is részt vettek. A templomot 1908. október 11-én szentelték fel, 1913-ban pedig önálló plébániává vált.
A telep egyik magasabb pontján álló vörös téglás épület ma is a Vasgyár egyik jellegzetes eleme. Tömegében neogótikus, részleteiben inkább neoromán: karcsú tornya négyzetes alaprajzból nyolcszögletűvé alakul, két oldalán kisebb fióktornyokkal. A félköríves nyílások, az ikerablakok, a rózsaablakok és a támpillérekkel tagolt szentély egységes külsőt adnak az épületnek.
A belső tér egyhajós, három boltmezős kialakítású. Külön figyelmet érdemel Kaincz János magyaros motívumokat is használó díszítőfestése, valamint Ligeti István festett üvegablakai.
A templom vallási szerepe mellett a vasgyári közösség egyik fontos jelképe is lett. 2015-2016-ban jelentős felújításon esett át, amely során többek között a tetőzet, a homlokzatok és a tornyok is megújultak.
Miskolc-Felsővárosi Református templom - hagyományos formák modern környezetben
A felsővárosi református templom története jóval az építkezés előtt kezdődött. Egy új református templom létesítésének ötlete 1948-ban felmerült, a terv azonban évtizedekre háttérbe szorult. A rendszerváltás után ismét napirendre került az építkezés, végül a Győri kapu és a József utca sarkát választották helyszínül. A munkálatok az 1990-es évek végén kezdődtek, de pénzügyi nehézségek miatt több mint egy évtizeden át folytak. A templomot 2010 decemberében nyitották meg a gyülekezet előtt.
Az épületet Rostás László vezetésével az Arc Építész Iroda tervezte. A cél az volt, hogy a panelházakkal körülvett környezetben egy határozottan eltérő, mégis a református építészeti hagyományokra támaszkodó templom szülessen. A tervezők ezért a régi kerített református templomok világához nyúltak vissza. A nyerstégla homlokzat, az aszimmetrikus templomtömeg és a hozzá kapcsolódó torony erős kontrasztot alkot a környező lakóteleppel.
A templomot kezdettől közösségi térnek is szánták. Az előudvar, az altemplom és a kiszolgáló helyiségek mellett könyvtár, pihenőudvar és az elmélyülést szolgáló „Tündér-kert” is része a koncepciónak. Az épület így nemcsak istentiszteleti hely, hanem a felsővárosi református közösség egyik központja is.
Lillafüredi Palotaszálló és függőkert - kastélyhangulat a Hámori-tó felett
Lillafüred mai képének kialakulása nagyrészt az 1920-as évek második feléhez köthető. A trianoni béke után az állam új, reprezentatív hegyvidéki üdülőközpont létrehozását tervezte a Bükkben, a Palotaszálló megtervezésével pedig 1926-ban Lux Kálmánt bízták meg. Az épület végül a Szinva-patak fölötti meredek sziklafal peremére került. A nagyszabású építkezés 1929-re lényegében befejeződött, a szálló pedig 1930 júniusában nyitotta meg kapuit.
A neoreneszánsz épület kialakítása a Mátyás-kori hegyvidéki vadászkastélyok világát idézi. Tornyai, meredek tetősíkjai, erkélyei és tagolt homlokzatai kastélyszerű megjelenést kölcsönöznek neki, miközben szorosan kapcsolódik a Hámori-tó fölötti sziklás környezethez. A meredek terep megtámasztására többszintes, támfalakkal és lépcsőkkel összekapcsolt teraszrendszert alakítottak ki - ebből született meg a függőkert. Az építkezés során a Szinva medrét is elterelték, így alakult ki a mintegy 20 méter magas lillafüredi vízesés.
A Palotaszálló hamar Lillafüred egyik legismertebb épületévé vált, a két világháború között pedig az ország egyik kedvelt üdülőszállodája lett. A függőkertet 2012 és 2014 között átfogóan megújították, és tematikus teraszokat alakítottak ki, amelyek többek között a költészethez, a zenéhez, a képzőművészethez és a természeti környezethez kapcsolódnak.
Miskolctapolca Barlangfürdő - természetes barlangok és a fürdőépítészet találkozása
Miskolctapolca fürdőkultúrája több évszázados múltra tekint vissza, a mai Barlangfürdő közvetlen előzménye azonban a 20. század első felében alakult ki. A régi fürdőépület helyén 1939 és 1941 között épült fel az új fürdőpalota, amelyet 1941. május 28-án adtak át. A barlangrendszer adottságait már ekkor felismerték, az első, fürdőzésre kialakított barlangi szakasz azonban csak 1959-ben nyílt meg.
