Katerória
    Magyarországon
    kedvenc
    viztorony kiskunfelegyhaza epiteszet daibau

    Kiskunfélegyháza építészeti kincsei: időtlen szépségek az Alföld szívében

    A cikket több mint 542+ felhasználó tekintette meg
    Kiskunfélegyháza, a magyar Alföld egyik gyöngyszeme, amely gazdag építészeti örökséggel büszkélkedhet. Az épületek változatos stílusokat képviselnek, a szecessziótól a neoreneszánszig, mindegyikük egyedi történettel és kulturális jelentőséggel bír. Történelmünk jelentős alakjai, mint például Móra Ferenc, Kiskunfélegyházán született, ugyanakkor Petőfi Sándor gyermekévei is ehhez a városhoz köthetők. Tartson velünk, és ismerje meg Kiskunfélegyháza építészeti örökségeit!

    Városháza - „Tornyosan áll s cifrán, mint a puszta virága.”

    A Kiskunfélegyháza Városháza stílusában, színeiben, valamint teljes hangulatában a hiánytalan derű jelképévé válhat, hiszen többek között a homlokzaton megjelenő tulipános motívumok a tavasz, a frissesség és az újjászületés érzetét sugallják.

    A város szívében tündöklő városháza impozáns épülete a XX. század első felében, 1909 és 1911 között, szecessziós stílusban épült Vas József tervei alapján. A díszelemek között Lechner Ödön neves építész munkája is fellelhető. A városháza homlokzatának középpontját egy hatalmas timpanon dicsőíti, amely a város címerével vált teljes egésszé. Az épület jellegzetes félköríves ablakai és oszlopai a kor szellemét tükrözik. A város építészeti éke egy 45 méter magas, háromszintes toronnyal is büszkélkedhet, amelyet Morbitzer Nándor tervét dicsérik. A gazdag ornamensbe öltözetett torony egy, a távolból is jól látható toronyórát visel.

    Városháza, Kiskunfélegyháza
    Városháza, Kiskunfélegyháza, forrás: Tourinform Kiskunfélegyháza

    A Városháza külső pompája mellett a belső, cifra stílusa sem okoz csalódást. Az elegáns belső terek magas mennyezetekkel és széles lépcsőházakkal dicsekedhetnek. A szecesszió különös színvilágát a díszterem motívumai is tükrözik. Az egykor Kiskunfélegyházán tanult Munkácsy Károly szobrászművész faragott alkotása látható az oldalbejárat mellett, rajta a város híres személyeinek, Petőfi Sándor, Móra Ferenc és Holló László portréjaival.

    Hattyúház

    A város egyik jelképeként számon tartott épület, a Hattyúház, több szempontból is játszik fontos szerepet: egyrészt a klasszicista stílus egyetlen középülete Kiskunfélegyházán, másrészt pedig Petőfi Sándor családjához van relációja.

    Az épület gyorsan felöltötte alakját, hiszen nagyjából egy év alatt, 1820-ban lett készen. Az idők során számos funkciót töltött be, eredetileg vendéglőként és mészárszékként működött, egy része pedig a kocsma bérlőjének otthonául szolgált. Különös belső kertje, amely Hattyúkert néven vált ismertté, a nyári napok szórakozóhelyévé alakult.

    Hattyúház, Kiskunfélegyháza
    Hattyúház, Kiskunfélegyháza, forrás: Tourinform Kiskunfélegyháza

    A klasszicista stílusjegyeket viselő Hattyúház nevét a homlokzatán található, fehér hattyút ábrázoló kocsmacégérről kapta a nevét. A főtér éke számos átalakuláson ment keresztül, amelyek nem feltétlenül tartották szem előtt az eredeti stílus megtartásának fontosságát. Az épület állapota folyamatosan romlott, és kilátástalannak tűnt a felújítás megvalósítása, mi több, az épület lerombolásának szándékáról szóló hírek is terjedni kezdtek. Azonban a szükséges pénzforrások előteremtésének hála, és bár a felújítás nehézkesen vette az akadályokat, ugyanakkor, az 1960-as évek közepén megtörtént a Hattyúház restaurálása. Ezt követően, az 1952-ben műemlékké nyilvánított épületet teljes egészében a Petőfi Sándor Városi Könyvtár kapta meg 1966-ban.

    Kiskun Múzeum

    A Kiskun Múzeum Kiskunfélegyháza múzeális intézménye. A barokk stílusú épületegyüttes építési éve egészen az 1700-as évekre vezethető vissza. A múzeum alapítási éve 1902, illetve az alapítás kezdeményezése Szalay Gyulához, a helyi gimnázium tanárához köthető.

