1. Tájépítészet és kerttervezés - Mit kell róla tudni?

1.1. Tájépítészet története

Valamikor a tájépítészetet kert- és parktervezésként ismerték, és a tájépítészek kizárólag kastélyok, várak és paloták, valamint reprezentatív kormányzati épületek parkosításával és kertrendezésével foglalkoztak. A tájépítészet egyik leghíresebb példája, amelyet ma is minden tájépítész csodál, a versailles-i park, amelyet barokk elvek szerint terveztek. A tájépítészetre mint szakmai diszciplínára vonatkozó első rendszeres hivatkozások szintén 1800 előttre nyúlnak vissza. A tájépítészetről először Joseph Addison 1712-es írásaiban esik szó, de a "tájépítészet" kifejezés ekkor még nem létezett. A fogalom csak 1828-ban, Gilbert Laing Meason megalkotásakor gyökerezett meg, és ez volt a történelem egyik kulcspontja, amikor a tájépítészet hivatalosan is a területrendezés egyik szakmájává vált.

Ha a tájépítészet Európában kezdődött is, fénykorát a tengeren túl, az Egyesült Államokban élte, amikor az ország gyorsan építette városait, és ennek következtében város- és tájépítészeti terveket készített. Ezért láthatunk ma is lélegzetelállító külső tájképeket az USA-ban, és ezért jelentek meg ebben az országban gyorsuló ütemben a szakmáról szóló könyvek és cikkek, ami gyors fejlődéshez és felvirágzáshoz vezetett. Az 1899-es év e tekintetben vízválasztó volt, mivel ekkor alakult meg az Amerikai Társaság.

1.2. Meghatározás

A tájépítészet a szabadtéri létesítmények, például parkok, partok, sugárutak és játszóterek tervezésével és kivitelezésével foglalkozó tudományág. Ezért elsősorban a zöldterületek kialakításával foglalkozik. Ide tartoznak a nyilvános zöldterületek, műemlékek és egyéb nevezetességek, a tájépítészet pedig társadalmi, esztétikai, környezeti és élményszerűségi szempontból befolyásolja a teret. A tájépítészet a tervezés során figyelembe veszi a helyi talajjellemzőket és más természetes táji folyamatokat, amelyeket igyekszik megőrizni, elősegíteni és továbbfejleszteni, vagy új egésszé formálni. Az ültetvények és a természetes táj tervezése mellett a városi vagy parki utak és a utcai bútorok, például padok, szemetesek, játszóterek stb. tervezése is ide tartozik.

1.3. Tájépítészet hatóköre

Elmondható, hogy az építészet ezen ága igen kiterjedt, multidiszciplináris és összetett, hiszen különböző környezetek, tájak, terek rendezését öleli fel. Mindezek a tereprendezési típusok kisebb-nagyobb mértékben különböznek egymástól méretarányukat, elhelyezkedésüket, növényzetüket és a tereprendezés módját tekintve. A tájépítészet magában foglalja a közterületi városi területek (terek, campusok, rekreációs központok), parkok, ösvények, feljárók és átjárók kialakítását, de a tematikus zöldfelületek kialakítását is, amely tevékenységének „közös” oldalát képezi; másrészt ma már egyre több olyan magánkert, település és hasonló létesítmény található, ahol a környezet rendezésére ugyanolyan figyelmet fordítanak, mint a lakóterekre. A kortárs trendek azt diktálják, hogy nem csak a belső terekben kell a lehető legmagasabb komfortot és megfelelő életszínvonalat biztosítani, hanem ezt a külsővel összhangban kell megtenni, a koncepcionálisan és értelmesen lekerekített egységek kialakítása érdekében. Napjainkban a tájépítészet a természeti tájak és a nagy kiterjedésű lakatlan vadon létesülő területek kezelésére, valamint a leromlott és lepusztult területek, például hulladéklerakók és bányák regenerálására specializálódott. Ezek a kritériumok nem korlátozzák a koncepcionális egységek létrehozását - az ilyen koncepciók több mint tíz hektár park és erdő vagy csak néhány tíz négyzetméternyi magánkertre terjedhetnek ki a ház mögött.

