1. Lapostető - Mi mindent kell tudni róla?

1.1. Lapostetők története

Manapság a lapostetők sokkal elterjedtebbek, mint a két vagy több síkú tetők, különösen a középületek építésénél. A magánépületeknél úgy tűnik, hogy ezt a tetőtípust a modern építészet szimbólumaként választják. A lapostetők már a modernizmus korában széles körben elterjedtek, a XX. század elején, amikor Le Corbusier lapostetőt a modern építészet 5 pontjának egyikeként említette. Gyorsan követték mások is, és az 1932-es Kortárs Építészeti Kiállításon szinte kivétel nélkül csak lapostetős házakat állítottak ki, így tulajdonképpen átvették a monopóliumot. A technológia már akkor annyira fejlett volt, hogy alkalmazásuk lehetséges volt, de az ilyen típusú konstrukciók által megkívánt részletek nem voltak tökéletesek. Ezért a modernista korszak lapos tetőit később számos kritika érte műszaki hibák tekintetében, mert állandó problémaként jelent meg a víz szivárgása a tető belső rétegeibe.

Sajnos idővel a vélemények többsége a lapostetőt a szivárgással egyenlővé tette, és egy ideig ezt a tetőfedési megoldást elvetették. Szerencsére a XX. század második felében a technika nagyban fejlődött, így ma már a lapostető nem kevésbé megbízható, mint bármely más tető. Ráadásul az elmúlt évtizedekben az üzleti, ipari és üzleti-lakóépületek abszolút meghatározó tetőtípusa.

1.2. Lapostetők Magyarországon

A lapostető nagy népszerűségnek örvend, de figyelembe kell venni, hogy bizonyos területeken kevésbé kívánatos, különösen ott, ahol a hagyományos és tipikus nyeregtetős építészeti kialakítás megőrzésére törekednek. A lapostető ezeken a területeken nem is lenne praktikus vagy értelmes megoldás, mert a nagy mennyiségű hó megállna a tetőn, ahelyett, hogy mielőbb „távozna” róla. A 35-45°-os lejtésű éles sarkok logikus következményei annak a környezetnek, amelyben az ilyen házak találhatók. Javasoljuk, hogy mielőtt lapostető építése mellett döntene, forduljon helyi építészhez vagy tervezőhöz, aki feltehetőleg jól ismeri ezeket a dolgokat és tényezőket.

2. Lapostető kivitelezők

A lapostető kivitelezését az a vállalkozó végzi, aki minden egyéb kivitelezési munkát is vállal. Ha szabványos téglaszerkezetről van szó vasbeton csatlakozásokkal, akkor a tetőt az építi, aki a ház többi részét építette; ha teljes egészében vasbetonból épült házról van szó, akkor ezt olyan vállalkozó fogja megtenni, aki képes házat építeni ebből az anyagból. Nagyon fontos, hogy a kivitelező kiválasztásakor olyan céget válasszunk, amelyik ismeri a teljes munkát és el tudja végezni, hiszen a tető az épület felépítésének, szerkezetének egyik fontos eleme és nem kevésbé fontos, mint a többi, bármilyen alakú is legyen. Ha az ajánlattévő, kivitelező még soha nem épített betonházat, valószínűleg nem az Ön házával kellene próbálkoznia, mivel jóvátehetetlen hibákat, és minden bizonnyal magasabb költségeket kockáztatna az építés során. Feltétlenül keressük meg és alaposan tekintsük át referenciáikat az elkészült családi házakról, így könnyebben eldönthet, mely kivitelező a megfelelőbb.

3. Lapostető konstrukció

A lapostető építése nem minden anyaggal lehetséges, vagyis egyesek felhasználásának nincs is értelme. A fagerendák keresztirányú támasztékokkal és szarufákkal kombinálva jó rendszert jelentenek nyeregtetők és több síkú tetők építéséhez, viszont a laposhoz nem megfelelőek. Ha a ház vasbeton csatlakozású téglából épült, akkor a lapostető valójában egy félemeleti betonfödém, és ilyen lesz abban az esetben, ha az egész ház betonból készül. Egy másik lehetőség az előregyártott szerkezet kész részeiből készült lapostetők, pl. előregyártott födémek rendszere szerint, ahol téglából és betonból vagy hasonló betonelemekből és betonból álló összetett szerkezetről van szó. A harmadik lehetőség a családi házaknál a magas költségek és a kis fesztávok miatt egyébként teljesen értelmetlen acélszerkezet, vagy acél vagy alumínium gerendákból és trapézlemezből készült könnyűfém szerkezet. Ez utóbbi építési rendszer nagyon elterjedt a kissé melegebb földrajzi területeken, pl. az Egyesült Államok és Ausztrália nyugati partján, amely azután tett szert nagy népszerűségre, hogy II. Világháború után, a „Case Study Houses” projekt megjelenésével Amerikában, amikor az építészek egy új életforma és az olcsó anyagok felhasználásának lehetőségeit kutatták.