    Az épület homlokzatát díszes kovácsoltvas elemek és szecessziós motívumok ékesítik, a látogatókat pedig tágas kiállítótermek fogadják, ahol a múzeum gyűjteményeinek értékes darabjai fedezhetők fel. A múzeum állandó kiállításaként képzőművészeti, régészeti, történeti, valamint néprajzi emlékekkel ismerkedhetünk meg. A vallási életből a XVIII–XIX. századi népi fafaragású Kiskunsági Madonna szobrok várják az érdeklődőket, ezenfelül katonatörténeti gyűjtemények, illetve Dr. Magyari Béla ezredes, vadászpilóta, kiképzett űrhajós és Kiskunfélegyháza díszpolgárának életútja is megtekinthető. 

    Kiskun Múzeum
    Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza, forrás: Tourinform Kiskunfélegyháza

    A múzeum épülete egykor a Kiskun Kapitányság székházának adott helyet, itt történt a település közigazgatási ügyintézése, valamint itt tartották fogva a kerület rabjait. Az akkortájt tömlöcként működő épület ma börtönmúzeumként funkcionál, a volt börtönudvaron pedig látható az ország egyetlen megmaradt alföldi alulhajtós szélmalma. A múzeum udvara bemutatja az Árpád-kori veremház rekonstrukciót, amely a XI-XIII. századi lakóházak világát ismerteti az arra járókkal.

    Sarlós Boldogasszony-templom

    A Kiskunfélegyházán található Sarlós Boldogasszony-templom, közismert nevén Ótemplom, 1744 és 1753 között épült késő barokk stílusban és a város egyik legrégibb középülete. Az először felépített tornya nem sokkal az építkezés befejeztével ledőlt, a jelenlegi 53,8 méter magas tornyát 1770-re építették újra. Kicsivel több, mint 30 év elteltével, a barokk templomot átépítették és a korábban zsindelyezett toronysisakot rézborítással látták el. A torony falazatának közepén hangsúlyos timpanon kapott helyet, benne az Istenszem-motívummal. A lépcsőház ablaka ovális formát ölt. A templom belső elrendezését illetően, a főoltárt a klasszicista vonások jellemzik, összességben pedig abszolúte keverednek a barokk, rokokó és klasszicista stílusjegyek.

    Sarlós Boldogasszony templom, Kiskunfélegyháza.jpg
    Sarlós Boldogasszony templom, Kiskunfélegyháza, forrás: Tourinform Kiskunfélegyháza

    A Sarlós Boldogasszony-templom áldozórácsa különleges történelmi jelentőséggel bír, ugyanis itt történt Móra Ferenc első közszereplése 1888-ban, amikor is a karácsonyi versmondás alatt talpalatlan cipője miatt lába a márványlaphoz fagyott. A történést Móra később A téli Isten című kedves novellájában is megörökítette.

    Szent István-templom

    A kiskunfélegyházi Szent István-templom, amelynek felépítése 1872-ben indult, egy valóban magasztos, neoreneszánsz stílusú építészeti remekmű. A templomot Peitler Antal váci püspök szentelte fel 1880-ban. Az adományoknak és a hívők önzetlen munkájának hála a templom tornyában ma harangjáték működik, amely naponta több alkalommal vetíti ki színes dallamait a város lakóira.

    Szent István templom, Kiskunfélegyháza
    Szent István-templom, forrás: Tourinform Kiskunfélegyháza

    A tekintélyes, 65 méter magas templom homlokzatát gazdag díszítés és magas, csúcsíves ablakok jellemzik, míg a főbejárat felett hatalmas rózsaablak található. Az épületet két karcsú torony koronázza meg, amelyek messziről is jól láthatóak, és a város egyik jelképeivé váltak. A belső tér lenyűgöző festett üvegablakai és díszes oltárai gazdag művészeti értéket képviselnek, különösen a főoltár, amely Szent Istvánt, hazánk első királyát és a templom névadóját ábrázolja, amint felajánlja a koronát Máriának. A belső falfestmények Lohr Ferenc és Tary Lajos keze munkáját dicsérik.

    Víztorony

    Végül, de nem utolsósorban, egy modernkori építészeti objektumot szeretnénk bemutatni, a kiskunfélegyházi Víztornyot,  amely immáron a város szimbolikus épületévé vált. A torony 54,5 méter, a középső rész legmagasabb pontja pedig 56 méter magas, továbbá 1500 köbméteres tartállyal rendelkezik. Felépítésén összesen 60 fő munkálkodott. A Víztorony a Petőfi lakótelep mellett kapott helyet, a Tanyasori és a Körösi utca által körbezárt területen. A korábbi, 500 köbméteres Bercsényi utcai víztorony a megnövekvő igények miatt már szűkössé vált, ezért bővítés céljából egy új torony megalkotására volt szükség. 

    Új Víztorony épülete Kiskunfélegyházán
    Új Víztorony épülete Kiskunfélegyházán, forrás: Tourinform Kiskunfélegyháza
    542
    Szerző: Daibau Magazin

    Hasznos volt a cikk?


    Lakberendezési ötletek

    Magazin - legújabb lakberendezési ötletek és szakértői tanácsok otthona berendezéséhez.