1. Kőművesmunkák - Mit kell tudni róluk?

A kőművesmunkák közé tartozik az egyes építőelemek, mint amilyenek a téglák, blokkok, betontömbök, kövek stb. lerakásával történő építés. Az elemeket általában habarcsba fektetik, amely által egymáshoz tapadva egységes szerkezetet képeznek. A kőművesmunkák által tömör falak és padlók igen kedvező áron építhetők. A kőművesmunkák fizikailag meglehetősen megterhelőek és intenzívek lehetnek, de a cement, beton, tégla vagy kő tulajdonságaiból adódóan a szerkezet nagyon tartós lehet, és gyakran kevés karbantartást igényel.

1.1. Foglalkozás története

A kő, a tégla, a habarcs és a beton olyan anyag, amelyet a kőművesek mindig is használtak. Ezen építőelemek elsődleges alapanyaga a kő, amelyet már régóta padlók, utak vagy falak készítésére használnak, vakolattal vagy anélkül. Az építés történetében a tégla nem marad el a kőtől. Valamikor régen az emberek rájöttek, hogy az agyagot és a homokot össze lehet keverni, majd különálló egymásra rakható elemeket/kockákat lehet belőle formálni. Ugyanebben az időszakban felfedezték a habarcsot is mint kötőanyagot, amely gyorsabbá és könnyebbé teszi az építkezést. Az első kötőanyag közönséges iszap, majd mész, majd homok volt. A modern habarcs fő összetevője a portlandcement, amely a beton egyik alapanyaga is.

1.2. A falazat szilárd alapot igényel

Minden falazóanyag közös tulajdonsága, hogy nehéz és tartós, de hajlamos a repedésre is. Ha a felület, amelyre a falazat kerül, elmozdul, a tégla végül megreped. Minden falat stabil, kemény és szilárd talajra vagy tömörített töltésre kell építeni. Az alapozás mélysége ne legyen kevesebb 60 cm-nél, hogy később fagyálló alapon álljon a fal, mert ha a talaj megfagy, a benne lévő víz fagyás hatására tágul és ez elegendő erő egy tárgy felemeléséhez, de a szilárd anyagok repedéséhez is vezethet.

1.2.1. Alapozás

Stabil talajon a falszerkezetet sávalapra vagy lemezalapra kell építeni. Legtöbb esetben vasbeton szerkezetekről van szó, bár tömör frakcióból vagy zúzott kőből tükrök is teríthető. Az alap mindig szélesebb, mint a kiépített fal, nagyobb területen osztják el a fal súlyát, hogy megakadályozzák a fal egyenetlen ülepedését és repedezését. Az öv alapozásának szélessége az általa támasztott súlytól és a talaj teherbírásától függ. A legtöbb szalagalap körülbelül fele olyan mély, mint széles, így az aljzat elbírja a súlyt.

1.2.2. Alap alá zúzott kő, homok,…

A betonalapokhoz, valamint a kő vagy téglajárdákhoz is szilárd alapra van szükség, bár betonalap helyett gyakran zúzottkövet használnak. A beton alaphoz hasonlóan a zúzott kő is elosztja, azaz egyenletesen viszi át például egy parkoló autó súlyát. A homokot vízelvezetésre és többé-kevésbé egyenletes felület kialakítására használják, amely megtudja tartani a felső szerkezetet. Emellett lehetővé teszi, hogy a felette lévő beton, kő vagy tégla oldalirányban mozogjon. Az egész szerkezet a hőmérséklet ingadozáshoz megfelelően természetesen tágul és zsugorodik, és ha ez valami miatt nem lehetséges, akkor megreped.

1.3. Mi a beton?

Az alapozáshoz használt beton kavics, homok és portlandcement keveréke. A portlandcement pedig agyag és mészkő keveréke, amelyet magas hőmérsékleten égetnek ki, majd finom porrá őrölik. A vizet a kivitelezés helyszínén adják hozzá a keverékhez. A portlandcementet és a vizet a homok és a kavics keverékéhez adják és így megköt. Ezzel egyidejűleg a víz kémiai reakcióba lép a portlandcementtel, és az egész keverék elkezd szilárdulni. A keverékhez csak minimális mennyiségű vizet szabad hozzáadni, ugyanis a felesleges víz gyengíti a kész betont. A beton száradása körülbelül 28 napot vesz igénybe; ezalatt teljesen megkeményedik, bár általában 12-24 órán belül járhatóvá válik. A beton céljától függően a keverékhez adalékanyagok is adhatók a keverékhez. A szálak csökkentik a repedés esélyét. A lágyítók kevesebb víz hozzáadását teszik lehetővé, miközben használható betont kapnak. Bizonyos szerek lassítják a szilárdulást, ami hasznos lehet magas hőmérsékleten, amikor a túl gyors száradás a beton repedését okozná. Ezzel szemben a gyorsítók felgyorsítják a beton száradását, ami hideg időben hasznos, amikor a beton lassan szárad. Nagyobb projektekhez a betont a gyárból rendelik, és un. mixerbeton-szállító teherautókkal szállítják ki. Egy ilyen gépben körülbelül 10 köbméter nedves beton vagy körülbelül 20 tonna anyag van. Az egy köbméternél kevesebb betont igénylő munkákat általában zsákokban vásárolt betonkeverékek kézi keverésével oldják meg.

