1. Tetőfedő anyagok - Mi mindent kell tudni róluk?

1.1. A tetőfedő anyagok funkciói

Valamennyi háznak rendelkeznie kell tetővel. Ez a tetőszerkezet utolsó rétege, amely megvédi magát a szerkezetet, ebből kifolyólag az egész házat is, mindenekelőtt a környezeti hatásoktól és az esetleges károktól. Mindebből logikusan következik, hogy a tetőszerkezet és a tetőfedő anyagok az építkezés nagyon fontos elemei, és ezek ilyen értelemben történő megválasztása kulcsfontosságú minden épület minősége, védelme és tartóssága szempontjából. Az, hogy milyen típusú tetőfedő anyagot választunk, számos tényezőtől függ, mint például az eresz lejtése, az építészeti koncepció és a rendelkezésre álló források. Természetesen ma már számos megoldás létezik a piacon, így a tervezők számos lehetőség közül választhatnak.

1.2. Modern alapanyagok

A technológia fejlődésével a tetőfedő anyagok gyártási módszerei is előrehaladtak. Valamikor a tető problémás része volt a háznak, könnyen megsérülhetett, beszakadhatott és beázhatott, de ma már más a helyzet. Választhatunk tégla-, beton-, rostcement- vagy bádogtetőfedést, vagy akár bitumen anyagút is. A hagyományok kedvelőinek, illetve bizonyos földrajzi területeken a szakértők inkább facserepek- zsindelyek használatát javasolják. Minden modern anyagra jellemző a sérülésekkel és időjárási viszonyokkal szembeni ellenálló képesség, valamint a legmagasabb védelmi követelmények és építési szabványok teljesítése. Ezen kívül nem kevésbé fontos, hogy árban, környezetbarát tulajdonságaikban és tartósságukban, súlyukban és különböző hajlásszögekre való megfelelőségükben különböznek, így mindig megtalálhatjuk az otthonunkhoz a legmegfelelőbbet.

1.3. Tető megjelenése

Nem ok nélkül tekintik a tetőt az ötödik homlokzatnak. A ferde tetős házaknál már messziről észrevehető - sőt a tető az, ami a legszembetűnőbb. Ezért is fontos, hogy a praktikus funkciók mellett az esztétikumot is kielégítse, és igazi dekorációja, stílusos kiegészítője legyen az otthonnak, kertnek, udvarnak. A tetőfedő anyag kiválasztásakor nem csak a műszaki jellemzőit és az árát kell figyelembe venni (bár ezek a fő szempontok), hanem a kinézetét is.

2. Kivitelező

2.1. Miért bízza a munkát szakemberekre?

A tetőszerkezetek kialakítása és a tetőfedő anyagok felhelyezése igényes és mindenekelőtt nagyon veszélyes feladat. Minél meredekebb a tető, annál nagyobbak a veszélyek mind magukra a kivitelezőkre, mind magára a tetőre nézve, vagyis nagyobb a kár keletkezésének lehetősége. A professzionális tetőfedők rendelkeznek minden szükséges védőfelszereléssel, ami megvédi őket csúszás vagy esés esetén – amivel az amatőrök általában nem rendelkeznek. A másik ok, amiért érdemesebb a tetőfedés elvégzését szakemberekre bízni, a munka megfelelő kivitelezése. A fedőelemeket megfelelően kell elhelyezni, valamint minden kötő- és csatlakozó elemet megfelelően kell kidolgozni. Ellenkező esetben beázhat vagy beszakadhat a tető, és akkor nem lesz kinek panaszkodnunk, nem igényelhetünk kártérítést! Ha szakembereket bízunk meg, akkor a munka szabályosan és határidőre készül el, az esetleges hibákat a jótállási időn belül kijavítják. Sőt, később a karbantartási és javítási munkákkal kapcsolatban is fordulhatunk hozzájuk.

2.2. Hogyan találjuk meg a megfelelő tetőfedő mestert?

A jó tetőfedő mestert a pontosságáról lehet felismerni. Figyelmeztet minden olyan problémára, amelyeket a munkálatok során észlel, nem próbálja elfedni az esetleges gondokat, amelyekkel találkozik. Garantálja a munka megfelelőségét, mindig használ védőfelszerelést, betartja a határidőket, és ha nem vagyunk biztosak abban, hogy milyen terméket válasszunk, tanácsot ad és elvezeti a megfelelő megoldásokhoz.

