Folytatásban:
1. Tömörfa és rétegelt falemezek
1.1. Tömörfa
A fa tömör, masszív vagy többfajta termékké dolgozzák fel, ilyenek például a falemezek. A tömörfa teljes profilú fa, amelyet minden oldalról formálnak, alakítanak és megmunkálnak. Ezek a feldolgozási módszerek nagyon erőssé teszik, emiatt többnyire bútorok és olyan termékek előállításához használják, amelyek tartósságot és ellenálló képességet igényelnek. Különböző fákból, mint a tölgy, juhar, vörösfenyő és hasonlók tömörfa nyerhető. Miután a tömörfa egy darabból készül, drágább a kompozitnál, és kevésbé megfizethető lehetőséget jelent.
1.2. Rétegelt falemezek
A rétegelt falemezeket különböző fafajtákból gyártják, és több rétegből ragaszthatók, préselhetők vagy összeállíthatók. A rétegelt falemezeket általában bútorok – szekrények, polcok, padlók és más termékek – gyártásához használják. A rétegelt falemezeket ugyanis napjainkban leginkább a bútoriparban használják, míg a tömörfából készült termékek továbbra is csak kis részt képviselnek a piacon.
2. A fa jellemzői
A legértékesebb továbbra is a tömörfa. Az ilyen termékeket a növekvő előállítási és szállítási költségek miatt nagyon sokan nehezen engedhetik meg maguknak. A fát tűlevelűekből vagy lombhullató növényekből nyerik. A fafajták eléggé különböznek egymástól, emiatt fontos figyelni arra, hogy egy adott felhasználás céljából milyen fát választunk.
A fa nagyon specifikus tulajdonságokkal rendelkező anyag, teljesen különbözik a mesterséges anyagoktól. A fáról az emberhez hasonlóan kijelenthető, hogy saját anatómiai felépítéssel rendelkezik. A fa porózus, mert sok apró szálból áll. Ezek iránya és sűrűsége határozza meg az erőhatás irányát, ezzel együtt az ellenállást vagy gyengeséget is. Emellett, habár elsőre lehet, hogy nem tűnik fel, de a fa magas nedvességtartalommal is rendelkezik. A párátlanítás vagy szárítás folyamán a fa megváltoztatja az alakját és a szerkezetét. Ezekre a változásokra a köznyelvben a „munkál/dolgozik a fa” kifejezést használják. Ha a megmunkálandó fával, illetve a fából készült termékekkel nem bánnak megfelelően, ha nem szabályszerűen szerelik be, vagy ha a fát rosszul választják ki, nagyon rövid időn belül repedések és hasonló sérülések jelentkeznek.
Pontosan emiatt, hogy megelőzzék a sérülések, repedések, hajlítások megjelenését, a fát különféle módon dolgozzák fel; egyúttal olyan technikákat és eszközöket alkalmaznak annak kezelésére, amelyek növelik a fa keménységét, tartósságát és védelmét.
3. Rétegelt falemezek – típusok
A rétegelt falemezek fából készült panelek vagy lapos félkész termékek. Ez azt jelenti, hogy készítésükhöz kisebb tömörfadarabokat használnak, amelyeket lemezszerűen kapcsolnak össze egymással. Előállításukhoz rosszabb minőségű fát vagy fahulladékot használnak. Ennek eredményeként az ilyen faanyag jóval olcsóbb, miközben bizonyos tulajdonságai jelentősen javulnak. A faiparban megkülönböztetünk:
3.1. Rétegragasztott fa
Vékony faréteg: furnérozott fa, ragasztott gerendák tömörfából.
3.2. Bútorlapok
Panelek több vékony rétegből: furnérozott panelek (rétegelt lemez), nyílászárókhoz, zsaluzathoz.
3.3. Farostlemez, MDF
Farostlemezek: sűrű vagy kevésbé sűrű.
3.4. Forgácslap, OSB
Préselt forgácsból és héjból készült panelek: egyrétegű, kétrétegű, egyéb.
4. Bútorlapok – típusok
A bútorlapok a furnérlemezek, a préselt forgácslapok vagy farostlemezek ragasztásával előállított félkész termékek általános elnevezése. Speciális présekben készülnek. A ragasztáshoz általában vegyszereket és gyantákat kell használni. Tekintettel arra, hogy gyengébb minőségű fából készülnek, nagyon olcsóak, azonban az egészségre ártalmasak, sajnos. Mégis, sok jó tulajdonsággal is rendelkeznek. Mivel a lemezek keresztben egymásra vannak ragasztva, gyakorlatilag nem jutnak kifejezésre a fa természetes tulajdonságai, ezért nem reped, és nem csavarodik. Ezért készíthetők nagy méretű bútorlapok.
4.1. Ragasztott vagy laminált forgácslap
Ezek keresztben elrendezett lapok vagy furnérrétegek ragasztásával készülnek. A rétegelt lemeztől eltérően, a ragasztott lemez rétegei úgy vannak összeállítva, hogy a szálak párhuzamosak legyenek. Ezt a típust szakszerűen ragasztott forgácslapnak hívják. Általában különböző vastagságú bükk vagy vörösfenyő furnérból készül. A fa a párhuzamos farostok miatt rugalmas, ezért a bútoriparban ívelt felületek gyártására használják, mint például az ívelt lábú székek, széktámlák és hasonlók.
4.2. Forgácslap
Ezek olyan lemezek, amelyeket a forgács és héj préselésével kapnak, különféle fafajtákból származó úgynevezett fahulladékból. Ezeket a fadarabokat présekben összepréselik, és magas hőmérsékleten különböző adalékok, mint például keményítők, formaldehid gyanták vagy más típusú ragasztók segítségével ragasztják. Az előállításukhoz szükséges anyag kifejezetten olcsó és könnyen hozzáférhető, viszont a gyártás valamivel igényesebb.
A forgácslapot használat előtt finomítani kell. Ezért fóliát ragasztanak rá, általában melamin fóliát, valamilyen nyomattal – természetes és más anyagok utánzatával (úgynevezett dekorral: fa, kő, beton, acél), valamint szerves, növényi vagy állati mintákkal. A forgácslap finomítása ultrapaszta rétegek ragasztásával, furnérozással vagy lakkozással is lehetséges. A kezeletlen forgácslapnak ezzel szemben rossz tulajdonsága, hogy kibocsátja, felszabadítja a ragasztásnál használt vegyszereket, gyengébb, mállik, nem rugalmas. Ezért annak megmunkálása is nehezebb.
5. Az alapanyagok kiválasztása rétegelt falemezekhez
A rétegelt falemezek gyártása energiaigényes technológiai folyamatokhoz kapcsolódik, de ide tartoznak még a káros vegyszerek, mesterséges ragasztó, kompozit kötőanyagok és gyanták is. Mindenesetre a tömörfából készült bútorokat jobbnak tartják, mivel ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt jobb megoldást jelentenek. A tömörfa gondos kiválasztásával és feldolgozásával olyan megfizethető termékeket lehet készíteni, amelyeket egy életen át használhat.