1. Mit kell tudni a homlokzat felújításról és építésről?

1.1. Homlokzatépítés vagy felújítás előtti tudnivalók:

- A létesítmény megfelelő szigetelésével kapcsolatosan kérjen szakértői tanácsot;
- Tudja meg a különböző típusú homlokzatok négyzetméterárát;
- Megbízható építésztől vagy festékszakértőtől kérjen tanácsot, a homlokzat utolsó rétegének anyagáról;
- Járjon utána, hogy kaphat-e támogatást az energiahatékonyságra irányuló új előírásoknak megfelelően;
- Homlokzat építéshez válasszon megfelelő léghőmérsékletű, csapadékmentes, napfényes és meleg hónapokat.

1.2. Otthonfelújítási program és támogatások

Különböző alapokból, országos vagy önkormányzati szinten kiírásra kerülnek a homlokzat-felújítására irányuló támogatási lehetőségek, amelyekről jó, ha időben tájékozódik.
Magyarországon több lakásfelújításra és homlokzatkialakításra irányuló pályázat is kiírásra kerül. 
A homlokzat minőségi szigetelésének anyagköltsége négyzetméterenként 8-9 ezer forintba kerül, vakolással és festéssel együtt. A kőzetgyapot szigetelés legalább 12-15 centiméter vastag kell, hogy legyen, mert ez szükséges ahhoz, hogy a legnépszerűbb falszerkezetek esetében az épület megfeleljen a közel nulla energiaigényű követelménynek. A bonyolult előírások és gazdaságossági szempontok miatt javasolt szakember segítségét kérni, valamint energetikai felmérést végeztetni. Enélkül ne kezdjen felújításba. Homlokzat szigetelés után a fűtés-hűtés költsége átlagosan 35 százalékkal csökken, a befektetés ára pedig 8-10 év alatt megtérülhet. Ez az idő támogatással a felére csökkenthető.

2. Homlokzatszigetelés

Élete során mindenki egyszer vagy kétszer vállalkozik homlokzat-felújításra vagy kialakításra és ezzel többnyire minden kivitelező is tisztában van. Persze mindig akad olyan vállalkozó is, aki kihasználja a megrendelő tapasztalatlanságát és megtéveszti a kivitelezéssel kapcsolatos tanácsokkal. Ilyen a nem minőségi anyag beépítése, a határidő tolódás, a nem megfelelő ügyfélkommunikáció, és hasonlók. A munka végeztével és a kifizetést követően az ügyféllel gyakran megszakítanak minden kapcsolatot, hogy ne találják meg őket az utólag megállapított hibák és mulasztások miatt. Ezért is nagyon fontos a megfelelő vállalkozó kiválasztása. Legjobb, ha a tervezett munkák listáját több építőipari cég címére is elküldi. Miután megkapta az ajánlatokat, készítsen rövid listát, és a kiválasztott kivitelezőtől kérjen referencia képeket és tudja meg, hogy a korábbi ügyfeleikkel tartják-e még a kapcsolatot. Kizárólag ajánlások és hivatkozások alapján válasszon kivitelezőt, majd szerződéskötés nélkül ne engedélyezze a munkálatok megkezdését. A DaiBau portálon regisztrált vállalkozókat más megrendelők már értékeltek és véleményeztek, ami a profilokon meg is tekinthető.

3. Homlokzat típusok

3.1. Hőszigetelés szerint

3.1.1. Szigetelés nélküli homlokzatok

A magánszemélyek leggyakrabban az ún. egyhéjú homlokzatot választják, amely lehet egy- vagy többrétegű. Az egyhéjú homlokzat valójában egy homlokzati rendszer, amelyet több rétegben, közvetlenül a teherhordó falazatra visznek fel. Az egyhéjú homlokzat utolsó rétegét a falra vagy a hőszigetelésre felhordott réteg képezi. Ezeket a homlokzatok szigetelés nélküliek és nincs rajtuk vakolat.

