A kéthéjú üveghomlokzatok vagy a double skin homlokzatok egyre közkedveltebb építészeti megoldásnak számítanak. Hallott már a kéthéjú üveghomlokzatokról és azok előnyeiről?
Kéthéjú üveghomlokzatok
A kéthéjú üveghomlokzatok – ahogy a nevükből is látszik – két rétegből, jelen esetben üvegből állnak. Ezek között egy légtér van, amely lehetővé teszi a levegő áramlását. Definiálhatjuk úgy is, mint egy két üvegfelületből álló rendszert, amelyek elrendezése lehetővé teszi a köztük lévő levegő áramlását. A köztes tér – légtér – nagy szélességű lehet, a 20 centiméteres mérettől akár több méterig is terjedhet.
A kéthéjú üveghomlokzat belső homlokzatból, légtérből és külső homlokzatból áll.
A kéthéjú üveghomlokzatokat egész Európában alkalmazzák, elsősorban a kereskedelmi épületekben. Az épület minden oldalára üvegburkolatot tesznek úgy, hogy a hagyományos homlokzat és annak külső része közötti távolság 0,6 méter és 1 méter között legyen. A külső üveghomlokzaton nyílások vannak, amelyek lehetővé teszik a levegő szabad áramlását a köztes térben.
A kéthéjú homlokzatok, bár az elmúlt években nagy népszerűségnek örvendenek, nem tartoznak az új találmányok közé. Első említésük a 19. századból származik (1849), amikor a belga fővárosi múzeum akkori igazgatója, Jean-Baptiste Jobard, meghatározta a kéthéjú, mechanikusan szellőző homlokzat fogalmát.
A kéthéjú üveghomlokzatok előnyei
A kéthéjú üveghomlokzat elsősorban energiahatékony megoldás, amely egész évben, magas hőmérsékleten és 0 fok alatti hőmérsékleten egyaránt, jobb szigetelést biztosít. A két üvegfelület közötti légréteg túl magas hőmérséklet, erős szél, városi zaj esetén is hatékony szigetelést biztosít.
A kéthéjú üveghomlokzatok a Napot használják természetes energiaforrásként. A hagyományos homlokzatokhoz képest ez a legnagyobb előnyük.
A légrés növeli a hőátadással szembeni ellenállást télen, és így kiváló hőszigetelést biztosít. A Nap pedig felmelegíti a két üvegfelület közötti légréteget, amelynek következtében csökken az épületen belüli hőveszteség. A kéthéjú üveghomlokzatok tehát télen lehetővé teszik a Nap hőenergiájának elnyelését. A kisebb hőveszteség kevesebb fűtési energiát jelent, amelynek eredményeként a havi számlákon alacsonyabb összeg jelentkezik. Az üveg kiválasztása ebben jelentős szerepet játszik. Erre a célra általában alacsony sugárzási képességű vagy Low-E üveget használnak. Ezek két vagy három üveglapból álló üvegek. Az üveg belsejét speciális bevonatokkal (fémekkel, például ezüsttel, alumíniummal, cinkkel) vonják be. A rétegek között gáz van. Ez a réteg úgy működik, hogy az ablakon átengedi a hőt és a helyiségben tartja.
A köztes térből a meleg levegő nyáron természetes vagy mechanikai úton szellőztethető ki. Az, hogy milyen típusú szellőztetést választanak a helyi éghajlati viszonyoktól és az épület rendeltetésétől függ. Hogyan történik a szellőztetés? Tudjuk, hogy minél melegebb a levegő, annál könnyebb, ezért a hővel együtt felszáll. Ezt kéményhatásnak nevezik, amikor az eltérő levegősűrűség következtében olyan körforgás alakul ki, amelynek során a melegebb levegő távozik. Közismert tény, hogy forró nyári napokon a szobahőmérséklet nagyon gyorsan emelkedik. Az egyetlen megoldás a légkondicionálás, ez azonban elektromos energiát használ. A légkondicionálásra való igényt dupla üveghomlokzattal csökkenthetjük, különösen a délelőtti órákban.
A hagyományos, egyrétegű homlokzattal ellentétben a kéthéjú üveghomlokzatoknál a hőátbocsátási tényező – az U érték – alacsonyabb. A nyári hónapokban ezért kevesebb hő jut be, így csökken a légkondicionálás szükségessége, ugyanakkor kellemes szobahőmérséklet is biztosított, télen pedig a homlokzaton keresztül kisebb a hőveszteség.
A kéthéjú üveghomlokzatoknak köszönhetően nyáron az éjszakai szellőztetés is kiváló hűtési lehetőséget jelent. Este, amikor a levegő lehűlt, érdemes nyitott ablaknál szellőztetni. A levegő keringése lehetővé teszi a friss levegő beáramlását.
A fentiek ismeretében elmondhatjuk, hogy a kéthéjú üveghomlokzat minden évszakban megfelelő. A kényelem növelésére nyáron is, és télen is természetes forrásokat használnak.
A kéthéjú üveghomlokzat hatékony légáramlása biztosítása érdekében a légréteg magasságára és szélességére, valamint a nyílás méretére is érdemes odafigyelni. Fontos az is, hogy milyen üveget választanak a homlokzat külső rétegének, vagyis, hogy az üveg milyen mértékben adja át a Nap melegét, és vannak-e további elemek, amelyek blokkolják a napsugarakat.
A természetes szellőzés a kéthéjú üveghomlokzat segítségével biztosított. A homlokzat belső rétegének nyílásai nyitva tarthatók, így biztosítható a friss levegő mozgása.
