1. Energetikai tanúsítvány - Mit kell róla tudni?

1.1. Mi az energetikai tanúsítvány?

Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány olyan hivatalos dokumentum, amely tájékoztatást nyújt egy épület energiateljesítményéről és a hatékonyság javítása céljából különféle korszerűsítési javaslatokat tartalmaz. Az EU-ban a kereskedelmi és a lakóépületek a teljes végső energiafogyasztás 40%-át, és a széndioxid-kibocsátás közel azonos arányát fogyasztják. Tény, hogy az épület- és ingatlanszektorban hatalmas kiaknázatlan energia- és következésképpen pénzmegtakarítási lehetőség rejlik, és ennek az ágazatnak a jobb szabályozása és ellenőrzése is jelentősen hozzájárulhat a szén-dioxid-mentes társadalom felé vezető stratégia megvalósításához. Az Európai Unió 2002-ben kezdte részletesebben szabályozni ezt az ágazatot a 2002/91/EK irányelvvel, amely az épületek energiahatékonyságát szabályozza, és nemcsak a helyiségek fűtésére szolgáló energiára, hanem a helyiségek hűtésére, a melegvíz előállításra, a mesterséges szellőztetésre és az épületek világítására is kiterjed.

1.2. Miért fontos az energetikai tanúsítvány?

Az energetikai tanúsítvány legalább két okból fontos. Először is természetesen a környezetszennyezés csökkentése érdekében, ami a globális felmelegedés korában még fontosabb, másodszor pedig a fogyasztók tájékoztatása szempontjából is igen hasznos. Az energetikai tanúsítvány egy olyan igazoló okirat, amely megmutatja az épület energiafelhasználásának hatékonyságát az épületek osztályba sorolásával illetve azt, hogy mennyire hatékony vagy pazarló egy épület, vagy egyszerűen, hogy mennyibe kerül majd minden télen az épület hővesztesége, illetve minden nyáron a túlzott túlmelegedés. Ez az információ alapvető fontosságú, ha egy ingatlan megvásárlása iránt érdeklődik, mivel egy energetikailag nem hatékony vagy rossz épület vagy jelentős felújítást igényel, vagy nagyon magas költségeket, ami a vételárra is kihatással lehet. Ezért javasoljuk, hogy vásárlás (vagy akár bérlés) előtt mindig ellenőrizzük egy épület energiateljesítményét - erről pedig az energetikai tanúsítvány árulkodik.

1.3. Energiahatékonyság növelése?

Fontos megjegyezni, hogy az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány nem csak az épület konkrét energiateljesítményére, azaz az épület energiaosztályára vonatkozó információkat tartalmazza, hanem olyan ajánlott intézkedéseket is, amelyekkel az energiateljesítmény javítható. Ez az otthonunkban használt elektromos készülékek energiahatékonysági címkéinek továbbfejlesztése, mivel fontos információkat ad a lehetséges javító intézkedésekről is, amelyek ezeken a címkéken nem szerepelnek. Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványra vonatkozó ajánlások további előnye, hogy nem pusztán általánosak, hanem elemzésen és az épületben tett látogatáson alapulnak, amelyre az energetikai tanúsítvány vonatkozik. Az ajánlásokat az adatbázisokból vett hasonló példák is vezérlik.

1.4. Ki határozza meg a határértékeket?

Az Európai Unió tagállamai felelősek az országukban alkalmazandó minimális energiahatékonysági követelmények meghatározásáért, mind az új épületekre, mind az átépítés alatt álló vagy a meglévő felújítás alatt álló épületekre vonatkozóan. Ez az egyetlen ésszerű megoldás, mivel a különböző országok éghajlati viszonyai eltérőek, ami egész évben befolyásolja az energiafelhasználást. Magyarországon a 2008-ban megjelent épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) számú Kormányrendelet rendelkezik. A jogszabály Európai Uniós kötelezettség miatt készült, és más jogszabályokkal együtt azt a célt szolgálja, hogy az épületek kevesebb energiát használjanak. Ennek eléréséhez az energetikai tanúsítvány egy eszköz, amely a lakás energetikai tulajdonságairól tájékoztat, valamint javaslatot tesz az energia megtakarítás lehetőségeire.