3.1.2. Külső szigetelés

Amikor a teherhordó falazat és a végső réteg, azaz burkolat különálló rendszerként működik (közöttük alszerkezet van), akkor burkolt homlokzatról beszélünk. Ha a falszerkezet és a burkolat között levegőrés van, akkor ez egy kéthéjú átszellőztetett homlokzat, ha pedig nincs légréteg, akkor magszigetelt homlokzatról van szó.

Magszigetelt homlokzat

A magszigetelt homlokzat rétegei: teherhordó fal, hőszigetelés és külső burkolat, amely lehet homlokzati tégla, fa vagy alumínium és hasonló. Emellett közel van a szigeteléshez és fontos vízálló és páraáteresztő burkolatot választani, hogy a páralecsapódás által keletkezett nedvesség mielőbb távozni tudjon a szigetelésből.

Átszellőztetett homlokzat

Az átszellőztetett homlokzatot alkotó rétegek a következők: teherhordó fal, szabadon álló szigetelőlemezek (vízálló, hő és hang), legalább 4 cm szélességű légrés és a külső burkolat. A rétegek közötti szellőzőcsatorna a páralecsapódás szabályozására szolgál, de a nyári hónapokban megakadályozza a helyiség túlmelegedését is.

3.2. Homlokzatburkolat leggyakoribb típusai

3.2.1. Homlokzat vakolás

A vakolt homlokzat szigetelésétől függően lehet hagyományos (nem szigetelt) és szigetelt. A hagyományos, illetve homogén homlokzat leggyakrabban a régi, illetve a műemlék jellegű épületeken látható. A víz- és hőszigetelés nélküli épületek homlokzata a mechanikus hatásokkal szemben ellenálló kell, hogy legyen. A hőszigetelés pedig megakadályozná a pára távozását és bezárná a szellőzőnyílásokat. A klasszikus habarcs három rétegből áll: hígfolyós fröcskölt cementhabarcs alapozóból (gúz), középszemcsés alapvakolatból és finomszemcsés fedővakolatból, amelyet páraáteresztő, szilikát- vagy szilikongyanta festékkel fehérítenek (fontos, hogy a festék páraáteresztő legyen!). A mész kötőanyagot tartalmazó habarcs lehetővé teszi a falazat külső száradását.

A vakolt és szigetelt homlokzat többrétegű homlokzati rendszer, ahol a hőszigetelésnek nemcsak hővédelemi szerepe van, hanem egyben tartóréteg is, amelyre rákerül a ragasztó és a fedővakolat. Ehhez általában hungarocell vagy kőzetgyapot táblákat használnak. A homlokzatburkolatok vékony- és vastagrétegűek lehetnek.

A vékony rétegű homlokzat szigetelésére szolgáló táblákat a teherhordó falra kell rögzíteni, majd erre vékony 3-6 mm vastag habarcsréteg kerül, amelybe erősítő üvegszövet hálót ágyaznak be. Ezt követi egy vékony, legfeljebb 2 mm vastag dekoratív vakolat. A vékonyvakolatot új vagy már meglévő, különböző anyagokból épült létesítmények felújításánál használják.
A vastag rétegű nemesvakolat elsősorban új építésű homlokzatnál alkalmazható. A vastag rétegű homlokzat szigetelő paneleket ragasztás után további horganyzott acél ankerekkel rögzítik a teherhordó falhoz, amelyek megtartják az acélhálót, majd erre rákerül a cementhabarcs. Amikor ez a réteg teljesen megszáradt, egy utolsó vakolatréteget hordanak fel.

