Az új építésű ház ára elsősorban az épület méretétől, az építőanyag minőségétől, az építési terület megközelíthetőségétől és természetesen az építtetőtől függ. Az építkezés ütemezve zajlik és a 3. készültségi fok az alapozást, a födém, a teherhordó falak, az aljzat, valamint a tető kialakítását jelenti. A piacon gyakran értékesítenek 3. készültségi fokig kialakított épületeket. Az építtetés ára 280 000 és 350 000 Ft/m2 között mozog. A 4. és 5. készültségi fokig kialakított létesítmények az építési költségek 57%-át képezik. Illetve ide tartozik minden gépészeti és szerelvényezési munka, burkolás, a nyílászárók (ablakok, ajtók, redőnyök) beépítése, a vezetékek: víz, villany, gáz, távközlés, fűtési rendszer, továbbá a helyiségek és a homlokzat festése, szaniterek beépítése, üvegezés, valamint a kert és udvar tereprendezése és kialakítása.

1. Építkezés előtti tudnivalók

Úgy döntött, hogy házat épít? Telke már van, a többit elintézte és még azt is tudja, hogy milyen házat szeretne? Hogyan tovább? Mivel egy új ház építése nem gyerekjáték, ezért a megfelelő építész felkeresése a következő lépés, aki az Ön elképzeléseit, illetve álmai otthonát megtervezi és papírra veti. Ezt megelőzően pedig összegyűjti a kialakítási lehetőségek és a helyi adottságok adatait. Ez lehet talajvizsgálat, földmérés vagy egyéb hasonló feladat, amely nélkül a tervezést el sem lehet kezdeni. A geodéziai felmérés pontos adatokat tartalmaz a meglévő állapotról - van-e létesítmény a telken és milyen jellegű, a telek lejtésviszonyáról és a talaj összetételéről, valamint a föld felett és föld alatt lévő vezetékek adatait is (víz, villany, csatorna és hasonlók). Röviden, ez az első lépés a teljes tervezési folyamat során. Egyébként a tervezés három fő részre osztható: tervezési feladat, ötletterv és főterv.

1.1. Háztervezés

A tervezési feladat valójában az Ön kívánságainak szakszerű leírása és a helyszínen tapasztalható valós helyzetre vonatkozó információk. A projektfeladat számos, a dokumentáció további előkészítéséhez szükséges feladatok leírását is tartalmazza, amelyek négy csoportra oszthatók: általános adatok, építkezési területtel kapcsolatos adatok, létesítményről szóló adatok, valamint az épületgépészetre és berendezésekre vonatkozó adatok.

1.2. Koncepcióterv / Ötletterv / Vázlatterv

A ház ötlettervét, az Ön elképzelései és igényei, geodéziai felmérés és minden egyéb dokumentáció alapján, jogosultsággal rendelkező építész készíti el. Az ötletterv általában a következő elemekből áll: alaprajzok, metszetek, leírások, számítások, becslések és egyéb részletek. Ha befektetőként, szeretné látni a ház végleges megjelenését, az építész háromdimenziós látványtervet is készíthet. A Magyar Építesz Kamara jogosultságával rendelkező tervező ellenőrzi, hogy a tervek összhangban vannak-e az érvényes jogszabályokkal és hogy az esetleges módosítások továbbra is megfelelnek-e az Ön elképzeléseinek. Mindezeket az engedélyeket, döntéseket és jóváhagyásokat az illetékes önkormányzati hivatal adja ki. Ezek olyan előírások, amelyeket be kell tartani és az épület közmű bekötéseire, közterületi kapcsolatok és hasonlók kialakítására vonatkozik.

