Aljzatbeton alaplapokhoz

1. Mire használják az aljzatbetont?

Amikor építés előtt megkezdődik a terep előkészítése, első lépésként elvégzik a talaj tömörítését és megszilárdítását, majd feltöltik különböző szemcsésségű kaviccsal, úgynevezett pufferrel. A folytatásban, hogy alkalmas legyen a további építkezésre, a talajt ki kell egyenlíteni aljzatkiegyenlítő beton réteg kialakításával. Így jó alapot biztosítanak a hőszigeteléshez is. Amikor az aljzatbetont az alaplap alá helyezik, az további védelmet nyújt az alaplap megerősítése számára. Olykor előfordul, hogy az alaplemez megerősítése túlságosan alul van, és ezért nem eléggé védett. Így a beton, amit az alá öntenek, egyfajta védőréteget képez. Az aljzatbeton funkciója valójában, hogy védje az alaplapot, emellett pedig az alap egyenletesebb süllyedését is biztosítsa. Az aljzatbetonnak nem feladata a terhelés átvitele.

Az aljzatbetont a tömörített homok-kavics keverékre öntik. Előzőleg már minden csatorna-, víz- és villanyvezetéket átvezettek ezen. Ezt követően az alaplap előlátott összetételétől függően az alaplap vagy a szigetelőréteg következik.

2. Milyen széles és magas legyen a betonalap?

Az aljzatbetonnak szélesebbnek kell lennie az alaplap szélességénél, pontosabban körülbelül 30-40 cm-rel nagyobbnak kell lennie minden oldalon. Az ennél nagyobb már túlzott anyagfelhasználást jelentene. Ez pedig nincs valós hatással az alap szilárdságára vagy funkciójára. Az aljzatbeton zsaluzatát könnyebb elkészíteni, mint a teherhordó vasbeton lemez zsaluzatát. Amennyiben az aljzatbeton méretei és sűrűsége nem fejt ki nyomást, vagyis nem nyomja szét a zsaluzatot, akkor további megerősítés nem szükséges, szemben azzal, amely a tartószerkezethez szükséges. A puffer szintjétől függően az aljzatbeton magassága 10-12 cm legyen.

3. Milyen nyomószilárdsági osztályú legyen az aljzatbeton?

Közvetlenül a telken keverhető az aljzatbeton. Az aljzatbeton standard osztálya C12/15. Ez az úgynevezett nyomószilárdsági osztály azt jelzi, hogy nem sok cement van benne – egy zsák cement elegendő egy teljes betonkeverőhöz. Tekintettel arra, hogy ilyen helyzetekben nem követelmény a szilárdság, ilyen kis mennyiségű cement is elegendő. Ez az oka annak is, hogy az aljzatbeton nem vasbeton, vagyis nem tartalmaz acélt.

4. Az aljzatbeton vastagsága és összetétele

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a betont 1:3 és 1:5 közötti cement-homok arányban keverik; az alaplaphoz több cement szükséges, míg az aljzatbetonhoz kevesebb. Amikor minden készen áll az alapozáshoz vagy alaplap betonozásához, geomechanikai szakembert kell hívni. Ő adja meg a további terepformáláshoz szükséges adatokat, vagy meghatározza, hogy a betonnak milyen túlfeszítési paramétereit kell megadni az aljzatbetonhoz és alapozáshoz. A terepviszonyoktól függően pontosan meghatározható az aljzatbeton vastagsága, amely általában 8 és 12 cm között van.

Az aljzatbeton felületének lehetőleg minél egyenletesebbnek kell lennie. Ez különösen akkor lényeges, amikor a vízszigetelést közvetlenül ráhelyezik. Ez esetben az aljzatbeton felületének is kellően durvának, érdesnek kell lennie.

5. Az aljzatbeton szigetelése és vízszigetelése

Az aljzatbetont a tömörített pufferre öntik. Ennek a lehető legegyenletesebb felülettel kell rendelkeznie, egyenetlenségek, mélyedések vagy lyukak nélkül. Ezt követően az aljzatbetonra XPS hőszigetelő réteget helyeznek, amelynek megfelelő szilárdságúnak kell lennie. Amikor a hőszigetelést az aljzatbetonra helyezik, a zsaluzatot és a tömítőfóliát a peremre teszik, hogy megakadályozzák a cementtej szivárgását a beton öntése során, ami a beton szilárdságának csökkenéséhez vezethetne. A következő lépés az acél vasalat beépítése és az alaplap betonozása. Miután a hőszigetelés elkészült, a munkát megszakítás nélkül lehet folytatni. Amennyiben ez bármilyen okból nem lehetséges, akkor a hőszigetelést a naptól geotextíliával kell védeni.