Folytatásban:
- 1. Vajon a könnyűszerkezetes ház valóban drágább a téglaháznál?
- 2. A téglaház ára
- 3. Mennyibe kerül a könnyűszerkezetes ház?
- 4. Szerkezeti különbségek a könnyűszerkezetes ház és a téglaház között
- 5. Fizetési lehetőségek a könnyűszerkezetes házaknál és a téglaházaknál
- 6. A könnyűszerkezetes ház gyorsabban épül a téglaháznál
- 7. A könnyűszerkezetes ház szerkezete különbözik a téglaház szerkezetétől
- 8. A téglaház energiahatékonysága a könnyűszerkezetes ház energiahatékonyságával szemben
- 9. A téglaház várható élettartama nem feltétlenül hosszabb
- 10. Könnyűszerkezetes ház vagy téglaház – melyiket válasszuk?
1. Vajon a könnyűszerkezetes ház valóban drágább a téglaháznál?
Ahhoz, hogy a hagyományos és könnyűszerkezetes ház árát összehasonlíthassuk, a reális felmérés első feltétele mindkét típusú, azonos méretű épületnél az ajánlatok magassága. A könnyűszerkezetes ház ára a továbbiakban attól is függ, hogy a vásárló az építkezés melyik fázisában veszi át az épületet. Ezért érdemes a téglaházat és a könnyűszerkezetes házat kulcsrakész állapotban összehasonlítani. Mindennek ellenére a két típus közötti kapcsolatot nehéz pontosan meghatározni, mert mindkét építkezési módnál más anyagokat és technológiákat használnak. A könnyűszerkeztes házak potenciális vásárlói számára hasznos információ, hogy a legolcsóbb ajánlatok általában télen jelennek meg.
2. A téglaház ára
2.1. A téglaház építése
Általánosságban elmondható, hogy jelenlegi becslések alapján a középkategóriás anyagokból készült kulcsrakész házak az építési folyamat során körülbelül 132000 és 301000 forintba kerülnek négyzetméterenként. Az árak a helyszíntől és a ház nagyságától függően kissé változnak. Egy téglaház építése az olcsóbb munkaerő és szállítási költségek miatt egy kisebb településen, valamelyik kevésbé népszerű vármegyében, valamivel kevesebbe kerül, mint a fővárosban. Az árkülönbség négyzetméterenként akár 37600 forint is lehet. Az épület nagysága csak a valóban nagyméretű (nettó 300 négyzetméter felett) objektumoknál van hatással az árra, mert abban az esetben a nagyobb anyagmennyiség és az egyes elemek mennyisége miatt kedvezőbb áron vagy kisebb mennyiségi kedvezménnyel vásárolhat, ami kihat a négyzetméterenkénti végső árra is. Egy 120 négyzetméteres téglaház áránál a különbség elhanyagolható, említésre sem érdemes.
Az elmúlt két évben jelentkező magas infláció miatt a téglaházak ára kiegyenlítődött a könnyűszerkezetes házakéval. Ha még nemrégiben úgy gondolták, hogy a könnyűszerkezetes házak valamivel drágábbak a téglaházaknál, mára ez már fordítva van.
2.2. Amit a felsorolt árak nem tartalmaznak
Amikor téglaház vagy bármilyen egyéb házépítés költségeiről beszélünk négyzetméterenként, tisztában kell lennie minden elemmel, amelyek a költségekhez tartoznak. A felsorolt árak magukban foglalnak minden építési fázist, beleértve a festési munkákat, a belső asztalosmunkákat, burkolást és szanitereket, de nem tartalmazzák sem a beépíthető, sem a mozgatható bútordarabokat. Továbbá a feltüntetett összegek nem tartalmazzák a telekvásárlást, sem a kommunális költségeket, adókat, sem más kötelező illetékeket, amelyek az ország egyes részein jelentős pluszköltséget jelenthetnek.
2.3. A téglaház építésének becsült kivitelezési ára
Ha egy ilyen számítás követelményeihez a felsoroltaknál a magasabb értéket vesszük, tehát körülbelül 300000 forintot számítunk négyzetméterenként, amely lehetővé teszi egy nagyon jó minőségű épület megépítését minőségi anyagokból, akkor egy 150 négyzetméteres téglaház kivitelezéséhez megközelítőleg 44 millió 920000 forint szükséges. Ez természetesen, egy nagyon általános és „hozzávetőleges” becslés, tekintettel arra, hogy amennyire változik az összes fázis, anyag, elem és felszerelés ára, úgy változik az egyes kivitelezési munkák ára is.