3.2.2. Fa homlokzatburkolat

A fa természetes építőanyag, amelyet térségünkben mindig is használtak. Homlokzati anyagként számos előnye van: hőszigetelő, tartós, nemes és környezetbarát. Homlokzat burkolásra többféle fafajta is alkalmas. A legnépszerűbbek a vörösfenyő, tölgy, fenyő és a kőris. Burkolat típusától függően vannak kiselemes fazsindely-, lambéria, rétegelt falemez és deszka burkolatok. Bármelyiket is választja a fa homlokzat egyedülálló megoldást kínál. A profil lehet pl. sűrű lécváz. Rögzítés szerint lehet átfedéssel, egymás mellé rakva, kettős fedéssel, fugázással vagy anélkül. Felületkezelés szerint is különbözőek lehetnek. A fa jól kombinálható más anyagokkal (kő, üveg, habarcs stb.). A penészgomba kialakulásának megakadályozása érdekében, minden fa homlokzat átszellőztetett kell, hogy legyen.

3.2.3. Üveghomlokzat

Az üveghomlokzat fontos, elsősorban az üzleti létesítmények számára, de egyre inkább használják lakóépületek burkolására is. A nagy üvegfelületeken keresztül a helyiségek télen természetesen fűtöttek, de ezért nyáron gyorsabban melegszenek. Az üveghomlokzat által a helyiségek is napfénnyel vannak tele, és kevesebb mesterséges megvilágításra van szükség. A minőségi üveghomlokzat dinamikusan változik az időjárási viszonyoktól és a fény mennyiségétől függően, kiegyenlíti a hőveszteségeket, lehetővé teszi a szellőztetést és így tovább. Nagyon fontos az is, hogy a homlokzat szabályozza a napfény bejutásának mennyiségét és ezáltal csökkentse a helyiség felmelegedését. Az optimális és funkcionális tulajdonságokat a minőségi üveg, árnyékolók és szellőző rendszerek megfelelő kiválasztásával lehet elérni. Az üveghomlokzat lehet egyrétegű vagy kétrétegű. Az üvegek között levegőréteg található.

3.2.4. Kő homlokzatburkolat

A követ, mint építőanyagot már az ókor óta használják, de a homlokzati burkolaként csak a XX. század elején jelent meg vékony lemezek formájában. A vékony kőlapok beépítése a homlokzaton kétféle módon történhet; az első, mára már elavult megoldás a kő cementragasztóval való ragasztása. A második az, hogy a köveket átszellőztetett homlokzatnak megfelelően helyezik el, és manapság ezt a kivitelezési módszert használják leginkább. A kő és a tartószerkezet között van egy alszerkezet és egy légréteg, amely lehetővé teszi a fal átszellőztetését, és a tartószerkezet alakváltozása nincs hatással a homlokzatra. A kőhomlokzat lapok (általában 3 cm vastag) között vannak olyan dilatációs hézagok, amelyek lehetővé teszik a födémek tágulását és összehúzódását a hőmérsékleti ingadozásoknak megfelelően, és így a teherhordó alépítmény "lélegzik".

3.2.5. Szálcement burkolólapok

A szálcement síkpala valójában szintetikus szálakból és cement ragasztóból tevődik össze. A nagy színválasztékban és különböző méretben, sima vagy strukturált felületű préselt burkoló panelek akár rejtett rögzítéssel is kaphatóak. A paneleket alátétek, csavarok vagy látható szegecsek segítségével rögzítik a fém vagy fa szerkezethez. A szálcement burkolat előnye, hogy tűzálló, tartós és könnyen karbantartható.

3.2.6. Műanyag homlokzatburkolat

Az eredetileg átlátszó műanyag panelek, amelyek leggyakrabban akrilüvegből, polikarbonátból, polivinyl-kloridból, polisztirolból és telítetlen poliészter gyantából készülnek számtalan színben is kaphatóak. A panelek könnyű építőelemek és ezért egyszerű az alszerkezethez való rögzítésük is és kisebb táblákra, szalagokra és díszlécekre szabhatók és ezért sokoldalú tervezési lehetőséget is kínálnak.