1.5. Meddig érvényes az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány?

Az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány 10 évig érvényes, kivéve, ha az épületen olyan jelentős változások történnek, amelyek hatással vannak az energiafelhasználásra. Ez lehet nagyobb ablakok beépítése vagy épületbővítés.

1.6. Energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány kiállítása

Tanúsítást a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetik. Számos tanfolyam készíti fel a tanúsítókat a kamarai vizsgára. A két Kamara névjegyzékében a kamarai honlapokon 1500 főnél több tanúsító adatai elérhetőek. Bár egyszerűbb tanúsítási esetekben a számítások számítógép nélkül is elvégezhetők, többféle szoftver is elérhető.

2. Mikor van szükség energetikai tanúsítványra?

2.1. Mikor kötelező energetikai tanúsítványt készíttetni?

Épületére vagy a lakására bárki készíttethet energetikai tanúsítványt, de elsősorban új épületek építésekor, valamint meglévő épület eladásakor, illetve tartós bérbeadáskor kell elkészíttetni. A tanúsítványt az épület egészére kell kiállítani. Meglévő többlakásos épületeknél is célszerű az épület egészére elkészíttetni, mert így a tanúsítás lakásonkénti költsége megoszlik a lakók között, és a tanúsítvány az egész épületre vonatkozóan tartalmaz korszerűsítési javaslatokat.

Új épületek:

A 176/2008. (VI. 30.) számú Kormányrendelet 2009. január 1. óta írja elő új épület építésekor minden esetben kötelezően a tanúsítvány elkészíttetését.

Meglévő épületek:

2012. január 1-jét követően a meglévő épületek (lakás, önálló rendeltetési egység) eladáskor és egy éven túli bérbeadásakor kötelező a tanúsítvány elkészítése.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 2012. június 1-től hatályos módosítása alapján 2012. június 1-től 2015. december 31-ig meglévő épületben levőlakásra, önálló rendeltetési egységre kötött új bérleti szerződésekhez nem kell energetikai tanúsítványt készíttetni. Az engedmény nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a bérleti szerződés egy teljes épületre szól. Ebben az esetben már a hirdetésnél is fel kell tüntetni az épület energetikai besorolását.

Épületek és önálló rendeltetési egységek eladása esetén továbbra is kell energetikai tanúsítványt készíttetni és a vevő részére azt átadni.

2016. január 1-től teljeskörűen kötelező a meglévő épületek (lakás, önálló rendeltetési egység) eladásakor és egy éven túli bérbeadásakor a tanúsítvány elkészíttetése.

Állami tulajdonú középületek:

Állami tulajdonú, hatóságoknak otthont adó épületek esetében, ha az épület hasznos alapterülete meghaladja az 1000 m2-t, nemcsak a tanúsítvány elkészítése, hanem a jól látható helyen történő kitűzése is kötelező.

2.2. Mikor nincs szükség tanúsítványra?

Ez alól viszonylag kevés épület képez kivételt, mivel a szénmentes gazdaságra való áttérés és a felgyorsult globális felmelegedés miatt egyre szigorúbbak a jogszabályok, de még mindig vannak kivételek:

Nem szükséges tanúsítvány az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű építményekre, továbbá üdülő, ideiglenes létesítmény, egyházi, mezőgazdasági rendeltetésű, illetve műemlék és helyi védelem alatt álló épület esetében. Ugyanakkor üdülőépület lakóházzá való átminősítése esetében a tanúsítvány megléte és minimálisan „C” besorolása is előírás. Önálló lakás vagy egy épületnek csak egy részét elfoglaló önálló rendeltetési egység 1 évet meghaladó bérbeadása esetén sem kell energetikai tanúsítvány a 2012. június 1. és 2015. december 31. között kötött bérleti szerződéseknél.

