Telekalakítási eljárás

1. Mikor szükséges a telekalakítási eljárás? 

Telekalakításra akkor van szükség, ha egy nagyobb földrészletet két vagy több kisebbre szeretne megosztani (például eladni egyet vagy többet), két különálló földrészletet szeretne összevonni, illetve a telekhatárokat szeretné ellenőrizni vagy módosítani. A telekalakítás kifejezés így a meglévő vagy új (még jelöletlen) földrészleteken végzett összes beavatkozásra és változtatásra vonatkozik. Az új földrészleteket a földkataszterben rögzítik, ahol elkészítik a kataszteri földmérési tervezetet. A telekalakítás során a régi helyrajzi szám törlődik, mivel az új állapot új helyrajzi szám alatt kerül bevezetésre. A régi helyrajzi számot azért törlik, hogy a földtörténeti adatokat könnyebben nyomon követhessék.

Az új földrészletek a meglévő földrészletek megosztásával vagy összevonásával jönnek létre.

2. A telekalakítás engedélyezése iránti kérelem és a telekalakítás folyamata

2.1. Ki nyújthatja be a telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet?

A telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet általában a telek tulajdonosa nyújtja be, azonban olyan eset is előfordul, amikor valamilyen állami szerv is kéri (vagyon-visszaszármaztatás vagy bírósági eljárás). Különböző tulajdonostársak esetén a kérelmet közösen kell benyújtani, kivéve lakóépület alatti telekalakítás esetén, ahol a megrendelő tulajdonostárs, építési jog jogosultja, építési terület használója vagy állami hatóság lehet.

2.2. Telekalakítási dokumentáció

A telekalakítási eljárás megindításához szükséges mellékelni a földhivatalnak a telekalakítási dokumentációt. Állami vagy önkormányzati okirat alapján történő telekalakítás végrehajtása esetén ellenőrizni kell, hogy a telekalakítási tervezet összhangban van-e az állami vagy önkormányzati törvényi tervekkel. Ilyen esetekben nem kell minden tulajdonostársnak hozzájárulnia az eljárás megindításához, hiszen azt jogszabály írja elő. A gyakorlatban a telekalakítási eljárásra általában a közúti infrastruktúra mérései során, valamint az önkormányzati és állami területrendezési tervek végrehajtása során kerül sor.

2.3. Telekalakítási helyszínrajz

A telekalakítási helyszínrajzban megjelennek a telekalakítással érintett telkek és telekhatárok a telekalakítás utáni állapot szerint, valamint más szükséges adatok. Ha a telekalakítási eljárás előtt nem rendezik a határokat, akkor kötelezően előzetes szabályozási eljárást kell lefolytatni a telekhatár azon részére, amely az új földrészletet vagy annak részét érinti. A telekalakítási eljárás és a telekhatár-rendezés általában együtt, egy dokumentum alapján történik. Az összesített tanulmány tartalmazza a telekhatár-rendezésről szóló tanulmányok és jelentések adatait.

A telekalakítási eljárás akkor is elvégezhető, ha nézeteltérés van a telekhatárok-rendezését illetően, vagy ha ezzel kapcsolatban bírósági eljárás indul.

3. Mikor nem engedélyezett a telekalakítási eljárás?

Léteznek olyan esetek is, amikor a telekalakítási eljárás nem megengedett, sőt kifejezetten tilos. A telekmegosztási tilalom az erdőterületnek minősülő földrészletekre vonatkozik akkor is, ha az erdő annak csak egy kijelölt része. Az erdőterület megosztásának tilalmát törvény írja elő, és tartalmazza a megengedett kivételeket is.

4. Ingatlanadó

Telekegyesítési eljárást leggyakrabban az ingatlanadó miatt alkalmaznak. Az ilyen módon történő telekalakítási eljárás lehetővé teszi az ingatlanadó vagy az adóalap jelentős csökkentését. Ez nagyon kényelmes, ha a közeljövőben nem tervezi eladni a telkeket vagy földrészleteket. Az úgynevezett könnyebb földgazdálkodás a második ok, ugyanis a telekegyesítési eljárás során létrejött telkeken más olyan földmérési eljárások is elvégezhetők, amelyek megvalósítása egyébként nem lehetséges. A telekegyesítési eljárással alkalmanként elkerülhető a többszörös adózás, vagy legalábbis csökkenthetők a kötelező összegek.