Az átszellőztetett homlokzatok 30% energiát takarítanak meg!

Tudta, hogy az átszellőztetett homlokzatok 30%-os energiamegtakarítást jelentek? 

Mi is pontosan az átszellőztetett homlokzat?

Az átszellőztetett homlokzatok szellőzőréteggel vagy légréssel rendelkező homlokzati rendszerekként határozhatók meg, és számos előnyük van. A légrés a homlokzatburkolat és a szigetelés, azaz a többi falréteg között található. Az átszellőztetett homlokzatokat tekintik a leghatékonyabb rendszernek, amelyek szigetelést biztosítanak, ugyanakkor kiküszöbölik a kondenzációval kapcsolatos problémákat és hőhidakat, valamint az épület túlmelegedését. A fentiek alapján bizton állíthatjuk, hogy az átszellőztetett homlokzatok kiváló energiahatékony megoldást jelentenek.  

Az átszellőztetett homlokzat olyan építési megoldás, amely a teherhordó falazatra szerelt hátszerkezet közé elhelyezett hőszigetelés és a homlokzatburkolat között légrést hoz létre. Ez a légrés a homlokzat alján és tetején is egyaránt nyitott, azaz aktívan ki- és beszellőzik.

Hogyan működnek az átszellőztetett homlokzatok? A működés lényege egy szabad tér, úgynevezett légrés, amely a homlokzatburkolat és a szigetelőréteg között van. A légrés a homlokzat alján és tetején is nyitott, és így a zavartalan légmozgás következtében biztosított a nedvesség, valamint a víz távozása az épületből. A szellőzőréteg megakadályozza a kondenzátum képződését a köztes térben.

Az átszellőztetett homlokzatokat úgy is lehet jellemezni, mint egy olyan homlokzati rendszert, amely a levegő konvektív mozgását használja a szellőzőrétegben a szigetelés a külső homlokzatburkolat között. A kürtőhatásnak köszönhetően – miszerint a levegőben a hőmérsékletkülönbség hatására nyomáskülönbség alakul ki – a légrésben légmozgás jön létre. Ez ad lehetőséget a természetes szellőzésre közvetlenül a homlokzatburkolat mögött.

A kürtőhatásnak köszönhetően – miszerint a levegőben a hőmérsékletkülönbség hatására nyomáskülönbség alakul ki – a légrésben légmozgás jön létre.

Az átszellőztetett homlokzatokat általában többszintes épületek, például szállodák vagy üzletközpontok szigetelésére használják, de alacsonyabb épületeknél, például családi házaknál is alkalmazzák. Az épületek felújításánál a penész és a megnövekedett páratartalom okozta problémák orvoslására is megoldást jelenthetnek. 

Az átszellőztetett homlokzatok előnyei

Az átszellőztetett homlokzatoknak számos pozitív tulajdonsága van. Egyidejűleg hőszigetelést, szellőzést és vízelvezetést biztosítanak. 

Az átszellőztetett homlokzatok előnyei különösen a nyári és téli hónapokban jutnak kifejezésre. A légréteg nyáron megakadályozza a hő behatolását az épületbe, vagyis védi a belső teret a napsugárzástól, míg télen hatékony kiegészítő hőszigetelésként funkcionál. Ezenkívül a légköri hatások ellen is védelmet nyújt. Elsőrangú hőszigetelő, mert óvja az épületet a külső zajtól. 

Az átszellőztetett homlokzatok a levegő áramlásának köszönhetően lehetővé teszik a homlokzati fal túlzott nedvességének száradását. A megfelelően méretezett szellőzőrés (erről a folytatásban bővebben olvashat), biztosítja a vízgőz időben történő felszabadulását, függetlenül attól, hogy belülről vagy kívülről (homlokzatról) származik-e. Ennek köszönve a szigetelés száraz marad és fenntartja az optimális teljesítményt. 

Az átszellőztetett homlokzatoknál az előnyök a légréteg (szellőzőréteg) meglétén alapulnak. Ez valójában egy hőszigetelő, ami a téli hónapokban megakadályozza a hideg behatolását, míg a forró nyári napokon meggátolja a hő bejutását az épületbe. Ennek eredményeképpen csökken a fűtési és a hűtési energiafogyasztás és alacsonyabb lesz a számlák végösszege is. 

