Teljes útmutató a tetőfedéshez: típusok, anyagok és árak

A tetőknek többféle felosztása létezik: a tetősíkok száma, a dőlésszög és a tetőfedés szerint.

Először is meg kell érteni:

A tetők részei

A tetők több részből állnak: tetőszerkezet alépítménnyel, tetőburkolat, szigetelőréteg és befejező elemek, például ereszcsatornák, villámhárítók és hasonlók. A tető felső vízszintes vonalát gerincnek, az alsót eresznek (párkánynak) nevezzük.

A tetőszerkezet a tető olyan eleme, amely hordozza a tetőfedést és a terhelést (amely a hótól, széltől és más időjárási viszonyoktól származik) a ház alsó részeire továbbítja. Acélból, vasbetonból, kőből és fából készülhet. 

A tető szerkezetét és a tető lejtését a tetőfedés típusa, a domborzat, az éghajlati viszonyok, a padlástér rendeltetése és az esztétikai követelmények határozzák meg.

A tető alépítménye és a tetőszerkezet nem kell, hogy ugyanabból az anyagból készüljön. Feladata a tetőfedés (szigetelő és védőréteg) terheléseinek átvitele a tetőszerkezetre. A tetőburkolat alépítménye kiegészítő tartóelemekből áll. Például, amikor tetőfedésként tetőcserepet vagy bádoglemezeket használnak, akkor a tetőburkolat rögzítésére segédléceket használnak.

Az ács a felelős a tetőszerkezet elkészítéséért. A tetőszerkezet készítése magában foglalja a másodosztályú fából készült tetőszerkezet komplett beszerzését, kivitelezését, szállítását és beépítését a szükséges összekötő elemekkel és anyagokkal, csavarokkal együtt, amely négyzetméterenként 20-28 euróba kerül.

Megbízható ácsot keres? Ingyenesen és kötelezettségek nélkül kérjen ajánlatot a környék megfelelő és minősített ácsaitól.

A tetőfedés olyan elem, amely megvédi házát és tetőszerkezetét a külső hatásoktól. A tetőfedő anyagokról cikkünk további részében bővebben olvashat.

Közismert tény, hogy a tetőn keresztül elképesztő mennyiségű hő vész el, ezért a tető kiemelt fontosságú eleme a hőszigetelés. Érdekes tény, hogy a hőszigetelés elégtelen vastagsága vagy helytelen beépítése miatt a belső hő akár 30%-a is elveszhet. A tető hőszigetelését mindenképpen el kell végezni, akár padlásként, akár lakótérként használja a tetőteret.

Hőszigetelés céljából általában hungarocellt vagy ásványgyapotot használnak. Könnyebb beszerelése és alacsonyabb ára miatt a hungarocell népszerűbb, ezért gyakrabban is használják. Az ásványgyapotnak viszont rengeteg előnye van. Tekintettel arra, hogy jól felhalmozza a hőt, az egyik legnagyobb probléma, hogy a nyári időszakban megakadályozza a padlás túlmelegedését. Ezenkívül megfelelő hangszigetelést is biztosít. A páraáteresztő képessége azonban az egyik legfontosabb ok, amiért a padlás hőszigeteléséhez a kőzetgyapot jobb választás. A hungarocell ugyanis a kőzetgyapotnál akár negyvenszer nagyobb ellenállást biztosít a vízgőz áthaladásával szemben. Ezért a kőzetgyapot jobban megakadályozza a páralecsapódást, és lehetővé teszi a gőz távozását. A tetőtér szigetelésénél a kőzetgyapotot könnyebb beépíteni, mivel egyszerűen kitölti az üregeket, különösen a szarufák közötti hőszigetelés beépítésénél.

Hőszigetelésként cellulózt és gyapjút is használhat. Mennyibe kerül a tetőtér szigetelése? A 30 centiméter vastag üveggyapot vagy kőzetgyapot hőszigetelés ára párazáró szigeteléssel és a munkadíjjal együtt négyzetméterenként 7-10 euró között van.

A padlás, vagyis a tetőtér hőszigetelésére megbízható mestereket keres? Kérjen ajánlatot a környék megfelelő és minősített hőszigeteléssel foglalkozó szakembereihez – ingyenesen és kötelezettségek nélkül!

