Az épületek mesélnek: Derecske öt építészeti csodája

Református templom

A kiemelkedő múltú református templom Derecske egyik legfontosabb vallási épülete. A korábban katolikus templom szerepét betöltő épület 1556-ban került a reformátusokhoz, akik 1755-ben újjáépítették. Az újjászületés előtti korszakból csak a torony alsó része maradt meg. 1843. április 10-én véletlen tűzbaleset következtében, amely egy katona istállóban keletkezett, a templom megannyi lakos házával együtt szinte teljesen megsemmisült. Legalábbis olyannyira, hogy a templom falai nem bírták volna el a cserépfedelet, evégett mind az eredeti torony alsó részének falaira, mind a reformátusok által újjáépített falakra a bontás várt. A kibontott téglából készült az új egyház alapja, így a múlt darabjait valamennyire sikerült visszaszolgáltatni az alapokban. Kiadós építkezés elé nézett a falu, hiszen adományokra, támogatásokra és egy markáns hitel felvételére is szükségük volt. 

A megvalósításhoz 24 szál tölgyfára, 101 szál fenyőre, 242 font vasra, nagyjából 230 köböl meszetre, 222 ezer téglára és 35 ezer cserépre volt szükség. 1843. június 11-én árvereztek az építészek az építésre, amelyet végül Povolny Ferenc nyert meg. Több mint 100 év elteltével, 1945-ben Povolny tervei alapján elkészült az új, mai alakját viselő református templom.

Stílusát tekintve korai neobarokk, nyugati homlokzati órapárkányos tornya 63 m magas, a keleti homlokzat azonban klasszicista jelleget öltött, timpanonnal. A belső tér 14 m széles, 42 m hosszú és 1000 ülőhelyet biztosít. A templom úrasztala és az intarziás szószék az 1800-as években készült.

Katolikus templom

A katolikus egyház Derecskén már az 1330-as években is jelentős szerepet töltött be, hiszen papja rendszeresen pápai tizedet fizetett. Az 1333 és 1337 közötti időszakban a templom papjai András, majd Egyed voltak, akik a közösség vallási életét irányították. A XIV. században az alesperesség központjaként működött, 14 faluval az élen, ami szintén kiemelte a település fontosságát a régióban. 1543-ban Martinuzzi Fráter György, az országos kincstartó és váradi püspök részországgyűlést hívott össze itt. Az eseményen a tiszántúli rendek elhatározása végett, hűségnyilatkozatot és élelmiszert küldtek a török táborba. 1556-ban azonban az akkori templomot elfoglalták, és Török János parancsára átadták az új református gyülekezetnek, ezzel közel 200 évre megszűnt a katolikus egyház jelenléte Derecskén.

Az Eszterházy család a 18. század elején újraszervezte az egyházat. Eszterházy Pál Antal 1742-ben új templomot építtetett, amelyet Csáky Miklós püspök szentelt fel. A plébánia épülete 1740-ben készült el, ahol Széchenyi István is megszállt 1823-ban. A jelenlegi templom több szakaszban épült: a nyugati szentély 1742-ben, a középső hajó a 18. század végén, a torony pedig 1865-ben. Az épület ezt követően is többszöri felújításon esett át, legutóbbira 1991-ben, majd 2024-ben került sor. A templom későbarokk-rokokó stílusú, rokokó oltára Szent Antal szobrával és az Eszterházy család címerével. Színes üvegablakai Árpádházi szenteket ábrázolnak, az alkotások 1928-ban készültek és Ligeti Sándor és fiai kispesti üvegfestészetének munkáját dicsérik.

Szakiskola épülete

Derecske református közössége a 19. század elején nagyszabású vállalkozásba fogott: emeletes fiúiskola építésébe. Az 1831-es kolerajárvány késleltette a munkálatokat, de 1832-ben elfogadták Reiz mérnök tervrajzát, és Bekő Albert debreceni kőművest bízták meg az építkezéssel, aki 1200 forintért vállalta a feladatot. A tetőcserepeket Füzesgyarmatról, a téglákat Kabán és Derecskén szerezték be, így az épület az 1840-es évek elejére készült el. A szakiskola homlokzata korai klasszicista stílusjegyekkel bír, a boltozatos termeknek köszönhetően pedig rendkívüli látványban lehet részünk. 