3. Energetikai tanúsítvány mit tartalmaz 

3.1. Energetikai tanúsítvány

A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiafogyasztása. A tanúsítványban, általános esetben az épület éves energiafogyasztását hasonlítják össze (minden energiafajtát az előállításhoz szükséges primer energia váltószámmal korrigálva) egy ugyanolyan méretű, alakú és rendeltetésű épület energiafogyasztásával, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített pillanatnyi energetikai követelményeknek.

A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. A „C” kategória a mindenkori energetikai követelményszintnek éppen megfelelő épületet vagy lakást jelenti. Maga a címke a háztartási gépek energiafogyasztását jelző címkére hasonlít. A tanúsítvány bevezetésétől is azt várják, – mint ami a háztartási gépek esetében már megtörtént - hogy az alacsony energiafogyasztás értékké válik, és ez megnyilvánul az ingatlanok árában is.

Az osztályok a következők:

- A1 osztály 0-tól 10 kWh/m2a-ig bezárólag

- A2 osztály 10 kWh/m2a felett 15 kWh/m2a-ig bezárólag

- B1 osztály 15 kWh/m2a felett 25 kWh/m2a-ig bezárólag

- B2 osztály 25 kWh/m2a felett 35 kWh/m2a-ig bezárólag

- C osztály 35 kWh/m2a felett 60 kWh/m2a-ig bezárólag

- D osztály 60 és 105 kWh/m2a között, beleértve a következőket

- E osztály 105 és 150 kWh/m2a között, beleértve a következőket

- F osztály 150 és 210 kWh/m2a között, beleértve a következőket is

- G osztály 210 és 300 kWh/m2a között vagy afölött

A tanúsítványnak szinte legfontosabb része lesz a tanúsító szakember javaslata, amelyben a korszerűsítésre ad tanácsot és egyben rámutat a lakás hőtechnikai, illetve épületgépészeti hiányosságaira, problémáira. A szakember tapasztalata segítheti a tulajdonost abban a döntésben, hogy a legkisebb ráfordítás mellett a legjobban megtérüljön az energia megtakarítást célzó korszerűsítés. Gyakran pedig a tudatos lakás vagy épülethasználat is mérhető megtakarítást eredményezhet, változatlan kényelem mellett. A jövőben állami támogatásoknál pályázati feltétel lesz a tanúsítvány bemutatása és az épület energetikai korszerűsitése.

3.2. Energetikai tanúsítvány tartalma

A tanúsítvány számítási része sorról sorra tartalmazza az épületenergetikai számításokat, amelyek alapján az épület besorolást kap. Bár ezek a számítások csak szakmabeliek számára érthetőek, mindenképp szükséges a rögzítésük, ugyanis így a későbbi vita kizárható a tanúsítvány szakszerűségével kapcsolatban.

A tanúsítvány kötelező fejezete a korszerűsítési javaslat. Ezt akkor kell összeállítani a tanúsító mérnöknek, ha az energiaosztály CC vagy annál rosszabb. A javaslatok az épület energetikai felújítására irányulnak, felsorolják a költséghatékonyan megvalósítható intézkedéseket, az adott ház ismeretében.

Az energiatanúsítvány a mellékletekkel zárul. Ide kerülnek a kötelezően elkészítendő fotók az épületszerkezetekről, épületgépészetről, nyílászárókról.

Az energetikai tanúsítvány tartalmazza:

- az épület fűtéséhez szükséges éves hőigény Qnh (kWh/m2a) az a hőmennyiség, amelyet egy év alatt az épületbe kell juttatni a fűtési időszakban és amelyet az épületek hatékony energiafelhasználására vonatkozó előírásoknak megfelelően számítással határoznak meg;

- az épület működéséhez szükséges éves energiafelhasználás Q(f) (kWh/m2a) az épületben lévő rendszerek végső energiafelhasználása a fűtési, meleg-víz előállítási, hűtési, szellőztetési, légkondicionálási és világítási igények kielégítésére, az épületek energiahatékonyságáról szóló rendelet alapján;

- az épület működéséhez szükséges éves fajlagos primer energia Qp (kWh/m2a) az épület működéséhez felhasznált, műszaki átalakításon át nem esett természetes energiaforrások kiaknázásával nyert primer energiahordozók energiája;

- az éves CO2-kibocsátás az épület működéséből eredő, a klimatizált épületfelület egységére jutó kibocsátás (kg/(m2a)), amelyet az épületek hatékony energiafelhasználására vonatkozó előírásokkal összhangban kell meghatározni.