4. Lapostető hőszigetelése

4.1. Szigeteletlen lapostető

Ha a lapos tető fűtetlen helyiségek felett helyezkedik el, akkor nincs szüksége hőszigetelésre. Azokon a földrajzi területeken is felesleges, ahol az éves középhőmérséklet magas, pl. a Mediterrán térségben vagy Európa déli részén. Hazánkban csak akkor találkozunk hőszigetelés nélküli építkezésekkel, ha nem lakáscélú épületekről vagy azok részeiről van szó, mint például garázsok, raktárak vagy csarnokok. A hőszigetelés nélküli lapostető elkészítése viszonylag egyszerű, de a vízszigetelésről sem szabad megfeledkezni. Függetlenül a szóban forgó tér típusától (betongarázs, acélszerkezet, OSB lemez...) a lapostető építési folyamata nagyon hasonló. A tetőt kettős vízszigetelő réteggel, majd tetőfedővel, öntött bitumenes lapostetővel vagy a kivitelező által javasolt és garantált egyéb tetőfelülettel kell védeni.

4.2. Szigetelt lapostető

A tetőt gyakran a ház ötödik homlokzatának nevezik. Az ilyen tetőn keresztül az épületből akár 25%-a hő is távozhat, ezért rendkívül fontos a jó hőszigetelés. A téli hőmérséklet és az energiatakarékosság miatt a megfelelően és teljesen védett lapostető mindig kívánatos megoldás. A lakótér feletti hőszigetelt lapostetők egészen más kialakítást igényelnek a nem szigetelt lapostetőkhöz képest. Ha lapostetős házat vagy melléképületet szeretnénk, különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a tető minőséges legyen – vagyis hőszigeteltnek és vízállónak kell lennie. Csak így biztosítható a csapadékvíz jó elvezetése, és alacsonyabbak a fűtési költségek. A lapostető hőszigetelése az életkomfort fenntartását célozza mind télen, amikor megakadályozza a hőtávozást, mind nyáron, amikor megakadályozza az épület túlmelegedését és fenntartja a kívánt belső hőmérsékletet.

5. Lapostető szigetelés részletei

5.1. Lapostető hőszigetelése

A lapostető hőszigetelésének célja nem csak a hőszabályozás, hanem a környezeti zaj elleni védelem is. A hőszigetelés megakadályozza a víz lecsapódását az építményben, ami különösen a vasbeton alapok kapcsán jelenthet problémát. Ilyenkor a betonban lévő vasháló a kondenzátummal érintkezve oxidálódik, azaz rozsdásodni kezd. A lapostető hőszigetelése többek között megakadályozza, hogy maga a szerkezet túlságosan ki legyen téve az építés során a hőmérséklet-ingadozásoknak, így biztosítva annak termostabilitását. A hőmérséklet-ingadozások az építőanyagok tágulását és zsugorodását okozzák, ami magának a szerkezetnek a károsodásához és deformálódásához vezethet, ami ennek következtében rövidebb élettartamot eredményez. A lapostető hőszigetelése tehát többféleképpen védi az épület szerkezetét.

5.2. Hőszigetelés kivitelezése

Az átszellőztetett (kéthéjú) vagy kombinált lapostetők nálunk kevésbé elterjedtek. Egy ilyen konstrukciónál a lapostető hőszigetelése a szerkezet és a szigetelés között légréteggel rendelkezik. Családi házakban az ún. meleg tetőket alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy a szerkezetet alkotó egyes rétegek közvetlenül egymásra épülnek. Figyelembe véve az egyre szigorodó követelményeket, amelyek a hőáteresztő képesség egyre alacsonyabb határára utalnak, lapostetőn legalább 25 cm szigetelés beépítését javasoljuk. Fontos, hogy jó minőségű, nyomásálló hőszigetelést válasszunk, ha a tető járhatóvá tétele mellett döntünk. Általában több, 8-12 cm vastagságú Styrodur vagy XPS réteget helyeznek a lapos tetőre, átfedésekkel, így az esővíz egészen biztosan nem fog bejutni a házba.  

5.3. Műszaki előírások

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 TNM rendelet írja elő azokat a műszaki feltételeket, amelyeket a közel nulla energiaigény keretében teljesíteni kell. A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje egy összetett műszaki szabályozás, amely az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelező elvárásokat. A fent említettek alapján a hőátbocsájtási tényező követelménye legfeljebb U=0,17 W/m2K lehet a lapostetőket illetően. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy új épületeken a fűtött tér feletti lapostetőhöz minimum 23 cm ásványi kőzetgyapotból készült hőszigetelést kell beépíteni, míg a meglévő épületek felújításánál az energiahatékonyság miatt a tetőre további hőszigetelés kerül beépítésre, feltéve, hogy a meglévő szigetelés nem ment tönkre, és minden műszaki előfeltételnek megfelel. A lapostető hőszigetelésének pontos vastagságát egy speciális számítógépes program segítségével számítják ki, ahol az egyik legfontosabb tényező a vízgőz kondenzáció mértéke, amely szerint a lapostető rendszerbe beépítendő fólia típusa kerül meghatározásra a vízpára behatolásának maximális szabályozása érdekében.