A 20. század eljöttével az iskola elbúcsúzott klasszicista stílusjegyeitől, hiszen az ablakpárkányokat eltávolították, a nyitott folyosókat beüvegezték, a világháborúk közötti időszakban pedig a homlokzat átépítésére is sor került. 1948-ban az államosításokkal megszűnt a református iskola és többé nem tartozott az egyházhoz. Továbbra is iskolaként funkcionált, 1966-ban pedig tíz évre a földszintjére költöztették a községi gyermekkönyvtárat, mígnem a községet egy új könyvtárépülettel ajándékozták meg. Nemrégiben felújításnak örvendhetett az iskola, amelynek leglátványosabb része a renovált homlokzat, valamint a főbejárat lett. 2019-ben az iskola a régi jellemvonásokat megőrizve, de már felfrissült formában folytathatta működését, a Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Technikum és Kollégium Köztársaság úti telephelyeként. 

Járási Hivatal épülete

A Járási Hivatal épülete színes és változatos évszázadot tudhat magáénak, hiszen mindig is kiemelkedő szerepet játszott a település életében. Működött itt Községháza, Járási Hivatal, könyvtár és iskola is. 

Derecske városának egyik éke, a Járási Hivatal, 1891-ben épült, mivel a korábbi községháza épülete méretét tekintve már szűknek bizonyult. Az új épület igencsak kecsegtető visszhangot keltett a médiában, hiszen annak idején az építkezésre szánt keret a várost előkelő arcában mutatta be, mondhatni a korabeli települések gazdagságának szimbólumává vált.

Bihar-Derecskén községházat építenek (26400 frt); az árlejtés 1891. febr. 5-én lesz az elöljáróságnál.

1891 decemberében már meg is tartották az ünnepélyes avatást, amelyen Beöthy Andor alispán és más előkelőségek is jelen voltak. Az épület azonban hamarosan ismét kicsinek bizonyult, ezért 1927-ben kibővítették. A II. világháborút követően rekonstruálásra szorult, amelyet 1947-ben el is végeztek központi keretből. Az ország közigazgatási beosztásának átalakulását követően az épületben kapott helyet az új Derecskei Járási Tanács, egészen 1979-ig. A járás megszűnését követően az épület üresen állt, majd 1980-ban felújították és iskolai környezetnek megfelelőre igazították és 2011-ig az épület a Bocskai István Általános Iskola alsó tagozatát szolgálta. 2013. január 1-től a Derecskei Járási Hivatal otthona.

Derecskei Szociális, Család-és Gyermekjóléti Központ épülete - egykori Bodaneczky villa

Az 1920-as években épült villa, amelyben ma a Derecskei Szociális, Család-és Gyermekjóléti Központ található, Derecske egyik rejtett építészeti kincse. Eredeti rendeltetése ugyan homályba veszett, ami ismert azonban, hogy az 1927-ben megalakult Tüdőbeteg Gondozó Intézet 1945-ben itt folytatta munkáját egészen 1971-ig, amikor is elhagyták az épületet, amelynek kialakítása egyébként sem volt a legcélszerűbb egy tüdőbeteg gondozó működtetéséhez. A következő évben felújították, és egy kisebb kapacitású bölcsőde lett az ideiglenes eredmény, hiszen néhány évvel később újabb módosításokon esett át, így idősek napközi otthonaként is funkcionálhatott. Napjainkban a Derecskei Szociális, Családi és Gyermekjóléti Központ működik itt és továbbra is a közösség jólétét szolgálja. 

Derecske város látnivalói történelmi értékük mellett a helyi közösség életében betöltött szerepükkel is kiemelkednek. A különböző korszakok stílusjegyeiben gazdag templomok, valamint egyéb objektumok mind-mind egyedi módon járulnak hozzá Derecske városképéhez, ahol nem csak a múlt emlékei elevenednek fel, hanem egy fejlődő közösség jelenébe is bepillantást nyerhetünk.