1. Ház alapozás - Mit kell róla tudni?

Az alapozás minden megépítendő épület teljes kialakításának az alapja. Az, hogy milyen típusú alapot választunk, elsősorban a talaj jellegétől függ, amelyre építkezünk, és a ház energiahatékonyságától, amelyet el akarunk érni. A családi házak építésének többségénél sávalapot és pontalapot alkalmaztak. Az alacsony energiaigényű, passzív vagy közel nulla energiaigényű építkezések hatékonyabbá tétele érdekében azonban a sávalapokat ma már felváltják a lemezalapok, de az alapozás típusára vonatkozó megoldást általában az építész javasolja. A teherbírás kiszámítását és a végső döntést a statikus mérnök-statikus végzi.

1.1. Talajösszetétele

A földmunkák előtt ellenőrizni kell, hogy vannak-e olyan vezetékek (elektromos, közművezetékek stb.), amelyeket nem szabad megsérteni. Munkakezdés előtt az is szükséges, hogy jól ismerjük a környező terepet és a talajt. A földmunkák megbontják a talaj természetes egyensúlyát, és instabilitást okozhatnak. A talaj összetétele szintén jelentős hatással van az alkalmazandó építőipari munkagépek kiválasztására.

1.2. Sávalap vagy lemezalap?

Az alapozási módszer kiválasztását jelentősen befolyásolja a talaj összetétele és teherbírása. Ha a talaj jó teherbírású, akkor az alapozási változatok (pont, sávalap) valamelyike választható, de figyelni kell a fagyási mélységre is (50-100 cm). Ha a talaj gyenge teherbírású, akkor a lényegesen kisebb érintkezési nyomások miatt célszerűbb a lemezalapozás mellett dönteni.

1.3. Talaj javítása

Vannak olyan eljárások, amelyekkel a talaj teherbíró képességét is javítani lehet. A talaj mechanikusan tömöríthető, a rossz teherbírású talajokat el lehet távolítani a szilárd talajig, a talajvíz szintje csökkenthető, vagy a talaj injektálható; persze van több megoldás is, de a legfontosabb az, hogy a talaj stabilizálódjon. Ha más nem marad, a talajmozgás veszélyének elkerülése érdekében mélyalapozást lehet készíteni, azaz egészséges alapra lehet cölöpöket verni és megfelelő alapot lehet készíteni.

1.4. Vízszigetelés

Minden alapot, függetlenül a talajvíz szintjétől, vízszigeteléssel kell védeni. Ha lemezalap készül, akkor alá kell betonozni és ha pont- vagy sávalapról van szó, akkor a betonozás ezek fölött történik. Nagyon fontos, hogy a vízszigetelés sehol ne szakadjon meg, egy teljes egészet kell, hogy képezzen, hiszen csak így lehet megakadályozni a víz alapba és az épületbe való bejutását. Építés után a talaj visszatöltésekor a vízszigetelést megfelelően kell védeni a talaj későbbi természetes mozgása során keletkező esedékes károktól. A vízszigetelés mellett az alapozás körül vízelvezetést is biztosítani kell, hogy a talajvíz szabadon el tudjon folyni az épület alatt és körül.

2. Vállalkozók

Az építtetők gyakran figyelmeztetnek arra, hogy az építkezést minden nap figyelemmel kell kísérni és ellenőrizni kell a helyzetet, és minden döntést csak bizonyos profilú szakértőkkel egyeztetve és együttműködve szabad meghozni, mert az építkezés kezdeti szakaszában minden munka döntő fontosságú az egész épület minősége, stabilitása és tartóssága szempontjából.

3. Alapozás és alaplap típusok

Az alapok általában sík és mély alapokra, valamint - geometriai alakjuktól függően - pontalapokra, sávalapokra és lemezalapokra oszthatók. A sík alapozás az épületből származó terhet a talaj felső rétegeibe továbbítja, míg a mélyalapozás cölöpökön, oszlopokon stb. keresztül mélyebbre vezeti a talajba.

3.1. Pontalap (tömbalap, talpalap)

A pontalapozásnál az épületből származó terhelést pontszerűen vezetik át a talajra ezért a síkalapozás alapfeltétele, hogy te¬herbíró talaj a terepszinthez közel le¬gyen. Ezeket akkor használják, ha az épület teherhordó szerkezete például oszlop és egyéb pontelem, például lépcsők, kémények, távvezetékek. A pontalapot a helyszínen, az építési gödörben jól előkészített és kiegyenlített alapra öntik. A munkagödör feltöltése után a pilléreket a pontalapokra helyezik, és függőleges megerősítéssel vagy betonacélt az oszlophoz rögzítik. A pontalapokat ki is lehet fúrni, majd az előregyártott oszlopokat utólag behelyezni, vagy az üreges alapokat el lehet készíteni, majd az oszlopok behelyezése után betonnal kell feltölteni.

