Ajtónyitás százféleképpen

1. Szárnyas ajtók

Az ajtónyitás és -csukás tulajdonképpen az ajtó oldalirányú mozgása, amely az egyszárnyú, kétszárnyú és ritkábban többszárnyas ajtókra jellemző. Az egy- és kétszárnyú ajtókat szabványosnak tekintik. Nyugodtan kijelenthető, hogy a legtöbb lakásra jellemzőek, amit az értékesítési statisztikák is megerősítenek. Ilyen típusúak lehetnek a bejárati ajtók, az erkélyajtók, és még akár a garázskapuk is. A tömítés és a potenciális energiaveszteségek szempontjából a szárnyas ajtónyitás tekinthető a leghatékonyabb mozgási rendszernek a tolóajtókhoz és csuklós ajtókhoz viszonyítva. 

Másfelől sokkal több helyet igényelnek, mint például a tolóajtók. Emiatt a tervezésnél figyelni kell az elhelyezésre és a beépítésre, vagyis ügyelni kell arra, hogy az ajtó befelé vagy kifelé nyíljon. Ebben az átmérőben ne legyen semmi, ami zavarná ezt a mozgást, azaz akadályozná a szabad átjárást, legyen szó bútorokról vagy egy-egy bútordarabról.

A szárnyas ajtókat általában a beltérben használják – helyiségek elválasztására, valamint bejárati ajtóként. A kétszárnyú vagy többszárnyú ajtókkal gyakrabban találkozhatunk erkélyajtókként és garázskapukként vagy középületek bejárataként. 

2. Tolóajtók 

2.1. Tolóajtók – az optimális helykihasználás érdekében

A tolónyitás az ajtó olyan nyitási módja, amellyel a beltérben nagyobb használható területet kaphatunk. Míg a szárnyas ajtóknál ügyelni kell a bútorok helyzetére az ajtó mögött és előtt, addig a tolóajtóknál nincsenek ilyen nyitási problémák. Egyetlen hátrányuk a gyengébb tömítés, és ezzel együtt a valamivel nagyobb energiaveszteségek a helyiségek hűtése vagy fűtése során. A tolónyitó-rendszereket ezért elsősorban beltéri ajtóknál, erkélyajtóknál, valamint panorámafalaknál és panoráma ablakoknál használják. 

2.2. Beltéri tolóajtók

A beltéri tolóajtók kisebb lakásokba és helyiségekbe alkalmasak, amelyekben a szárnyas ajtók beépítésével az egyébként is szűk helyen még több értékes helyet veszítene. A tolóajtók ezért kiváló megoldást jelentenek azokban a lakásokban, ahol helyhiány van. A megszokott, szárnyas szobaajtókhoz képest a tolóajtókat halkabb, csendesebb változatnak tekintik (nem lehet becsapni őket), ugyanakkor szinte számtalan variációban (természetes anyagok utánzata), mintázatban, színben és méretben megtalálhatóak. A tolóajtók, nevében is benne van, hogy síneken „tolják őket, illetve azokon csúsznak”. Ezek rejtettek, de láthatóak is lehetnek. Ezenkívül a rendszer lehet mennyezeti és fali, maga az ajtólap vagy a fal mentén csúszik, vagy belép egy speciálisan arra készült „dobozba”. A többi típustól abban is különböznek, hogy felfüggeszthetők (csak a felső sínen mozognak) vagy fixek (a felső és alsó síneken is görgők futnak). 

A tolóajtók nyitása céljából a tolóajtók lehetnek fal előtt futó tolóajtók és falba futó tolóajtók.

2.3. Toló erkélyajtók és panoráma ablakok

Emelő-toló ajtók

Az emelő-toló mozgásrendszer elve, hogy a szárny nyitás előtt kissé megemelkedik, majd a rögzített rész mellett elcsúszik a sínen. Az ajtószárnyak nincsenek egy síkban, azonban a fal így is szorosan záródik, jól hőszigetelt és kellemes klímát biztosít. Az emelő-toló nyitórendszer megfelelő nagyobb fesztávoknál, például panoráma ablakokhoz és falakhoz is alkalmas.

