A KOCKAHÁZVOLT színes története

1. Az építkezés és a felúítás rengeteg döntéssel jár és nem egyszerű mindent fontolóra venni. Alapvetően is régi házban és annak felújításában gondolkodtak vagy az építkezés lehetősége is fölmerült? Miért döntöttek végül a régi ház megvásárlása és felújítása mellett?

Elsősorban anyagi szempontból mérlegeltük a két lehetőséget, hogy üres telekre építkezzünk  vagy pedig egy meglévő házat újítsunk fel, de arra jutottunk, hogy nagyjából ugyanannyiból jönne ki, másrészt a választott településen (amelyhez ragaszkodtunk) nem volt túl sok választási lehetőségünk. A családunkban több építész is van, és az ő segítségükkel mertünk belevágni a teljes felújításba, átépítésbe.

2. Körül tudják írni az objektum felújítás előtti állapotát? 

Egy kádárkockát választottunk, ez azért érdekes, mert alapvetően végig parasztházban gondolkodtunk, legalábbis ami a stílust illeti. A kádárkocka arányai teljesen mások, de az építész segítségével megvalósíthatónak tűnt egy hasonló elképzelés, amivel kiegyeztünk. A 10x10-es kockához tartozott még egy hozzáépített kisházikó, amelyek közös fallal találkoznak. Kőből és kisméretű téglából épült a ház, viszont nem volt szigetelve, ami belül erős penészedést eredményezett. Az egyik sarok is meg volt süllyedve, de arról később kiderült, hogy csak a csatorna takarításának többéves hiánya okozta.

3. Körül tudják írni a felújítás projektjének átfogó volumenét, beleértve az ingatlan méretét és az elvégzett munkák mértékét?

Tudtuk, hogy sokmindent el kell bontanunk, a tetőt mindenképpen, mert a tetőteret be akartuk építeni, a válaszfalakból is többet kiszedtünk, de a ház külső falai megmaradtak. Többször éreztük úgy, hogy egyszerűbb lett volna az egészet elbontani, és nulláról építkezni. Ekkor jöttünk rá, hogy talán nulláról építkezni is ugyanennyibe került volna, viszont talán gyorsabb úgy felhúzni egy házat. Mert felújításra, régi részletek megóvására és esetleg javítására, hozzáépítésére sokkal nehezebb kivitelezőt találni.

A kivitelezőkkel a szerkezetkész állapotban egyeztünk meg, és utána magunk foglalkoztunk tovább a belsőépítészettel. A villanyszerelést, hidegburkolást, gépészetet kivitelezőkkel oldottuk meg, mikor ezekhez a fázisokhoz érkeztünk. Előzetesen felmértük, hogy a ház alkalmas lesz a tetőtér beépítésére, lévén, hogy vasbeton-födémes volt eredetileg is. Végül az eredeti nettó 80+20 nm-ből, így lett majdnem a duplája, gyakorlatilag alapterület bővítés nélkül.

4. A régi ház nagyon sok munkálaton, átépítésen ment keresztül, maga a tetőtér is át lett alakítva, talán mondhatjuk, hogy nem csak sima felújításról, hanem átépítésről volt szó. Mi volt a legelső gondolat, a legelső dolog, amire összpontosítottak, amikor elhatározták, hogy egy régi házat újítanak fel?

Mindketten szeretjük az őszinte tereket, a rusztikus, eredeti megoldásokat, amiknek szerintünk története van, ezért is maradt meg pár vegyesfalazat látszóban és eredetiben. A másik hogy lesz-e erre elég pénzünk. Az árak pont időközben szálltak el nagyon. Már az elején is úgy terveztük, hogy sokmindent magunk fogunk megcsinálni, de végül sokkal többmindent bevállaltunk saját kezűleg, hogy ezzel spóroljunk, de sokmindenben azért is választottuk a saját kivitelezést, mert itt tervezzük leélni az életünket, és szeretnénk ha minél több részlet szépen lenne megcsinálva, és jóérzéssel illetve emlékeket idézve tudnánk ránézni.

5. Mik voltak a fő célok vagy célkitűzések a felújítási projekttel kapcsolatban?

A szerkezetkész állapotig jussunk el minél hamarabb. Onnantól már nem függünk másoktól annyira. Sajnos nagyon elhúzódott az egész így is.

6. A ház projektet egyedül próbálták megtervezni vagy a kezdetektől építészre bízták? Miért gondolják, hogy érdemesebb építészt fogadni? Miben volt a legnagyobb segítségükre az építész?

