Esővízgyűjtés – esővízgyűjtő tartályok a háztartásban

1. Miért kell összegyűjteni az esővizet?

1.1. Az esővíz összegyűjtése csökkenti a vízfogyasztást

A projekt egésze érdekében elmondható első okok közé tartozik, hogy az ember átlagosan 145 liter vizet fogyaszt naponta. Ebből körülbelül csak 3,5-4 litert fogyasztanak főzéshez és ivóvízként, míg a fennmaradó mennyiséget mosakodásra, fürdésre, zuhanyozásra, WC öblítésre, mosásra, öntözésre használják. Egyszóval mindenfélére, ami a háztartásban vízhasználattal jár. Így személyes higiéniára körülbelül 45 liter vizet használ mindenki naponta, a WC öblítésére 40 litert, mosásra 37 litert, öntözésre 11 litert és mosakodásra körülbelül 8 litert. 

1.2. Vajon mennyit spórolhatunk az esővíz felhasználásával?

Az adatok azt mutatják, hogy napi szinten az ivóvíz mennyiségének fele különféle mosásokra, WC öblítésre, növények öntözésére és hasonlókra használódik el házon belül. Az ivóvíz talán a bolygó legértékesebb kincse is, és nagy kár, hogy a másik oldalon ilyen mértékben fogyasztják, sőt, pazarolják. Az esővízgyűjtő tartály ezért ideális megoldást jelenthet a meteorvíz egyéb felhasználására ivóvíz helyett. Ezenkívül az esővíz úgynevezett lágy víz, mert nem tartalmaz klórt, sem mészkövet, így jobban megfelel fürdésre, mosásra, öntözésre. Az esővíz összegyűjtése, tárolása és felhasználása nemcsak a környezet védelmét, az önfenntartást és a megtakarítást teszi lehetővé, hanem az emberi szervezetre is jótékony hatással van.

2. Esővízgyűjtés

Az esővízgyűjtők, vagyis a tározók elhelyezkedése szerint, felszínen vagy felszín alatt, föld feletti és földalatti tározókat különböztetünk meg.

2.1. Föld feletti tartályok, tározók, ciszternák

Az esővízgyűjtő tartályokat nem feltétlenül kell a földbe ásni. A föld feletti tartályoknak a funkcionalitás mellett esztétikai értékük is lehet. Tekintettel arra, hogy az előállítás és tervezés technológiája sokat haladt előre, a jelenlegi tartályok a homlokzat, kert, illetve a ház környékének ékességei. A föld feletti tározók napjainkban használatos típusai és modelljei alakjuk, térfogatuk és színük tekintetében különböznek. Kifejezetten modernek az antik amforákat idéző modellek, amelyek kőből és fából készültek. 

Mire kell ügyelni a föld feletti tartály felállításánál?

A föld feletti tartályt az ereszcsatorna közelében, egyenes, szilárd, sima talajon kell elhelyezni. Amennyiben az alap nem megfelelő, a talajt el kell simítani és a tartályt jól kell rögzíteni. Ugyanakkor ajánlott, hogy a föld feletti tartály árnyékos helyen, a közvetlen napsütéstől elválasztott helyen legyen, hogy a víz ne melegedjen túl. A tartályt egy szűrő segítségével – amely lehetővé teszi az esővíz szűrését mielőtt a tartályba jutna –, vízszintes irányban összekötik az ereszcsatornákkal.

A föld feletti tartályok minden típusa nagyon ellenálló és tartós anyagból készül, amely ellenáll az időjárási viszonyoknak, és nem engedi át a fényt.

2.2. Földalatti tartályok, tározók és ciszternák

A földalatti tartályokat a nagyságtól és az anyagtól függően tározóknak vagy ciszternáknak hívják, amelyek különböző alakúak, és a ház mellett egy arra megfelelő helyen ássák le őket. Tekintettel arra, hogy a földfelszín alatt vannak, az udvarból nem sok helyet foglalnak el, és tulajdonképpen kitűnő megoldást jelentnek, különösen a kisebb telken lévő újépítésű épületeknél és családi házaknál. Az alapanyagukat, nagyságukat és helyzetüket az igényeknek, a felhasználás módjának, a telek nagyságának, a talaj összetételének megfelelően választják ki. Az utóbbi időben leginkább műanyagból készülnek.

