1. Bontási munkák - Mit kell tudni?

1.1. Bonyolultabb bontási munkák?

Az építőiparban végzett jelentősebb bontási folyamatok a fontosabb épületelemek eltávolításával járnak. Ezek nagyobb méretű teherhordó és nem teherhordó szerkezetek, amelyeket nem lehet könnyen szétszedni és a hulladéklerakóra szállítani. Ha bonyolult és veszélyes bontásról van szó, akkor ez alatt elsősorban az épület szerkezeti, azaz teherhordó részeinek bontását értjük. A bontáshoz, főleg, ha nagyobb épületről van szó, olyan profi kivitelezőket kell találni, akik erre a munkára szakosodtak, és rendelkeznek minden szükséges felszereléssel, géppel és szerszámokkal. Itt fontos a stratégia, ezért ezt a feladatot szakembereknek kell elvégezniük, ellenkező esetben az épület egy része összedőlhet és helyrehozhatatlan károkat okozhat.

1.2. Bontási szolgáltatások

A bontás lehet kisebb vagy nagyobb mértékű munka. A kisebb bontási munkafeladatok alatt például a válaszfalak eltávolítását értjük vagy a nem teherhordó falak áttörését. A nagyobb bontás alatt pedig az épületrészek, pl. illegális bővítmények, emeletközi födémek, szerkezeti elemek, tetőrészek, kémények stb. bontását értjük. A bontás típusa attól függ, hogyan közelítik meg az egész folyamatot, és hogy milyen profilú szakembereket és vállalkozókat kell majd alkalmaznia. Az épületrészek bontásakor a biztonság a legfontosabb, hiszen a bontási munkák többsége veszélyes.

1.3. Mikor érdemes bontani?

Mindig fontos feltenni a kérdést, hogy a bontással mit nyerünk. Mivel ez egy jelentős beavatkozás, gondosan mérlegelni kell egy ilyen visszafordíthatatlan döntés előnyeit és hátrányait. Bontásra általában akkor kerül sor, ha az épület instabil vagy ha már nem biztonságos. De balesetek, mint amilyen a tűz, robbanás, természeti katasztrófák vagy hasonlók következtében, gyakrabban fordul elő, hogy az épület elhanyagolt és hosszú ideig használaton kívül van, igy teljesen elvesztette eredeti formáját és funkcióját. Ha a mennyezet túl alacsony, érdemes egy emeletet lebontani, hogy később megemeljük persze ha az alaprajz szerint ez lehetséges. Ha olyan telket vásárolt, amelyen egy nagyon rossz állapotban lévő ház áll, érdemes lebontani és valami fenntarthatóbbat építeni. Az is kifizetődő, ha a ház egy olyan pontján történik áttörés, ahol egy ilyen beavatkozás jelentősen javítaná a lakhatóságot vagy ahol új épületet terveznek építeni.

1.4. Csereépítés

Sokszor előfordul, hogy a telektulajdonosok úgy döntenek, hogy lebontanak egy meglévő épületet, hogy a helyére újat építsenek. Ennek oka gyakran az, hogy a régi épület nem felel meg az elvárásoknak és követelményeknek, vagy azért, mert a telket egy másik épület építésére szeretnék felhasználni.

2. Bontási engedély

A jogszabály értelmében, ha nem szabadonálló családi házról van szó, akkor az épületen végzett nagyobb szerkezeti átalakításokhoz, beleértve a bontást is, építési engedélyt kell kérni. Ha új épületet tervez, a bontási terv az új épületre vonatkozó teljes projektdokumentáció részét képezi. Az építési törvény azonban azt is kimondja, hogy az egyszerű vagy ideiglenes építmények bontásához vagy a ház karbantartásához nincs szükség építési engedélyre. Ebben az esetben azonban az épületek meghatározott típusain végzett kisebb beavatkozásokról van szó.

Bontási engedély alapján végezhető a műemléket érintő, a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő, továbbá a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység. Minden olyan esetben, amikor pl. szabadon álló családi házat kell bontani, nem kell terveztetni a beruházást, bármikor, korlátozások nélkül lehet bontani. Egyébként az építési engedélyezési tervnek is része lehet a bontási tervfejezet. Egy példával élve, ha új épületet is terveztet, akkor csak egyszer kell a hatósághoz fordulnod. Ekkor két határozatot fog kapni, egyet a bontásról, egyet pedig az építésről. A bontási engedélyezési tervdokumentációról, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében olvashat, de az illetékes önkormányzati hivatalban is érdeklődhet.