3.2.7. Alumínium homlokzatburkolat

Az alumínium szendvicspanelek több réteg műanyagból és alumíniumból készülnek, valamint védőfóliával vannak bevonva. A fóliának köszönhetően a homlokzat védett a külső hatásoktól, UV sugárzástól, a savas esőtől, az ipari szennyeződésektől és a levegőben lévő különböző részecskéktől. Az alumínium szendvicspanelek számos előnye közé tartozik az alacsony súlyához viszonyított kiváló szilárdság, egyszerű megmunkálás, a külső behatásokkal szembeni jó ellenálló képesség, könnyű karbantartás és a sokoldalú dizájn lehetősége. A paneleket fémszerkezethez rögzítik, és emiatt társíthatók más típusú homlokzati formákkal, és színekkel is.

3.2.8. Tégla és kerámia homlokzatburkolat

A kerámia alapanyagú téglákból épült homlokzatok valóban jól ellenállnak a külső hatásoknak, és könnyen karbantarthatók. A homlokzati elhelyezésük olyan, hogy az illesztések lehetnek láthatóak vagy rejtettek. Mivel nem jól tűrik a hideg éghajlatot nálunk ez kevésbé népszerű homlokzati megoldás, ezért leggyakrabban heves esőzésekkel és enyhébb telekkel rendelkező területeken használják, például Nagy-Britanniában vagy Japánban.

4. Homlokzatburkolás

A minőségi és esztétikus eredmény elérése érdekében a homlokzat szakszerű elkészítése a legfontosabb. Ehhez tiszteletben kell tartani a következőket:

4.1. Időjárási viszonyok

A minőségi homlokzat készítésének egyik nagyon fontos feltétele, hogy azt ne olyan időben készítsék, amikor a hőmérséklet éjjel-nappal 5 °C alatt van. Az sem jó, ha a legnagyobb melegben, csapadékos időben vagy erős szélben készül.

4.2. Megfelelő alapfelület

A homlokzati rendszer ragasztására előkészített teherhordó szerkezetnek simának kell lennie. Egyenetlenség esetén 4 méter hosszú alapfelületen 1 centiméteres eltérés a megengedett. A ragasztó alkalmazása miatt az alapfelület nem lehet nedves. Új épületeknél ajánlott a beton falazatot legalább 1 hónapig szárítani, mielőtt megkezdik a homlokzatokon történő munkálatokat. Ellenkező esetben repedések és színfoltok jelenhetnek meg.

4.3. Szigetelés ragasztó alkalmazása

A gyengébb szigetelés és az un. hőhidak kialakulásának megakadályozása érdekében a tégla vagy beton falak szigetelésekor a ragasztót a szigetelőlemezek széleire viszik fel. A felhordott ragasztó 5 cm széles és legfeljebb 2 cm vastag kell, hogy legyen. Amikor a szigetelést sima felületre ragasztják, a ragasztót legfeljebb 1 cm vastagságban viszik fel a szigetelőlemez teljes felületére. A ragasztó túl gyors kiszáradása és rossz tapadása elkerülése érdekében a lemezeket azonnal a falra kell ragasztani.

4.4. Szigetelő lemezek telepítése

Nagyon fontos, hogy a beépített szigetelőlemezek közötti hézagok a lehető legkisebbek legyenek, de ha a lemezek között mégis rés alakul ki, akkor azokat habosított polisztirollal kell feltölteni.

4.5. Ablak, ablakpárkány és egyéb kiegészítők beépítése

A hőhidak kialakulásának kiküszöbölése érdekében a nyílászárókat és a hozzá kapcsolódó elemeket szakszerűen és minden előírásnak megfelelően kell telepíteni.

4.6. Erkély burkolás

A hőhidak leggyakrabban a falazat és a nyílászárók közt kialakuló kisebb vagy nagyobb repedések, amelyeken keresztül levegő áramlik. Ezek a nemkívánatos nyílások a homlokzat építése során alakulnak ki a nem jól vagy egyáltalán nem szigetelt erkélyek körül. A meleg és a hideg levegő érintkezésekor a páralecsapódás és a nedvesség miatt penész képződik.