Zirc építészeti kincsei: felfedezőút a történelmi helyszínek mentén

Zirci Ciszterci Apátság Látogatóközpont

A Zirci Ciszterci Apátság Magyarország egyik legkiemelkedőbb vallási és kulturális központja, amely egyben a barokk építészet remekműve is. Az apátság története az 1182-es alapítással kezdődött, amikor is III. Béla király a franciaországi Clairvaux-i apátság filiájaként megalapította a kolostort a Bakony erdeinek közepén. A török hódítások következtében azonban, a kolostor elnéptelenedett, és csak a 18. században éledt újjá, amikor a barokk stílus diadalmaskodott az építészet világa fölött. Az épületek döntő többsége ekkor jelent meg.

A Zirci Apátság fő épülete, a Nagyboldogasszony Bazilika, egy kéttornyú, monumentális barokk templom, amely 1732 és 1752 között épült. A templomnak mind külső megjelenése, mind pedig a belső díszítése a barokk építészet pompáját tükrözi. A templom tornyain megfigyelhetők a korszakra jellemző elemek, mint például a tetőn a cakkozott körbemenetel és a felső szobrok alatti csigaszerű formák. 

A formák vegyítése nem újkori dolog, hiszen a különböző stílusjegyek ötvözését a múlt építészetében is megfigyelhetjük, esetünkben a templomot a barokk hangulat mellett a klasszicizmus elemeivel is felruházták. A középső tornyok köré boltíves díszítés, míg a két szélre timpanonok kerültek.

A templom, amely Mária mennybevitelének tiszteletére lett felszentelve, számos érdekességet rejt. Különleges értéket képvisel az 1745-ben készült főoltárkép, amely a kor kiváló művészének Franz Anton Maulbertschnek az alkotása. A templom belső mennyezeti freskóit Wagmeister József festette az építéssel egyidejűleg,  1744-48 között. 1891-ben ezeket Innocent Ferenc átfestette. 1997-ben – a templom átfogó restaurálása során – szenzációs felfedezést tettek a restaurátorok, Král Éva és Felhősi István. A kései festő megváltoztatta a képek jellegét, színvilágát; az alakokat, arcokat „megöregítette". Megdöbbentő volt, hogy pl. egy szakállas férfi arca alól egy fiatal fiú arca tűnt elő, a háttér pedig kivilágosodott.  Lemosva néhány helyen az átfestést előtűnt, hogy az eredeti freskók sokkal világosabbak és 95%-ban ép állapotban vannak.

A Zirci Apátság egyik kiemelkedő látványosságai az Országos Széchényi Könyvtár Ciszterci Műemlékkönyvtár és a Magyar Természettudományi Múzeum Bakonyi Természettudományi Múzeuma. A lenyűgöző könyvtár mintegy 60 ezer értékes könyvet őriz, köztük ritka ősnyomtatványokat.

A könyvtár építészetében a klasszicista stílus dominál, amelyet a bejárat tetején lévő timpanon, alatta pedig a korinthoszi oszlopok bizonyítanak. A félköríves, cseh dongaboltozatos, kazettás mennyezet igazi ritkaságnak mondható, Magyarországon egyedülálló, de sajnálatos módon a második világháború idején súlyos károkat szenvedett, amikor egy német vadászrepülő nekiütközött a tetőszerkezetnek. Nem csak a mennyezet, de a könyvek is számottevően sérültek. 

Ha alaposabban szemügyre vesszük a plafont, észrevehetjük, hogy a csillagokkal díszített élénkkék négyzetek egyik vége optikailag eltér, ugyanis az újjáépítés során ezeket a részeket csak felfestették. Ennek ellenére a könyvtár gyönyörű maradt: a „habos kőrisből” készült polcok és faburkolatok kellemes hangulatot teremtenek, míg a falakat díszítő falfestmények a tudományok és a művészetek világába repítik a látogatót. A könyvtárterem intarziás bútorai a Bakony különböző fafajtáiból készültek. A terem közepén egy földgömb és egy éggömb áll, utóbbi különösen lenyűgöző, a csillagok és az aprólékosan kidolgozott figurák ábrázolásával. 

A Zirci Apátság területén egy lenyűgöző, húszhektáros arborétum is látható, amely különleges növényvilágával és nyugodt atmoszférájával vonzza a látogatókat. Az egyik legépebben fennmaradt, 1951 óta természetvédelmi területként bejegyzett angolkert legidősebb fája egy több mint 400 éves kocsányos tölgy, amely a törökdúlás utáni újjáéledés szimbólumává vált. 

