A hőszigetelés előnyei az utóbbi években egyre inkább beépülnek a köztudatba. Megfelelő hőszigeteléssel a helyiségek télen melegek, nyáron hidegek maradnak, vagyis elmondható, hogy egész évben előnyökkel jár.
A hőszigetelés télen megakadályozza a hő átvitelét a beltérből a kültérbe, vagyis megakadályozza azt, hogy „kiszökjön” a hideg és a meleg levegő.
A megfelelő hőszigetelés megakadályozza a helyiségben a nedvesség és a páralecsapódás kialakulását, így a penész keletkezését is. A hőszigetelés védi az épületet a kedvezőtlen külső hatásoktól, de az ökológiai szempont sem elhanyagolható. Az alacsonyabb fűtőanyag-fogyasztás kevesebb káros gázkibocsátást is jelent.
Ha nincs homlokzati hőszigetelés vagy nem megfelelően történt a kivitelezése, a falak nagy hőmérséklet-ingadozásoknak vannak kitéve. A hideg falfelület és a fűtött helyiség meleg levegője közötti nagy hőmérsékletkülönbség miatt páralecsapódás és nedvesség jelentkezik, ami pedig a gombák kialakulásának melegágya.
Kontakt homlokzatok
Azon kívül, hogy a homlokzat hőszigetelését szabályosan és megfelelő vastagságban kell elvégezni (a szigetelés vastagságának növelésével arányosan növekszik az energiafelhasználás megtakarítása), fontos a hőszigetelő anyagok kiválasztása is.
Hazánkban az épületek külső hőszigetelésére általában kontakt homlokzatot használnak, amelynek számos oka van, többek között a tartósság, a megfizethető ár, valamint a fűtési és légkondicionálási költségek hosszú távú megtakarítása, amely lehetővé teszi a befektetés gyors megtérülését.
Egy kontakt homlokzat élettartama körülbelül harminc év, de új építésű ingatlanoknál, és amikor a külső falak nincsenek kitéve kedvezőtlen mechanikai hatásoknak, ennél tartósabb is lehet.
A kompozit elnevezés alapján érthető, hogy ez egy több komponensből álló rendszer, amelynek része egy hőszigetelő panel is. Ez a kontakt homlokzat legfontosabb eleme. Erre a célra ásványi kőzetgyapotot vagy hungarocellt, más néven EPS (expandált polisztirolt) használnak.
A hőszigetelő panel anyagának kiválasztásánál érdemes több fizikai és mechanikai jellemzőre figyelni. Elsősorban a hővezető képességre, a hangszigetelő képességre, a vízgőz diffúzióval szembeni ellenállására, a tűzállóságra, a súlyra, valamint a nyomás alatti szilárdságra.
Fontos, hogy a falak a hőszigetelő anyag beépítése után is lélegezzenek, lehetővé tegyék a diffúziót, vagyis, hogy a vízgőz kijuthasson, és így megakadályozzák a kondenzációt.
A homlokzat hungarocellel történő szigetelése közkedveltebb megoldás, legfőképp a kőzetgyapothoz képest alacsonyabb ár miatt. Amellett, hogy maga a hungarocell olcsóbb, a kivitelezők a kőzetgyapot beépítéséért általában több pénzt kérnek. Miért? Mert a hungarocell az ásványgyapothoz képest könnyebb anyag, így a beszerelése is sokkal egyszerűbb. A hungarocell táblákat megfelelő cementalapú ragasztókkal ragasztják az aljzathoz. A ragasztót megszakítás nélkül hordják fel a tábla széleire, valamint a központi részen több helyre. Miután a hungarocell paneleket a homlokzatra helyezték, dübelekkel egymáshoz rögzítik.
Annak ellenére, hogy a hungarocell homlokzati hőszigetelés olcsóbb megoldás, azt is figyelembe kell venni, hogy a hőszigetelést elvileg csak egyszer telepítik, és utána évtizedekig tartós lesz.
Miután bedűbeleztük, becsiszoltuk, majd felélvédőztük a falazatot, következhet a hálózás, amely a homlokzat felületének megerősítésére szolgál. Az épület területe alapján kiszámítjuk, hogy mennyi védőhálóra van szükség, és a kapott számhoz legalább 10%-kal több hálót kell hozzáadni. Miért? Mert a két háló kötései 10%-os átfedéssel készülnek. A hálózás után az utolsó réteg (primer) alapozóval elsimítjuk, majd, ezt követi az utolsó réteg, amely kívánt színű és állagú lehet.
