Tégla, beton vagy pórusbeton?

1. Falszerkezet

Az Ön háza szempontjából a falszerkezet az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró elem. Két funkciója van – teherbírás és hőszigetelés. A teherbírást a statikus mérnök számítja ki. A gyakorlatban azonban az a szabály érvényesül, hogy egy körülbelül 20 centiméter vastagságú klasszikus falnál 4,5 méterenként szükséges a függőleges csatlakozásokat beépíteni. Minden ajtó- és ablaknyílás fölé ugyancsak szükséges az áthidalók beépítése. A hővezető képességet a hatékony energiafelhasználás szabályai determinálják, és az épületfizikai számításokkal határozzák meg. Amikor mindkettő ismert, óhatatlanul felmerül az anyagválasztás kérdése. 

Gyakorlatban az a szabály, hogy olcsóbb vékonyabb falat építeni, és további szigeteléssel elérni a hővezető képességet. 

2. Klasszikus tömör téglák

2.1. A tégla ősi anyag

A tégla jól bevált anyag, amelyet évezredek óta építésre használnak. A tégla gyártásának technológiája még az őskorban jelentkezett az agyag égetésével.  Sokan nem tudják, de már az ókori rómaiak és görögök is ezt az anyagot használták a templombelsők burkolására. A téglát a történelem folyamán nagyon sok célra alkalmazták. Elsősorban falazásra, de padlók, utak és ösvények burkolására is használták.

2.2. Téglák – gyártás

Gyártásuk és beépítésük ennyi idő alatt sem változott lényegesen. A gyártási folyamat szerint háromféle tégla különböztethető meg: égetetlen (vályog), égetett és vegyszerrel kezelt. Minden típus kissé eltérően készül. A téglák lerakása, illetve falazás kézileg történik és nem igényel gépesítést. Cementhabarccsal ragasszák össze őket. A klasszikus téglákból, amelyek mondhatjuk, már a múlté, új fajták jöttek létre, jobb tulajdonságokkal és olyan jellemzőkkel, amelyek megkönnyítik a falazást, míg az elkészült objektum ezáltal jobb minőségű lesz. Ezek az új típusú téglák valójában üreges blokkok, amelyeknek méhsejt alakú közepe van, ezáltal pedig jelentősen megnövekedik a hőellenállásuk. A csiszolt tégla technológiai szempontból tökéletesített típus, amelyet poliuretán ragasztóval ragasztanak.

2.3. Szabványméretű téglák

A téglákat ma már ipari szinten gyártják, szabványméretben, habár speciális méretben és formában is megrendelhetők; ilyen rendelést általában akkor vállalnak a gyártók, ha valóban nagy mennyiségről van szó. Tekintettel arra, hogy a téglák első ránézésre ugyanúgy néznek ki, a vastagságuk/szélességük alapján különböztethetők meg. Nálunk a következő típusok vannak forgalomban, habár több altípusuk is létezik (gyártótól függően): 

A hővezetési tényező alacsony, 38 cm=0,139 W/mK, míg 20 cm=0,33 W/mK.  

2.4. Mennyibe kerülnek a téglák?

Elmondható, hogy az áraik és a méreteik szabvány szerintiek, a gyártók és forgalmazók közötti különbségek pedig általában elhanyagolhatóak. Javasoljuk, hogy ellenőrzött téglagyáraktól, illetve bejegyzett és tekintélyes cégektől vásároljon téglát. Semmiképpen se üljön fel az alacsony árakat kínáló, nem megbízható kereskedőknek! 

3. Pórusbeton

3.1. Mi a pórusbeton?

A pórusbeton pórusos sejtbeton anyag, amely több évtizede jelen van a piacunkon. Alapjában véve vízből, kvarchomokból, mészből, habarcsból és gipszből álló keverék, amelyhez magas nyomáson levegőt adnak. A sok kisméretű, levegővel töltött sejt és a sűrű üreges szerkezet különleges megjelenéssel és egyedi tulajdonságokkal ruházzák fel, különösen hőszigetelő tulajdonságokkal. A téglához hasonlóan a pórusbeton is egészséges és ökológiai szempontból is elfogadott építőipari anyag. 

3.2. A pórusbeton előnyei

A pórusbeton legnagyobb értéke, hogy könnyen megmunkálható. A blokkokat, amelyeknek mindkét oldalán bevágások vannak, vékony habarcsréteggel ragasztják össze. Ezért ezeknek a tömböknek még egy előnye van: tekintettel arra, hogy homogének, könnyen véshetők és fúrhatók, amikor csöveket és vezetékeket kell rajtuk keresztül átvezetni. Hátrányuk némileg a törékenységükben rejlik, de ez utólagos megmunkálással kompenzálható. Az ilyen tömbök porózusak, ezért úgy tartják, hogy nagyobb vízfelszívó képességgel rendelkeznek, de ez nem helyes. A pórusbeton bizonyos esetekben a téglánál kisebb kapilláris szakítószilárdsággal rendelkezik.

