Katerória

    Kémények: a kéménykürtő átmérője, esővédő sapkák kéményre, falazott kémény

    A fűtési rendszer nagyon fontos része a kémény vagy kéménykürtő. A kémény fő feladata egy speciális légáram létrehozása, amelyen keresztül az égés során keletkező füstgázokat elvezetik a helyiségből, tulajdonképpen kikerülnek a légkörbe. Az épületben a kémény az egyik olyan elem, amely leginkább ki van téve a külső hatásoknak, mert ellenáll a magas hőmérsékletnek, nedvességnek, savaknak, és a változó időjárási viszonyoknak. A kémény különböző elemeinek, mint például a kéménykürtőnek, a füstcsöveknek, a kémény magasságának, az esővédő sapkának, a tűztérnek és az ajtónak kulcsszerepe van a fűtési rendszer hatékony működése és biztonsága szempontjából. A teljes rendszer biztonságos és hatékony működése érdekében a kémény kiválasztása és karbantartása folyamán szükséges a helyi előírások teljesítése és a szakértői tanácsok betartása.
    Szakcikk 197
    Kémények
    Rendszerünkben van még 93 kivitelező a következő területre Kémény:

    1. Kémények fajtái

    1.1. Kerámiabetétes kémények

    Jól ismertek a samott vagy kerámiabetétes kémények, amelyek különféle fűtőelemekkel és tűztérrel, valamint tüzelőanyagokkal kombinálhatók. Az ilyen típusú kémény ellenáll a magas hőmérsékletnek és savaknak, viszont párazáró. A kerámiabetétes kémény építése nem túl bonyolult feladat, tekintettel arra, hogy a gyártók az általuk forgalmazott kéményeket általában össze is szerelik. A kémény kéménytestből, kürtőből, égéstermék-elvezetőből, hőszigetelő és egyéb elemekből áll.

    1.2. Rozsdamentes acél kémény

    A klasszikus kémények mellett a rozsdamentes acélból vagy prokrómból készült kémények használatosak. Mondhatnánk azt is, hogy napjainkban ezek sokkal elterjedtebbek. Ez a típus gyorsan felmelegszik és lehűl, emellett a páralecsapódásnak is ellenáll. A fémlemez béléscső gáztömör, könnyű és beépítése egyszerű.

    Kivezető cső.jpg
      Az enteriőrben a kémény a tűztérhez – kályhához vagy kandallóhoz – csatlakozik 

    2. Hová helyezzük a kéményt?

    Az épületben a kémény helyét aszerint határozzák meg, hogy hol található a tűztér, vagyis a fűtőtest. Fontos azonban, hogy a kémény lehetőség szerint minél közelebb legyen az épület belsőjéhez, és ne a kerületéhez. Ez elsősorban azért van, mert a kémény kiegészítő fűtőelem. Amennyiben a kémény az épület külső falánál kap helyet, akkor az a hideg fal miatt teljesen lehűl télen. Emellett az füstcsöveken és kéménykürtőn keresztül elpárolgó gázok hőmérséklete csökken, emiatt a kémény belsejében páralecsapódás keletkezhet.

    Ha nincs más lehetőség, mint hogy a kémény az épület sarkán vagy a külső falon kapjon helyet, akkor további szigetelés szükséges.

    3. Hogyan határozzuk meg a kémény magasságát és átmérőjét?

    A kémény átmérőjének meghatározására hatással van a szükséges magasság, a fűtőelem teljesítménye, a kandalló és a kémény közötti összekötő elem hossza, valamint az energiaforrás típusa.

    3.1. Milyen magas legyen a kémény?

    A működés hatékonyságának egyik meghatározó tényezője a kémény magassága. A magasabb kémény jobb légáramlást hoz létre, vagy ahogy mondani szokás, „jobban húz”, ezzel együtt jobb égést is biztosít. Ezenkívül, ha magasabb a kémény, csökken annak kockázata, hogy a füstgázok visszatérjenek a helyiségbe. A kémény magasságának tervezésénél mindig figyelembe kell venni a helyi építési előírásokat, mivel olykor bizonyos korlátozásokat vezetnek be. A kémény megfelelő karbantartása is fontos, valamint azt is ellenőrizni kell, hogy nincsenek-e olyan sérülések vagy dugulások, amelyek befolyásolhatják annak hatékonyságát.

    3.2. A kémény átmérője

    Minél alacsonyabb a kémény, annál nagyobb térfogatúnak kell lennie. A kémény átmérőjének méretére a fűtőanyag típusa is hatással van. Ha például tűzifát használnak, a kémény átmérőjének nagyobbnak kell lennie, mint amikor pellettel vagy gázzal fűtenek. Amikor az épületet földgázzal fűtik, akkor leggyakrabban Ø14-es kéményt építenek be. Valamivel nagyobb térfogat szükséges tüzelőolaj használatakor, ezért általában Ø16-ot vesznek. Ezzel szemben szilárd tüzelőanyagoknál Ø18 és Ø20 közötti átmérő szükséges. Hasonló méretű kényeket használnak a kandallókhoz is.

    Kéménytisztítás.jpg
      Az épület hatékony fűtésének kulcsfontosságú tényezője a tiszta és rendszeresen karbantartott kémény 

     

    4. A kémény építése vagy szerelése

    Az elhelyezés vagy építés attól függ, hogy milyen kéményről van szó. Lehet egyrétegű, háromrétegű vagy kombinált. A hely és a beépítés módja befolyásolja a kémény kivitelezését/beépítését, ugyanis külső vagy belső, szabadon álló vagy beépíthető kémények közül választhatnak. Gyakran használnak háromrétegű kéményt, amelyet az épületen kívül vagy belül is felszerelhetnek. Ez egészében véve egyszerű és gyors, ami érvényes a szerkezet szilárdságára és stabilitására is. Az ilyen kémény gáztömör és jól szigetelt.