Az utolsó réteg az építési ragasztóval és hálóval együtt védi a szigetelőanyagot az időjárási viszonyoktól, leginkább a fagytól és a nedvességtől.
Említettük, hogy a homlokzat hőszigetelése kedvezőbb megoldás hungarocellel, mint kőzetgyapottal. Mennyibe kerül a homlokzat egyik, és mennyibe a másik esetben? A homlokzat ára elsősorban a szigetelés vastagságától függ. Egy 12 centiméteres hungarocell homlokzati rendszernél az árak négyzetméterenként 10 000 forint körül mozognak. A 15 centiméteres hungarocell ára négyzetméterenként körülbelül 15 000 forintba kerül. Ha 20 centiméternél vastagabb hungarocellt használ, akkor a homlokzat ára négyzetméterenként 15 000 - 20 000 forint körül alakul. Azonos vastagságú hőszigetelés mellett a kőzetgyapot homlokzati hőszigetelő rendszer 30-40%-kal drágább, mint a hungarocell rendszer.
Homlokzat építésével, felújításával foglalkozó mestereket keres? Találja meg könnyen és gyorsan a környék tapasztalt mestereit, akik elvégzik a homlokzat építését és felújítását. Hogyan? Töltse ki az ajánlatkérő űrlapot platformunkon és kérjen ingyenesen, kötelezettség nélkül ajánlatot.
Homlokzati hőszigetelés – kőzetgyapotot vagy extrudált polisztirolt válasszunk?
Hasonlítsuk össze ezt a két anyagot a fenti fizikai tulajdonságokon keresztül:
Hővezetőképesség – ez a legfontosabb tulajdonság, amelyet figyelembe kell venni. A hővezetési tényező jele a λ (lambda). Minél kisebb a lambda melletti szám, annál jobb. Ugyanis a szigetelőpanel a téli hónapokban így kevesebb hőt enged ki az épületből, nyáron viszont kevesebb hőt enged be az épületbe. A kőzetgyapot hővezetőképessége valamivel jobb a hungarocellhez képest, vagyis alacsonyabb hővezetési tényezővel rendelkezik. A kőzetgyapot hővezetési tényezője ʎ=0,035–0,040 W/mK.
A két anyag hővezetési tényezőjét összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a tényezőik megközelítőleg hasonló határokon belül vannak.
Érdemes hangsúlyozni, hogy erre a célra grafitos vagy szürke hungarocell (más néven neopor) használható, amely a hagyományosnál mintegy 20%-kal jobb hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. A grafit, mivel a tükörhöz hasonlóan a hő egy részét visszaveri, így pedig csökkenti a hővezető képességet, megakadályozza a további energiaveszteséget. Azonban a szürke hungarocell is drágább, amelyhez egy meghatározott százalékban grafitot adnak.
Ráadásul a hővezető képesség attól is függ, hogy a hungarocell 12 grammos, 17 grammos vagy 20 grammos-e... A 12 grammos hungarocell hővezetési tényezője ʎ=0,039 W/mK. Ezzel szemben, összehasonlításképpen a 17 grammos hungarocell hővezetési tényezője ʎ=0,036 W/mK.
Hangszigetelés –a hangszigetelés minőségének közvetlen hatása van az életkomfortunkra. A kőzetgyapot előnye ebben maximálisan megmutatkozik a hungarocellel szemben. A kőzetgyapot sűrű szerkezetének köszönhetően hatékonyan elnyeli a hangot, a hungarocell viszont taszítja.
A kőzetgyapot sokkal jobb hangszigetelő.
Páraáteresztő képesség – a kőzetgyapot legjelentősebb előnye a hungarocellhez képest a páraáteresztő képesség. A homlokzat hungarocell hőszigetelése egyfajta hermetikus gátat alakít ki, amely gátolja a nedvesség távozását a falakból, ezzel szemben a kőzetgyapot lehetővé teszi a falak lélegzését. Utóbbi szigetelőanyag lehetővé teszi a vízgőz jobb diffúzióját, ezáltal csökkentve az épület páratartalmát. Lássuk, hogy mit mondanak a számok. A gőzáteresztő képességet a µ vízgőz diffúziós együtthatójával fejezzük ki, amely a kőzetgyapotnál μ=1,2, levegőnél μ-1, míg a hungarocellnél ez az érték jóval magasabb, μ=30-40.