Az épületegyüttes csodáinak sora itt még nem ért véget: egy további különlegesség a Vöröstorony, amelynek csúcsára a 20 méteren keresztül kanyarodó csigalépcső vezet. A torony 1847-ben készült el és 146 vörösmárvány lépcsőfokkal rendelkezik, pontosan innen ered a neve is. A Vöröstorony tetejéről, a Zirci-völgy pompáját kivetítő, fantasztikus panoráma tárul elénk.

Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház

A Zirc központjában, a Rákóczi tér 10. szám alatt található Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház egy különleges hely, ahol a látogatók nem csupán a kiállítási tárgyak történetében merülhetnek el, hanem megismerhetik Zirc egyik legismertebb személyének, Reguly Antalnak, az életét, valamint munkásságát. Az intézmény, amely a barokk stílusú Dubniczay-házban kapott helyet, 1766-ban épült, azonban történelmi jellegét mindmáig őrzi. 

A múzeum tevékenysége szorosan kötődik Reguly Antalhoz, aki a 19. század egyik kiemelkedő néprajzkutatója, utazója és nyelvésze volt. Reguly a finnugor népek közötti kutatás úttörőjeként ismert, és munkássága máig meghatározó jelentőségű a tudományos világban. Röpke élete ellenére – 1819-1858 –, kutatásai hatalmas örökséget hagytak hátra, különösen az obi-ugor népeknél végzett másfél éves vizsgálata. 

A Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház nemcsak a kutató életének és munkásságának állít emléket, hanem a helyi kézműves hagyományokat is bemutatja. A múzeum udvari szárnyában találhatók azok a műhelyek, ahol a bakonyi mesterségek iránt érdeklődők betekintést nyerhetnek a fazekasság, szövés, kosárfonás, famegmunkálás, mézeskalács-, gyertyakészítés, méhészet és egyéb hagyományos mesterségek világába. Ezek a foglalkozások nemcsak a régi mesterségek bemutatására fókuszálnak, hanem egyúttal lehetőséget biztosítanak azok kipróbálására, így a látogatók aktívan is részt vehetnek a kulturális örökség megőrzésében, továbbá közelebb kerülhetnek azokhoz a hagyományokhoz, amelyek meghatározták Zirc történelmét.

Bagolyvár

A település legrégebbi épületeként ismert Bagolyvár, Zirc városának egyik legfontosabb barokk műemléke. Az épület 1723-ban épült és a ciszterci rend számára adott ideiglenes otthont 10 év erejéig, így innen irányíthatták az új monostor és a templom felépítését. Ezt követően a rend, továbbra is magáénak titulálva, bérbeadta. Az épület fogadóként működött, ahol a Bakonyon áthaladó fuvarosok pihenhettek meg. Az épület jellegzetes homlokzatát két boltíves kapu díszíti – ezek szolgáltak egykor a lovas kocsik bejárataként. Az 1946-os államosítást követően az épület hanyatlásnak indult, de a közelmúltban végzett felújítási munkálatoknak és Márkus Gábor építész kitartásának köszönhetően újra régi fényében tündököl, magántulajdonban lévő, védett műemlékként.

A felújítás során az eredeti állapot visszaállítása volt a cél, amely kiterjedt a tetőszerkezet, a homlokzat és a belső terek helyreállítására is. A munkálatok során különleges figyelmet fordítottak a tető rekonstrukciójára, amely Magyarországon az egyedüli barokk manzárd tetőszerkezet. A tető fedése egyenes vágású, égetett agyagcserép, kettős fedésben, a bádogos szerkezetek pedig horganylemezből készültek.

A homlokzati és belső nyílászárók a lebontott tetőszerkezet eredeti faanyagából készültek, pallótokos szerkezetűek korhű pálcaprofillal, fix vízszintes és függőleges tokosztókkal. A belső terek olyan természetes anyagokkal lettek burkolva, mint a kő és a fa, a funkcionális elrendezést pedig az eredeti állapot szerint állították vissza. A homlokzat boltíves kapuinak példás helyreállítása elnyerte a "Baumit: év műemlék homlokzata" díjat, így ismét a város szimbolikus épületévé vált. A mai Bagolyvár modern elemekkel és autentikus részletekkel várja a látogatókat, megőrizve a múlt emlékeit és a barokk korszak hangulatát.