2.3. Földalatti műanyag tartályok

A polietilén (PE) a földalatti tartályok késztésére használt leggyakoribb anyag. A polietilén ciszternák fő előnye a sima belső felület, amely megakadályozza a szennyeződések felhalmozódását, de az is, hogy hegesztés nélkül, egy darabban vannak öntve, így nem áll fenn az anyagfeszültség veszélye. A műanyagból készült földalatti tartályok előnyei közé tartozik a kis önsúly is, amely megkönnyíti a szállítást és a beépítést, garantált a hosszú élettartam, az ellenállás és a tartósság. Speciális tulajdonságainak köszönhetően a polietilén áteresztőképessége is nagy, míg maga az anyag, a forma és a vastag falak stabilitást biztosítanak.

Ha összehasonlítjuk a fém- vagy betontartállyal, a földalatti műanyag tartály ára jóval alacsonyabb, amely szintén előnyére válik. 

2.4. Földalatti betonciszternák

A betonciszternák legfőbb előnyei közé a gazdaságosságot, megbízhatóságot és a csúcsminőségű betont sorolják. Összehasonlítva a műanyaggal, a betontartályon nem csak járni, de áthajtani is lehetséges, mert elbírja az autók és teherautók súlyát. Teherbírását tekintve, kellően ellenáll az oldalirányú talajnyomásnak, ezért eléggé stabil ahhoz, hogy ne deformálódjon, és a ház közelében nem áll fenn sérülés veszélye földomlás miatt sem. Az ilyen építményhez speciális betonkeveréket használnak, hogy biztosítsák a hosszú élettartamot, valamint a szilárdságot, azaz keménységet, amely idővel növekszik. Hátrányai közé tartozik a nagyobb súlya, tömege, amely megnehezíti a betonciszterna szállítását és beépítését, valamint a magasabb árat is ide soroljuk. 

3. Milyen méretűek a földalatti tartályok?

Az egyes tartályok, illetve a teljes rendszer méretválasztéka nagy. A földalatti tartályok térfogata 1000 litertől kezdődik és eléri az 50000 litert. A földalatti tartály mérete természetesen függ az épület és a telek méretétől. Az említett tényezőkkel arányosan nő az ár is. A megfelelő méretű esővízgyűjtő rendszer családi házban 3000 és 5000 liter között van, míg a nagyobb térfogatúakat pedig nagyobb gyártóhelyeken, csarnokokban használják.

4. Hogyan kell felszerelni az esővízgyűjtő rendszert?

4.1. Az esővízgyűjtő tartály felszerelésének és csatlakoztatásának előkészítése

Az esővízgyűjtő tartály beépítését, felszerelését szakképzett kivitelező végezze, aki az utasításoknak és az érvényes eljárásoknak megfelelően elvégzi az összes szükséges számítást és feladatot. A rendszer telepítése során minden utasítást szigorúan be kell tartani, és következetesen alkalmazni. A munka megkezdése előtt az egész rendszert alaposan át kell nézni és ellenőrizni, hogy minden követelménynek megfelelően készült-e. A beépítés vagy felszerelés helyszínéig történő szállítás során keletkezett összes esetleges sérülést ugyancsak ellenőrizni kell. 

Az összes bemeneti csatlakozást az ügyfél igényei szerint kell tervezni. A csatlakozás szélességétől függően kiválasztják a megfelelő hosszabbításokat, rögzítőelemeket és szelepeket is –azaz a további felszereléseket és elemeket. Semmit sem szabad a véletlenre bízni, mivel az esetleges módosítások többletmunkát, plusz időt és többletköltségeket is igényelnek.

