1. Kutak és furatok - Mit kell róluk tudni?

1.1. Kútfúrásról általában

Mély kutakat általában akkor fúrnak, ha valami mélyen a föld alatt rejtőzködő kiaknázását szeretnék. Térségünkön ez természetesen a víz, amelyet hőszivattyús rendszerekkel házak fűtésére használnak, vagy összegyűjthető és más célra is használható. A talaj mélységi geotermikus energiáját hasznosító talajvíz hőszivattyús rendszeréhez is mélyfúrásra és fúratok készítésére van szükség.

2. Hőszivattyús rendszerhez

2.1. Hőszivattyú

A hőszivattyúk az utóbbi években a fűtési rendszerek népszerű részévé váltak és ez az első környezetbarát megoldás, amelyet a kormány is támogat. Ha úgy dönt, hogy hőszivattyút vásárol, akkor különféle állami támogatást is kaphat, így Önnek sokkal kevesebbe fog kerülni. Másik nagyon fontos tényező a későbbi fűtési költségek ára, amelyek a hőszivattyú által sokkal alacsonyabbak lesznek, de tény az is hogy a rendszer további üzemeltetési és karbantartási költségei a hőszivattyús fűtésnél messze a legalacsonyabb, de az is jó ha saját vízgyűjtője van, ami azt jelenti, hogy nincs kötve például gázszolgáltatáshoz az ingadozó üzemanyag- és gázárakhoz stb.

2.2. Hőszivattyúk és a fúrat típusai

A hőszivattyúknak többféle típusa és fajtája létezik: föld-víz hőszivattyú, amely a talaj geotermikus energiáját használja fel, levegő-víz hőszivattyú levegőenergiát használ és a víz-víz hőszivattyú, amely a víz hőjét hasznosítja. A levegő-víz rendszernél nincs szükség fúrásra, mivel a külső szivattyúegység valahol a telken van felszerelve, minden további munka nélkül. A víz-víz és talaj-víz hőszivattyúk mélyfúrást igényelnek. Ez utóbbi esetben választható a felszíni változat, ahol a csőhálózat a felszín alatt körülbelül egy méter mélyen egy nagyobb, pontosan kiszámított felületre kerül. Ha azonban talajszondával ellátott talajvíz hőszivattyú mellett dönt, az azt jelenti, hogy a szondához több tíz méter mély furatot kell készíteni.

2.3. Víz-víz hőszivattyú

Mivel a víz méterekkel a földfelszín alatt van és ritkán emelkedik a felszínre - csak nagy esőzések esetén - mélyfúrással lehet eljutni hozzá. Ez a fűtési rendszer rendkívül hatékony, mert a fűtési teljesítmény eléri az 5-nél nagyobb értéket, ami a gyakorlatban rendkívül alacsony éves fűtési költséget jelent.

2.4. Talaj-víz hőszivattyú

A talaj-víz hőszivattyút kétféleképpen lehet telepíteni; az első a felszíni hőszivattyú, amelyet csak néhány méterre a talajfelszín alá telepítenek, de meglehetősen nagy felületen, ahol a fű általában kevésbé nő, és a fák és bokrok gyökerei miatt egyáltalán nem ültethetők. Mivel ez egy nagyon nagy terület, ahol kérdéses a növényzet, a legtöbb felhasználó talajszondás talaj-víz hőszivattyús rendszer mellett dönt. Ennél a módszernél a vállalkozó több tíz méter mély gödröt ás, majd behelyez egy talajszondát, ami leginkább egy hosszú és keskeny kapszulához hasonlít. A hegyével mélyen a föld felszíne alá jut (akár 100 méterig vagy még tovább), és felhasználja az ott felhalmozódó hőt.

2.5. Fúrásmélység víz-víz melegvíz előállítás esetén

A víz-víz hőszivattyú fúrási mélysége nem olyan mély, mint a talaj-víz szivattyú esetében. A kollektorcső vagy szonda általában több tíz méterrel a felszín alatti rétegekig is elér, de ez helyenként változó, hiszen a talajvíz szintje nem mindenhol egyforma. A szakosodott szolgáltatók, vagyis a szivattyúgyártók és a hőszivattyúkat megrendelő vállalkozók rendelkeznek olyan szakértőkkel, akik tudják, hogyan kell kiszámítani, milyen mélyre kell fúrni.