Ez a réteg lehetővé teszi a falak „lélegzését”, vagyis szabad levegőáramlást biztosít a homlokzati burkolat és a falak között. A légréteg gyakorlatilag olyan védelem, amely megakadályozza a nedvesség behatolását a falakba, elvezetve a szétszóródott vízgőzt. Ezzel elkerülhető a páralecsapódás és a foltok kialakulása a falakon, illetve falakban. Összefoglalva: ezzel a módszerrel megelőzhető a tartós penész kialakulása.

Végül, de nem utolsósorban ez egy olyan réteg, amely csökkenti a hanghullámok és a külső környezeti zaj bejutását az épületbe. Az átszellőztetett homlokzatok jobb hangszigeteléssel rendelkeznek, mint a klasszikus homlokzatok. 

Az átszellőztetett homlokzatok városokban és forgalmas utak vagy vasutak közelében álló épületeknél különösen alkalmasak.

Az átszellőztetett homlokzatok másik fontos előnye a tartósság. Minőségi anyagok használatával és minőségi telepítéssel az átszellőztetett homlokzatok több mint ötven évig tarthatnak. 

Az átszellőztetett homlokzat tartósabb, mint a hagyományos homlokzat.

Annak ellenére, hogy nagyobb kezdeti befektetést igényelnek, megéri, mert hosszú távon jobban megtérülnek. Az átszellőztetett homlokzatoknál az ár a hőszigetelés vastagságától és típusától, az alépítmény anyagától, a homlokzatburkolat anyagától és természetesen a kivitelezőtől függ. A szálcement panelekből készült homlokzat ára az alépítmény beszerzésével és kivitelezésével, a kőzetgyapot és homlokzati panelek beépítésével együtt négyzetméterenként 20 000-40 000 Ft között mozog.

Átszellőztetett homlokzatburkolatok telepítésére keres mestert? Töltse ki ajánlatkérő űrlapunkat és kérjen ingyenes ajánlatot, kötelezettségek nélkül, a környék tapasztalt mestereitől!  

Az átszellőztetett homlokzatok telepítése drágább a hagyományosnál, de hosszú távon megtérül, mert csökkennek a fűtési és hűtési költségek, valamint a szellőztetés költségei, ugyanakkor az életkomfort jelentős mértékben javul.

Egy másik fontos előnyt, az esztétikai megjelenést is fontos kiemelni. Az épület megjelenésében az átszellőztetett homlokzat nagyon sok lehetőséget kínál, eleget tehet különféle építészeti megoldásoknak. A külső burkolat különböző anyagokból készülhet, sokféle színben és textúrában. Elsősorban modern épületekhez megfelelő választás. 

Az átszellőztetett homlokzatok jelentős mértékben növelik az épület értékét, mert a két legfontosabb kritériumnak – a funkcionalitásnak és az esztétikának – megfelelnek.

Az átszellőztetett homlokzat telepítése és rétegrendje

Az átszellőztetett homlokzat telepítése néhány lépésből áll, amelyeket a tartósság és hatékonyság biztosítása érdekében megfelelően kell végrehajtani.

Az optimális légáramlás biztosítása és a nedvességvisszatartás megelőzése érdekében az átszellőztetett homlokzat telepítésénél minden lépést szakszerűen kell elvégezni.

A telepítés előtt meg kell tisztítani és megfelelően elő kell készíteni annak a lakó- vagy kereskedelmi épületnek a falait, amelyre az átszellőztetett homlokzatot felszerelik. Ez magában foglalja a homlokzat korábbi rétegeinek eltávolítását, és ha szükséges, a fal javítását, a lyukak, repedések és egyéb hibák, sérülések megszüntetését.

A homlokzati falra ezt követően egy hátfalat, vagyis tartó alépítményt helyeznek, amelyet mechanikusan rögzítenek vízszintes és függőleges profilokkal. Általában alumíniumból készül, mert ez a fém ellenáll a korróziónak, szerepe a külső, homlokzati burkolat hordozása és a szél által keltett terhelés átadása a teherhordó alépítménynek. Ezért az átszellőztetett homlokzat váza felelős annak stabilitásáért és hatékonyságáért.