1.4. Összhang

Az építészet már most is rendkívül multidiszciplináris, számos tudományág készségeit magában foglaló szakterület, és a tájépítészet ebben a tekintetben szinte felülmúlja azt. Ez egy olyan tudományág, amely magában foglalja a botanikát, a kertészetet, az építészetet, a várostervezést, a formatervezést, a művészetet, a környezetpszichológiát, a szociológiát, a geológiát, a földrajzot, az ökológiát, a biológiát és még sok mást. Sokkal többre kell képesnek lennie, mint a növényfajok és jellemzőik nyilvánvalóan mélyreható ismerete. A tájépítésznek alapos ismeretekkel kell rendelkeznie a fenntartható tervezésről és a természeti tájba történő nagyobb beavatkozások hatásairól, az emberek szokásairól és életéről egy adott tájban, és mindenekelőtt jól kell ismernie egy adott táj jellemzőit - milyenek a talajok, milyen a helyi növény- és állatvilág, milyen növényzet fog optimálisan fejlődni egy adott területen. A várostervezéssel kapcsolatos ismeretekkel is rendelkezniük kell, és érteniük kell, hogyan kell a városi zöldterületeket úgy kialakítani, hogy azok kapcsolódjanak a város más részeihez, és illeszkedjenek a város általános szövetébe. Végezetül meg kell értenie az ökológiát és azt, hogy hogyan lehet a degradált övezeteket regenerálni, hogy azok visszanyerjék biotikus egyensúlyukat.

1.5. Természeti tájak kezelése

A tájépítészek a múlttól eltérően manapság nemcsak a természeti táj tervezésében és kialakításában vesznek részt, hanem annak kezelésében és szervezésében is. Amellett, hogy tervezők, menedzserek is, akik irányítják és kezelik a természeti erőforrásokat. A tájépítészek szorosan együttműködnek botanikusokkal, kertészekkel, építészekkel és várostervezőkkel. Gyakran találkoznak erdészekkel is, ahol vezetőként segítenek a hosszú távú, fenntartható fejlődésben, gondozással és a táj regenerációjával kapcsolatos döntésekben.

2. Tájépítész

2.1. Ki a tájépítész?

A tájépítész az, aki a természeti táj tervezésével, szervezésével és kezelésével foglalkozik. Mint már említettük, urbanizált átalakításokról van szó, például parkok rendezéséről a városokban vagy egyetemvárosok és egyéb központok környékén, valamint magánkertek rendezéséről vagy beavatkozásokról különösen érzékeny, vadon élő területeken. A tájépítészt tájépítésznek, nem épülettervezőnek képezik ki. Gyakran ezeket a tanulmányokat erdészeti karokon, és nem építészkarokon kínálják, ami azt jelzi, hogy a szakma még szorosabban kapcsolódik a botanikához, a kertészethez, az ökológiához és a biológiához, mint az építőiparhoz és az építészethez.

2.2. Valóban szükségem van tájépítészre?

A magánházak körüli kertek vagy udvarok természetesen összehasonlíthatatlanok az állami kertekkel, a munka színvonalát, kritériumait, mennyiségét és összetettségét tekintve. A tájépítész segítsége azonban felbecsülhetetlen értékű lehet, ha azt szeretné, hogy kertje kerek egész legyen, és legyen egyfajta fogalmi érzéke, egy ötlettől vezérelve. A tájépítők ugyanis tökéletesen ötvözhetik a növényfajok tulajdonságaival kapcsolatos készségeiket és ismereteiket a térkompozíció és az esztétika érzékével. Ő az Ön igényei, kívánságai és elvárásai szerint megtervezi a növények kombinációját, majd úgy rendezi és válogatja össze, hogy minden harmonikusnak és összhangban legyen, gondolva arra is, hogy érdekes és színesnek tűnjön egész évben. Erre csak szakképzett szakember képes, főleg ha nagyobb kertről van szó.

A kerttervezés és a virágok, bokrok, fák elhelyezése mellett a tájépítész kerti utakat, ösvényeket, lépcsőket és egyéb megközelítéseket, teraszokat, pavilonokat is tervez, amelyek fizikailag összekötik a telek különböző részeit. Emellett minden segítséget felajánlanak, vagy akár átveszik az ültetés teljes szervezését, vállalkozókat keresnek, vezetik és koordinálják az ültetési folyamatot és gondoskodnak az elvégzett munka minőségéről. Emiatt a legjobb, ha a kert rendezését az építési projekttel egy időben kezdi meg, mivel minden előkészítő munka egyszerre történik, így minden könnyebben és olcsóbban kivitelezhető. Az utólagos munka mindig többe kerül, de az általa okozott elégedettség mindenképpen megér egy ilyen befektetést.

2.3. Építészet és a tájépítész szerepe

A tájépítész gondoskodik arról, hogy a külső tér kiegészítse az építészeti tervezést. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az épület a lehető legjobban illeszkedik a környezetbe, és célirányosan kapcsolódik a külső térhez. A jó tereprendezés az egész ingatlan, vagyis az egész épületegyüttes minőségét emeli, ezért a közterületi építészeti projektekhez mindig tájépítészt alkalmaznak. Nincs szebb, mint kinézni az ablakon a gyönyörű növényzetre, amely a szabadba invitál minden látogatót. Az építészek és a tájépítők közötti szoros együttműködés viszonylag új keletű jelenség, mert egészen a közelmúltig az építész többé-kevésbé mindent maga csinált.