2.6. A föld-víz szivattyú fúrásának mélysége

Ennél a hőszivattyútípusnál az Ön érdeke, hogy a talajszonda minél mélyebbre jusson, hisz minél mélyebbre megy, annál több hőt lehet felhasználni, hiszen a mélyebb rétegekben a hő könnyebben visszatartható. Fontos, hogy a talajszondához szükséges fúrás mélységét szakértő határozza meg; a talaj elhelyezkedése és típusa szerint kiszámítja az optimális mélységet, hogy a talajtermikus szonda minél több geotermikus energiát használjon fel, ugyanakkor a mélyfúrás költségei ésszerűek és indokoltak lesznek. Azt is tudnia kell, hogy nincs szabvány a fúrás mélységére vonatkozóan, mivel minden paraméter helyenként változik, és számos tényezőtől függ. Sok függ a talaj összetételétől - a kemény kőzetbe és a rendkívül kemény talajba sokkal nehezebb rendkívül mélyre fúrni, mint a lágy talajba. A talajszonda fúrása ezért 50 és 150 m között mozog, de akár 300 m is lehet, bár ez inkább kivétel, mint szabály az egylakásos házak esetében. Gyakran előfordul, hogy a kivitelező inkább több fúrást és talajszondát szeretne a telek különböző pontjain, amelyeknek nem kell olyan mélyen lenniük.

3. Talajvíz gyűjtéshez megfelelő fúrat

Egy másik mélyfúrást igénylő terület a talajvízkitermelés. A vizet erre a célra az ásványvíztermelők, önkormányzatok és fürdők használják, így a családi házakban ez nem gyakorlat. Régebben, amikor még nem volt közműhálózat és vezeték, minden házban volt több méter mély kút, azaz un. kerekes kút, amelyből a friss vizet háztartási szükségletek kielégítésére használták, és ezek többsége ma is megvan.

4. Kútfúráshoz szükséges engedélyek beszerzése

4.1. Bevizsgáltatás és engedélyek

A mélyfúrás a környezetbe vagy a talajba való beavatkozásnak minősül, ezért a munka megkezdése előtt megfelelő engedélyekkel kell rendelkezni. Emellett geológiai és hidrológiai szakértői elemzés beszerzése is szükséges arról a helyről és tulajból, ahol a fúrást végzik. A szükséges dokumentáció és az engedélyek típusa a fúrás céljától és a helyi önkormányzatoktól függően eltérő lehet. Ha ivóvíz, hőszivattyú, öntözés vagy rendszerellátás, azaz a felszín alatti lévő talajvíz hőjének hasznosítása céljából végzik a kútfúrást, az építési és vízügyi engedélyek kiadásáért felelős önkormányzati hatóság határozata kötelező. Először magához a kúthoz készül a kútszerkezeti és a kísérő dokumentáció. Ha rétegvizet szeretnénk, akkor minden esetben a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséghez kell fordulni. Fontos tudni, hogy a használatbavétel is engedélyhez kötött un. kút létesítési és üzemeltetési engedély szükséges. Mindenesetre azt javasoljuk, hogy először konzultáljon az Ön által kiválasztott cég szakembereivel, hiszen ők tudják a legjobban, hogy milyen a terep, valamint azt, hogy mik az önkormányzat követelményei, és hogy mit kell tennie annak érdekében, hogy Önnek megfelelő áron és minden előírásnak megfelelően tudjanak szolgáltatást nyújtani. Amint megvizsgálják a terepet és bizonyos típusú területi terveket és felvételeket készítenek, tudni fogják mi a helyzet és hogy önkormányzati jegyzői vagy a vízügyi hatóság által kibocsájtott engedélyre lesz szükség.

4.2. Mikor van szükség engedélyre?

Magyarországon a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet értelmében minden kút létesítése engedélyhez kötött. Az 1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény 28. § (1) bekezdés értelmében a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. A vízjogi engedélyezés kétlépcsős eljárás, szükség van létesítési és üzemeltetési engedélyekre. A jogszerűtlenül, engedély nélkül létesült kutakra vízjogi fennmaradási engedély adható, míg a kút megszüntetésére megszüntetési engedély birtokában kerülhet sor. A jegyző hatáskörébe tartozik a fúrt kutak engedélyeztetése, ha a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3 éves vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését és nem gazdasági célú vízigényt szolgál. Ezen túlmenően a területileg illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól kell a létesítési engedélyeket beszerezni. Mindenesetre a helyi illetékes hivatalban kell tájékozódni.