3. Bontási terv

3.1. Mi a bontási terv?

Mint már említettük a bontási terv elkészítésére az esetben van szükség, ha engedélyköteles bontásról van szó, ez pedig a műemléket érintő, a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő, vagy a zártsorú, vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő munkálatok esetében van szükség.

3.2. Aláírólap és címlap

Az építészeti-műszaki dokumentációt aláírólappal kell ellátni, amely meghatározott formátumban kell, hogy legyen. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett összes tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű aláírását. A címlapnak kötelezően tartalmaznia kell az engedélyezés tárgyát képező építési, bontási tevékenység megnevezését, továbbá a telek azonosító adatait, az építtető és a tervező nevét. Az egyes különálló tervlapoknak tartalmazniuk kell: az építmény megnevezését, az ingatlan címét és helyrajzi számát, az adott tervrajz szabatos megnevezését és méretarányát önálló ábraként, a tervező nevét, eredeti aláírását, szakképesítését, a tervezői névjegyzékben szereplő nyilvántartási számát, a tervezés dátumát, az építésügyi hatósági engedélyt kérelmező nevét és eredeti aláírását. Ezeket az adatokat azonnal követik a lapok, vagyis az egyedi dokumentumok, amelyekben egyéb részletesebb információk találhatók, mint amilyen a tervet készítő tervező nyilatkozata, amellyel szavatolja és vállalja, hogy az eltávolítási beavatkozás, vagyis az épület bontása a jogszabályi előírásoknak és feltételeknek megfelelő lesz és minden szükséges hozzájárulást, tanulmányt beszerzett.

3.3. Projektfeladat

A projektfeladat tartalmazza az épületre vonatkozó alap adatokat, a meglévő állapot leírását, a bontási folyamat leírását, a szükséges előkészítő munkák leírását, a bontás leírását, a biztonsági technikák leírását és betartását az egyes részek különböző módon történő eltávolításakor, a biztonsági technikák leírását és betartását. Kézi bontás esetén a nagy mennyiségű por és egyéb veszélyek kiküszöbölésének módját, a tervezett bontási határidőt és a munkálatok során keletkező építési hulladékok listája.

3.4. Törmelék hulladéklerakra való szállítása

A bontási munkákhoz tudni kell a folyamat során keletkező hulladékok mennyiségét. A bontás során keletkező hulladékról tervlapot kell készíteni. Ezt a hulladékot anyagi minőség szerint táblázatba kell csoportosítani, de az anyagfajtán kívül a munkálatok kivitelezése során keletkezett törmelék mennyiségét is be kell írni. A hulladék kezelését (gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását) csak az arra engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti.

3.5. Alaprajz és metszetek

A feladat fő célja az épület teljes vagy részleges és biztonságos lebontása. Ebben az értelemben a bontási tervek és tervrajzok az előkészítő munkák nélkülözhetetlen részét képezik. Csak ezen tervek alapján lehet elkezdeni és végrehajtani a bontást. A tervek, vagyis a tervrajzok általában tartalmazzák a földszint, emelet, tető alaprajzát, valamint a jellemző keresztmetszeteket. Természetesen minden rajz a megfelelő méretarányban készül, így minden szükséges adat látható és megtudható belőlük. Az alaprajz méretaránya 1:500, a metszetrajzok 1:100, egyes részletrajzok pedig 1:50 vagy 1:20 méretarányúak is lehetnek. A főtervnek tartalmaznia kell a teljes telket, amelyen minden bontandó épületelemet, épületrészt egyértelműen (pl. piros színnel) kell jelölni. A tervek pontosak és részletesek kell, hogy legyenek, hogy a kivitelező biztosan tudja, mely elemeket kell bontani és melyeket nem. A tervnek alternatív megoldást is tartalmaznia kell. 

3.6. Hulladék eltávolítása

Már magán az építkezési területen, ha van rá lehetőség helyet kell biztosítani a hulladékanyag ideiglenes tárolására. Ha az anyag újrahasznosítható, akkor azt is el lehet adni és új alapanyaggá lehet feldolgozni. Ha ez nem lehetséges, akkor egy kijelölt hulladéklerakóba viszik, ahol megfelelően ártalmatlanítják. Egyes esetekben a hulladékanyag a bontási helyen újrahasznosítható, és a bontási folyamat során visszatöltésre vagy födém alátámasztására használható fel, de ez inkább kivétel, mint szabály, mivel a bontott elemek általában olyan rossz állapotban vannak, hogy további átdolgozás vagy javítás nélkül nem használhatóak újra.