2.4. Településrendezés és a tájépítész szerepe

A XIX. század elején az urbanizmus igazi fellendülést élt át, különösen Amerikában, amikor rengeteg építkezés folyt. Ennek köszönhetően azóta egyre nagyobb az igény olyan szakemberekre, akik egyes rendezett tájakat építenének be a városi környezetbe. A leghíresebb parkrendezések közé tartozik a New York-i Central Park, a Brooklyn Prospect és a bostoni Emerald Necklace. A rohamosan növekvő amerikai városok jó lehetőséget jelentettek a tájépítészek tevékenységi körének bővítésére és a szakma népszerűsitésnek.

3. Tájtervezés területei

3.1. Tervezés és ültetés

A kertépítés a tájépítészek leggyakoribb feladata, különösen, ha családi házakról vagy magántelkekről van szó. Mindenki szeretné megcsodálni az otthona előtti gyönyörű zöldet, és a tájépítők azok az emberek, akik varázslatot hoznak létre növényekkel, amelyek rabul ejtik és táplálják a lelket. A magánházak udvarai általában két részből állnak: egy kisebb előkertből és egy központi lakókertből, amelyhez további tematikus, zöldség- és gyümölcskertek, valamint az épület mögötti füvészkertek tartoznak. Bár a kertek növényfajtákban, összetettségükben és karbantartásukban különböznek egymástól, a jó tájtervezésben esztétikailag, vizuálisan és funkcionálisan mindig összekapcsolódnak és kommunikálnak egymással. Általában több azonos növény csatlakozik hozzájuk, amelyeket úgy választanak ki, hogy lágy átmeneteket hajtsanak végre egyik egységről a másikra. A kertek tervezése az égbolt iránya (nap/félárnyék/árnyék), de a külső terv egyéb pontjai szerint is (ahol lesznek utak, megközelítések, lépcsők...) és természetesen az Ön kívánságai szerint ill. igények. Vannak, akik a rendezett, gazdag ültetvényekkel és sok növényfajjal rendelkező francia kerteket szeretik jobban, mások a természetesebb és kevésbé igényes környezetet részesítik előnyben, így a réti és kevésbé igényes fajokat választják.

3.2. Utak, autóbeállók és teraszok tervezése

A kertépítész a kertek melletti utakat, megközelítéseket, lépcsőket is tervez, átjárókat, határokat alakit ki az egyes részek között. Azt is meghatározzák, hol lesz a terasz, hol lehet pavilon vagy autóbeálló. Még egy ilyen kivételes elrendezésben sem lehet igazán élvezni, ha nincs bejárat, így egy átgondolt, a telek körül mozgást irányító ösvényrendszer több mint szükséges.

3.3. Kültéri berendezések tervezése

A tájépítész tanácsot ad, javaslatot tesz a kültéren is megfontolható berendezésekre, melyek ezekre a felületekre kerülnének. Bizonyos dizájntípusok jobban illeszkednek fa székekhez, fotelekhez és asztalokhoz, másokhoz pedig valamivel rusztikusabb kerti bútorok és így tovább. Javasolhatnak szabadtéri kandallót vagy szabadtéri tűzhelyeket, vagy akár vízi elemeket, például medencéket, tavakat vagy dekoratív szökőkutakat. Mindezek mellett egy világítási tervet is mellékelni kell, különben este és nyári éjszakákon a kültéri felületek elérhetetlenek lesznek.

4. Zöldítés tervezési folyamata

4.1. Mit szeretne?

Először is javasoljuk, hogy írja le minden kívánságát és elvárását. Melyek a kedvenc növényei, színei, formái, amiket szeretne? Valamint az egyik alapvető irányelv legyen a terv célszerűsége, azaz fenntarthatósága, hogy a kertet rendszeresen gondozhassa, minden szükséges feladatot elvégezhessen. Magyarázza el és adja át az Ön által megbízott szakértőnek, hogy az egészről milyen képet képzelt el: Vad, természetesebb, féktelen vagy teljesen szervezett? Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy a tervezést meghatározó és befolyásoló tényezők egy része túlmutat az elvárásainkon és kívánságainkon, mint például a telkünk tájolása, amely befolyásolja a napsütést (nem minden növény nő árnyékban), a csapadék mennyisége, a hó, a szél erőssége és a környező növényzet, amelyekre legalább minimálisan utalnunk kell és figyelembe kell vennünk az új tervezésnél.

