Vasbeton oszlopok és gerendák

1. Vasbeton vagy betonvas/betonacél

A betonvas nem a legmegfelelőbb kifejezés, kissé zavaró is, és nem is megfelelő műszaki megnevezés. A betonvas ugyanis nem vasat tartalmaz, hanem acélt. Szakmai szempontból a betonvas valójában vasbeton, ami ma már gyakorlatilag bármilyen beton lehet. Ez azt jelenti, hogy a betonba, amely elvileg az épület terhelését hordozza, megerősítésként acélrudakat helyeznek, amelyek átveszik a húzó terheléseket. A gyakorlatban azonban mindkét fogalommal találkozhatunk napjainkban, ezért szerettük volna tisztázni, hogy amikor találkozik velük, tudja miről van szó. Bárhogy is legyen, ezért a betonvas, illetve betonacél vagy vasbeton az egyik legerősebb építőanyag, amely kiváló fizikai és mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik.  

2. Mennyi acél szükséges a vasbetonhoz?

Egy statikus mérnök vagy ezzel foglalkozó cég pontosan kiszámítja, hogy mennyi vasbetonra van szükség, és hogy milyen legyen a beton és az acél aránya. Nagyon lényeges, hogy az arányokat és a mennyiségeket pontosan meghatározzák, mert csak így lesz stabil, tartós, biztonságos, ugyanakkor gazdaságos a konstrukció. Ha az acél megerősítést és a betoncsatlakozások méreteit „fejből” és hozzávetőlegesen becsülik meg, akkor előfordulhat, hogy túl nagyok lesznek, és a felesleges vasalással a csatlakozások túl vastaggok és túl masszívak lesznek. Ez azonkívül, hogy megnöveli az építési költségeket, a beton csatlakozás megnövekedett súlya miatt kihat az egész épület statikájára is.

3. Vízszintes és függőleges vasbeton csatlakozások

3.1. Függőleges vasbeton csatlakozások

A függőleges összekötő elemeket, vagyis a függőleges csatlakozásokat az épület minden sarkában, minden szerkezeti elem szabad oldalain, az összes teherhordó fal illesztési pontjainál, valamint az 1,5 négyzetmétert meghaladó nyílások felett és alatt kell kialakítani. A függőleges csatlakozások közötti távolság nem lehet négy méternél nagyobb. Amikor a közöttük lévő távolság nagyobb, további kötéseket kell betenni. A függőleges csatlakozásként álló vasbeton oszlopok átveszik a földrengés és a szél által okozott vízszintes feszültségeket, és részben az épület függőleges terheléseit, mivel azokat elsősorban a téglák hordozzák. 

3.2. Vízszintes vasbeton csatlakozások

Vasbeton gerendáknál a födémgerendák közötti távolságokat nagyon figyelmesen kell kiszámítani, és a statikai számításokat kötelező elvégezni. A rács vagy távolság, a vastagság és szélesség a terheléstől, de mindenekelőtt a vasbeton födém fesztávjától függ. A vízszintes vasbeton csatlakozások többek között az ablakok és ajtók fölötti gerendák. Ezek az áthidalók nem készülhetnek téglából, vagyis ív alakúnak kellene lenniük.   

A csatlakozások egymáshoz fizikailag kapcsolódó folyamatos elemeket alkotnak. A vízszintes és a függőleges csatlakozásoknak szorosan kell kapcsolódniuk egymáshoz. A hézagok közét tömítik, általában téglafallal. A vasbetonnak és a tégláknak is jól kell kapcsolódni egymáshoz. 

4. A vízszintes és függőleges csatlakozások merevítése

A függőleges és vízszintes kötéseket mindig az adott projektnek megfelelően kell megerősíteni. A függőleges kötéseket betonacél merevítőrudakkal kell megerősíteni – átlagosan 4 rudat használnak egy csatlakozáshoz. A kötéseket betonból öntik, amelyhez először elkészítik a zsaluzatot. Használhatnak ugyanakkor zsaluköveket is, amelyeket általában készen vásárolnak. A zsalutéglák főleg szigetelőanyagból készülnek. Ezeket a téglákat használják a szerkezet csatlakozásainak külön-külön történő felépítése helyett, amellyel időt takarítanak meg.

Természetesen a vízszintes csatlakozásokat is meg kell erősíteni. Ez hosszirányban és keresztirányban történik, merevítő rudakkal, amelyeket kengyelek kötnek össze. Az előkészített zsaluzatba teszik a megerősítést (vasalást), majd erre öntik a betont. Ügyelni kell arra, hogy a merevítő rudak hosszanti és keresztirányú részei legalább 70 centiméterre nyúljanak ki a szerkezetből. 

Mindenesetre határozottan azt javasoljuk, hogy amennyiben nincs építőipari végzettsége, ilyen jellegű munkákhoz ne kezdjen önállóan. Egyrészt a költségek jelentősen megnövekednek, ha mindent át kell alakítani vagy le kell bontani, és újjáépíteni, másrészt az Ön személyes biztonsága és a családja biztonsága érdekében, bízza ezt szakemberre. Ne feledje, hogy a teljes épület tervezését, beleértve a vasbeton csatlakozásokat is az épület szerkezetében, építőmérnöknek kell elvégeznie, azaz építőnek, tervezőnek vagy építésznek, aki pontosan kiszámítja és meghatározza az merevítő rudak típusait, keresztmetszetét és mennyiségét, valamint a beton márkáit és a betoncsatlakozások méreteit.