Tekintse meg a becsült árban az egyéni költségeket:
- az alaplemez kivitelezése minden szükséges réteggel (hőszigetelés, vízszigetelés…) a teljes épületszerkezet értékének megközelítőleg 10%-át teszi ki, jelen esetben körülbelül 4 millió 492000 forintot;
- a külső teherhordó falak részaránya a teljes szerkezet értékének mintegy 15%-a, ami körülbelül 6 millió 740000 forint;
- a tető a következő olyan elem, amely a teljes konstrukcióban nagyobb részt képvisel; ez nagyjából 11%-ot tesz ki, ami körülbelül 4 millió865000 forint. Ez az összeg a hagyományos tetőre vonatkozik, fa tetőszerkezettel, 25-30 cm vastagságú hőszigeteléssel és cseréppel, mint tetőfedő anyaggal.
2.4. A téglaház homlokzata
- a téglaház homlokzatának értéke a teljes beruházás értékének körülbelül 8%-át teszi ki, hozzávetőlegesen 3 millió 594000 forintot, ha példaként kontakt tégla homlokzatot veszünk, amely hazánkban a leggyakoribb.
- a külső asztalosmunka az utolsó építési elem, amely a teljes építkezési költségek nagyobb részét képezi, és hozzávetőlegesen 9%-ot tesz ki, vagyis körülbelül 4 millió 43000 forintot.
2.5. A téglaház végső munkálatai
A költségek fennmaradó 45%-a a végső munkálatok kivitelezésére megy el: ez magában foglalja a lépcsők és padlók építését és befejezését, a teherhordó falak építését, a vakolást, a villanyszerelést, a fűtés-, vízvezeték és csatorna szerelést, a belső asztalosmunkákat és a fürdőszobát. Természetesen ennél a számításnál azonos méretű épületeket vettünk alapul, és figyelmbe vettük, hogy a külső héj azonos hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezzen.
3. Mennyibe kerül a könnyűszerkezetes ház?
3.1. A könnyűszerkezetes ház átlagára
A könnyűszerkezetes házak ára mindenekelőtt forgalmazótól függően változik, valamint attól is, hogy félkész vagy kulcsrakész állapotban van-e, de más tényezőktől is, habár összességében véve nincsenek túl nagy eltérések. A kínálat alapján a könnyűszerkezetes házak két árkategóriába tartoznak. A szabványos, tulajdonképpen könnyűszerkezetes típusházakhoz tartoznak az előregyártott alaposztályú építmények, amelyek ára átlagosan 149500 forint körül mozog négyzetméterenként. A második vagy magasabb árkategóriába azok az építmények tartoznak, amelyek ára négyzetméterenként körülbelül 261500 és 298800 forint között van. Összességében egy nagyjából 150 négyzetméteres könnyűszerkezetes ház ára példánkból körülbelül 22 millió 401000 forint, illetve 39 millió 202000 forint.
3.2. Amit a felsorolt árak nem tartalmaznak a könnyűszerkezetes háznál
A téglaházhoz hasonlóan, az árak itt a könnyűszerkezetes ház építésére vonatkoznak kulcsrakész állapotig, és magukban foglalnak minden építési fázist, beleértve a padlózat elkészítését, burkolást, festő-mázoló munkákat, a belső asztalosmunkákat és szanitereket, de nem tartalmazzák sem a beépíthető, sem a mozgatható bútordarabokat.
Mindenképpen ki kell emelni, hogy a téglaház építéséhez hasonlóan, a feltüntetett összegek nem tartalmazzák a telekvásárlást, sem a kommunális költségeket, adókat, sem más kötelező illetékeket. A téglaháztól eltérően, itt a teljes költségvetésből hiányzik az alap kiásásának költsége, amely az esetleges pince építéséhez szükséges, mivel a könnyűszerkezetes házak forgalmazói az épületeket általában pince nélkül kínálják. Az alap kiásása és a terep előkészítése a pince építéséhez mindenekelőtt a talaj geológiai összetételétől függ. Amennyiben úgy dönt, hogy pincét szeretne, a beruházásra még legalább 20-25%-ot rá kell számolni a mélyebb alap kiásásához és a pince építéséhez. Példánkban, egy 150 négyzetméteres könnyűszerkezetes ház esetén, amely négyzetméterenként körülbelül 149500 forintba vagy összességében 22 millió 401000 forintba kerül, a pincéhez még körülbelül 168000-280000 forintot kellene hozzáfizetni négyzetméterenként.