A pórusbeton blokkok, tömbök, táblák, valamint ajtók és ablakok feletti áthidalók formájában található. A blokkok mérete 20-25-30 cm, a hővezető tényezőjük pedig kifejezetten alacsony, 0,096 és 0,12W/mK között mozog. 

A pórusbetont blokkok formájában gyártják és forgalmazzák, valamint ajtók és ablakok feletti áthidalók formájában. Egy 40 centméteres fal hővezető tényezője (U) 0,21W/m2K, míg egy 48 cm vastagságú falnál U=0,17W/m2K, összehasonlítva egy hőszigeteléssel ellátott 45 cm vastagságú téglafallal (amelynél a tömbök mérete 30 cm, míg a szigetelés 15 cm) U=0,20W/m2K. A pórusbeton lapokat belső, nem teherhordó falak és elemek építésére használják; hosszúságuk 62,5 cm, magasságuk 20 cm, szélességük 10 cm, 12,5 cm és 15 cm. Az ajtók és ablakok feletti nyílások áthidalására Ytong teherhordó gerendákat használnak. Magasságuk 24,9 cm, vastagságuk 20 cm vagy 30 cm, míg hosszúságuk 149 cm vagy 199 cm. A 24 cm és 30 centiméteres blokkokkal történő falazás ára körülbelül 57800 forintba kerül köbméterenként.

4. Betonblokkok

4.1. Betonblokkok téglák helyett?

A betonblokkokat nagy teherbírású speciális betonból készítik. Lakóépületekben pincék és függőleges csatlakozások építésénél használják őket. A tömbök sejtszerkezete ritkább, és általában 6-12 sejtet tartalmaznak. A betonblokkok előnye az építés pontosságában van, mert ezeknél öntőformát használnak. Az ilyen blokkok homlokzati habarcs használata nélkül a „fugákra” rendezhetők.

4.2. Milyen méretűek a betonblokkok?

A betonblokkok általában szabványos magasságúak, de szélességük változó lehet. Vannak 12 cm, 20 cm, 25 cm és 30 cm szélességűek. Fontos megemlíteni, hogy a beton nem könnyű anyag, és ahogyan növekszik a blokk szélessége, úgy növekszik a szerkezet súlya is. A betonblokkok egyébként viszonylag olcsók; a szélességtől függően 12-30 cm változik az áruk is, darabonként 210-490 forint között van. Ezek a blokkok általában erősítéssel rendelkeznek, ami a szerkezetnek további stabilitást ad. 

5. Üreges blokkok

5.1. Szálcement üreges blokkok

A kínálatban – a hagyományos megoldások mellett – mondhatni évente, új anyagok és technológiák jelentkeznek. A klasszikus téglát mind gyakrabban üreges blokkokra cserélik. Egyik megoldás a szálcement üreges blokkok. Kiváló természetes építőanyagot képviselnek a cementtel ragasztott farostok, amelyek szén-dioxidot tartalmaznak, amelyet a fa növekedés közben felszívott/elnyelt a környezetből. Az ilyen típusú blokkok előnye abban rejlik, hogy a falazás nagyon könnyű, ezzel együtt sokkal olcsóbb is. A falak nedvesség áteresztők, így a szálcement üreges blokkokból készült ház lélegzik. A külső blokkok ára általában 40%-kal drágább a beltérben használatosaknál.  

5.2. Hungarocellből készült blokkok

A klasszikus építkezés érdekes alternatívája a hungarocellből vagy más keményhabból készült blokkok. Gyakorlatilag az építési rendszert a feje tetejére állítják. A hornyokkal és dudorokkal rendelkező blokkokat a „lego” kockákhoz hasonlóan illesztik össze. A tömbök üregesek, a vékonyabbak belül, a vastagabbak kívül szolgálnak burkolásra. Az üregekbe kerül az erősítés, amelyre betont öntenek, így erősítve meg a kötéseket és magát a szerkezetet is. Az ilyen típusú falazáshoz tehát nem kell zsaluzatot készíteni, sem később eltávolítani, mert maguk a tömbök egyidejűleg szolgálnak építőanyagként és a zsaluzat anyagaként is, amellyel a munka felgyorsul és olcsóbb lesz.