Toló-bukó ajtók

A toló-bukó rendszerre jellemző, hogy a szárnyat először bukóra állítják, mintha szellőztetni készülnének, majd ezt követően alulról kihúzzák. Tehát annak ellenére, hogy mindkét szárny ugyanabban a síkban van, az első szárny elcsúszhat a rögzített rész mellett. 

3. Csuklós ajtók

A csuklós ajtók több panelből vagy szegmensből állnak, amelyek úgy nyílnak, hogy menet közben harmonikaszerűen egymásra illesztik őket. Többféle nyitási mód és irány lehetséges: a központi tartóoszlophoz képest az összes panelt egyik oldalra (vagy jobbra, vagy balra) nyitják. Ez azt jelenti, hogy a szárnyak átfedik egymást, fele jobbra, másik fele balra. 

A csuklós ajtókat az utóbbi időben a modern, korszerű házakban válaszfalakként, vagyis paravánokként használják, amelyek elválasztják az ugyanabban a nyitott térben a különböző rendeltetésű részeket. Sőt, mivel van funkciójuk és kevés helyet foglalnak el, nagyon sokak számára célszerűnek bizonyultak.

4. Szekcionált garázskapuk

Ez a nyitásmód a garázskapukra, raktárakra és kisebb üzletekre jellemző. Két nyitásmódot különböztetünk meg: 

4.1. Szekcionált emelhető garázskapuk

A garázsok zárásához a leggyakoribb választás a szekcionált garázskapu. A garázskapu különálló lécekből, lamellákból áll, amelyek síneken mozognak fel és le, így nyitva, illetve csukva a garázst. Nyitáskor a lamellák egymás után emelkednek és a vezetők mentén a mennyezet alá futnak. Az ilyen szerkezet minimális helyet foglal el a mennyezet alatt, míg az ajtók maximális átjárást biztosítanak és sok fényt engednek be. Az összes garázskapu közül leghatékonyabb tömítést a szekcionált garázskapuk kínálnak, mivel minden oldalról úgynevezett tartósan rugalmas tömítéssel szigeteltek, amelyek minden időjárási körülménynek ellenállnak. Gyakorlatilag bármilyen szolgáltatási területen könnyen felszerelhetők. 

4.2. Oldalra nyíló szekcionált garázskapuk

Az előbbi modellhez hasonlóan ez a garázskapu is különálló részekből, lamellákból áll. Az egyetlen különbség a mozgás irányában van – ez oldalra nyílik, ezért nem emelkedik fel, hanem a garázs vagy a szomszédos épület falán csúszik. A konstrukció minimális helyet foglal el, ezért alacsonyabb garázsoknál ideális, ugyanis ezeknek kisebbek az ajtónyílásai, lépcsőzetes mennyezetük van tartóoszlopokkal, így itt az ajtó nem mozoghat felfelé. 

5. Billenő garázskapuk

A billenő garázskapuk valójában egy olyan modell, amelynek az egész szárnya darabokból áll, és ezért azt egyben emelik fel, illetve engedik le. A mennyezet alá mennek ezek is, de nem síneken, hanem a garázsnyílás oldalához rögzített tengely körül mozognak. A szekcionált garázskapukkal ellentétben ezek általában fémből készülnek és nincsenek szigetelve, vagy csak gyengén szigeteltek, ezért rossz a tömítésük. Ezért ezeket a garázskapukat olyan garázsokban vagy raktárokban használják, amelyek nem fűtöttek, ezért az áteresztőképességük sem fontos. Ugyanez érvényes a beltér gyengébb megvilágítására is. 

6. Redőnykapuk

A nyitás és csukás a redőnyök mozgatására emlékezetet, és nagyon jellemző garázsokban, raktárakban és üzletekben. Ilyenkor az ajtót különálló lamellák alkotják, de ezek keskenyebbek, így azok mozgatásánál emeléskor egy rúd köré tekerik őket és a rendelkezésre álló helytől függően egy dobozba kerülnek. Az ilyen ajtóknál a lécek szélessége körülbelül 10 centiméter, és ezek valamilyen szigetelőanyaggal vannak feltöltve.