4.3. Eljárás időtartama

Az eljárás általában 30-60 napig tart, és az összes dokumentációért fizetendő ár elsősorban attól függ, hogy mire van szüksége, vagyis a dokumentáció összetettségétől. Szigorúan védett vízterületek esetén további kutatásokra lehet szükség, ezért szakembert kell hívni, aki helyszíni geológiai és hidrológiai elemzést végez, ami plusz költséggel jár.

5. Kútfúrás menete

A fúrás kivitelezésének módja nagyban függ attól, hogy a fúrást hol kell elvégezni, és hogy a fúratot mire tervezi használni. A fúrat helyének kiválasztásakor több tényezőt is fontos figyelembe venni, ez a talaj összetétele, mivel a munkavégzés a kemény, sziklás talajban sokkal nehezebb, mint a puha, agyagos területeken. De függ attól is, hogy védett területről van-e szó és hogy a szomszédos épületek mennyire vannak közel.

5.1. Talaj szilárdsága

A kemény, sziklás talaj fúrása sokkal több időt vesz igénybe, ezért a fúrás költségei is magasabbak lesznek, mint a mocsaras, puha területeken történő fúrás. A sziklás talaj előnye, hogy vízáteresztő, ami azt jelenti, hogy a munka során a kivitelezők nem fognak nagyobb mennyiségű vízzel találkozni, amelyet a fúrási folyamat során ki kellene szivattyúzni, ami a mocsaras talajok esetében problémát jelenthet.

5.2. Szomszédos ingatlanok közelsége

Ha a fúrást épületek közvetlen közelében végzik, akkor kombinált fúrási eljárást alkalmaznak, amelyek által kiküszöbölhetőek az esetleges robbanások. Ezzel egyidejűleg lehetővé válik a fúrt anyag és az iszap közvetlen gyűjtőbe juttatását. Talajszondás furat esetén külön irányelvek szerint kell cselekedni.

6. Kutak karbantartása, rehabilitációja

6.1. Furatokat veszélyeztető tényezők

Mint minden, így a furatok és következésképpen a mélybe süllyesztett talajszondák is számos tényező miatt szennyeződnek. A furatok és a talajszondák károsodásának vagy szennyeződésének leggyakoribb oka a talajvíz agresszív vegyi és biológiai szerkezete, valamint a nem megfelelő furat és a szivattyú teljesítménye. A felszínre áramló homokszemcsékkel kevert, iszapos és piszkos, barnásszürke víz azt jelzi, hogy valami nincs rendben a talajszondával és a furattal. Ez a szivattyú nem megfelelő teljesítménye miatt jelentkezhet és kevesebb mennyiségű vizet kaphat. A hőszivattyúknál előfordulhat a hőcserélő eltömődése is, ami az egész fűtési rendszer meghibásodásához vezethet.

6.2. Hogyan történik a tisztítás/javítás

Ha valami történik, azonnali intézkedésre van szükség. A kutat, vagyis a furatot megfelelően ki kell tisztítani, fel kell újítani, és ellenőrizni kell, hogy nincs-e sérülés a szondán. Legrosszabb esetben, ha kiderül, hogy az eredeti furat műszakilag már a kezdetektől fogva nem volt megfelelő, új kutat kell fúrni.
A cégek 1800 méterig kínálnak kutak és furatok tisztítását, ami több mint elegendő minden hőszivattyúhoz. Az alaptisztítást általában mechanikus eszközzel, gyakrabban úgynevezett iszapszivattyúval végzik, amely felemeli az üledéket, és így torlódás mentesíti a csöveket és a víz áramlást, szükség esetén pedig különböző vegyszerekkel távolítják el a baktériumokat, mikroorganizmusokat. Szükség esetén a nyomócsövek is cserélhetők. Ezeket króm vagy PVC csövekre cserélik.

7. Mélyfúrás ára

Összességében elmondható, hogy egy méter fúrat és csőfektetés ára több tényezőtől, leginkább a felhasználás céljától függ. Ha kútról van szó, az ár a szükséges vízmennyiségtől függ, mert ez alapján számítják ki a fúrat átmérőjét, valamint a csövek és a meghatározott teljesítményű és kapacitású búvárszivattyúk telepítését. Öntözőkút vagy hőszivattyú talajszonda fúrásának ára közepes méretű terepen 14 500 és 26 800 Ft/m között van.