4. Szerkezeti különbségek a könnyűszerkezetes ház és a téglaház között
A fő különbség a standard könnyűszerkezetes házak és a magasabb árkategóriájú könnyűszerkezetes házak között a választásban, a végső megmunkálásban és az anyag beépítésében, a formában és a kényelem biztosításában van. A könnyűszerkezetes házaknál sosincs annyi lehetőség és választás a berendezésben, mint a téglaházaknál, amelyeket az Ön vágyai szerint lehet alakítani. A magasabb kategóriájú könnyűszerkezetes házak építészeti szempontból valamivel nagyobb választási lehetőséget kínálnak, ezért lehetségesek különböző változtatások is, de végül agyanannyiba kerülnek, mint a téglaházak. A magasabb árkategóriába tartozó könnyűszerkezetes házak ezért valaennyivel korszerűbb kialakításúak, stílusuk letisztultabb és minőségi anyagokból készülnek.
A könnyűszerkezetes házak legnagyobb előnye a gyors és tiszta építés. A könnyűszerkezetes ház hat hónap alatt felépíthető és beköltözhető, míg a téglaház építése minimálisan 12-18 hónapot vesz igénybe, de gyakran még két évnél is többet.
Mégis, mindkét osztályba tartozó könnyűszerkezetes házak kényelmes környezetet és elegendő életteret nyújtanak. A könnyűszerkezetes házak ára függ attól is, hogy a legdrágább verziót, a kulcsrakész házat válassza, vagy a legolcsóbb, alapverziót, amelyben a befejezés 3. fázisáig jutottak. A könnyűszerkezetes házak tervezéséről és az egyes fázisokról, munkafolyamatokról többet is megtudhat a weboldalunkon található további cikkekből.
A továbbiakban részletesebben átnézzük az egyes kategóriák közötti különbségeket mindkét szerkezeti típusnál.
Genesis Házak Kft. szakemberének tanácsa: 1. Milyen típusú könnyűszerkezetes házak építésére szakosodott leginkább? Vannak-e olyan speciális technikák vagy anyagok, amelyeket előnyben részesít? A hatékony építés, és szállítás érekében elemeink szélességi méretét 80 cm-ben korlátoztuk, viszont a hosszúság/magasság már az épület végleges méreteit rejtik. A 80 cm-es elemek egymáshoz kapcsolásával az építési munkálatok nem hónapokban, nem hetekben hanem napokban vagy akár órákban is mérhető.
Molnár András, ügyvezető, Genesis Házak Kft. |
5. Fizetési lehetőségek a könnyűszerkezetes házaknál és a téglaházaknál
A téglaháznál a fizetési mód sokban különbözik a könnyűszerkezetes házakkal szemben. Míg a könnyűszerkezetes épületnél előre kell fizetni, a téglaháznál a fizetés az építkezési fázisokkal összhangban történik. A jövendőbeli tulajdonosok számára a téglaház legnagyobb előnye abban rejlik, hogy kezdetben sokkal olcsóbb, és lehetőség van az építészeti munkák vagy fázisok szüneteltetésére. Így a tulajdonos az építkezés egyes szakaszaiért fizet.
A téglaházak előnyei közé sorolják azt a tényt is, hogy egy ilyen típusú ház jó befektetésnek tűnik a jövőre nézve, amennyiben el szeretné adni. Minden téglaház nagyobb értékkel bír az ingatlanpiacon, mint a könnyűszerkezetes házak.
6. A könnyűszerkezetes ház gyorsabban épül a téglaháznál
6.1 Téglaházak – nedves építés
A téglaházakat másképpen nedves építésnek is nevezzük, mert az építési kötőanyagok vizet tartalmaznak (habarcs, beton…), amely egyúttal elpárolog. Éppen ezért a hagyományos építés több fázisból áll, amelyek során meghatározott időre van szükség, míg a víz teljesen elpárolog a szerkezetből.
6.2. Könnyűszerkezetes házak – szárazépítés
Másrészt a könnyűszerkezetes házak, egyszerűen szólva, a szárazépítés példája, amely magában foglalja az építést, vagyis a kész szerkezet összeállítását, tekintettel arra, hogy az alkatrészeket speciális gyártási folyamat során előre legyártják. A könnyűszerkezetes ház elemei összeillesztésének előnye abban van, hogy a gyártási folyamat független az időjárási viszonyoktól és zavartalanul folyik az előlátott terv és határidők szerint. Ebben az estben a könnyűszerkezetes elemeket kiszállítják, és az építkezésen szerelik össze.
A könnyűszerkezetes építési módnál nincsenek úgynevezett nedves fázisok, betonozásra alig van szükség. A könnyűszerkezetes háznál csak az alaplap feltételénél és az esetleges pinceépítésnél van szükség betonozásra.
