Termosztát: optimális fűtési hőmérsékletek

1. Ajánlott szobahőmérséklet – hogyan állítsuk be a termosztátot?

1.1. Szobahőmérséklet a nappali részben

A kutatások szerint az úgynevezett szobahőmérséklet alacsonyabb is lehet annál, amit általánosságban optimálisnak tartanak, anélkül, hogy a családtagok életszínvonalát bármi módon veszélyeztetné. Így például a nappaliban vagy ebédlőben a hőmérséklet 20-22°C lehet, míg a hálószobákban, fürdőszobában és konyhában, vagy az úgynevezett kiszolgáló helyiségekben legyen ennél alacsonyabb. 

1.2. A hálószoba hőmérséklete

A szakértők szerint hidegebb helyiségben aludni egészségesebb. Az ideális éjszakai hőmérséklet a hálószobában 17-20°C, de ha a kisbaba is itt alszik, akkor minimum 18°C.

1.3. A gyermekszoba hőmérséklete

Abban a szobában, amelyben a gyerekek alszanak, játszanak és tanulnak, a hőmérséklet legyen valamivel magasabb. Így napközben a hőmérsékletnek körülbelül 22°C-nak kellene lennie. Éjszaka valamivel kevesebbnek, attól függően, hogy a gyerek vagy gyerekek számára mi a legmegfelelőbb.

1.4. A fürdőszoba hőmérséklete

A fürdőszoba hőmérséklete valamivel magasabb legyen, 22-25°C között, mivel ott általában le van vetkőzve. Ez viszont ismét nagymértékben függ az egyes háztartástagok személyes preferenciáitól. A fürdőszobában az energiamegtakarítás úgy érhető el, hogy még egy vagy több elektromos fűtőelemet, például radiátort vagy fűtőtestet szerel fel, amely szükség szerint kapcsol be.

2. Mi a szobatermosztát?

2.1. A szobatermosztát használata egyszerű

A szobatermosztát olyan eszköz, amelynek segítségével szabályozhatja a lakásban a hőmérsékletet. A legegyszerűbb szobatermosztátokon a levegő hőmérséklete manuálisan beállítható. Amikor elérik a kívánt hőmérsékletet, a helyi hőforrás (radiátor vagy padlófűtés) automatikusan kikapcsol. Akkor kapcsol be ismét, amikor a levegő hőmérséklete a beállított érték alá csökken. Nyáron ugyanez vonatkozik a hűtésre. A termosztát hűtőtestek szabályozására is használható, legyen szó klíma berendezésről vagy mennyezeti hűtésről. Ez a fajta hőmérséklet szabályzás természetesen hőszivattyú esetén is gond nélkül alkalmazható.

A szobatermosztát minden helyiségben használható, tekintettel arra, hogy ellenőrzi és fenntartja az optimális levegőhőmérsékletet. Így bármely napszakban kellemes lakókörnyezetet biztosít anélkül, hogy a radiátorokat vagy padlófűtést folyamatosan vissza kellene állítani.

2.2. Szobatermosztát és okos installációk

Többféle szobatermosztát létezik. A gyors fejlődés következtében, fokozatosan mind több új funkcióval bővült. Ilyenek például a fűtőtest bekapcsolásának késleltetése vagy a hőmérséklet automatikus csökkentése éjszaka. A termosztát az okos installációs rendszerrel is összekapcsolható, így a helyiség hőmérséklete távolról szabályozható.

3. Hova tegyük a szobatermosztátot?

A szobatermosztátot a padlótól körülbelül 100-150 cm magasságban, a fűtőtesttől pedig legalább 3 méter távolságban kell elhelyezni, amennyiben pontszerű fűtőelemről van szó, mint például a radiátor vagy a konvektor. Amennyiben a termosztátot közvetlenül a radiátor mellé helyezi, nem éri el a megfelelő hatást, mivel a mellette lévő tér sokkal melegebb a helyiség közepénél (több méterre a radiátortól), tulajdonképpen attól a helytől, ahol a háztartástagok tartózkodnak. Amennyiben padlófűtéssel rendelkezik, a termosztát bárhol elhelyezhető, mert a padló hőmérséklete mindenhol ugyanolyan; habár itt is érvényes, hogy a padlótól körülbelül 100-150 cm méter magasságban legyen, ne alacsonyabban, sem magasabban. Az sem jó, ha nyáron a közvetlen napfény felmelegíti a termosztátot, mert az eszköz felülete túlmelegszik, és a készülék nem tud megfelelően működni. Előfordulhatna, hogy a termosztát állandóan ki- vagy bekapcsol, esetleg más módon nyilvánul meg a működésképtelensége. 