A Barlangfürdő különlegessége, hogy az épített fürdőterek és a természetes mészkőbarlangok egységes rendszert alkotnak. Az 1941-es főépületet az ingoványos talaj miatt 212 darab vörösfenyő cölöpre alapozták, egyik jellegzetes tere pedig a kupolacsarnok, amelynek nyitható üvegtető-szerkezete eredeti formájában fennmaradt. A fürdő a következő évtizedekben folyamatosan bővült: 1969-ben elkészült a Kagylómedence, az 1980-as évektől pedig újabb barlangjáratokat tártak fel. Az 1998 és 2005 közötti rekonstrukció során ezek közül több is új fürdőtérként kapcsolódott a komplexumhoz.
2024 szeptember 6-án tűz pusztított az épületegyüttesben, amely jelentős károkat okozott a tetőszerkezetben. A helyreállítás során műszaki korszerűsítést is végeztek, majd a csaknem két évig tartó kényszerszünet után a Barlangfürdő 2026. augusztus 20-án ismét megnyitotta kapuit.
Avasi kilátó - Miskolc modern építészeti jelképe
Az Avas tetején már a 20. század elejétől álltak különböző kilátók. Elsőként 1906-ban épült fel az ideiglenes Rákóczi-torony, amelyet később Szeghalmy Bálint fa kilátója váltott fel, amely 1956-ban leégett. A ma ismert Avasi kilátó Hofer Miklós építész és Vörös György statikus tervei alapján épült, és 1963. augusztus 20-án adták át. A torony kilátóként és televíziós adótoronyként is működött.
A 72 méter magas vasbeton torony a magyar modern építészet egyik jellegzetes alkotása. Karcsú törzséből több szinten nyúlnak ki a különböző funkciójú terek, köztük a nyitott kilátóterasz és az egykori presszó körbefutó része, ahol ma az Avasi Kilátó Kávézó működik. Az épület megjelenését nem díszítőelemek, hanem a tiszta formák és a jól látható szerkezeti megoldások határozzák meg. Ennek köszönhetően az Avasi kilátó az évtizedek során Miskolc egyik legismertebb jelképévé vált.
A kilátót 2023-ban átfogóan felújították. A torony mellett a környezetét is rendezték, és új kiszolgálóépület készült. A terasz korlátján Országh Gábor miniatűr bronzszobrai Miskolc nevezetes épületeit és látnivalóit jelenítik meg, úgy elhelyezve, hogy kapcsolatba kerüljenek a panorámában látható eredeti épületekkel. A teraszon irányjelző táblák mutatják Miskolc testvérvárosainak irányát és távolságát is.
Városháza - történelmi épületek és kortárs bővítés
A miskolci Városháza mai együttese több évszázados fejlődés eredménye. A városi közigazgatás központja már a 17. század közepétől a mai Városház tér 8. számú telkén működött. Az 1762-ben emelt épület az 1843-as földrengés és tűzvész után használhatatlanná vált, ezért új városháza épült. A ma is álló törzsépület alapkövét 1870-ben tették le Czakó Lajos városi főmérnök felügyeletével és Klein Ede építőmester közreműködésével, az épületet pedig 1871 januárjában adták át.
A város növekedésével a hivatal idővel kinőtte eredeti épületét, ezért a szomszédos 10-es és 12-es számú házak is a közigazgatás részévé váltak. A három épületből álló tömb korszerűsítésének gondolata már az 1980-as években felmerült, a nagyobb átalakítás azonban csak a 2000-es évek végén valósult meg.
Viszlai József tervei alapján a Hunyadi utca felé új, kortárs szárnnyal bővítették az együttest, új főbejárattal és toronnyal. Az építkezés 2010-ben kezdődött, a kibővített Városházát pedig 2012-ben vette birtokba az önkormányzat.
Az új szárny nem utánozza a történeti homlokzatokat: nagy üvegfelületeivel, letisztult formáival és új tornyával egyértelműen kortárs épületként jelenik meg. Így a Városháza együttese egyszerre őrzi Miskolc régebbi közigazgatási építészetét és annak 21. századi kiegészítését.
Miért érdemes Miskolcra látogatni?
Miskolcot azért érdemes felfedezni, mert a városnézés itt könnyen összekapcsolható más, egészen változatos élményekkel. A történelmi és modern épületek mellett ott van Lillafüred, a Hámori-tó környéke és Miskolctapolca is, így a kulturális programok mellé természetközeli helyszínek is könnyen beilleszthetők.
A város jó választás lehet azoknak, akiket érdekel az építészet és a helytörténet, de közben kirándulnának, kilátóból néznének körül vagy akár egy különleges fürdőt is felkeresnének. Miskolc így egy hosszabb, változatos hétvégi feltöltődéshez tökéletes.
Fotók: Juhász Ákos, Rogosz Péter, Horvát Csongor
5/5
Építész tervező
Global: daibau.com
AT: daibau.at
CH: daibau.ch
DE: daibau.de
PL: daibau.pl
CZ: daibau.cz
SK: daibau.sk
SI: mojmojster.net
HR: emajstor.hr
RS: daibau.rs
BA: daibau.ba
HU: daibau.hu
RO: daibau.ro
BG: daibau.bg