3.7. Biztonságos bontás

A bontás potenciálisan veszélyes művelet, amely nagy körültekintést és biztonságot igényel. A biztonságot a bontási folyamat és a bontás egyes fázisaiban használt megfelelő berendezések ismerete biztosítja. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a bontási területet az építési területeken érvényes biztonsági követelményeknek megfelelően rendezzék be, amelyek a folyamatban lévő munkálatokhoz bizonyos biztonsági intézkedéseket írnak elő. Egy épület bontása során nem csak az emberek, hanem a környező építmények biztonságára is ügyelni kell. Ez még fontosabb, ha ezek a létesítmények a bontandó épület közelében vannak. Ezért is fontos, hogy olyan szakembereket alkalmazzunk, akik többéves bontási tapasztalattal rendelkeznek.

3.8. Építőipari gépek és berendezések

A műszaki leírások említést tesznek azokról az építőipari gépekről is, amelyek az építkezésen az épület bontására és hulladékszállításra lesznek használva. A műszaki leírásban felsorolt gépek, szerszámok és berendezések meg kell, hogy feleljenek a biztonsági követelményeknek, és tesztelni kell, hogy biztonságosan használhatók-e. A gépkezelőknek az adott gépcsoporthoz megfelelő jogosítvánnyal kell rendelkezniük.

4. Nem teherhordó szerkezetek bontása

A nem teherhordó elemek bontása nem minősül bonyolult és összetett építési munkának, és nem igényel építési engedélyt. A nem teherhordó falak bontásakor nem áll fenn annak a veszélye, hogy a bontás befolyásolja a ház statikáját, és hogy bizonyos részek összeomlását okozhatja. A nem teherhordó elemek bontása magában foglalja például a válaszfalak bontását, a nem teherhordó falakon keresztül történő ajtó- vagy ablaknyílások áttörését, a nem teherhordó lépcsők bontását stb. Az ilyen bontásokat elvileg a bontást végző cég is elvégezheti, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezekhez a munkákhoz speciális szerszámokra van szükség, különösen, ha az elemek tartószerkezethez vannak csatlakoztatva. Azt tanácsoljuk, hogy ezzel a feladattal olyan csapatot bízzon meg, amely biztonságosan el tudja távolítani ezeket az elemeket anélkül, hogy a ház más részei is sérülnének, és akik gondoskodnak a hulladék elszállításáról is. A bontási munkálatok megkezdése előtt feltétlenül ki kell kapcsolni az áramot és el kell zárni a vizet.

5. Teherhordó szerkezetek bontása

A teherhordó elemek bontása összetettebb művelet, hiszen a ház teherhordó szerkezete kerülnek elbontásra. Az ilyen bontásokat szakemberekre kell bízni, mivel a házat a bontás során a kulcsfontosságú helyeken megfelelően kell kitámasztani, hogy megakadályozzák az összeomlást. Az ideiglenes alátámasztásra addig van szükség, amíg a lebontott elemek helyére nem kerülnek új teherhordó elemek. A bontás történhet kézzel vagy gépekkel. Az, hogy melyik módszert választjuk, a bontandó épölet szerkezeti anyagától függ. A vasbeton egyáltalán nem bontható kézzel, mivel ehhez gyémántszemcsés szerszámokra van szükség, míg a téglafalazat kézzel is bontható. A teherhordó elemek bontása mindig fentről lefelé történik, ami azt jelenti, hogy a tetővel kell kezdeni, amelyen kisebb a terhelés, és fokozatosan haladunk lefelé a talajig.

5.1. Melyik a teherhordó fal?

Annak megállapításához, hogy a bontani kívánt fal teherhordó-e vagy nem, először is meg kell tudnunk, hogy milyen anyagból készült. Ezt a legegyszerűbben úgy tudhatja meg, ha eltávolítja a vakolatréteget, és megnézi, mi van alatta. Ha gipszkarton vagy Knauf, akkor biztos nem teherhordó, ha beton, akkor biztosan teherhordó. A betonfalakat szakember nélkül nem tudjuk lebontani, mivel a bennük lévő betonacél miatt gyémántfűrészes szerszámokra van szükség, de a gipszkarton falakat egyedül is le tudjuk bontani. Téglafal esetén nem olyan könnyű megállapítani, hogy a fal teherhordó-e vagy sem. Itt elvileg az a szabály érvényes, hogy a teherhordó falak azok, amelyek 15 cm-nél vastagabbak, a többi pedig nem teherhordó. Lakóházakban a falak vastagsága legalább az emelet belmagasságának egy huszada, 4-nél több emeletes lakóházakban pedig legalább 20 cm. Az ilyen elemek bontása esetén statikai-mérnökkel is konzultálni kell, mert a tartóelemek nem megfelelő cseréje az épület összeomlásához vezethet, ami katasztrofális következményekkel járhat.