1.3. Épitési terv / Főterv

Az elfogadott ötletterv alapján az építész egy lépéssel tovább halad - elkészíti a kiviteli tervet, illetve a főtervet, amit településképi véleményezési eljárás előz meg. A kérelem mellékleteként nemcsak a véleményezési határozatot, hanem a telekszomszédok hozzájárulását is javasolt csatolni, ami legalább egy hónappal lerövidíti az eljárást. Az önkormányzati hivatal a hiánytalan kérelem benyújtásától számított két hónapon belül ki kell, hogy adja az építési engedélyt. Természetesen ehhez feltétel az illetékek befizetése. Az építési engedély a kézhezvételétől számított nyolc napon belül jogerőssé válik, kivéve, fellebbezés esetén. Ha azonban a felek lemondanak a fellebbezés jogáról, az építési engedély azonnal jogerősé válhat.

1.4. Kiviteli terv

Míg várakozik az építési engedélyre az építész elkészíti a kiviteli tervet, amely nemcsak építész kiviteli tervből, hanem tartószerkezeti-, épület villamossági és gépészeti tervből áll. Ezeket a terveket külön-külön, szakági mérnökök készítik és mindenki felelős a saját munkájáért. A tervek tartalmazzák a feladat- és a költségvetés kiírást is, amelyet ajánlatkérés alkalmával továbbítanak a kivitelezőknek. Mindezek mellett vannak kisebb, de nem kevésbé fontos mérések, mint amilyen az energetikai, tűz- és zajvédelemi számitás.

2. Építőipari kivitelezők kiválasztása

2.1. Költségbecslés és feladatkiírás

A kivitelezők kiválasztása és az építkezés megkezdése előtt fontos a feladat -és anyagkiírás elkészítése, amit a kiviteli terv részeként az építész vagy más építőipari szakértő is összeállíthat. Fontos, hogy a kiírás részletes és pontos legyen. Hiszen minél részletesebb a kiírás, annál pontosabb a költségbecslés. Az anyagkiírás egyben kiindulópont a vállalkozóktól begyűjtött árajánlatok összehasonlításához. 

2.2. Ajánlatkérés és a megfelelő vállalkozó kiválasztása

Az építtetők gyakran az építkezés megszervezését, a kivitelezők kiválasztását és az építésfelügyeletet is, egy építész irodára bízzák. Különösen igaz ez egy könnyűszerkezetes "kulcsrakész" házak építésekor, ahol az ajánlattevő a telek ellenőrzésétől a befejező munkák véglegesítéséig a teljes építkezést lebonyolítja.

Amennyiben személyesen szeretné kiválasztani a fővállalkozót vagy a kivitelezőket, nagyon fontos, hogy ezt szisztematikusan és lehetőség szerint független építőipari szakértővel vagy az Ön által kiválasztott műszaki ellenőrrel együttműködve tegye. Természetesen a referenciák ellenőrzéséről sem szabad megfeledkezni. A gyakorlatban gyakran hibaként mutatkozik, ha a beruházó egyedül választja ki és koordinálja a kivitelezőket és az építkezést. Az ilyen munkálatok gyakran késnek, sok a bonyodalom, eltérés az eredeti áraktól és még az építkezés is jóval drágább lehet. E tekintetben jobb megoldásnak bizonyult egy fővállalkozó kiválasztása, akinek saját alvállalkozói vannak. Igy a fővállalkozó vállalja az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozó munkavégzésének összehangolását és a munkafeltételek megteremtését. Továbbá a fővállalkozó lesz a felelős a szerződésben kikötött műszaki, gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért.

Mint a tervező és az ellenőr esetében úgy a megfelelő kivitelező vagy fővállalkozó kiválasztásakor is fontos ellenőrizni minden referenciát, de a barátok és ismerősök tapasztalatait is jó tudni.