3.2. Sávalap

A sávalapok esetében az épület lineáris szerkezeti elemeiből (falak) származó terhelés függőleges és keresztirányban is továbbítódik a talajnak. Ezek hosszirányú megerősítésből és betonból készülnek. A megerősítés feladata, hogy növelje a merevséget és megakadályozza az alapozás repedését, ami egyenetlen talaj esetén fordulhat elő.

3.3. Gerendaalap

Gerenda- vagy szalagalapok akkor ké¬szülnek, ha a pilléralapok nagy alapraj¬zi méreteik miatt túlságosan közel ke¬rülnének egymáshoz és ha a pontalap kivitelezése nem lehetséges. A talajfeszültsé¬gek egymásra hatása következtében az alapok teherbírása csökken és a várha¬tó süllyedések valószínűsége pedig na¬gyobb, mint a sáv- vagy a lemezalapok esetében, ez a megoldás azonban jobb a pontalapozásnál, de ritkán használják.

3.4. Lemezalapozás

Nagyobb és összetettebb épületek esetében általában lemezalapot építenek. Ezt az alapozási típust azonban egyre gyakrabban alkalmazzák az egylakásos házak építésénél is, különösen ott, ahol az építési terület instabil. A lemezalap megakadályozza, hogy az épület egyenetlenül süllyedjen, mivel csökkenti az alapozás alatti feszültségeket.

Az alaplemez különböző keresztmetszeti vastagságokban készülhet, de az egylakásos házak esetében általában egyetlen vastagságú lemez készül. Az alapok méretezésénél figyelembe kell venni az épület teherbírását, valamint a talaj teherbírását és a beton gyártmányát.

3.5. Cölöpalap

A gyenge teherbírású talajok esetében úgynevezett mélyalapozásra van szükség a szilárdabb talajrétegek elérése érdekében A cölöpalapozás készülhet vert vagy fúrt cölöpökkel. 5-6 m alatti teherhordó talajok esetén fenyőfa vagy vasbeton anyagú vert cölöpökből készíthető cö¬löpalapozás. Gyantadús fenyőfa csak állandó talajvíz esetén, vasbeton vi¬szont bárhol és bármikor használható cölöpalapozáshoz.
Az ún. fúrt cölöpözés technológiája azonos a rövid fürt cölöpözés technológi¬ájával. A vert cölöp előnye a talajtömörí¬tésből adódó palástnyomás, a fúrt cölöpé pedig az egyszerűbb kivitelezhetőség.

4. Alapozás lépésről-lépésre

4.1. Alapozási terv

Mint minden más építkezés esetében, a lemezalap kivitelezése is projektet igényel. A projekt kidolgozását talajmechanikai vizsgálat előz meg, majd következhetnek a tervek kidolgozása. Az első az alap építészeti terve, amelyen fel kell tüntetni az alap méreteit, valamint az alatta lévő összes réteg vastagságát és típusát, a hőszigeteléstől a vízszigetelésen át az esetleges feltöltésig. A megerősítési terveknek, a beépítési terveknek és a kiemelési tervek is a projekt részét képezik. A tervekhez csatolni kell az építési munkák és anyagok jegyzékét.

Ezeket kizárólag az adott épületre vonatkozóan kell elkészíteni, figyelembe véve annak a terepnek a sajátosságait, amelyre az épületet építeni kívánják, valamint a helyszín egyéb konkrét körülményeit. Nagyon fontos, hogy a kiemelési terv a lehető legpontosabban készüljön el, feltüntetve a kiemelés pontos helyét, a védőcsövek méretét és az alap alatti kilépési pontokat. Az is fontos, hogy az alaplemez tervét összehangolják az épület építésének más részeivel.

4.2. Munkaterület előkészítése és kitűzés

A munkálatok megkezdése előtt az építésvezető gondoskodik az építésben résztvevők bejelentkezéséről. Az építési területet építőtáblával kell megjelölni és körbe kell keríteni. A földmérő az építési engedély megszerzéséhez szükséges terv alapján elvégzi az épület helyzetét és magasságát bemutató felmérést. A földmunkák megkezdése előtt a szádlapokat is le kell verni a földbe.