5.2. Statikus szakvélemény

Ha úgy dönt, hogy elbontja a teherhordó elemeket, alkalmaznia kell egy statikust, aki kiszámítja a ház teherbíró képességét, és ideiglenes támaszokat biztosít. Tisztában kell lenni azzal, hogy amikor egy teherhordó elemet eltávolítanak, a ház már nem támaszkodik meg azon a ponton, ami az egész épület egyensúlyhiányához vezethet. Más szerkezeti elemek hirtelen nagyobb feszültséget kapnak, ami meghajláshoz és elméletileg az épület összeomlásához vezethet. A statikus először megnézi az épületet, majd terveket kér. Tervrajzok hiányában keresnie kell valakit, aki lerajzolja az épületet, mivel a statikus anélkül nem tudja kiszámítani a ház terhelését. A statikusnak szüksége lesz az összes teherhordó elem adataira is, azok vastagságával és anyagával együtt. Tudnia kell, hogy milyen vastag az aljzat és milyen anyagból készült, milyen vastagok a teherhordó falak stb. A számítások alapján a statikus mérnök javaslatot tesz a bontás helyén a bontandó elemek által viselt terhek felvételére szolgáló ideiglenes támaszokra. A megerősítést leggyakrabban ideiglenes födémtámaszokkal oszlopokkal és gerendákkal végzik, amelyeket aztán állandó oszlopokkal - acél, beton vagy fa - helyettesítenek.
Egy statikus mérnök a szolgáltatásaiért körülbelül 230 000 Forint munkadíjad számol fel.

6. Falbontás

6.1. Bontás előkészítése

Egy fal vagy más elem lebontása olyan beavatkozás, amely valószínűleg károsítja a parkettát, és az ilyen helyzetekre fel kell készülni. A szerkezeti elemek bontása előtt először a födém további alátámasztását kell biztosítani. Ez állítható tartóoszlopok segítségével történik, amelyek a födémek betonozásakor a zsaluzat alátámasztására is szolgálnak. A tartóoszlopok megakadályozzák, hogy a födémben repedések keletkezzenek. A falat ezután fokozatosan, függőleges sávokban bontják le. Ha ebben a falban elektromos és vízvezeték-szerelvények vannak, mindkettőt ki kell kapcsolni. A sittet ugyanabban vagy egy közeli helyiségben is tárolhatja, amely lehet kint is.

6.2. Támaszok, állványok a lebontott fal helyére

Mint fentebb már említettük, a közbenső födémszerkezetet a bontási folyamat során alá kell támasztani. Ez leggyakrabban beton vagy állítható acél födémtámaszokkal történik. A legcélszerűbb az állítható magasságú támasz használata, de ahol ez különféle okokból kifolyólag nem lehetséges, ott betontámaszok is alkalmazhatók.

7. Bontás költségei

Bár a bontási munkálatok az építőipar egyik legveszélyesebb és legnagyobb kihívást jelentő ágazata, egy ilyen munka költsége nem haladhatja meg a néhány százezer forintot. A falak bontási ára, beleértve a statikus szakvéleményt és a hulladéklerakóba történő szállítást, általában 5000 Ft/m2 körül van.

Az épületek bontási költségei természetesen valamivel drágábbak, de ez az épület méretétől és anyagától függ. Egy betonépületet sokkal nehezebb lebontani, mint egy fából készültet, amelyet egyszerűen szét lehet bontani és darabokban el lehet vinni újra hasznosításra. A bontás költsége egy átlagos, körülbelül 120 m2-es, téglából épült ház esetében 3 millió Forint körül van. Az építési engedély megszerzése azonban 550-650 000 Forintba kerül, ami a bontási tervet mellett tartalmazza a tervező és minden munkatárs (statikusok) munkadíjat és a tanulmányok elkészítését is.

Minden bontási projekt esetében nagyon jól tudunk teljesíteni, és elég sok pénzt tudunk megtakarítani. Ha a lebontott elemek újrahasznosíthatóak (pl. fa, acél, alumínium), akkor eladhatjuk őket, vagy egyszerűen felhasználhatjuk másra. Azt is javasoljuk, hogy válasszon helyi cégeket, amelyek nem számítanak fel kiszállási díjat. Az is előfordulhat, hogy a kivitelezők más cégekkel is együttdolgoznak, akik bontott anyagot vásárolnak tőlük, így csak a közvetítésért, a bontott anyag vevőének megtalálásáért számolnak fel közvetítői díjat.