4.2. Esővízgyűjtő tartályok: a munkagödör kiásása

A munkagödör legnagyobb megengedett mélysége megegyezik a tartály magasságával + 50 cm. Az ásás mélységébe beleszámítják annak a rétegnek a vastagságát is, amelyen a tartály állni fog. Fontos, hogy a munkagödör kiásása legalább 15 fokos szögben történjen. 

4.3. Tampon (alap) készítése

A megfelelő vastagságú, különböző típusú homok felhasználásával készült alap 20 és 30 cm között van. Amennyiben zúzott anyag felhasználásával készül, a tamponnak 0-32 mm vagy 0-16 mm kerek, szemcsés frakcióból kell állnia. Fagyasztott anyag használata tilos. Készítésénél fontos, hogy a tampon kemény és tömör legyen, hogy a későbbiekben a tartály ne csússzon, és ne is dőljön el. Amennyiben a talajban talajvíz van, az alapnak vékony betonréteggel is rendelkeznie kell.

4.4. A tartály felállítása és feltöltése

Miután a tartályt az alapra helyezik, következik a feltöltés, vagyis a gödör kitöltése. A visszatöltést ugyanazzal az anyaggal végzik, amelyből az alap készült. Az anyagot a tartály falától körülbelül 30 cm magasságban és legalább 50 cm szélességben rétegezik és tömörítik. Az anyag tömörítésének legalább 97%-nak kell lennie. A gödör betemetésével egyidejűleg történik a feltöltés is, amelynek során a víz szintje mindig azonos kell, hogy legyen a betöltött anyag szintjével. Azért, hogy a tartály alja később, a töltés folyamán ne deformálódjon, ügyelni kell arra, hogy ne legyenek benne üres helyek vagy lyukak, és ezért ugyanannyira fontos a töltés, a tömörítés és a tampon tömörsége is.

Annak érdekében, hogy a tartály vagy ciszterna alja ne deformálódjon, minden üres helyet szükséges jól kitölteni és tömöríteni. 

4.5. Befejező munkák

A tartály feltöltésének befejeztével az akna magasságát a környező terephez kell igazítani. Ha a magasság nem megegyező, a menetes gyűrűt egyszerűen levágják, azaz lejjebb engedik. Ebből a célból minden menetes gyűrűnek speciális gyári jelölése van. Igény szerint felszerelhető gördülő PE fedél vagy öntöttvas fedél. A fedél tömítését beszerelés előtt meg kell tisztítani és speciális kenőanyaggal meg kell kenni. Speciális zárat is rendelhet tartozékként, amely megakadályozza, hogy a fedél kinyíljon.

5. Az esővíz használata és víztartályok

5.1. Víztartályok: háztartási használatra

Az esővíznek nagy használati értékkel bír. Összehasonlítva a közmű vezetékből származó ivóvízzel, az esővíz nem tartalmaz mészkőt, sem klórt, ezért a háztartásban sokkal alkalmasabb mindennemű mosáshoz és tisztításhoz, mint például a fürdés, zuhanyzás, mosás és a WC öblítése. 

5.2. Víztartályok: egyéb célokra történő használatra

Az esővizet egyebek mellett a pázsit, kert, veteményeskert és gyümölcsös öntözésére és locsolására, vagy halastavak, medencék és szökőkutak feltöltésére használják. Ily módon hatalmas mennyiségű ivóvizet lehet megtakarítani, amelyről Ön is rövid időn belül meggyőződhet a számlák végösszegének csökkenését látva. 

6. Víztartályok, esővízgyűjtők – árak 

Minden rendszer ára elsősorban a gyártótól, az anyagtól és a nagyságtól függ. Az esővíz gyűjtésére szolgáló teljes rendszer ára egy átlagos családi ház számára 346500 és 577300 forint között mozog. A fémtartályok ára 519500 forinttól kezdődik, és 865900 forintig terjed. Tartsa szem előtt, hogy ezek irányárak, amelybe nincs beleszámítva az alap kiásása, sem a többi befejező munkálat.