4.3. Munkagödör kiemelése

A földmunkákat a földmérő által meghatározott méretek szerint kell kiemelni. A talaj gyenge teherbírása esetén mélyebb ásást kell végezni a kemény altalajig. A feltárásból származó földet, amennyiben az nem szükséges más terepi munkákhoz megfelelő lerakóhelyre kell szállítani.  

4.4. Az alapozás alapjának előkészítése az alaplemezhez

A későbbi munkálatok megkönnyítése és pontosságának javítása érdekében az alapozási gödör alját ki kell egyenlíteni. Ha a talaj kellően szilárd, és a földmunkát pontosan végezték el, nincs szükség szintezésre. Az altalaj teherbíró terepen talajjal, nehezebb terepen homokkal pótolható. Az altalajnak enyhén lejtősnek kell Lennie a vízlevezetés miatt.

4.5. Vezetékek

A szigetelés beépítése előtt a gödör aljára kell fektetni és be kell betonozni a szerelvények védőcsöveit, hogy megvédjék azokat az épület súlyának nyomásától.  

4.6. Függőleges áthatolások

A vízszintesen az alaplemez alá beépített berendezéseket függőlegesen kell beépíteni az épületbe, a tervező által előre meghatározott helyeken. Nagyon fontos, hogy a beépítés típusát és a függőleges behatolás helyét pontosan meghatározzák, mivel ezen utólag ritkán lehet változtatni.

4.7. Vízelvezetés

A megfelelően kivitelezett vízelvezetés az, amelyen keresztül az esővíz és a talajvíz az épület mentén elvezetésre kerül. A vízelvezetés módja a terep jellegétől és a feltárás alakjától függ. Az esővíz gyűjtésére szolgáló tartályokat és vízelvezető csöveket, vízelvezető filcet, kavicságyat és a gyűjtőaknákat azonban mindig előre be kell szerezni.  A szikkasztóvizet a közüzemi csapadékvíz-elvezető csatornába, szikkasztókba vagy felszíni vízelvezető csatornákba kell elvezetni.

4.8. Geotextília

A sokféle geotextília közül néhányat az objektum teljes felülete alá helyeznek, és két méterrel szélesebb és hosszabb kell, hogy legyen a megjelölt méreteknél. Feladata a hőszigetelés elválasztása és egyben lehetővé teszi a víz és a gázok természetes elpárolgását a talajból.

4.9. Hőszigetelés

A hőszigetelés az alaplemez alá kerül. Ehhez a legjobb anyag a habüveg (porózus), amely megfelelő tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek az alapot hőszigetelté, földrengés- és nyomásállóvá teszik. Telepítése gyors, hiszen 20-30 cm vastag réteg elhelyezésével és vibrolemezzel történő tömörítéssel telepíthető.

4.10. Beton

A hőszigetelő rétegre egy fólia kerül, amely elválasztja a szigetelést a betontól, és egyben megakadályozza, hogy a cementtej a szigetelőrétegbe szivárogjon. Ezután elkészítik a zsaluzatot, amelybe a betont öntik. A végén a betont kiegyenlítjük, hogy a következő víz szigetelő réteg minél jobban tapadjon.

4.11. Vízszigetelés

Az alatta lévő betonréteg fölé vízszigetelő réteget helyeznek el, melynek fő feladata, hogy megakadályozza a víz behatolását az alapzatba és tovább magába az épületbe. A vízszigetelést nem javasolt az alapra fektetni az elkerülhetetlen behatolások miatt, amelyek azt is áthatolhatják. Rajtuk keresztül a víz könnyen bejutna az alapba és a szerkezetbe, és nagy károkat okozna, főleg ha fából van.

4.12. Betonacél

A vasbeton alap beépítése esztrichezéssel kezdődik, vagyis pontosan az építészeti tervek szerint a zsaluzat beépítésével. A vasalás a beépítési terv szerint kerül kiosztásra és betonozásra. A tábla felső felülete kiegyenesedett és sík felületű. Az egyszerűbb hőszigetelés telepitése érdekében lehetséges valamennyivel szélesebb panel beépítése is.

4.13. Élek hőszigetelése

Ebben az esetben a zsaluzási fázisban ténylegesen az alaplemez köré feszítik a hőszigetelést, amelyet később ráragasztanak. Ebben az esetben a szigetelés vastagsága a legfontosabb, hogy az kombinálható legyen a ház körüli lábazat vízszigetelésével.

4.14. Földelés

Az alap földelését össze kell kötni az épület vasalásával.