1. Geodézia és a földmérők - Mit érdemes tudni róluk?

A földmérők olyan szakemberek, akik terepi méréseket végeznek, amelyek alapján geodéziai tanulmányok, tervek, rajzok készülnek. Ezért nélkülözhetetlenek az építőiparban, mezőgazdaságban, az erdészetben, a bányászatban és egyéb gazdasági tevékenységekben. A geodéziai rajzok képezik a tervezők munkájának alapját, amik nélkül nem léteznének épületek, települések, utak, vasutak vagy minden más mérnöki építmény. A tér kulcspontjainak meghatározásakor a földmérők hagyományos és korszerű mérőműszereket használnak, mint például GNSS eszközök, optikai eszközök (automatikus és mechanikus mérőállomások, digitális szintezők), lézeres mérő- és szintezőrendszerek, 3D szkennerek és LIDAR technológia (lézer alapú távérzékelés) és egyéb kapcsolódó berendezések és tartozékok 3D térmodellek készítéséhez.

A geodéziai szolgáltatások tehát igen széleskörű feladatokat foglalnak magukban, mint pl.: geodéziai előterjesztés kidolgozása, földhivatali-nyilvántartásba vétel, telekrendezés, telekhatárok kijelölése, kiegyenlítése, telekalakítás, birtokszabályozás, épület alatti telek nyilvántartásba vétele, ingatlan- és közműnyilvántartásba történő bejegyzés, közös tulajdon bejegyzése, drónfelvétel készítése és minden hasonló feladat. A geodéziai (földmérési) tevékenységet törvényi szinten a Földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény szabályozza. 

1.1. Földhivatal

A Földhivatal feladata az ingatlan-nyilvántartás (jogi és műszaki, tulajdoni lapok és térképek) vezetése, a helyi adat- és térképtár fenntartása, abból adatszolgáltatás, a földvédelemmel és földminősítéssel, földrendezéssel összefüggő feladatok operatív végrehajtása. Az adatok információkat tartalmaznak az ingatlanokról, az államhatárról, a területi egységekről, a házszámokról, valamint a térképészeti és topográfiai meghatározó tényezőkről.

1.2. Geodéziai vállalkozások

Geodéziai szolgáltatást csak olyan iroda, vállalkozás vagy szervezet végezhet, amely rendelkezik a földmérési és térinformatikai és az ingatlanügyi hatóság jóváhagyásával, és azok nyilvántartásában szerepel. A Földmérési és térképészeti tevékenységekről szóló törvény előírja, hogy földmérési munkát külön rendeletben meghatározott szakképzettséggel és a szakképzettséghez kapcsolódó földmérő igazolvány birtokában lehet végezni. Emellett vállalkozói szerződést kell kötni, amellyel megbízzuk a földmérőt és kötelezzük a rábízott feladatok ellátására, valamint minden szükséges műszaki és egyéb felszereléssel, szerszámmal, eszközzel rendelkezniük kell. A földmérő vállalkozás minden szolgáltatáshoz egy felelős földmérőt jelöl ki.

2. Földmérő kiválasztása

A jó földmérőnek mindenekelőtt megfelelő iskolai végzettséggel és szakképzettséggel kell rendelkeznie, ismernie és szakszerűen kell kezelnie a geodéziai berendezéseket és műszereket, valamint kiváló jogszabályi ismeretekkel kell rendelkeznie. Ilyen szakértőket a Daibau.hu portálon találhat. Profiljaikon megtekintheti eddigi munkáikat, az ország mely területén tevékenykednek, különféle fotókat és nem utolsósorban a korábbi ügyfelek véleményét. Ha földmérő szolgáltatására van szüksége, néhány lépésben kitöltheti az űrlapot és ajánlatot kérhetünk. Az érdeklődő földmérő cégek válaszlevelükben ajánlatot tesznek, amelyeket összehasonlíthat, értékelhet, és kiválaszthatja a legjobbnak tartott szakembert, amelyet alkalmazni szeretne.

3. Földmérői szolgáltatások

A geodéziai szolgáltatások számos munkát foglalnak magukban, amelyek közül felsoroljuk és röviden bemutatjuk a legfontosabbakat:

3.1. Geodéziai felmérés

A geodéziai felmérés a hivatalos nyilvántartásokból származó adatok és a terepen végzett geodéziai mérésekből származó információk kombinációja. A terv általában meghatározott méretarányú, így az épületek 1:1000, míg a nagyobb mérnöki létesítmények 1:5000 méretarányúak. Egy ilyen geodéziai felmérés kidolgozott tervezési térkép alapján készül a későbbiekben a létesítmények építésének projektdokumentációja.

3.2. Birtokhatár megállapítása

Amikor ingatlanunk határai nincsenek egyértelműen és kétségtelenül meghatározva, a földmérő az, akihez a birtokhatár felmérés ügyében fordulunk. A birtokhatár felmérését a tulajdonos, az állami szerv vagy a helyi önkormányzat kérheti. A földmérő beszerzi a földhivatalból a szükséges adatokat, majd a terepen elvégzi a méréseket, és leolvassa a birtokhatár méreteit. A leolvasás valamennyi érintett tulajdonos jelenlétében történik. Ha minden tulajdonos egyetért a telekhatár megállapított méreteivel, akkor azt a felmérésben rögzítik, ha pedig nem, akkor a tulajdonosok által igényelt összes változatot lejegyzik a felmérésbe.

A birtokhatár-vitát először szóbeli tárgyaláson, azaz közvetítéssel próbálják megoldani, és ha ez sikertelen, az ügyben az illetékes hatóság dönt. Ha az előzőekben említettek egyike sem szolgál kielégítő megoldással, az utolsó lehetőség a bírósági eljárás.