4.2. Tájépítész kiválasztása

A tájépítész kiválasztásakor tájékozódjon korábbi projektjeiről. Kérje meg, hogy küldjön fotókat a megállapodásairól, vagy akár élőben is nézze meg őket, ha nyilvános területekről van szó, amelyekhez hozzáférhet. Ha azonos vagy hasonló ízlésük van, könnyebb lesz kölcsönösen kielégítő megoldást találni.

4.3. Helyszíni felmérés és megbeszélés

A tájépítész először megnézi a helyszínt, majd elkezd gondolkodni az elrendezés kialakításán. Fontos meghatározni a tájolást, a terep lejtését, a talaj jellemzőit, az őshonos vagy helyi növényzetet, a megközelítési útvonalakat és a felhajtókat... Az új kialakításnak finoman kell illeszkednie a meglévő helyzethez, valamint az éghajlati és topográfiai viszonyokhoz, különben a növények nem fognak jól fejlődni, és a kertet rendkívül nehéz lesz fenntartani. Figyelni kell minden olyan meredek terepre is, ahonnan a csapadékvíz elhordhatja a talajt, és ezeket a részeket megfelelően védeni kell heggyel, tartó- vagy támfalakkal, és olyan növényekkel kell beültetni, amelyek megakadályozzák a földcsuszamlásokat.

4.4. Minták és felmérés  

A tájépítész talajmintát vehet a helyszínről, és elküldheti azokat elemzésre a laboratóriumba. Ez különösen akkor hasznos, ha szinte semmit sem tudunk a talajról, és nincsenek kertek a területen (azaz nem tudjuk, hogy a növényzet virágzik-e). 

Ezután a tájépítésznek szüksége van egy felmérésre, különben nem tudja bemérni az egyes kerteket és egyéb jellemzőket. A felmérést egy földmérőtől kell megrendeli, majd továbbítani kell a tájépítésznek.

4.5. Tereprendezés ötletterv

Ezután kezdődik a projekt legjobb része - az ötlettervezés. A koncepciótervezés során megtervezik az átfogó ötlettervet vagy a piros fonalat, amely a kertet harmonikus egésszé fogja összekötni, a kertet szektorokra osztják, és meghatározzák az évelők, fák, cserjék, kertek (gyümölcs-, zöldség-, fűszernövény-, tisztások és egyéb területek felületeit. Az utakat, lépcsőket, teraszokat és egyéb összekötő elemeket is ki kell jelölni és meg kell tervezni, de az anyagokat is ki kell választani. Az alaprajzok mellett a tájépítész terveket is készít Önnek. A koncepcionális tervezési szakaszban az egyes növényfajok és mennyiségük még nem került meghatározásra.

4.6. Elrendezés kialakítása

A részletes kiviteli terv tartalmazza a mennyiségek és a növényfajok részletes jegyzékét és latin nevét, az egyes fajok pontos helyét, valamint a kertet értelmes egésszé összekötő egyéb területek és utak pontos méretezését.

4.7. Vállalkozók kiválasztása és a növények beszerzése

Ha minden készen áll, a tájépítész segít kiválasztani a kivitelezőket. A vállalkozók közé tartoznak a kertészek, akik elültetik a növényeket, a kertészeti központok, akik eladják Önnek az új palántákat, valamint a földmunkák és az építési vállalkozók, akik gondoskodnak az egyéb külső elemekről, például a burkolatról, az utakról és a teraszokról. Javasoljuk, hogy kérjen be több árajánlatot, hogy össze tudja hasonlítani a különböző szolgáltatók árait, és eldönthesse, melyik a legjobb ár-érték arányú.

4.8. Elrendezés megvalósítása

Miután minden vállalkozót kiválasztottak és megbízást adtak, kezdődhet a kert kialakítása. Először a földmunkák és a gerendák, valamint a külső utak, teraszok és a burkolat alap elkészítése történik. Ezután megkezdődik az ágyások vagy a beültetendő területek szántása. Végül a növényeket elültetik és megfelelően védik a kártevőktől és más állatoktól, mivel a fiatal növények a legérzékenyebbek. Ügyelni kell arra, hogy a megfelelő időben ültessük el őket - egyeseket tavasszal, másokat késő nyáron vagy ősszel. Arról is gondoskodnunk kell, hogy közvetlenül az ültetés után elegendő vízhez jussanak.

4.9. Ültetvény fenntartása

Ha minden elkészült, a kertet rendszeresen gondozni és a kertész utasításai szerint karban kell tartani. Ez az egyetlen módja annak, hogy jól és szépen nézzen ki.

5. Kerttervezés ára  

A kertterv ára, amely magában foglalja az ötlettervet, a részletes tervet és a kivitelezők szervezésében és megtalálásában nyújtott segítséget, 200 ezer Forint körül van. Ha csak a terveket szeretné, néhány száz forinttal kevesebbet kell fizetnie.