Az ereszcsatornákról sem feledkezhetünk meg, amelyek az esővíz összegyűjtésére és elvezetésére szolgáló rendszerek, és megakadályozzák, hogy a víz ne folyjon közvetlenül a tetőről a talajra vagy a homlokzatra. Az, hogy milyen ereszcsatornát választ, mindenekelőtt a helyi éghajlati viszonyoktól (csapadékmennyiség, hótorlaszok), a tetőszerkezettől, a tetőfedés típusától függ... A PVC ereszcsatornák olcsóbbak, egyszerűen felszerelhetők és könnyűek. Hátrányuk, hogy élettartamuk rövidebb, mint a fém ereszcsatornáké (kicsit több, mint 20 év), törékenyek, ezért óvatosnak kell lenni, ha bármit hozzájuk támasztanak.

A horganyzott ereszcsatornák jó ár-érték arányuk miatt a legnépszerűbb választás. Élettartamuk a becslések szerint több mint ötven év. Nagyon toleránsak a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal szemben, korrózióállóak, viszont mintegy 20%-kal drágábbak a PVC-ből készült ereszcsatornáktól.

Amennyiben nagyobb költségvetéssel rendelkezik, alumínium ereszcsatornákat is választhat. Ezek ugyanis kivételes minőségűek, és akár egy évszázadig is tarthatnak. Rengeteg színben kaphatók, és ezzel nagyban hozzájárulnak a tető esztétikájához. A vas vagy réz tetőfedéshez nem érdemes alumínium ereszcsatornákat választani, mivel együtt korrodálódnak. Megemlítjük még a réz ereszcsatornákat, amelyek hallatlanul tartósak, viszont jóval drágábbak is.

Mennyibe kerülnek az ereszcsatornák? Egy közönséges horganyzott ereszcsatorna ára méterenként 3-5 euró között van.

Az ereszcsatornák szerelésére megbízható mestert keres? Ingyenesen és mindennemű kötelezettség nélkül kérjen ajánlatot a környék megfelelő és minősített bádogosaitól.

A tetők felosztása a dőlésszög és a tetősíkok száma szerint

A tetőket alapvetően lapos- és ferde tetőkre osztják fel.

Azokat a tetőket nevezzük lapos tetőknek, amelyek dőlésszöge kisebb 10 foknál. 

Elsősorban azokon a területeken népszerűek, ahol nem gyakori a csapadék, sem a nagy szél. Igaz, lapostetőnek hívják, azonban ezeknek a tetőszerkezeteknek enyhe, minimális lejtéssel kell rendelkezniük, hiszen a víz az ejtőfolyók vagy ereszcsatornák felé folyik. A lapostető építésének ára vízszigeteléssel, hőszigeteléssel, esőelvezető nélkül négyzetméterenként 45 euró körül van.

Ezek tehát többrétegű szerkezetek, amelyek a tartószerkezeten kívül hőszigetelést és vízszigetelő, vízzáró réteget is tartalmaznak. A lapostető tartósságát leginkább a vízszigetelő anyag befolyásolja. Az EPDM gumit, ami rendkívül ellenálló az UV-sugárzással és a hőmérséklet-ingadozásokkal szemben, és ötven évnél is tartósabb, gyakran használják. Meg kell említeni a PVC membránokat, valamint TPO (termoplasztikus poliolefint) is. A bitumen is rendkívül népszerű, különösen a bitumencsíkok. A lapostető vízszigetelése négyzetméterenként körülbelül 16 euróba kerül.

A lapostetők remek választást jelentenek napelemes rendszerek telepítéséhez, de teraszként, zöldfelületként is szolgálhatnak.

A lapostetőknek három alaptípusa van: klasszikus, egyhéjú melegtetők; kéthéjú hidegtetők; szellőző- és zöldtetők.  

Klasszikus egyhéjú meleg lapostetőnél a vízszigetelés utolsó rétegként kerül beépítésre, míg a hőszigetelés alatta található. A kéthéjú hidegtetőnél viszont a hőszigetelés a vízszigetelés felett van. Ezeknél olyan hőszigetelést kell választani, amely alacsony vízfelvevő képességgel rendelkezik, és a fizikai jellemzői a nedvesség hatására nem változnak.