2.3. Felelős műszaki ellenőr

A gyakorlatban egy építkezésen a felelős műszaki ellenőr lehet egy vagy több személy, akik hasonló végzettséggel rendelkeznek, mint a tervező vagy főkivitelező. A felelős műszaki ellenőr, a tervező és a tervezői művezető lehet ugyanaz a személy, de ugyanazon építkezésen belül a műszaki ellenőr nem lehet felelős műszaki vezető, és fordítva, mivel a műszaki ellenőr az építtetőt, a felelős műszaki vezető pedig a vállalkozót képviseli. Az ellenőr elsősorban a kivitelezést felügyeli, majd a jogszabályoknak, előírásoknak való megfelelőség mellett az építkezés minőségét is felügyeli. Továbbá bekéri a kivitelezők által végzett mérésekről és ellenőrzésekről szóló jegyzőkönyveket, gondoskodik a határidők betartásáról és az építési napló vezetéséről, amelybe minden módosítást és észrevételt be kell, hogy írjon.

Ő az, aki kikéri a tervező és a megrendelő beleegyezését. A műszaki ellenőr jelenléte kötelező az építőelemek, tartószerkezetek beépítése vagy kiöntése alkalmával, de ezeken a munkálatokon kívül elegendő hetente egyszer ellátogatnia az építkezésre. A felelős műszaki ellenőr mindent rögzít az építési naplóba, és amikor a munkálatok befejeződnek, a létesítmény használatbavételét a kivitelező, aláírásával hitelesíti. A megrendelő felhatalmazást adhat az ellenőrnek a munkafolyamat vagy az ármódosítások elfogadására is.

2.4. Kivitelezési szerződés

Kisebb értékű átutalások esetén elegendő lehet az ajánlattevő által kiállított előszámlán szereplő adatok alapján átutalt összeg írásbeli megerősítése, míg nagyobb értékű munkák esetén javasolt vagy szinte kötelező a kivitelezési szerződés megkötése. Ez a dokumentum tartalmazza az ügyfél és a vállalkozó, valamint a képviselők adatait, a létesítményre vonatkozó információkat, a fizetési határidőket, a becsült anyagmennyiséget, számítási módszereket és a jótállást.

3. Új építésű létesítmények típusa

3.1. Építés eljárástól függően

Megkülönböztetünk hagyományos és előregyártott építési eljárást. Magyarországon még mindig a klasszikus, téglából, habarcsból és betonból készült házak a legnépszerűbbek. A falazott házakban a biztonságot és a stabilitást látjuk, míg az előregyártott házak iránti bizalom továbbra sem megfelelő.

Dél-Európában a hagyományos építés a legelterjedtebb, mivel napközben a napsütés felmelegíti a falakat, amelyek éjszaka melegítenek, nappal pedig védenek a túlmelegedés ellen. Európa hideg éghajlatú területein azonban a faépítészet gyakoribb, mivel az ilyen házak hőszigetelése jobb, ezért a kályhák, radiátorok és más fűtőtestek által nyert hő hosszabb ideig a házban marad.

A skandináv országokban a klasszikus építkezés ritkább, mivel a téglafal rossz hőszigetelő, míg a faelemes építmény ellenáll az erős szélnek, a hóterhelésnek és a földrengéseknek. Könnyű súlya miatt a fa ideális építőanyag a gyenge teherbírású talajon is.

3.1.1. Tégla ház

A hagyományos építkezés téglával, habarccsal és betonelemekkel az alapoktól kezdve felfelé haladva szakaszosan történik. A falazást nedves építésnek is nevezik, mivel a kötőanyagok (habarcs) vizet is tartalmaznak, amelynek el kell párolognia vagy ki kell száradnia, mielőtt a következő építkezési fázis elkezdődne. Az ilyen típusú építés előnye, hogy ideiglenesen leállítható, ami lehetővé teszi, hogy az építkezés a befektető időbeli és pénzügyi lehetőségeinkhez igazodjon.

