Épület, érték, élmény: Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ
A Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ lenyűgöző épülete nem csupán a Nagykunság, hanem az ország építészeti és kulturális színterén is kiemelkedő helyet foglal el.
Az ikonikus építmény alapját a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonja képezte, amelyet Karcag városában álmodtak újra, teljes egészében a Belügyminisztérium és a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. támogatásával.
Az eredetileg ideiglenes létesítményként megvalósult pavilon négy évszakos használatra történő átalakítása mérnöki és építészeti kihívások elé állította a tervezőket és kivitelezőket. A modernizáció során hőszigetelés, korszerű fűtési és hűtési rendszerek, valamint kiszolgáló funkciók kerültek integrálásra, miközben az eredeti épület bővítése is elengedhetetlenné vált. Az építményt pinceszinttel és előcsarnokkal gazdagították, amely nemcsak kapacitásban, hanem funkcionalitásban is új dimenziót adott a létesítménynek.
A központ lényegét három szóban lehet összefoglalni: épület, érték, élmény. Letisztult formavilágával, karakteres színeivel és a keleti kulturális örökség kortárs újraértelmezésével az épület egyértelműen kiemelkedik a Nagykunság építészeti tájképéből. Harmonikusan ötvözi az ősi motívumokat a modern építészeti eszközökkel, ugyanakkor szimbolikus kapocsként szolgál múlt és jelen között, amely nemcsak esztétikai, hanem kulturális értéket is közvetít.
Az épület missziója túlmutat az esztétikán, hiszen valódi értékét a nagykunsági múlt emlékeinek és hagyományainak megőrzése és bemutatása képezi. Kiállítások, konferenciák, kulturális események és rendezvények révén olyan funkciót tölt be, amely minden korosztály számára értéket nyújt, hozzájárulva a közösségi identitás erősítéséhez.
Az épület és az Erzsébet-liget integrált komplexuma nemcsak vizuális, hanem élménybeli gazdagságot is kínál. A látogatók tartalmas és maradandó élményekkel távozhatnak, amely arra ösztönzi őket, hogy visszatérjenek és újra felfedezzék Karcag kulturális kincseit.
A Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ tervezési feladatait az Építészeti és Mérnöki Műhely Tervező és Lebonyolító Kft., míg a kivitelezést a Zeron Befektető Zrt. és a Peszter Ingatlanforgalmazási, Építőipari és Kereskedelmi Kft. konzorciuma végezte Karcag Városi Önkormányzat megbízásából.
A központ több mint 2300 m²-en terül el, és modern építészeti megoldásaival, például dinamikus burkolataival és letisztult formavilágú részleteivel egyedülálló karaktert sugároz. Nemcsak kiállítások és konferenciák helyszíneként funkcionál, hanem a térség építészeti ikonjává is vált. Az itt megvalósult első kiállítás, Pákh Imre műgyűjtő közel 80 darabos Munkácsy kollekciója már a kezdetektől magasra emelte a mércét, megalapozva a központ kulturális szerepét.
Jelenleg a „Kazahsztán nomádjai: múlt és jelen” című kiállítás várja az érdeklődőket, tovább erősítve az épület szerepét a nemzetközi és helyi kulturális párbeszédben. A Karcag Kincse példát mutat arra, hogyan illeszthető egy eredetileg más kontextusban született építészeti alkotás a kortárs környezetbe, megőrizve annak eredeti szellemiségét és tartalmát.
Liget Úti Sportcentrum – sportélet a megújulás színeiben
A Liget Úti Sportcentrum új fejezetet nyitott Karcag város sportéletében. Az egykor elavult Karcagi Sportpálya helyén egy modern, fenntarthatóságot és funkcionalitást ötvöző létesítmény jött létre, amely nemcsak a helyi közösség, hanem az egész régió számára meghatározó sport- és szabadidős központtá vált.
Karcag Városi Önkormányzat 2022 tavaszán bízta meg a fejlesztés kivitelezését, amely a LINERA Mérnöki Iroda Kft. tervei alapján a ZERON Zrt. és a Prím Építő Kft. konzorciumának munkájával valósult meg.