A szellőző lapostetőre két réteg jellemző, amelyek között egy szellőzőréteg található. Az átszellőztetett homlokzathoz hasonlóan ez a nedvesség eltávolítására szolgál. A szellőzőtető alsó része tartószerkezetből és hőszigetelésből, a felső réteg vízszigetelésből és burkolatból áll.

A zöldtetők népszerűsége folyamatosan növekszik. Ezek elsősorban lapostetők, amelyek tetőfelületét részben vagy teljes egészében meghatározott növényzet borítja, és a tetőt élő ökoszisztémává alakítja. A zöldtetőknek számtalan előnye van: az épület a nyári időszakban kevésbé melegszik fel, az épület energiahatékonysága a növényzet és a talaj szigetelő tulajdonságainak köszönhetően megnő, jobb lesz a hangszigetelés, jobban gazdálkodik a csapadékvízzel, ugyanis megakadályozza a hirtelen vízlefolyást, mivel a csapadékvíz fokozatosan párolog, ráadásul megvédi a tetőt a kedvezőtlen időjárási hatásoktól, ráadásul a ház esztétikáját is növeli.

A zöldtető a szabványos elemek mellett növényzetrétegből, talajból, szűrőrétegből (membrán, amely megakadályozza a talaj lemosását), egy vízelvezető rétegből, amely a felesleges vizet elvezeti, egy védő- vagy gyökérhártyából áll, amelynek feladata, hogy megakadályozza, hogy a gyökerek károsítsák a tetőszerkezetet.

A zöldtetők felosztását is érdemes megismerni: extenzív zöldtetők (alacsony talajvastagság, ellenálló növényzet, például moha és alacsony növényzet), félintenzív zöldtetők (vastagabb talajréteg, növényzet, például bokrok és évelők) és intenzív zöldtetők (mélyebb talajréteg, sűrű és magas növényzet, a karbantartáshoz rendszeres öntözés, műtrágyázás szükséges).

A zöldtetők igaz, hogy drágábbak, viszont energiát takarítanak meg a fűtéshez és a hűtéshez, emellett még további előnyeik vannak. A zöldtetők ára (vasbeton födém és vízelvezetés nélkül), védőréteggel és növényréteggel, víz- és hőszigeteléssel négyzetméterenként 55-150 euró között mozog.

A ferde tetők lejtése általában 30-60 fok, ami a terep éghajlatától és domborzatától függ. A dőlésszög alapján a ferde tetőket meredek, mérsékelt (közepes) és enyhe lejtős tetőkre osztják. A tetősíkok száma szerint egy-, két-, három- és többoromzatosra oszthatók. Lejtésük lehetővé teszi a légköri víz gyorsabb és jobb áramlását.

A 20 foknál nagyobb lejtésű tetőknél a kerámia tetőcserép, míg a nagyobb, 20-45 fokos dőlésszögűeknél a betoncserép a jó választás. Meredek tetőkhöz fa zsindelyt érdemes választani.

Tetőfedések

Melyik tetőfedő anyag a legjobb? Nem lehet egyértelműen választ adni, mert minden tetőfedő anyag rengeteg előnnyel, ugyanakkor hátránnyal is rendelkezik.

Először a hazánkban legelterjedtebb tetőfedésről, a cserépről érdemes szólni, amely készülhet kerámiából (hagyományos tetőcserép) és betonból. A kerámia tetőcserepeket agyagból és vízből készítik, majd magas hőmérsékleten égetik. A sűrűsége az égetés időtartamától függ. A beton tetőcserepeket cement, homok és víz keverékéből készítik, majd formákba öntik. A betoncserepek felületét speciális bevonatokkal látják el, amelyek meghatározzák a színét, és ennek köszönve a légköri hatásoknak is ellenállnak.