Annak érdekében, hogy a kőzetgyapot ezen előnyét kihasználhassuk, a többi felhasznált anyag, többek között a homlokzat felületi rétege és a ragasztó is rendelkezzen jó páraáteresztő képességgel. Ellenkező esetben ez az előny csökkenni fog.
Tűzállóság – ez is egy olyan tulajdonság, amelyben a kőzetgyapot előnyt élvez a hungarocellel szemben. A kőzetgyapotot, ami nem éghető szigetelőanyag, természetes kőből nyerik, és csak 1000 fok feletti hőmérsékleten kezd olvadni. A páraáteresztő képességhez hasonlóan, ahhoz, hogy ezt az előnyt megfelelő módon hasznosíthassák, a többi felhasznált anyagnak (ragasztók, befejező rétegek) azonos gyúlékonysági osztályba kell tartoznia. Tudni kell azt is, hogy a hungarocell csak 80 fokig tartja meg tulajdonságait, a kőzetgyapot viszont képes elviselni a magas hőmérsékletet is.
Ott építik be, ahol a hungarocellt nem lehetséges – bizonyos helyzetekben, például a lekerekített falak hőszigetelésénél, amelyre a hungarocell táblák nem alkalmasak, egyetlen lehetőségként kőzetgyapotot használnak.
Az anyag természetessége – a kőzetgyapot ásványi eredetű természetes anyag, amely vulkáni eredetű kőzetek magas hőmérsékleten történő megolvadásával keletkezik. A hungarocell a kőolajfeldolgozás melléktermékeként jön létre. A kőzetgyapot másik fontos előnye, hogy minőségromlás nélkül többször is újrahasznosítható.
Összegzés
Miért döntenek mégis egyre többen a hungarocell hőszigetelés mellett? Egyrészt a jól érezhető árkülönbség miatt, különösen, amikor nagyobb alapterületről van szó. Másrészt, hogy a homlokzat hungarocell hőszigetelésének szerelése sokkal gyorsabb és egyszerűbb.
Igaz, hogy a kőzetgyapot drágább, de jobb megoldás, mint a hungarocell. Azt is ki kell emelni, hogy egyetlen hőszigetelő anyag sem rossz, ha szabályosan és megfelelő vastagságban építik be.
Mit érdemes még tudni?
Az alacsonyabb energiafogyasztással és a homlokzatokkal kapcsolatban érdemes fontolóra venni az átszellőztetett homlokzat telepítését is. A kontakt homlokzatokkal ellentétben az átszellőztetett homlokzatok nem tapadnak közvetlenül a szerkezethez. Egy további légréteg jellemzi őket, amely kiváló hőszigetelést biztosít.
Az átszellőztetett homlokzat egy homlokzati rendszerként magyarázható, amely külső falburkolatból, egy szellőzőrétegből (2-5 centiméter vastagságú légrétegből) és hőszigetelésből áll. Ez a légréteg lehetővé teszi a falak lélegzését, vagyis a vízgőz diffúzióját, megakadályozza a külső zaj behatolását, tehát jó hangszigetelést biztosít. Emellett nyáron gátolja a hő bejutását, ezért csökkenti a légkondicionálás szükségességét is, valamint jó hőszigetelést biztosít.
Az átszellőztetett homlokzat hangszigetelése jobb, mint a hagyományos homlokzatoké.
Az átszellőztetett homlokzatok azonban drágábbak, mint a kontakt homlokzatok. A szálcement kompozit panelekből készült homlokzat ára az alépítmény beszerzésével, kivitelezésével, kőzetgyapot beépítéssel, valamint a homlokzati panelek beépítésével együtt négyzetméterenként 30 000 forint körül alakul.
Még egy dolgot érdemes kiemelni. A megfelelő homlokzati szigetelés kisebb energiafelhasználást, ugyanakkor jelentős megtakarítást, és nagyobb életkomfortot biztosít, de csak abban az esetben, ha a nyílászárók is megfelelőek. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a külső nyílászárók miatt a helyiség fűtéséhez szükséges energia akár 40%-a is elveszhet. Ezért fontos a funkcionalitásukat vesztett ajtók és ablakok mielőbbi cseréje.