A csapadékvíz elvezetése lapostetőről

1. A lapostetők külső vagy belső vízelvezetése

A lapostető vízelvezetése többféleképpen is megoldható. Az esővíz hatékony elvezetése céljából elsősorban a tetősíkok hajlásszögét és a folyamatos vízszigetelést kell szem előtt tartani, mind a tetőtérben, mind kívül, de különösen az eresz szélei körül.  

A lapostető szerkezete általában betonból készül, amelyre egy újabb betonréteget kell felvinni, vagy más módon biztosítani a 2-5%-os lejtést, különben a víz túl lassan vagy egyáltalán nem fog lefolyni. Minden vizet gondosan el kell vezetni, azaz vízszintes vagy függőleges csatornákba vezetni. 

2. Külső vízelvezetés lapostetőről 

A lapostetők külső vízelvezetői általában csatornák és ereszcsatornák, amelyeken keresztül a víz elfolyik. A víz ezeken a csatornákon keresztül áramlik – a padláson keresztül vízszintesen vagy az ereszcsatornákon keresztül függőlegesen – a homlokzat mellett a talajig. Az ilyen vízelvezetés nagyon sok előnnyel rendelkezik. Elsősorban ki kell emelni, hogy a tetőlemezen vagy ereszcsatornákban nincs szükség lyukak vagy lefolyók kialakítására, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy nincs szivárgásveszély a szerkezetben és nincs szükség az ereszcsatornák fűtésére. Ugyanakkor az olcsóbb vízelvezetést is meg kell említeni az előnyök között. Hátrányként róható fel, hogy a homlokzat mentén több helyen is jól láthatóak az ereszcsatornák, amelyek valójában esztétikai gondot, és nem műszaki problémát jelentenek.  

3. A lapostető belső vízelvezetése

A lapostetőknél általában a belső vízelvezetést alkalmazzák. A víz pontszerű lefolyócsöveken jut be, majd lefolyik. Ezek nemcsak a tető felszínéről vezetik le a vizet, hanem a lapostető más rétegeiből, például a szigetelésből is összegyűjtik.

A függőleges lefolyókból a víz csoportosított csöveken áramlik, majd a szerkezeten keresztül a meteorikus szennyvízrendszerbe kerül. Amennyiben önállóan szervezi meg a munkálatokat, mindenképpen hívja fel a kivitelezők figyelmét arra, hogy függetlenül attól, hogy betonozzák-e a felületet vagy másfajta anyagból készül a befejező réteg, mindenképpen hagyjanak lefolyó nyílásokat és megfelelően alakítsák ki a lejtést.  

4. A lapostetők gravitációs vagy vákuumos vízelvezetése 

A lapostető vízelvezetésének kevésbé korszerű módja a gravitációs vízelvezetés vagy klasszikus vízelvezetés. Ez annyit jelent, hogy a víz lassan, szabadon áramlik a tetőről az ereszcsatornákba. Az adott helyre jellemző átlagos éves csapadékmennyiség alapján a gépészeti berendezések tervezője határozza meg a lefolyó helyzetét, valamint a lefolyócsövek és más elemek keresztmetszetének méretét.

Alacsonyabb épületeknél és nagyobb lejtésű tetőknél a gravitációs vízelvezetés jobban működik.  Megfelelő megoldás akkor is, amikor szerkezeti okok miatt nem lehet elkerülni az épület alsó részein található függőleges vízelvezető csöveknél a sok könyök idomot és más „dugókat”.

A gravitációs vízelvezetés kisebb tetőknél ajánlott. A családi házak tetőinél általában a klasszikus vízelvezetést alkalmazzák.

A légköri vizek nyomás alatt történő elvezetése is egy lehetséges módszer, de sokkal összetettebb, ugyanakkor megbízhatóbb is. Ez a rendszer a gravitációt alkalmazza és vákuummal „húzza” a vizet a tető felületéről. A tolóerő rendszert szoftverrel tervezik. Ez sokkal bonyolultabb, ugyanis az egész kivitelezést egy ilyen munkára szakosodott cégnek kell elvégeznie. Ezért ez sokkal célszerűbb a nagyobb közintézmények vagy üzleti létesítmények számára. 

5. A zöldtetők vízelvezetése

A növekvő építkezések és az urbanizáció miatt egyre kevesebb a zöldterület a városokban. Ennek eredményeképpen a mind erősebb esőzések következtében a szennyvízrendszerek gyakran túlterheltek, a vízfolyások gyorsan növekszenek és sokszor áradásokat okoznak. Éves átlagban a zöldtetők a víz mintegy 50%-át megtartják, tehát a csapadékvíz elvezetése a zöldtetőkről jelentősen csökkenti a városi szennyvíz terhelését. A városok zöldtetői nagyban hozzájárulhatnak a nagyobb ökológiai egyensúly megteremtéséhez és csökkenthetik a szennyvízrendszerek terhelését. 

A gyakorlatban általában kétféle zöldtetőt használnak: 

5.1. Extenzív zöld lapostetők

Az extenzív zöld lapostetők minimális mennyiségű talajréteggel vannak borítva, amelyek elegendők a szélsőséges körülmények között szenvedő növényzet növekedéséhez. 

5.2. Intenzív zöld lapostetők

Az intenzív zöld lapostetők lehetővé teszik a virágok, a fű, a bokrok és a fák növekedését. Ez intenzív ápolást, rendszeres öntözést és trágyázást igényel, amelyhez megfelelő vízelvezető rendszer létrehozása szükséges. A kiegészítő elemekkel rendelkező csatornák, amelyek ugyancsak kompatibilisek a lapostetők klasszikus lefolyóival, megfelelők az állóvíz biztonságos és hatékony elvezetésére. Az ilyen rendszer egy része polimer betonból készült, könnyű, ellenálló az időjárás viszontagságaival szemben, emellett lehetővé teszi a vízelvezetést a különféle berendezésekben.