4. Szobatermosztát: a padló ideális hőmérséklete

Ha nem rendelkezik padlófűtéssel, akkor a padló hőmérsékletének a szabályozása – melegen tartása – kihívást jelenthet. A padló mindig kicsit hidegebb, különösen akkor, amikor fűtetlen helyiségek vannak alatta, mint például a kiszolgáló helyiségek, pince vagy garázs. A hagyományos központi fűtésnél a padló teljesen hideg lehet, vagyis a hőmérséklete akár 15°C-ra is csökkenhet. Az ilyen hideg padló lehűti az egész testet és negatív hatással van az egészségre. Különösen a gyermekszobában szükséges, hogy a padló optimális hőmérsékletű legyen, mert a gyerekek állandóan a padlón játszanak. A padló hőmérsékletét bizonyos mértékig szabályozhatja vastag szőnyegek vagy futószőnyegek használatával, amelyekkel kellemes környezetet is teremthet.

A padlófűtésnél éppen az ellenkezője okoz gondot: a padló hőmérséklete nem haladhatja meg a 27°C-t, mert bizonyított összefüggés van a túl magas padlóhőmérséklet és a visszerek megjelenése között, emellett más negatív hatása is van az erekre. Padlófűtés esetén az ideális hőmérséklet 23-25°C.

5. Szobatermosztát az alacsonyabb fűtési költségek érdekében

Tekintettel arra, hogy a megfelelő szobahőmérséklet fenntartását a termosztát biztosítja, annak rendszeres használatával nagyon sok energiát takaríthat meg. Ahelyett, hogy állandóan 25°C-ra legyen beállítva, a termosztátot úgy is beállíthatja, hogy távollétében (például amikor a munkahelyén tartózkodik), 19°C-on tartsa a hőmérsékletet. Egy órával a hazatérése előtt pedig emelje 22°C-ra. Beállítható úgy is, hogy éjszaka 17°C-os hőmérsékletet tartson, vagy akár teljesen is kikapcsolhat, viszont közvetlenül felkelés előtt emelje a hőmérsékletet a beállított értékre. Ezen egyszerű készülékkel és annak még egyszerűbb beállításaival akár 25%-os energiamegtakarítást is elérhet. Ezáltal pedig csökkentheti a fűtési költségeket.

Az alacsonyabb hőmérséklettel nem csak önmagának és a pénztárcájának segít, de a kisebb energiafelhasználás miatt a környezetről is gondoskodik. 

6. A termosztát olykor nem elég

A termosztát nagyon hasznos készülék, de nem mindig képes ellensúlyozni bizonyos komoly építési-építészeti hibákat, amelyek kihatnak háza energiahatékonyságára. 

Elsősorban a homlokzati hőszigetelő réteget kell megemlíteni, amely különösen a régi házaknál vékonyabb és a modern szabványokhoz viszonyítva nem megfelelő. Ezért a ház, a nem megfelelő vastagságú hőszigetelés miatt, a homlokzaton keresztül meglehetősen sok energiát veszít. Habár a termosztát segíthet az energiafogyasztás csökkentésében, a költségek továbbra is magasak lesznek egy megfelelően szigetelt házhoz viszonyítva. 

További gondot a hőhidak jelentenek, vagyis a rosszul szigetelt részek bizonyos anyagok összetételénél, amelyeken keresztül több hő távozik. Ezeken a helyeken ezenkívül szinte szabályszerűen megjelenik a penész és a gombák. Érdemes arról is meggyőződni, hogy a fűtőelemek megfelelően vannak-e elhelyezve a helyiségben, és megfelelően működnek-e. Ha a fűtőelem (például radiátor) el van rejtve egy sarokban vagy a bútorok mögött, akkor annak a hatásfoka alacsony lesz.