A következő lépés a hőszigetelés. Ehhez általában kőzetgyapot lemezeket használnak, amelyek üvegfátyol kasírozással készülnek. Fontos, hogy professzionálisan telepítsék, ne legyenek rések a lyukak, a hőszigetelés és a teherhordó alépítmény között, ezért a kőzetgyapot homlokzatszigetelő lemezek rögzítése általában dübelezéssel történik.

A hőszigetelésre a folytatásban páraáteresztő-vízálló fóliát tesznek azzal a céllal, hogy hogy megakadályozzák a nedvesség behatolását a szigetelésbe (meggátolják az ásványgyapot átnedvesedését). Ez a fólia biztosítja a vízgőz zökkenőmentes áramlását a belső térből a légrétegbe, valamint megakadályozza a szigetelőréteg lehűlését, ezáltal maximális teljesítményt biztosít.

A légréteg a szigetelés és a külső burkolat között helyezkedik el. Az átszellőztetett homlokzat szinte minden előnye ebből a rétegből származik, amely nyáron megakadályozza a hő behatolását a belső térbe, télen pedig kiegészítő hőszigetelőként funkcionál. Eltávolítja az épületből a nedvességet, valamint a homlokzati burkolat illesztésein áthatoló vizet. A légrétegnek legalább 2 centiméter vastagságúnak kell lennie ahhoz, hogy a megadott teljesítményt elérhessék, míg a szélessége általában maximum 5 centiméter lehet. Egy másik követelménynek is teljesülnie kell, ez pedig a levegő akadálytalan áramlása ebben a rétegben. Ezt a szellőzőnyílások biztosítják.

A szellőzőnyílások a levegő ki- és bemenetelére szolgálnak. Általában a homlokzat tetején és alján vannak és falméterenként legalább 50 négyzetcentiméter felülettel kell rendelkezniük.

Utolsó lépésben a homlokzatburkolat következik, amely meghatározza az épület vizuális megjelenését. Különböző anyagokból készülhet: kőből, üvegből, alumíniumból, fából, kerámiából… A homlokzatburkolatnak nemcsak esztétikai szerepe van, hanem véd a naptól, esőtől és más időjárási hatásoktól is. Ezenkívül fogadja és átviszi a szélterhelést a tartószerkezetre. 

Az átszellőztetett homlokzat működéséhez a szabályos telepítés mellett minőségi anyagok is szükségesek. Elvárás, hogy jó hőszigetelő képességgel rendelkezzenek, ellenálljanak a mechanikai sérüléseknek, zajnak stb.

Az átszellőztetett homlokzatok hátrányai

Az átszellőztetett homlokzatoknak azonban vannak hátrányai is. Elsőként az árat említhetjük. Az összetettebb szerelési folyamat és a többrétegű kialakítás miatt az átszellőztetett homlokzat kétszer annyiba kerül, mint a klasszikus. Igaz, hogy a kezdeti befektetés nagyobb, de hosszú távon megtérül. 

A másik hátrányuk, hogy több helyet foglalnak el. Az átszellőztetett homlokzatok további helyet igényelnek az épület fala és a homlokzat burkolata között. Így csökken a használható terület, vagyis befolyásolj az épület méreteit. 

Az átszellőztetett homlokzatokon kívül létezik-e más energiahatékony megoldás?

Igen, létezik: a zöldhomlokzat, ami ötvözi az építészetet és a botanikát, ráadásul számos előnye van. Úgy is definiálható, mint az épület felületéhez rögzített növények összessége. Bár a növények fejlődésük során közvetlenül a homlokzaton is gyökeret ereszthetnek (rátapadhatnak), általában egy előre erre a célra telepített fémszerkezet szolgál támasztékul.   

A forró nyári hónapokban a zöldhomlokzat árnyékot biztosít, csökkenti a napfény visszaverődését, aminek köszönve kevesebb energia szükséges a légkondicionáláshoz. Tekintettel arra, hogy természetes szigetelőrétegként működik, hozzájárul a jobb hőszigeteléshez is.

A zöldhomlokzat javítja a levegő minőségét, kedvezőbb mikroklímát teremt az épületen belül és annak közvetlen környezetében. Kitűnő hangszigetelő tulajdonságának köszönve biztosítja a magánszférát is.