A hangszigetelés is a kéthéjú üveghomlokzat fontos előnyei közé tartozik. Az elnyelt zaj mennyisége a légréteg szélességétől függ, vagyis a levegőrétegtől, valamint az üveg típusától, amelyből a rétegek készülnek. Érdekes tény, hogy a nyitott ablakokkal rendelkező kéthéjú üveghomlokzat zajszintje megegyezik a klasszikus, egyrétegű, zárt ablakú homlokzatéval.
Tekintettel arra, hogy a kéthéjú üveghomlokzatok különösen népszerűek, a nagy forgalmú városi kereskedelmi épületekben kiváló zajvédelmet nyújtanak.
Mivel a kéthéjú üveghomlokzatnál a napfény és a hő behatolását blokkoló árnyékolókat, például a redőnyöket és külső zsaluziákat a köztes térben szerelik fel, így jobban védve vannak a külső hatásokkal szemben, ezért tartósabbak lesznek. Tekintettel arra, hogy a külső homlokzat védi az épületet az esőtől, széltől és más környezeti hatásoktól, hosszabb természetes szellőzés lehetséges, vagyis az ablakok gond nélkül nyitva tarthatók és a friss levegő folyamatos áramlása biztosított az épületbe.
A kéthéjú üveghomlokzatok hátrányai
Számos jó tulajdonságuk mellett a kéthéjú üveghomlokzatoknak azonban vannak bizonyos hátrányai is. A kezdeti költségek lényegesen magasabbak, mint a hagyományos homlokzatoknál, emellett a telepítés során több szakértelmet igényelnek. A kéthéjú üveghomlokzatok előnyei ugyanis nagyban függenek az adott területen uralkodó éghajlati viszonyoktól, ezért a kivitelezőknek figyelembe kell venni az épület tájolását, és a külső tényezőket is.
Mennyibe kerülnek az üveghomlokzatok? A kéthéjú termopán üveghomlokzat látható alumínium profilokkal és beépítéssel körülbelül 150 000 forintba kerül négyzetméterenként.
Megbízható kivitelezőt keres üveghomlokzatokhoz? Kérjen ajánlatot a környék minősített homlokzatépítőitől. Ehhez csak annyit kell tennie, hogy ingyenesen és kötelezettség nélkül kitölti a weboldalunkon lévő ajánlatkérő űrlapot, és a megfelelő mesterek hamarosan elküldik ajánlataikat.
A kéthéjú üveghomlokzatok másik hátránya a nagy helyigény.
A kéthéjú üveghomlokzatok típusai
A kéthéjú üveghomlokzatok felépítésükben, összetételükben és más tényezőkben különböznek egymástól, és két csoportra oszthatók: folyamatos és megszakított.
A folyamatos vagy megszakítás nélküli homlokzatok megszakítás nélkül készülnek, és a levegő folyamatosan kering az alsó részből a felső részbe, ahol elhagyja a teret. Ezek a homlokzatok jobb hang- és hőszigetelést biztosítanak, maga a szerkezet pedig könnyebb. Hátrányuk, hogy a homlokzat alsó részéből érkező levegő, mire a felső emeletekre ér, túlságosan felmelegszik, és már nem természetes szellőzésként működik, ami a nyári időszakban különösen kellemetlen.
Megszakított homlokzatnál a levegő nem alulról felfelé halad, mert a homlokzati megszakításoknak köszönve az épület belsejéből kifelé halad. Ugyanezekből friss levegő érkezik, amely az új szakaszon áramlik. Így a homlokzaton több szellőztetési szakasz biztosított, amely optimális szellőzést eredményez, tudniillik több helyen van légcsere a köztes tér és a külső környezet között. A magasabb ár és bonyolultabb telepítés azonban komoly hátrányt jelent.
Milyen üveghomlokzatokat ismerünk még?
Üveghomlokzat alatt elsősorban az épületet körülvevő üvegburkolatokat értjük, amelyek homlokzatburkolatként funkcionálnak, viszont ezek nem teherhordó elemek. Ezek az épület szerkezetéhez erősítve üveghomlokzatot alkotnak, amely megvédi az épületet a külső hatásoktól. A téli időszakban az épület belseje a napenergia felhasználása miatt passzív fűtésű, mivel a nagy üvegfelületeknek köszönhetően a fény és a hő behatol az épületbe. Másrészt a nyári túlmelegedést megakadályozandó, gondolni kell a jó szigetelésre is.
Az üveghomlokzatok számos jó tulajdonságuk mellett kiváló esztétikai megoldást is jelentenek.
Az üveghomlokzatok egy más felosztás szerint strukturálisak és félstrukturálisak lehetnek. Előbbi homlokzatnál az alumínium profilok nem látszanak, ezért az üvegfelület egységesnek tűnik. Az üveget szilikon ragasztókkal ragasztják az alumínium vázra, amelynek eredményeképpen egybefüggő üvegfüggönyt kapunk. A strukturális homlokzatú épületek ablakai csak függőlegesen, a felső vízszintes tengely körül nyílnak kifelé. Nem észrevehetők, vagyis nem különböznek a homlokzat többi részétől. A kiemelkedő esztétika mellett elsőrangú hő- és hangszigetelők is.
A félstrukturális üveghomlokzatok a strukturális homlokzatokhoz hasonlóan üvegtáblákat hordozó alumínium szerkezetből készülnek, azonban itt az alumínium profilok minimális szélességben láthatóak a homlokzatot alkotó elemek élei mentén.