Az új komplexum: terek és funkciók
Az 5000 m² alapterületű, három különálló épületből álló komplexum korszerű környezetet biztosít az új nemzedék sportolói számára. Az épületegyüttes számos funkcióval gazdagodott:
- Labdarúgópálya lelátóval és fedett műfüves pályával
- Sportcsarnokok és edzőtermek: futópálya, konditerem, birkózó-, squash- és asztalitenisz-terem
- Edzőtábori szállások: a sportolók és edzők kényelmét szolgáló szálláshelyek
- Öltözők és kiszolgáló egységek
Építészeti koncepció: természetes anyagok és dinamikus formák
Az épületek arculatának tervezésében a természetes anyagok és a letisztult, dinamikus formák játszottak központi szerepet. Az íves, ragasztott fatartós szerkezetek meghatározzák a létesítmények vizuális karakterét, harmonikus párbeszédet teremtve a környező természettel. Az építészeti megjelenést tovább gazdagítja a 1800 m²-nyi tégla homlokzatburkolat, amely melegséget és texturális gazdagságot kölcsönöz az épületeknek. A karakteres arculattervezés Turi Attila munkáját dicséri.
Fenntarthatóság: az energiahatékonyság jegyében
A Sportcentrum kialakítása során a fenntarthatóság és a gazdaságos üzemeltetés is kiemelt figyelmet kapott. A főépület tetejére telepített 50 kWh kapacitású napelemrendszer a létesítmények hőszivattyús fűtésével együtt biztosítja az energiaszükséglet nagy részét. Ezáltal a komplexum hosszú távon is környezetbarát és klímasemleges működést garantál.
Zádor-híd: megközelíthetőség újragondolva
Karcagtól északkeletre, a hajdan forgalmas Pest-Szolnok-Debrecen postaút mentén található a Zádor-híd, amely ma műemlékként és természeti értékként őrzi a Nagykunság történelmi és táji örökségét. A híd környezetét 71,5 hektárnyi védett szikes puszta öleli körül, amely a térség különleges ökológiai kincse.
Az eredetileg kilenc nyílással épült Zádor-híd az egykori közlekedési infrastruktúra előremutató mérnöki teljesítményének emlékműve. Ikonikus formavilága mintául szolgált a később megépült hortobágyi Kilenclyukú híd számára. Míg azonban a hortobágyi testvére nemzeti szimbólummá vált, a Zádor-híd története a természeti erők és a környezeti átalakulások hatására fordulatosabbnak bizonyult. Az 1830-as évek nagy árvize során a híd szélső pillérei megsemmisültek, és bár részlegesen helyreállították, az eredeti kilenc nyílásból mindössze öt maradt fenn. A Tisza szabályozása és a mocsaras környezet kiszáradása tovább módosította a táj arculatát, végleg eltüntetve a Zádor-ér egykor éltető vizét.
1976-ban a Zádor-híd és a környező puszta védett státuszt kapott, megőrizve ezzel a térség páratlan természeti és építészeti értékeit. A szikes puszta ritka növény- és állatvilága, valamint a híd történelmi jelentősége együtt teszi a helyszínt a Nagykunság egyik emblematikus helyévé.
2023 őszén jelentős előrelépés történt a Zádor-híd történetében: egy új betonút építésével Karcag városa közvetlen kapcsolatot teremtett a híddal, így az autóval és kerékpárral is könnyedén elérhetővé vált. Ez a modern infrastruktúra nemcsak a megközelíthetőséget javította, hanem új távlatokat nyitott a híd számára, friss értelmezéssel gazdagítva annak szerepét. A Zádor-híd ma már nem csupán a múlt egy magányos tanúja, hiszen a turisták és a történelmi emlékeket kereső látogatók számára is különleges úti céllá vállott. Nagykunság kulturális és turisztikai életének lüktető része, ahol a természet érintetlensége és az emberi kéz alkotta épített örökség harmonikus egységet alkot.
Karcagi Szélmalom: népi építészet és technikatörténeti ritkaság
A városban egykor mintegy hatvan malom állt, ebből tizenegy volt szélmalom. Az idő és a technológiai fejlődés azonban könyörtelenül leszűkítette a túlélők sorát: mára az 1859-ben épült Gál - Gál Szabóné - Deákné-féle szélmalom az egyetlen megmaradt építmény. Emlékhely és technikatörténeti múzeum egyben, amely minden látogatót visszarepít az egykori mezőgazdaság mindennapjaiba.
A holland típusú, forgótetős, négy vitorlás szerkezet a XVII. századtól terjedt el hazánkban, és a kor műszaki újításait, valamint népi építészeti hagyományait ötvözi. A malmot Gál Ferenc helyi téglából készítette és egy dombra emelte, hogy a téglafallal, azaz „bástyával körbevett szélmalom jobban kihasználja az alföldi szelek energiáját.