Amikor könnyűszerkezetes ház építési módjáról van szó, jó megemlíteni azt a tényt, hogy minden vezeték helyét előre meg kell határozni, mert a későbbiekben gyakorlatilag nem lehet ezen változtatni, mivel minden elosztóhely már integrálva van a szerkezeti szerelvényekbe.
6.3. A téglaház építése jóval hasszabb ideig tart, mint a könnyűszerkezetes házaké
Amikor az építkezés folyamán határidőkről beszélünk, a könnyűszerkezetes házak vannak előnyben. A gyors kivitelezés egyetlen előfeltétele a rendezett és megfelelően előkészített építési terület és az infrastruktúrához szükséges, megfelelően kivitelezett kapcsolódások. Amennyiben minden a tervek szerint alakul, a telken történő építkezés megkezdésétől 4-5 hónapon belül be lehet költözni a könnyűszerkezetes házba. A könnyűszerkezetes ház legfőbb előnye a gyorsabb összeszerelés és az, hogy azonnal beköltözhető. Éppen ezért az emberek java része előbb válassza a könnyűszerkezetes házat, mint a téglaházat.
Figyeljen azonban arra, hogy leggyakrabban egy nagyon fontos tényt kihagynak, amit a gyártók és eladók valami módon „szeretnek elefelejteni” az adásvételi szerződés aláírása előtt, ez pedig, ha az Ön rendelése sorra kerül a gyártás folyamán, ami olykor 6 hónapig is eltarthat.
A téglaházat vagy hagyományos házat fokozatosan építheti, és alkalmazkodhat a saját anyagi lehetőségeihez és idejéhez, ami mindenképpen egyik nagy előnye.
Ha összehasonlítjuk a könnyűszerkezetes házzal, a hagyományos téglaház építése legalább egy évig tarthat, de lehet, hogy akár két évig vagy még tovább is elhúzódik, attól függően mennyi forrás áll rendelkezésére az építőanyagok beszerzésére egyes folyamatokban, valamint függ a projekt összetettségétől is. Itt kell megjegyezni, hogy egyes folyamatok fizetése és a téglaház kivitelezésének hosszabb folyamata nem jelent kötelezően nagyobb összköltséget, mert a könnyűszerkezetes házak gyártása során gyakran használnak speciális és új anyagokat, amelyek drágábbak lehetnek, és ezzel együtt megnövelik a teljes beruházást. Mindenesetre a könnyűszerkeztes ház kivitelezése könnyebb.
7. A könnyűszerkezetes ház szerkezete különbözik a téglaház szerkezetétől
7.1. Vajon a téglaházak stabilabbak, mint a könnyűszerkezetes házak?
Sok embernél továbbra is tartja magát az a téveszme, hogy a téglaházak stabilabbak a könnyűszerkezetes házaknál, ami természetesen helytelen. A könnyűszerkezetes épületet össze lehet hasonlítani a hagyományos téglaházzal stabilitás és teherbírás tekintetében. Függetlenül attól, hogy melyik építési módot válassza, egy statikusnak (építőmérnök) minden számítást és értékelést el kell végeznie ahhoz, hogy egyáltalán építési engedélyt kérhessen és kaphasson, úgyhogy az épület stabilitásával kapcsolatban nem kell aggódnia, mert a fentiek ismeretében az garantált.
A könnyűszerkezetes házak megfelelően védettek és ellenállóak a tűzzel és a földrengéssel szemben, és vannak olyan típusú szerkezetek, illetve építmények is, amelyek ugyancsak nagyon ellenállóak.
7.2. A téglaházak és a könnyűszerkezetes házak szerkezete
A klasszikus téglaház legfőbb összetevői a következők: mészvakolat, tégla, hőszigetelés, cementvakolat és homlokzati vakolat (belülről kifelé).
A könnyűszerkezetes ház szerkezetét főként a következők alkotják: gipszrost/gipszkarton lapok, párazáró, hőszigetelővel ellátott alátámasztó faszerkezet, vízszintes lécek, gipszrost lapok, hungarocell, erősített vakolat és homlokzati, azaz díszvakolat. A kész könnyűszerkezetes ház külső falának előnye a téglaház külső falával szemben a páraáteresztő képességben van.