3. Tetőfedő anyagok fajtái

3.1. Cserép

Térségünkben még mindig a tetőcserepek a legnépszerűbbek a tetőfedéshez, amely természetes anyagból - égetett agyagból - készül. Mivel természetes anyagokból készülnek, a tetőcserepek környezetbarátak és fenntarthatóak, emellett 100%-ban újrahasznosíthatók. Másrészt az agyag porózus anyag, felszívja a nedvességet, ami majd onnan kipárolog a légkörbe, ami azt jelenti, hogy ezek tetők „lélegeznek". A csempe kikészítésnek többféle típusa létezik: a felület lehet natúr (csak tiszta égetett agyag), mázas (fényes) és engóbozott (matt). A festéket az égetés előtt hordják fel a felületre, és védelemként szolgál, bár soha nem olvad össze a felülettel, mint amikor a csempét engóbbal égetik ki. A szín némileg csökkenti az agyag természetes nedvszívó képességét is, ami azért kívánatos, hogy elkerüljük a szerkezet terhelését. Emiatt a tetőburkolat gyorsabban szárad és tovább marad tiszta. Több szín is elérhető, a tipikus vöröstől, narancssárgától a barna különböző árnyalatáig. Ennek az utolsó festékrétegnek köszönhetően a csempe ellenáll az UV sugárzásnak és a vegyszereknek (savas, lúgos kémhatású szerek). Ezenkívül a tetőcserép nem éghető anyag, és a fagy sem károsíthatja. Ami az esztétikumot illeti, a gyártók a színek, formák és fektetési rendszerek széles választékát kínálják, amelyek minden tetőlejtéshez alkalmasak.

3.2. Fémlemez

A fémlemezek modern anyagnak számítanak, és egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek régiónkban. A fémlemezt rendkívüli ellenálló képesség jellemzi az időjárási viszonyokkal, például csapadékkal, hirtelen hőmérséklet-ingadozásokkal és hasonlókkal szemben. Ennek elérése érdekében természetesen védeni kell a lemezt a korróziótól, rozsdától. Az említett tetőfedéssel fedett tetőkhöz főleg olyan anyagokat használnak, mint az alumínium, réz, acél és horganyzott lemez. A fémlemez tető rendkívül hosszú élettartamú, ráadásul különleges megjelenésével egyedi varázst kölcsönöz a háznak, hisz modern benyomást kelt.

A lemezborítás egyetlen hátránya, hogy a felületén megállhat a víz és a páralecsapódás, ami felgyorsítja az alga- és mohaképződést, ezt viszont algaölő szerekkel sikeresen kordában tartható. A fémlemez minden tetőre felszerelhető, a lapostól a 90°-os dőlésszögűig.

3.3. Beton

A betonból készült tetőfedés ma már nem annyira elterjedt, pedig kiváló anyagnak számít. A beton tetőfedés építészeti szempontból nagyon kívánatos, funkcionális, esztétikailag nem feltűnő, mert jól illeszkedik a környezetbe és gyakorlatilag minden házhoz illik. Vízből, cementből és adalékanyagból készül, a keverékhez pedig pigmenteket is adhatunk, módosítva a tetőburkolat színét. A 18° és 45° közötti hajlásszögű tetőkre betonlapokból vagy tömbökből készült burkolat helyezhető el. 
Hő-, nedvesség- és fagyállóság jellemzi, a legnagyobb gyengesége - és a legfontosabb ellenérv - a meglehetősen nagy súly, amely az egész tetőszerkezetet érinti. Éppen ezért a tető felépítését, valamint az egész épület szerkezetét úgy kell alakítani, hogy a tető valamivel nagyobb terhelését is elviselje.

3.4. Polikarbonát lemez

A polikarbonát lemezek műanyagból készülnek, és leginkább üvegházak anyagaként ismertek. Az utóbbi években kicsit más változatban tetőfedésként is használatosak. A polikarbonát lemezek előnyei számosak. A legnagyobb előny természetesen az anyag átlátszósága, ami azt jelenti, hogy az ilyen lemezekkel fedett teret folyamatosan természetes fény fogja megvilágítani. További előny az úgynevezett passzív kiegészítő fűtés télen, ami csökkenti a fűtési költségeket; nyáron azonban fennáll a túlmelegedés veszélye is, amit még megfelelő árnyékolással vagy szellőztetéssel kell szabályozni. A PVC tetőfedés a legkönnyebb az eddig említettek közül, így jócskán tehermentesítheti a tetőszerkezetet. Ezért minden típusú tetőhöz ajánlott, 0°-tól 90°-ig.
Ha polikarbonát vagy PVC burkolat mellett döntünk, akkor kisebb méretű (30x30 cm) paneleket ajánlunk, mert a műanyag a magas hőmérséklet hatására jelentősen felmelegszik, emiatt az anyag szinte ellenőrizhetetlenül tágulni kezd, ami repedéshez vezethet. A PVC panelek további negatív tulajdonsága az igényes karbantartás; gyorsan szennyeződnek, és hamar megjelenhet az alga és a moha rajta. Ráadásul nem ellenállóak az UV sugárzásnak, és idővel besárgulnak vagy kifakulnak.