3.3. Birtokhatár kitűzése

A birtokhatár kitűzése annak pontos meghatározása geometriailag és számításilag, geodéziai mérések és a földhivatal adatai alapján. A kitűzés az összes szomszédos tulajdonos közös megegyezése alapján történik. A kitűzés végeztével a földmérő jegyzőkönyvet készít valamennyi tulajdonos és a geodéziai szerv számára.

3.4. Telekalakítás

A telekalakítás egyben a birtokhatárok megváltoztatásának folyamata is, vagyis a telkek összevonása vagy felosztása. Magát a folyamatot megelőzően pontosan meg kell határozni a határokat más, határterületi telkekhez viszonyítva. Az új határok és az újonnan kialakított telkek bekerülnek az ingatlan-nyilvántartásba.

3.5. Telekösszevonás és újraelosztás

Ez az eljárás nem más, mint a telkek megnagyobbításának folyamata, ahol a földmérő feladata először az összes telek összevonása, majd ismételt felosztása. Az új felosztásnak azonban hely és érték szempontjából is értelmesnek kell lennie, valamint minden tulajdonos elégedett kell, hogy legyen. Miután a földmérő elkészítette a vázrajzot, azt a földhivatal záradékolja és hitelesíti. Ezt követően a tulajdonosok az említett vázrajzzal, melyet aláírtak, illetve a többi szükséges dokumentummal, elvégezhetik az újonnan kialakított telkek bejegyzését a földhivatalban.

3.6. Épület alap kitűzése

A földmérő az épület alapjának kitűzéséről az illetékes közigazgatási szervet is tájékoztatja. Az épület alapjának kitűzését először csak hozzávetőlegesen végzik el, hogy meghatározzák az alapárok méreteit, majd magában az árokban történik a pontos jelölés. A kitűzéshez használt fakarókat, szögeket vagy festéket óvnunk kell a sérülésektől, illetve, vigyáznunk kell, nehogy elmozduljanak. Az építési munkák közelében lévő infrastrukturális elemek kitűzését is el kell végezni.

3.7. Telekhatár megegyezéses kijelölése

A szomszédos telkek tulajdonosai megegyezhetnek az őket elválasztó határ kiegyenlítésében, így például könnyebben használhatják mindkét birtokot. A telekhatár kiegyenlítése során a kisebb területet 500 m2-nél nagyobb mértékben nem szabad megváltoztatni.

3.8. Ingatlan alatti földrészlet-nyilvántartási bejegyzése

Az ingatlan-nyilvántartás tárgyát általánosságban az ingatlanok (a földterület és annak tartozékai - épület, növényzet) képezik. A hatályos jogszabályok szerint önálló ingatlanként tartható nyilván a földrészlet és az ingatlan is, ha az nem, vagy csak részben a földtulajdonos tulajdona. A földmérő ilyen esetekben elvégezheti a földrészlet mérését, majd az adatokat rögzíti és az ingatlan-nyilvántartásba beviszi azokat. Az épület alatti földrészlet bejegyzését a tulajdonos, beruházó, használatbavételi jogosult vagy használó rendelheti el több tulajdonos épület esetében.

3.9. Ingatlan-nyilvántartás

Az ingatlan-nyilvántartás- Országos Építésügyi Nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmában bekövetkezett változások egyes típusaival kapcsolatban, mint például az épületek létesítése és elbontása, az ingatlanok megosztása és egyesítése vagy határvonaluk módosítása, a törvény a változás átvezetéséhez az okiraton túl változási vázrajz elkészítését is előírja. Az építkezések befejezését követően, 30 napon belül, a földmérő elkészíti az említett vázrajzot, majd földhivatal megvizsgálja, ellenőrzi, és záradékkal tanúsítja, hogy alkalmas az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre. Ehhez a bejegyzéshez geodéziai felmérés és használatbavételi engedély szükséges, illetve az építmény elkészültét be kell jelentenie. Használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni.

3.10. Közös tulajdon

Több tulajdonosú épületekben a közös tulajdon megosztható. Ennek a legmegfelelőbb módja, ha erről használati megosztási megállapodást kötnek, és ily módon pontosan meghatározható az egyének tulajdonjoga, jogai és kötelezettségei az ingatlan egy bizonyos részét illetően. A földmérő használati megosztási vázrajzot készít, ezek az adatok pedig bekerülnek a megállapodásba. Ezt a vázrajzot minden társtulajdonos alá kell, hogy írjon, hogy egyetért annak tartalmával.  A használati megosztás nem kerül be az ingatlan-nyilvántartásba, csak a szerződés mellékleteként van rá szükség.

3.11. Közműnyilvántartás

A közműnyilvántartásban nyilvántartást vezetnek a légi- és földalatti vezetékekről a hozzájuk tartozó létesítményekkel és berendezésekkel, amelyekre jogszabályi építési és használati engedély beszerzési kötelezettség vonatkozik: víz-, csatorna-, fűtés-, gőz-, villany-, távközlési, olaj-, gáz- és csatornahálózatok. A közműnyilvántartás a földmérők által terepen rögzített adatok, valamint az állami szervek és egyéb szervezetek rendelkezésére álló dokumentáció alapján készül, amely aztán bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartásba.

3.12. Drónnal történő földmérés

Az egyik legújabb geodéziai szolgáltatás a drónos felmérés. A légi felvételek megkönnyítik az információgyűjtést a nehezen megközelíthető területekről; ezek alapján 3D-s modellek, majd később tervek, rajzok készülnek.