3.3. Mérhető energiateljesítmény

A mért energiateljesítményt az energiafelhasználás méréséből határozzák meg, ami a számított teljesítmény fordítottja. Ezért egy konkrét, épített épület vagy épületrész tényleges, konkrétan energiafogyasztásán alapul. A szolgáltatott energiát és az épületre vonatkozó egyéb információkat az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványt megrendelő személynek kell megadnia. Ez számlák vagy egyéb objektív jelentések küldésével történik. A méréseket végző személynek is ellenőriznie kell a megadott adatok ésszerűségét, mivel az ügyfél eltitkolhatja, illetve pontatlan vagy hamis adatokat adhat meg.

3.4. Mért energiateljesítményre vonatkozó tanúsítvány alapvető mutatói

A mért energiateljesítményre vonatkozó mutatók:

- a légkondicionált épületfelület egységére vetített, hővé alakítandó éves energiabevitel (kWh/m2a);

- az épület üzemeltetése miatti éves villamosenergia-fogyasztás a klimatizált épületfelület egységére vetítve (kWh/m2a);

- az épület működéséhez szükséges éves primerenergia a klimatizált épületfelület egységére vetítve Qp/Ak (kWh/m2a);

- az épület üzemeltetéséből származó éves széndioxid kibocsátás a légkondicionált épületterület egységére vetítve A(k) (kg/m2a).

3.5. Ajánlások az energiahatékonyság javítására

Amint már említettük, minden energetikai tanúsítvány az adott épület javítására vonatkozó korszerűsítési javaslatokat is tartalmazza. Ezek az ajánlások több területre oszlanak, amelyek a következőképpen csoportosíthatók:

- a homlokzat minőségének javítását célzó intézkedések, beleértve a külső környezettel határos épületfelületek, pl. a falak, a padlás felé eső vagy a pince mennyezet, az alaplemezek és a lapos tetők hővédelmét, az ablakok és az üvegezés cseréjét, a hőhidak megszüntetését;

- a rendszerek energiahatékonyságát javító intézkedések, mint például hővisszanyerés, a fűtési rendszer hidraulikai kiegyenlítése, a szellőzőrendszer kapacitásának beállítása, távfűtéshez/hűtéshez való csatlakozás, a nem klimatizált terekben lévő csatornarendszerek hővédelme, a hőbeáramlások kezelését szolgáló vezérlőrendszer telepítése;

- a megújuló energiaforrások felhasználásának hatékonyságát növelő intézkedések, például SSE-rendszer telepítése melegvíz előállítására, fotovoltaikus cellák telepítése, biomassza-fűtés és geotermikus energiaforrásokra való áttérés;

- szervezési intézkedések, mint például a világítás rendszeres lekapcsolása, a díjszabási rendszer elemzése, az épület energiaauditja.

4. Mennyibe kerül az energetikai tanúsítvány?

A létesítmény tulajdonosa tanúsítvány kiállítása iránti kérelmét az arra jogosult szakértők egyikéhez nyújthatja be. A tulajdonosnak csatolnia kell a kéréshez minden szükséges adatot, projektet és műszaki dokumentációt, és lehetővé kell tennie a közvetlen hozzáférést és betekintést. A szakértőt leginkább az épület hőszigetelésének típusa és vastagsága, méretei - belső és külső, ablakok, légkondicionálás - fűtés és hűtés típusa és módja, melegvíz előállítás és a világítás fogja érdekelni. Minél több adat, annál pontosabb lesz a számítás. Ezen információk és a helyszíni helyzet alapján a szakértő elkészíti azt a jelentést, amely alapján kiállítja a tanúsítványt. Összességében az energetikai tanúsítvány ára viszonylag egységes, 20-40 ezer forint között mozog.