3.1.2. Könnyűszerkezetes ház

Az előregyártott ház készítése valójában üzemben gyártott kész elemek és alkatrészek összeszerelése, amelyet szakképzett építési szakértők gond nélkül összeszerelnek. A hagyományos házalap kivételével, minden további folyamat szárazépítéssel történik. Ezért az előregyártott elemekkel történő építkezés gyorsabb és megfizethetőbb. A hagyományos építkezéssel ellentétben a kivitelezés minden évszakban és időjárási körülmény között elvégezhető, hiszen a munka nagy része gyárcsarnokban történik. Mivel minden elem részletes rajz és összeszerelési terv alapján készül, így pontos és minőségi elemeket kapunk. Ezáltal betekintést nyerhetünk a gyártási folyamatba. A helyszíni összeszerelés nagyon gyorsan történik, így a szerkezet az időjárástól mindig védett. Az előregyártott ház a mérettől, az összetettségétől és az építési típustól függően 2-6 hónap alatt felépíthető.

3.2. Alapanyag szerint

3.2.1. Vasbeton szerkezet

A beton természetes építőanyag, amely szilárd, tartós, tűz- és nedvességálló. A beton összetétele, adalékanyag, víz, kő és cement keveréke. Gyengébb hőszigetelő tulajdonságai és páraáteresztő képessége miatt a betont leggyakrabban a padlók közötti födémek, teherhordó falak, oszlopok és pincehelyiségek kialakítására használják. A beton blokkokat pincékhez vagy szerkezeti elemekhez, míg az üreges falazóblokkokat főként kerítésekhez és gerendákhoz használják. A pincéket különösen ott, ahol nagyobb a talajnyomás, leggyakrabban habarccsal töltött és megerősített üreges blokkokból építik.

3.2.2. Tégla építésű ház

A klasszikus tégla, hagyományos, természetes, környezetbarát építőelem, amely teljesen újrahasznosítható és megfizethető. A régi téglákat meg lehet tisztítani és újra használhatóak például útburkolat, kandalló vagy dekoratív falburkolat kialakitásakor. A házépítéshez leggyakrabban blokktéglákat használnak, amelyeket egyszerű vagy szigetelő habarccsal illesztenek egymáshoz. A csiszolt téglákat azonban ragasztóval ellátott aljzatra rögzítik. A tégla kiváló páraáteresztő képessége lehetővé teszi a nedvesség természetes szabályozását, és ezáltal kellemesebb lehet a helyiségekben való tartózkodás. A tégla nyáron véd a túlmelegedéstől, télen pedig megtartja a hőt. A tömör tégla tűz- és földrengésbiztos. Egy átlagos, hagyományos téglából és habarcsból épített családi ház egy hónap alatt felépíthető.

3.2.3. Pórusbeton falazóelemekből épülő ház

A pórusbeton egyre népszerűbb építőanyag. Összetevői: kvarchomok, mész, cement és víz. A Ytong blokk alacsonyabb hőmérsékleten készül, mint a tégla, és teljes mértékben újrahasznosítható, valamint széndioxid-kibocsátása is alacsony. A pórusbeton téglából történő építés gyors és száraz, emellett pedig kiváló hőszigetelést biztosít, így az épületburkolat további hőszigetelése szükségtelenné válik. Egyenletes felülete miatt pedig kevesebb vakolatrétegre lesz szükség. A téglák néhány milliméter vastag habarccsal rögzíthetők egymáshoz. A pórusbeton könnyű és ezért egyszerű a vele való munka akár háromszor gyorsabb is lehet, mint a hagyományos téglával történő építkezés.

Végül, a pórusbeton ideális az egyedül építkezők számára, hiszen könnyen fúrható és rögzíthető, valamint különféle vezetékcsatornák és védőcsövek is könnyen elhelyezhetők a Ytong téglában. Emellett nemcsak könnyű, hanem tűz- és földrengésálló is.