Szerencsések vagyunk, mert a családban több építész is van. Marci bátyja tervezte a házat, és az édesanyja is nagyon sokat segített. Már a vásárlás előtt, ők bele tudták látni a „parasztházat” egy hatvanas évekbeli kockaházba. Mindketten nagyon alapos építészek, és minden részletre gondoltak, illetve folyamatában is alakítottak a terven, ha kiderült, hogy máshogy jobb lenne. Ha valamire több megoldás is létezik, akkor mindig elmagyarázták az előnyöket, hátrányokat, és igazából a döntést mi hoztuk meg. A kivitelezők munkáját is jól tudták felügyelni, és időben szólni, ha valami rossz irányt vett. De ehhez elég gyakran ellenőrizniük kellett a történéseket. 

7. A felújítás során (hogyan) sikerült megőrizni vagy helyreállítani a ház eredeti jellemzőit?

Az eredeti falakat kívülről eltakartuk a szigeteléssel, itt nem volt választásunk. Viszont belülről több helyen meghagytuk, a vakolatot leverve ki is emeltük ezeket a falrészleteket, és nekünk nagyon tetszik. Illetve rengeteg kiegészítőt, -nem feltétlenül eredeti funkciójában- újrahasználtunk. Kisebb ablakkeretek tükörként, a kúpcserepek falikarként, a parketta színes faldíszként, a szarufák kerti támfalként, a ház építőkövei oszlopokként és mosdópultként, a kémény téglái pedig teraszburkolatként élnek tovább a házban.

8. Megosztanának olyan forrásokat vagy inspirációs forrásokat, amelyek a felújítás során segítettek a döntéshozatalban?

Legfőképpen a Pinteresten nézelődtünk, a ház külső és belső kialakítására is itt vadásztuk az ötleteket. Illetve sokat kirándultunk, és mindenhol a házakat néztük.

9. Milyen dizájnt vagy stílust választottak a felújított otthonhoz, és miért?

Eredetileg parasztház stílusban gondolkodtunk, de a kádárkockából értelemszerűen ezt elég nehéz megvalósítani. Az alapvető koncepciónk; modern műszaki tartalommal, de népi építészetre jellemző külső formában. A tető teljes cseréje, a födém részleges kibontása és az ablakfülkék átméretezése mindezt lehetővé tette. Az ablakaink osztott ablakok lettek, az utcafronton spalettákkal, ehhez ragaszkodtunk, a homlokzat szélezetlen akácfával van burkolva, amely egy rusztikus és természetes hatást kölcsönöz. A választott kék szín pedig hozzátartozik Zebegény arculatához, ezért választottuk.

Bent is a rusztikus anyagokat, matt felületeket, meleg színeket, fényeket használtuk. Nehéz meghatározni a stílust, mert sok új bútorunk is van, de igyekszünk úgy keverni a stílusokat, hogy harmonizáljon. Sok növényünk van, színes, tarka holmik, talán bohém stílusnak mondanám. 

10. Hogyan tervezték meg a ház felújításának, illetve átalakításának költségvetését? Az eredeti felújítási tervekhez képest drasztikus eltérést figyeltek-e meg a költségvetésben?

Csak egy hozzávetőleges árral tudtunk kalkulálni a teljes felújításra az akkori (2020-as) árakkal számolva. A szerkezetkész állapotra volt konkrét árajánlatunk, amit nagyjából tartott is a kivitelező de természetesen minden tételnél voltak rejtett plusz költségek. Az elmúlt évek átírták a számításainkat, és mostmár kb. a másfélszeresénél tartunk de valójában ezzel azért számoltunk is.

11. Mi a helyzet a jogszabályi előírásokkal, engedélyekkel és hasonlókkal ebben az esetben, hiszen történtek nagyobb átalakítások is? Volt-e meglepetés és nehézség ezen a területen?

Mivel nem új házat építettünk, az átalakítás nem engedélyköteles, csak bejelentésköteles, és természetesen figyelembe kell venni a helyi építési szabályzatot. Egy pár hetes átfutási ideje volt ennek a bejelentésnek, és előzetesen egyeztettünk a helyi főépítésszel, hogy biztosan megfeleljen a tervünk. Gyakorló építészekkel, az ilyen jellegű adminisztrációs plusz körökre már fel voltunk készítve.

12. Mi alapján és hogyan választották ki azokat a vállalkozókat, a kivitelezőket, akikkel együtt dolgoztak a projekt során?

Szerettünk volna generál kivitelezővel dolgozni, de egyrészt nehezen találtunk, másrészt jóval többe került volna. (Bár utólag azt gondoljuk, hogy lepapírozva mindent szerződésbe foglalva talán nem drágább egy megbízható generálos) Végül egy környékbeli településről bíztunk meg egy kisebb brigádot, akikhez ajánlás útján jutottunk el. Előzőleg természetesen körbejártuk az általuk épített házakat és véleményeket is kértünk a tulajdonosoktól. A gépész, villanyszerelő és a burkolók külön vállalkozók voltak, de ők is a környékből érkeztek.