3.5. Szálcement síkpala

A szálcement palákból készült tetőfedésekre a kis tömeg jellemző. Ez a fajta tető sokkal könnyebb, mint a cseréppel fedettek. Az ilyen tetőfedés 15°-nál nagyobb hajlásszögű tetőkre alkalmas, de ha hullámlemezt választunk, akkor akár a laposabb, 7°-os vagy annál nagyobb hajlásszögű tetők lefedésére is használhatók.

3.6. Zsindely

Valószínűleg már mindenki látott legalább egyszer a hegyvidéki régiókra és hagyományos építészetükre jellemző fából készült, tetőfedésre használt lapocskákat, azaz zsindelyt. 
A hegyvidéken általában nagyon nehéz időjárási viszonyok uralkodnak. Ezeken a területeken télen sok a hó és a jég, nyáron pedig a meleg és a gyakori jégeső okozhat problémát. A zsindely, dacolva az idő viszontagságaival, már évszázadok óta töretlen népszerűségnek örvend. Ezek a fajta facserepek még nagy hőmérséklet-különbségeket is elviselnek, mivel a falapokat nagy rugalmasság jellemzi, viszonylag könnyűek (a cseréphez képest) és mindenekelőtt környezetbarát tulajdonsággal rendelkeznek. Teljes mértékben újrahasznosíthatóak, mivel természetes anyagból, fából készülnek. A zsindelyen lévő felaprított szálak mikrocsatornákként működnek, amelyeken a víz könnyen és gyorsan áramlik.

A nagy mennyiségű hó miatt a hegyi építészetet a meredek – 45°-tól 60°-os tetők jellemzik.

A zsindelyt ilyen hajlásszögű tetőkhöz találták ki, és ezért ezek a leghatékonyabbak azokban a helyzetekben, függetlenül az új anyagok és az ún. tetőrendszerek megjelenésétől. Ezért a zsindely nem alkalmas 20°-nál kisebb hajlásszögű tetők fedéséhez. Ezek a „cserepek” leggyakrabban helyi tűlevelűekből készülnek, beleértve a vörösfenyőt, a lucfenyőt és a jegenyefenyőt. A tűlevelűekben található gyanta természetes védelmet nyújt a fa számára, és ellenáll az időjárási viszonyoknak.

3.7. Bitumen

A lapostetők burkolására a leggyakrabban használat anyag a bitumen. Szintetikus masszából készül, ennek köszönhetően pedig vízszigetelésre is használják. A vevők általában a palaszórásos bitumenes tetőburkolás mellett döntenek, amelyet lemezek formájában készítenek. Bár leggyakrabban lapostetőn található, a bitumen burkolat még a legmeredekebb tetők fedésére is alkalmas.

A fent említett tetőfedő anyag lemez vagy cserép formájában kapható, ez utóbbit főként meredekhajlású tetőkhöz használják. Kiváló vízállóság jellemzi őket, de ellenáll más időjárási viszonyoknak is. Pozitívumként említhetjük a megfizethető árat is, a gyártók pedig időnként piacra dobnak egy-egy új színt vagy méretet (főleg a cserép alakúakat illetően), így bármilyen környezethez könnyen illeszkedhetnek.

4. Tetőtípusok és hajlásszögeik

4.1. Hajlásszög szerinti felosztás

A tetőket hajlásszögeik szerint három kategóriába sorolhatjuk: lejtés nélküli tetők (lapos), sík magastetők és meredekhajlású tetők. A lapostetőnek nevezzük azokat a tetőket, amelyek hajlásszöge 5° vagy annál kisebb. Egy lapostető sem teljesen lapos, mert különben megállna rajta a víz. Ebből kifolyólag legalább 2° lejtés szükséges, hogy a víz el tudjon folyni. Enyhébb hajlásszögű tetők azok, amelyek hajlásszöge 5° és 30° között van, ha viszont ennél nagyobb, akkor meredekhajlású tetőkről beszélünk. A tető lejtése azért fontos, mert nem csak a burkolat típusát és anyagát befolyásolja, hanem az egyes elemek méreteit is. Lapostetőnél a lehető legnagyobb méretű tetőfedő elemekkel javasolt lefedni az adott tetőt, míg meredek tetőknél ellenkezőképp kell eljárnunk.