3.2.4. Polisztirol ház

Passzív vagy alacsony energiaigényű házak építésekor egyre népszerűbb a két réteg polisztirol rétegből, grafitlemezből és betonmagból álló építési rendszer, amely kiváló hőszigetelést biztosít. Ezenkívül a szerkezet ilyen felépítési módja teljesen megakadályozza az ún. hőhidak kialakulását. A rendszer a blokkokból épült házakhoz hasonlóan tartalmaz minden építőelemet, mint amilyen a sarkok, hidak, éllapok szigetelése és hasonlók. Azért is népszerű, mert precíz és kiszámítható, ami lehetővé teszi a gyors munkavégzést. A habosított polisztirol épületek hőstabilak, vagyis nincsenek nagy hőmérséklet-ingadozások, emiatt éves szinten a fűtési költségek is alacsonyabbak. Az elemeket könnyű telepíteni, mivel egymásra vannak helyezve, hálóval vannak megerősítve és be vannak öntve betonnal. A munka olyan gyorsan halad, hogy gyakorlatilag egy nap alatt kész egy szint vagy emelet, majd a beton öntése még egy napot vesz igénybe. Az egész ház három hét alatt felállítható.

 4. Házépítés folyamata

4.1. Házépítés előtt fontos az építkezési terület bekerítése és biztosítása

Az építkezés megkezdése előtt kötelező az építési terület köré kerítést építeni, persze a műszaki ellenőr jelenlétében, mivel ilyenkor olyan mulasztások is előfordulhatnak, amelyeket nagyon nehéz és drága utólag javítani. Az építkezést legalább tizenöt nappal korábban a kivitelezés megkezdése előtt be kell jelenteni az ÉTDR-en keresztül. Ekkor kell csatolni a kiviteli tervet és a kitűzési jegyzőkönyvet is. A kivitelezőnek a munka megkezdése előtt a terepet vagy építkezési területet is elő kell készítenie. Az éptettő és a műszaki ellenőr ismerteti a munkafeladatokat a vállalkozókkal és átadják a munkakezdéshez szükséges dokumentációt. Az építkezés helyszínét megfelelően kell biztosítani, és projekt táblákkal kell jelölni.

4.2. Építkezés

A kivitelezés módja az építkezés típusától függ. Előregyártott házak esetében csak a házalap és a tereprendezés szükséges. Falazott ház esetében az alapot, falazatot, tetőt és a tetőszerkezetet (a harmadik építési fázisig) kell kialakítani. A közműcsatlakozásokat (víz, villany, csatorna, gáz) a ház körül telepítik, épületen belül pedig épületgépészeti és villamos berendezéseket szerelnek fel, majd minden befejező munkát véglegesítenek. A vállalkozók kötelessége a terv szerinti kivitelezés, míg a műszaki ellenőr dolga az esetleges hibák és szabálytalanságok észlelése és orvoslása. A kiviteli terv nem módosítható a tervező írásbeli hozzájárulása nélkül.

4.3. Használatbavételi engedély kérvényezése beköltözés előtt

Az építkezés befejezése után az építtetőnek használatbavételi engedélyt kell kérvényeznie, ennek hiányában az építményt nem szabad használni.

A kérelmet – a használat megkezdése előtt – az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő, építési naplóban igazolt átadását követően, de az építési engedély érvényességi ideje alatt, a használatbavétel előtt kell benyújtani.

A lakóházak leggyakrabban egyszerű épületnek minősülnek, így a használatbavételi engedélyt anélkül kaphatja meg, hogy először műszaki ellenőrzésre lenne szükség.  A használatbavételi engedély iránti kérelmet a közigazgatási hivatalba kell átadni, és ahhoz csatolni kell a tervező, az építésvezető és a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a munkálatokat elvégezték és hogy azok megfelelnek a kiadott építési engedélynek, valamint az előírt alapvető követelményeknek. Ha az építés során nem történtek nagyobb változások, a részletes tervet nem kell külön elkészíteni. A módosításokat egyszerűen meg lehet jelölni és be lehet írni a kiviteli tervbe.