13. Hogyan priorizálták a felújítás különböző szempontjait, például a funkcionalitást, az esztétikát és a költségvetést?

Azt gondolom, nagyon jó szépérzékkel rendelkezünk mindketten, és a szépségből, minőségből nehezen engedünk. A funkcionalitás is nagyon fontos számunkra, ebben nagyon sokat segítettek a család építészei, hogy minden a lehető legpraktikusabb legyen. A pénz természetesen határt szab mindennek, de szerencsére mi a realitás talaján mozgunk. Ha például van egy padlóburkolat amibe beleszeretünk, de nem megfizethető, akkor elengedjük, és keresünk alternatívát alacsonyabb áron, ami szintén szép lehet vagy a lerakásának, nem is annyira jelképes díját spóroljuk meg azzal, hogy saját kezűleg tesszük le. De mindig a szemünk előtt lebegett, hogy „ezt fogjuk nézni minimum 30 évig”, tehát nem az volt a cél, hogy minél olcsóbban gyorsan oldjunk meg mindet. 

14. A házban végzett munkálatok közül, melyik volt Önök számára a legnehezebb, illetve a legköltségesebb? 

A leghosszadalmasabb az emeleten a gipszkarton falak felhúzása, glettelése, festése volt, de a földszinten is végeláthatatlan glettelési munka volt. Mivel ezt spórolási szempontból családilag oldottuk meg, ezért tartott sokáig. Emiatt mondjuk nem volt költséges annyira, de ekkor volt a legnehezebb látni a végét, azt, hogy valaha kész leszünk és beköltözhetünk „rendesen”. A tetőszerkezetben lévő faanyag volt a legfájóbb, pont akkor duplázódott a fa ára, sőt, az is kérdéses volt, hogy tudunk-e szerezni. 

15. Szembesültek-e kudarcokkal, csúszásokkal a felújítás során, és hogyan vészelték át ezeket?

Persze, minden csúszott. A szerkezetkész állapot a megbeszélt határidőhöz képest legalább fél évet tolódott. A legrosszabb a kiszolgáltatott állapot, amikor nincs tető a házon, esőt jósolnak, és a kivitelező egyszerűen nem jelenik meg, nagyon bosszantó. 

16. Mi maradt még hátra, min szeretnének módosítani?

Már csak apróságok vannak, polcok (amelyeket szintén saját kezűleg szeretnénk csinálni), itt-ott ablakpárkányok, lábazati lécek hiányoznak, erkélykorlát, és a kertben, udvaron még rengeteg munkálat vár ránk.

17. A jelenlegi tapasztalatok és ismeretek birtokában mi az, amit másképp csinálnának, milyen hibákat kerülnének el, amelyek időbe és pénzbe kerültek?

Nincs ilyen. Tulajdonképpen amikor várnunk kellett valamire, vagy többe került valami mint gondoltuk, ezek mind rajtunk kívül álló tényezők voltak, nem tudtuk volna máshogy csinálni. Talán ha más kivitelezővel dolgoztunk volna, de akkor lehet hogy más problémákba ütközünk, vagy ugyanitt tartanánk.

18. Meg tudnák-e osztani a felújítási élmény emlékezetes vagy kiemelkedő pillanatait?

Két kisfiunk született az építkezés ideje alatt, 2021-ben és 2023-ban. Nagyon sokszor terhesen, nagy hassal is besegítettem a munkába, ez így utólag elég felelőtlennek tűnik, de akkor egyáltalán nem éreztem annak, sok energiám volt, és szerencsére semmi probléma nem adódott. A kis toldaléképületet belülről felújítottuk még a „nagy” építkezés előtt, hogy legalább valahol tudjunk aludni, ha itt vagyunk.

Volt egy elég vicces időszak, amikor épp nem volt tető a fejünk felett, csak egy nagy fólia, ami lengett a szélben, és bent a kis lakrészben kb. 16 fokban aludtunk egy pár hónapos kisbabával meg két kutyával. Erre mindig mosolyogva gondolunk, pedig nem volt túl komfortos. De számtalan emlékezetes pillanatunk volt már a gyerekekkel. Míg más gyerekek a homokozóban játszanak, a miénk az építési törmelékben matat és csavarhúzóval, csiszolópapírral „segít” nekünk, és olyan szakszavakat tanult meg, amit még felnőttként is alig használunk.