    5. Füstelvezető csövek

    5.1. Milyen anyagból készülnek a füstelvezető csövek?

    A füstelvezető csövek a kémény meghatározó elemei, amelyek a tüzelőberendezések, például kandallók és kályhák füstgázainak az épületből a légkörbe való kibocsátásáért felelősek. Különböző anyagokból készülnek, többek között rozsdamentes acélból, téglából és betonból. Az anyag kiválasztása a felhasznált fűtőanyag típusától függ.

    5.2. Milyen átmérőjűek a füstelvezető csövek?

    A gázok és a füst hatékony elvezetése céljából a füstelvezető csöveket megfelelően kell méretezni. A kémény átmérője több tényezőtől függ. Ide tartozik a tüzelőanyag típusa és a fűtőberendezés teljesítménye, a füstcső hossza, ezenkívül függ a helyi előírásoktól és szabványoktól is. Az igényektől és az előírásoktól függően általában 10–25 centiméteres vagy annál nagyobb átmérőjű füstelvezető csöveket használnak. A kéményt megfelelő szögben javasolt elhelyezni, hogy a füst és a gázok nehézség nélkül haladjanak felfelé, vagyis „jól húzzanak”, ahogy mondani szokták.

    A kémény rendszeres karbantartása, beleszámítva a korom és fűtőanyag-maradványok tisztítását is, létfontosságú a biztonságos és hatékony működéshez.

    6. Esővédő sapka kéményre

    6.1. Mi az esővédő sapka?

    Az esővédő sapka a kémény tetőn keresztüli átvezetésének esztétikai és funkcionális befejezésére szolgáló elem. A megfelelően felszerelt esővédő sapka biztosítja a vízzáróságot, ugyanis megakadályozza, hogy a meteorikus víz behatolhasson a tetőszerkezetbe, és ezzel együtt azt is, hogy a kéménynyíláson keresztül az épületbe jusson.

    6.2. Milyen anyagból készülnek a kémények esővédő sapkái?

    Az esővédő sapkák sokféle alapanyagból készülnek, többek között rozsdamentes acélból, rézből és cinkből. A piacon napjainkban már nagyon sokféle stílusban, méretben, formában és színben elérhetők, aminek köszönhetően a kémény megjelenése teljes egészében a ház építészetéhez igazítható.

    Kéménytető.jpg
      A biztonságos és hatékony működéshez nélkülözhetetlen a kémény rendszeres karbantartása, beleértve a korom és fűtőanyag-maradványoktól való tisztítást is 

     

    7. Kéménybélés

    7.1. Miért nélkülözhetetlen a kéménybélés?

    A kéménybélés a kürtő belső része, amely a kémény szigetelésére és hatékonyságának növelésére szolgál. Fontos a megfelelő bélés kiválasztása, mert befolyásolja a hőveszteséget és a füstgáz hőmérsékletét.

    7.2. Milyen kéménybélést használnak?

    Általában kettős falú kéményeket használnak, amelyeknél a teret hőszigetelő anyaggal, például ásványgyapottal vagy kerámiával töltik ki. Így csökkentik a hőveszteséget, és biztosítják, hogy a füst és a gázok elég melegek maradjanak ahhoz, hogy akadálytalanul eljuthassanak egészen a kémény tetejéig.

    8. Kéményajtó

    A kéményajtókat egy fűtőberendezés, például kandalló vagy kályha nyílása fölé helyezik. Lehetővé teszik a levegőellátás és a fűtési folyamat szabályozását, ezenkívül megakadályozzák a füst és gázok helyiségbe való visszajutását. A kéményajtókat napjainkban számos stílusban és sokféle alapanyagból gyártják – a klasszikus vastól a modern üvegtáblákig. A fűtési rendszer hatékony és biztonságos működéséhez szükséges a megfelelő ajtó kiválasztása.

    Az ajtók rendszeres karbantartása (beleértve a tömítések cseréjét is) működőképességük fenntartásához nélkülözhetetlen.

    9. Kémények – árak 

    9.1. Mennyibe kerül a rozsdamentes acél kémény?

    A 12 centiméter átmérőjű rozsdamentes háromrétegű körkémény ára dilatációs rozettával, füstcsövekkel, valamint beépítéssel együtt méterenként 32 000-47 000 forintot tesz ki (7 méteres átlagos magasság esetén).

    Saválló kémény.jpg
     A rozsdamentes acél kémények kifejezetten jól mutatnak a modern építészeti projektekkel 

    9.2. Mennyibe kerül a falazott kémény?

    A téglakémények hagyományosak és esztétikusak, viszont általában drágábbak, és a karbantartásuk is többe kerül. Az, hogy a falazott kémény mennyibe kerül, függ a tégla típusától, a kémény méretétől, a kialakítástól és a kivitelezés nehézségétől is.

    Ha kémény építésével vagy karbantartásával foglalkozó megbízható személyt keres, a daibau.hu oldalon teljesen ingyenesen, gyorsan és egyszerűen kérhet segítséget. Ehhez csak a honlapunkon található űrlapot kell kitöltenie, és a megfelelő ajánlattal rendelkező szakemberek és cégek hamarosan felveszik Önnel a kapcsolatot.

     

    Szerző: Daibau Magazin

    Hasznos volt a cikk?


    Lakberendezési ötletek

    Magazin - legújabb lakberendezési ötletek és szakértői tanácsok otthona berendezéséhez.

    Rendszerünkben van még 93 kivitelező a következő területre Kémény:

    Díjmentes felhasználás
    Helyi kivitelezők
    Jutalék levonása nélkül