A kerámia tetőcserépnek a beton cseréppel szemben számos előnye van. Mivel a kerámia tetőcserepek engóbozott felületűek (a csempe felső felületére magas hőmérsékleten történő égetés előtt egy védő, dekoratív réteg kerül, és integrálják), színük a napfény vagy nedvesség hatására sem változik. A beton tetőcserepek felületét viszont csak akkor festik, amikor elkészültek. A vízfelvétel mértéke a kerámia tetőcserepeknél 6%, míg a beton tetőcserepeknél több mint duplája, 13%. Ahol pedig nedvesség van, ott a penész is biztosan megjelenik, ezért a cseréptetők karbantartása egyszerűbb.

A beton tetőcserepeknek még egy fontos hátránya van a kerámia tetőcseréphez képest, ugyanis közel 40%-kal nehezebbek. A kerámia tetőcserepek másik fontos előnye a hosszabb élettartamuk, amely közel egy évszázadot tesz ki, míg a beton tetőcserepek mintegy 60 évig használhatók.

A beton tetőcserépnek a kerámia tetőcseréppel szemben azonban vannak előnyei is. Az első az alacsony hőmérséklet miatti repedésekkel és törésekkel szembeni nagyobb ellenállás. A beton tetőcserepek jól ellenállnak a különböző időjárási viszonyoknak. További előnyük, hogy többféle színben kaphatók, míg a kerámia tetőcserepek főként a terrakotta természetes színében találhatók. Végül, de nem utolsósorban, a beton tetőcserepek körülbelül 25%-kal olcsóbbak, mint a kerámia tetőcserepek.

A tegola vagy bitumenes zsindely egy másik népszerű tetőfedő anyag hazánkban. Ez egy többrétegű, bitumen alapú anyag, amelynek alsó részén kvarchomok bevonat van, a felső részén pedig kerámia granulátum található, amelyek jellegzetessé teszik ezt az anyagot.

A tegola olyan anyag, amelynek rengeteg előnye van. Négyzetméterenként ötször kisebb tömege van, mint a cserépnek. Könnyen felszerelhető (a lap felületén vagy hátoldalán öntapadó tömítésekkel rendelkezik), ezenkívül kifejezetten alkalmas felújításra és javításra. A tegolát széles körben alkalmazzák – 5-90 fokos tetőlejtéshez alkalmas. Elsőrangú megoldás összetett tetőkhöz, amelyet széles színválasztékban gyártanak. Kifejezetten ellenálló a kedvezőtlen külső hatásokkal szemben, feltéve, ha nagyobb a tömege. A bitumenes zsindely minősége tehát a súlyával arányosan nő. Nem feledkezhetünk meg még egy fontos előnyéről, a kedvező árról sem.

A tegolának van néhány hátránya is. Telepítéséhez teljesen sík felület, vagyis teljes tető alátét szükséges, ezenkívül az élettartama lényegesen rövidebb, maximum 30 év.

Léteznek fém tetőburkolatok is. Ezek különféle anyagokból, például alumíniumból, rézből, rozsdamentes acéllemezből készülhetnek. A klasszikus kerámia tetőcserepekkel szemben egy hatalmas előnyük van: sokkal kisebb a tömegük. Egy bádogtető súlya négyzetméterenként 4,5 kilogramm, míg ez a cseréptetőnél 40 kilogramm. Élettartamát tekintve sem marad el a tetőcserepektől, a rézlemezek gyakorlatilag örökkévalóak. Bár sokak szerint az esőzések során a fémtető nagyobb zajt okoz, ez nem teljesen igaz.

A fémtető hátránya, hogy míg a klasszikus cserép tetőfedéssel sokan foglalkoznak, kevesebb szakember van, aki jártas a fémtetők szakszerű szerelésében, ugyanakkor a javítások is bonyolultabbak és munkaigényesebbek lehetnek.

Mennyibe kerül az említett anyagokkal történő tetőfedés? Egy klasszikus cseréptető elkészítésének ára az összes ács- és tetőfedő munkával, valamint a tetőfedés beszerzésével és beépítésével együtt négyzetméterenként 35 euró körüli összegbe kerül. A tegola beszerzésének és beépítésének ára a fogyóeszközökkel együtt négyzetméterenként 8-12 euróba kerül. A szigetelés nélküli bádogtető ára négyzetméterenként 28 euró körül van.