A malom hat szintje az őrlési folyamat minden fázisát bemutatja, a nyersanyagok átvételétől egészen a végtermékek kiadásáig. A belső mechanizmusok szinte érintetlenül őrzik a korabeli technológia sajátosságait, a malomkövek elhelyezkedésétől a királytengely és a fogaskerekek bonyolult hálózatáig.
1. szint: Az alapvető anyagmozgatás helyszíne, ahol az őrleményeket átvették és kiadták. Itt található a "szánkóemelő" és a hasábszita.
2. szint: A lisztespad, amely az őrlés finomságának beállításáért és a darálók kiadásáért felel, ez a malomkövek távolságát szabályozó szerkezetek szintje.
3. szint: A két malomkőjárat és a kőemelő eszköz helye, ahol maga az őrlési folyamat zajlott.
4. szint: A mechanikai rendszer lelke, ahol a királytengely, a sebeskerék és a 2 kisorsó működött.
5. szint: Az ácsműhely és a királytengely átmenő szakasza, amely az épület statikai és technológiai gerincét alkotta.
6. szint: A vitorlaszárnyak energiáját a malomkövekhez közvetítő berendezések találhatók itt.
A szelestengő, az un. nagybálvány, a fogaskerekek és orsók, a tetőt szélirányba fordító a fal síkján körbefutó fogasléc.
A malom 1949-ig folyamatosan működött, amikor is az utolsó molnár, Barna István is befejezte tevékenységét. Az államosítás után ugyan átalakították kalapácsos darálóvá, de belső berendezései szinte teljes egészében megmaradtak. Ez különleges betekintést nyújt a malomipar múltjába, amely technikai, kulturális és ipartörténeti szempontból is páratlan érték.
Levegővédelem és fenntarthatóság: HungAIRy LIFE
Karcag szívében, az Erzsébet-liget zöldövezetében 2024. májusában átadásra került egy innovatív építészeti alkotás, amely a fenntarthatóság és a környezettudatos építészet jegyében született. A HungAIRy LIFE integrált projekt részeként létrehozott bemutatóház nem csupán egy épület, hanem egy élő laboratórium, amely a levegővédelem és az energiahatékonyság elkötelezett üzenetét közvetíti.
A 167 négyzetméteres bemutatóház gondos tervezés eredménye, amely edukatív szerepet is betölt. Belső elrendezése – előtér, iroda, kiállítótér, előadóterem, gépészeti helyiség és vizesblokk – sokoldalú felhasználást tesz lehetővé. Az interaktív kiállítóelemek és látványpanelek szemléletesen mutatják be az energiahatékony és fenntartható technológiák működését, miközben a ház közösségi események, iskolai és óvodai csoportok számára nyújt platformot környezettudatossági képzésekhez.
A bemutatóház tervezése során a passzív és aktív energiahatékonysági megoldások harmonikus ötvözése volt a cél. Az épület tetején elhelyezett 14 napelem gondoskodik a teljes energiaszükséglet fedezéséről megfelelő időjárási viszonyok mellett. A természetes klímavédelem érdekében az épület két oldalát pergolás szerkezetek egészítik ki, melyek csökkentik az üvegfelületeken keresztül érkező hőterhelést. Ezt a funkciót tovább erősítik a motoros, külső napárnyékolók, amelyek rugalmas védelmet nyújtanak a napsugárzás ellen.
A fenntarthatóság példáját szolgáló ház megalkotásánál egyedi zöldépítészeti megoldásokat alkalmaztak az építészek: a főbejárat előtetője zöldtetőként funkcionál, míg az oldalfalak zöldnövényekkel borított felületeket kaptak, melyek öntözését a tetőről összegyűjtött csapadékvíz biztosítja.
A hűtés és fűtés megoldását egy 12 kWh teljesítményű levegő-víz hőszivattyú látja el, amely környezetbarát hűtőgázzal működik. Az épület légcseréjéről egy hővisszanyerős szellőztető rendszer gondoskodik, amely az elhasznált levegőt eltávolítja, és friss, szűrt levegőt juttat a belső terekbe. A klímaberendezésekkel ellentétben, az öt darab fan-coil rendszerben a külső és belső hőcsere között a közvetítő közeg nem gáz, hanem víz.
Az épület a fenntarthatóságot nemcsak bemutatja, hanem élményszerűvé is teszi, ösztönözve az ide látogatókat a környezettudatos gondolkodás és életmód elsajátítására.