4.2. Lapostetők (2-5°)

Lapostetőknél a legfontosabb a jó vízelvezetés. Ezt szem előtt tartva olyan tetőfedő anyagot kell választani, amely ezt lehetővé teszi. Általában a legnagyobb gondot az egyes tetőfedőelemek illesztései és átfedései okozzák, célszerű minél kevesebb darabbal a teljes felületet lefedni, hogy az egyes elemek minél nagyobbak legyenek. Éppen ezért ilyen esetekben a legjobb választás a bitumen, aminek az egyes darabjai valóban nagyobb méretűek. Ha a lapostető valamivel nagyobb lejtésű, akkor a fémlemez burkolat is megfelelő lehet, leginkább a trapéz vagy a hullámos, amelyről a víz könnyen lefolyik.

4.3. Sík magastetők

A magastetőkhöz nagyobb tetőfedési választék áll rendelkezésre, mint a lapostetőhöz. 5°-os vagy annál nagyobb hajlásszögű tetők esetén a fémlemez a legalkalmasabb. A 10°-os és annál nagyobb hajlásszögű tetőknél bevonattal ellátott lemez alkalmazható, de ha a tető 20°-nál meredekebb, akkor a cserép a legjobb megoldás. A betonlapok 20° és 45° közötti hajlásszögű tetőkhöz, a szálcement síkpalák pedig 15°-os és annál nagyobb hajlásszögű tetőkhöz alkalmasak.

4.4. Meredekhajlású tetők

Az általános szabály az, hogy a tető hajlásának növekedésével az egyes elemek méretei arányosan csökkennek. A legmeredekebb tetők többnyire a hegyvidéki területeken találhatók, ahol télen sok a hó, nyáron pedig sok az eső és a jégeső. A meredekhajlású tetők két dolgot oldanak meg: gyorsabban olvad a hó rajtuk, illetve könnyebben lecsúszik a tető síkjáról, valamint kiváló vízelvezetést biztosítanak. A meredekhajlású tetőhöz fém lemezek is használhatók, mivel azok 90°-ig szinte minden tetőfajtához megfelelők, továbbá használhatunk cserepeket is, viszont azok nem megfelelőek a 60°-nál nagyobb hajlásszögű tetők fedéséhez. Ha a meredek tetőt cseréppel szeretnénk lefedni, akkor az átfedéses módszert kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a felső sor cserepei részben átfedik az alsókat, így haladva tovább alulról felfelé.

5. Tetőfedések árai anyag szerint

5.1. Cserép

A cserép hazánkban a legelterjedtebb tetőfedő anyag, amely számos előnnyel büszkélkedhet. Árát tekintve a középosztályba tartozik, és darabonként 1 400 - 2 000 euróba kerül, általában pedig négyzetméterenként kb. 12 darab cserép van, így megközelítőleg kiszámíthatjuk a szükséges mennyiséget.

5.2. Fém lemez

A fém tető árban összemérhető a cseréppel, mivel az ára általában 4 000 – 6 000 forint/m2 között mozog. A legolcsóbbak a hullámos és trapézlemezek.

5.3. Beton

A betontető (beton lap) valamivel olcsóbb, mint a cserép és a fémlemez – 2 400 - 5 200 forint/m2 az ára.

5.4. Polikarbonát lapok

A közhiedelemmel ellentétben a polikarbonát lapok nem a legolcsóbbak. Az árak 600 – 8 000 forint/m2 között mozognak mérettől és ajánlattevőtől függően.

5.5. Szálcement síkpala

A szálcement síkpalák a legolcsóbbak a piacon. A mérettől és az ajánlattevőtől függően 600 - 800 forintba kerül ez a tetőfedő anyag.

5.6. Zsindely

A zsindely a legdrágább tetőfedő anyagok közé tartozik, mivel a fa is az egyik legdrágább alapanyagnak számít. A zsindely ára 8 eurótól kezdődik négyzetméterenként, de akár 12 000 euró is lehet. Főként feketefenyőből, hőkezelt tölgyből és szibériai vörösfenyőből készül.

5.7. Bitumenborítású tetők

A bitumenborítású tetők ára 2 700 - 4 800 Ft/m2 között mozog, míg a bitumenes zsindely ára 2 000 – 4 000 Ft/m2.