5.4. Vízszigetelés

A vízszigetelés a hőszigetelés mellett az egyik kulcselem a lapostető építésénél. Az a hiedelem, hogy a lapostetők beáznak, nem vezetik el a vizet, és ezért állandó problémákkal kell szembenéznünk, elavult és téves. A megfelelően megtervezett és szigetelt tető pozitív hatással van az épület élettartamára, az energiahatékonyságra, valamint a lakók kényelmére és biztonságára. A szerkezeti rétegek tervezése és meghatározása ugyanolyan fontos minden tetőnél, mint a laposnál, így ha minden elem - számítás, anyag és beépítés - megfelelő és szakszerűen kivitelezett, akkor aggodalomra nincs ok.

5.5. Vízszigetelés kivitelezése

A lapostető vízszigetelése kivitelezésének első lépése, hogy hideg bitumenes bevonatot visznek fel a betonalapra, amely lezárja a betonszerkezet pórusait. Fontos, hogy a betonlapot bizonyos szögben öntsük ki, azaz esése legyen, hogy a csapadékvíz visszatartás nélkül elfolyhasson. A bitumenes bevonat első rétegére bitumenes csíkokat helyeznek és ezeket bizonyos pontokon hegesztéssel rögzítenek, amelyek párazáróként működnek, majd erre a rétegre kerül az extrudált polisztirol hab. A lapostető vízszigetelésének következő rétege kb. 10 mm összvastagságú elasztomer bitumen szalagok, amelyeket szintén hegesztenek. Ezután jön egy további hőszigetelő réteg, majd a lapostető utolsó rétege - általában zúzottkő vagy kavicsréteg. Az így kivitelezett lapostető vízszigetelése hosszú évtizedekig kifogástalanul szolgál.

5.6. Lapostető típusok

A víz- és hőszigetelési rétegek szerint többféle lapostető-konstrukció létezik. A jó minőségű meleg lapostetőhöz a hővédő réteg alá párazáró réteg beépítése szükséges, míg fordított lapostető esetén a párazáró funkciót a vízszigetelő szerelvény veszi át.

A vízszigetelés legjobban a fordított tetőrendszerben védhető a külső környezet hatásaitól, míg a lapostető meleg vagy hideg változatainál további védelem szükséges az időjárási és mechanikai hatásokkal szemben.
Lapostetők típusai a víz- és hőszigetelő rétegek szerint:

•    Egyhéjú melegtetők (Átszellőztetés nélküli) - Az összes réteg közvetlenül a teherhordó födémre van felhelyezve: tartószerkezet, majd a hő- és vízszigetelés;

•    Kéthéjú hidegtetők (Átszellőztetett tetők) - A rétegrendek között átszellőztetett légrés van kialakítva, ez alapján a következőképp alakulnak a rétegek: tartószerkezet, majd hőszigetelés, légréteg, végül vízszigetelés.

•    Fordított rétegrendű tetők (Átszellőztetett tető) - A csapadék elleni szigetelés a hőszigetelés alatt van.

•    Duó-tető - energetikai felújításoknál gyakori: először a tartószerkezet, hőszigetelés és vízszigetelés, majd egy újabb hőszigetelő réteg;

•    Zöldtetők - szerkezetileg megegyezik a meleg vagy fordított tetővel, csak a növényi gyökerek behatolása elleni védőréteg kerül rá.
A lapostető típusától függően a legmegfelelőbb hőszigetelési típusok a következők:

•    EPS, expandált polisztirol meleg és hideg tetőkre,

•    XPS, extrudált polisztirol fordított tetőkhöz,

•    kőgyapot meleg és hideg tetőkre.

5.7. Rétegrend

Annak érdekében, hogy a lapostető építési folyamata a lehető legáttekinthetőbb legyen, egy konkrét példát mutatunk be egy fordított lapostetővel kapcsolatban, mely további vízszigetelő réteggel rendelkezik, mivel az építtetők általában ez a típus mellett döntenek a leggyakrabban:

1. védőréteg: általában 70 mm kavics,

2. szűrőréteg: polipropilén filc, min. 135 g/m2, vastagság <2 mm,

3. kiegészítő hőszigetelés: styrodur-XPS, lépcsőzetes átfedések, vastagság 100 mm,

4. vízszigetelés: kétrétegű elasztomer bitumen szalag hegesztéshez; felső réteg teljes hegesztés, alsó ponthegesztés, d = 0,9 cm,

5. hőszigetelés: hungarocell min. 100 kPa - lehetőleg tetőfedővel borítva és párazáróra ragasztva, vastagsága 200 mm,

6. párazáró: egyrétegű bitumenes hegesztőszalag üvegszállal és alumíniumfólia betéttel, ponthegesztett, vastagsága <1 mm,

7. hideg bitumenes alapozó,

8. lejtés: min. 2% lejtésben öntött beton,

9. konstrukció: vasbeton födém, melynek vastagságát statikai számítással határozzuk meg.