8. A téglaház energiahatékonysága a könnyűszerkezetes ház energiahatékonyságával szemben
8.1. A téglaházak is lehetnek energiahatékonyak
Az emberek többsége továbbra is kételkedik a téglaházak energiahatékonyságában. Szeretnénk emlékezetetni, hogy az új törvény értelmében egyszerűen nem lehetséges olyan házakat építeni, amelyek túl sok energiát használnak, ami azt jelenti, hogy minden új épület, attól függetlenül, hogy téglaház vagy könnyűszerkezetes ház, energiahatékonyabb azoknál az épületeknél, amelyeket évekkel ezelőtt építettek. Energiahatékonyság szempontjából lényeges, hogy a téglaháznak mielőbb legyen homlokzata és hogy minden részletet szabályosan kitervezzenek még a tervezés folyamtában úgy, hogy egyáltalán ne keletkezzenek hőhidak.
8.2. A könnyűszerkzetes ház és a homlokzat hőtárolása
Technikai szempontból az anyag azon tulajdonságát, hogy felvegye a hőt és tárolja azt mindaddig, amíg a környezeti hőmérséklet lecsökken, és akkor visszasugározza azt a térbe, akkumulativitásnak nevezzük. A téglaház külső fala a nap folyamán sokkal lassabban melegszik fel, mint a könnyűszerkezetes ház külső fala, és éjjel ezt a hőt lassan a beltérbe sugározza. A könnyűszerkezetes házaknak nincs erre lehetősége, mert a külső falak pillanatokon belül felmelegszenek, és éjjel, amikor a külső hőmérséklet lecsökken, az összes hőt egyszerre kibocsájtják.
A hő falban történő felhalmozódása miatt a téglaház külső falai télen akkor is melegek, amikor már nem fűtenek a helyiségben, nyáron viszont pont ellenkezőleg van, a téglaház falai hidegek.
Energetikai szempontból a könnyűszerkezetes ház előnye abban nyilvánul meg, hogy a külső fal hőáteresztése jobb, azaz alacsonyabb, ami a havi fűtésszámlán is meglátszik, tulajdonképpen a könnyűszerkezetes ház fűtéséhez szükséges hő alcsonyabb a téglaházéval szemben.
8.3. A környezetre gyakorolt hatás
A környezetre gyakorolt hatás szempontjából a könnyűszerkezetes házak vannak előnyben. Összehasonlítva a téglaházakkal, a könnyűszerkezetes házak minimális energiát használnak már az építés folyamatában is, sokkal kevesebb hulladékkal és egyéb káros környezeti hatással járnak, és a szerkezet nagy része is fából készül, ami környezettudatos anyag és lehetővé teszi az újrahasznosítást. Mindez köszönhető annak a ténynek, hogy a könnyűszerkezetes házakat már a gyártási folyamat során összeállítják, ahol elvégzik az egyes elemek előgyártását, amelyeket kiszállítás után az építkezésen állítanak vagy szerelnek össze.
Nem szabad elhanyagolni azt az adatot sem, amely rámutat a könnyűszerkezetes ház fölényének lehetőségére, és a környezetre gyakorolt hatást érinti – ez a háztípus a természetes és ökológiai szempontból megfelelő anyagok használatával teljes egészében újrahasznosítható.
9. A téglaház várható élettartama nem feltétlenül hosszabb
A könnyűszerkezetes ház élettartama, ha szabályszerűen tervezett, megfelelő anyagokból épült és megfelelően karbantartott, teljes egészében összehasonlítható a téglaházzal, mert az élettartamukat hozzávetőlegesen ötven évre becsülik. Sőt, mi több, a könnyűszerkezetes házak egyes elemeinek, mint a tetőfedéshez használt ragasztott fának, bizonyos esetekben hosszabb az élettartama, mint a téglaháznált használt elemeknek.
Ugyancsak fontos megemlíteni, hogy a mai házak már igényes, új anyagokból és beépített rendszerekből készült igazi high-tech termékek. Éppen ezért, az anyagok és rendszerek gyors fejlődésének rovására a házak, különösen a könnyűszerkezetes házak, sokkal gyorsabban elavulnak a jövőben. Függetlenül attól, hogy téglaházról vagy könnyűszerkezetes házról van szó, szükség van a tető, az esővízcsatorna, és az épület más elemeinek rendszeres ellenőrzésére és javítására, amelynek köszönhetően az esetleges hiányosságok elháríthatók, kijavíthatók „menet közben”, és így meghosszabbítható az épület élettartama.
10. Könnyűszerkezetes ház vagy téglaház – melyiket válasszuk?
A döntés, hogy téglaházat vagy könnyűszerkezetes házat válasszon, nem könnyű. Mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai is. A legegyszerűbb tanácsunk a következő: amennyiben nincs ideje, de van pénze, akkor az Ön számára az igazi döntés a könnyűszerkezetes ház. Ha azonban van ideje és valami nem szokványos, egyedi megoldást szeretne új otthonához, döntsön a hagyományos téglaház mellett.