1.4. Mi az a habarcs?

A habarcs portlandcement és homok keveréke, amelyet betonblokkokból, téglából és kőből készült falak építéséhez használnak. A hagyományos habarcs meszet is tartalmaz, ami a habarcsot ragacsosabbá teszi. A XIX. század vége előtt használt habarcsok csak mészből és homokból álltak. A jobb bedolgozhatóság érdekében a mai habarcsok más adalékanyagokat is tartalmaznak, amelyek különféle hasznos tulajdonságokat biztosítanak számukra, és többféle összetételben árulják őket téglák, betontömbök vagy kőburkolatok egymáshoz illesztésére.

1.5. Különféle építőanyagok

Ha a szerkezet építőblokkokból és habarcsból áll, akkor az a munkafázis falazásnak tekinthető. A habarcs fontos szerepet játszik a falazatépítésben, mivel ragasztóként vagy kötőanyagként működik, amely mindent összetart. A habarcs sokféle változatban kapható és a szilárdsága is különféle lehet.

1.5.1. Tégla

A tégla ma a legnépszerűbb falazóanyag. Köztudott, hogy a tégla tartós és szép, tartós és mindig divatos. A téglák különféle változatokban kaphatók, a hagyományostól a modernig, különböző textúrákkal és színekkel. A téglákat számos különböző módon és mintával lehet lerakni. A tégla általában agyagból, homokból, vízből és néha mészből vagy hamuból készül. A különböző típusú téglák különböző összetevőket tartalmazhatnak, amelyeket összekevernek, majd formába préselnek. Miután a téglákat szépen megformázták, nagyon forró kemencébe helyezik őket, ahol hő hatására megszilárdulnak.

1.5.2. Kő

A kőfalak építéséhez kétféle kő használható, kezelt vagy kezeletlen. A megmunkált kő egységesebb méretű és különböző textúrájú. A kezeletlen vagy durva kő autentikusabb vagy természetesebb megjelenést biztosít, ami lehet, hogy rendetlenebb, de valójában gyönyörű egyedi végeredményt nyújthat.

1.5.3. Betonblokk

A betonblokkokat a téglához hasonlóan helyezik el, azzal a különbséggel, hogy szorosan egymáshoz préselik őket. Mivel a betonblokkok sokkal nagyobbak, mint a téglák, fektetésük sokkal kevesebb időt vesz igénybe. Ez és más tulajdonságok teszik a betonblokkokat népszerű építőanyaggá. Általában olcsóbbak és tűzállóak is. A beton falazóelemek számos méretben, formában, sőt különleges formában is kaphatók, így sokoldalú építőanyagnak számítanak. A nagyobb épületek, például iskolák, gyárak és lakóépületek gyakran betonblokkokból készülnek.

2. Kőműves kiválasztása

2.1. Egyedül is tud építeni?

A nagyobb projektekhez az évek során kifejlesztett szaktudáson kívül nehézgépekre és speciális szerszámokra is szükségünk van. A kőműves szakma az építőipar egyik legfontosabb alapszakmája, amely sokak számára hozzáférhető tudás igényel, ezért sok barkácsoló is kiszeretné próbálni. De ez nem könnyű feladat, különösen, ha teherhordó falak építéséről van szó. A megfelelő eredmény elérése érdekében a legegyszerűbb, ha talál egy jó kőművest. Ez a legköltséghatékonyabb megoldás is, mivel gyorsan felépíthető, és csökkenti a hibák esélyét. Azonban sok olyan kőművesmunka van, amelyet egy kis szakértelemmel egyedül is elvégezhet. Például egy kerti ösvény kialakítása is egy ilyen barkácsolási projekt lehet. Vagy a falazat többszöri javítása, amelyet egy ügyes kezű tulaj néhány szerszámmal és megfelelő termékkel egyedül is el tud végezni. Például egy sérült vakolat vagy beton javítása, kopott betonlap vagy járda újbóli burkolása. Az előregyártott betonelemek lehetőséget adnak kandallók, teraszok stb. építéséhez is.

2.2. Bízza szakemberre

A kőműves kiválasztásánál fontos, hogy nagy tapasztalattal és sok referenciával rendelkező szakembert válasszon! Nem érdemes azon spórolni, hogy a legolcsóbb kőművest bízzuk meg a feladattal, hiszen a megfelelő szakmai tudás nélkül elvégzett munka után komoly problémák lehetnek a végeredménnyel. Ráadásul a nem megfelelően elvégzett kőműves munkálatok később folyamatos felújítást és javítást fognak igényelni, mely anyagilag sokkal megterhelőbb lesz, mint egy megbízható kőműves alkalmazása.

3. Kőművesmunkák típusai

A kőművesmunka tág fogalom, amelyet gyakran használnak, de nem mindig értik teljesen. A falazott építmények közé tartozik minden, ami különböző anyagok habarccsal történő összeillesztésével készül. A habarcs olyan cementtartalmú keverék, amely száraz állapotban téglából, betonból, kőből, márványból és más anyagokból készült épületek és szerkezetek kötőanyagaként szolgál. A falazóanyagok lehetnek mesterségesek vagy természetesek. Itt elmagyarázzuk a kőművesmunkák különböző típusait, és mindegyikhez magyarázatot adunk.

3.1. Falazat, mint felületburkolat vagy építmény

A falak vagy más szilárd és teherhordó szerkezetek építésével szemben a fal- vagy padlóburkolás általában esztétikai céllal történik. Ez a fajta munka magában foglalja a teherhordó falak és padlók burkolást és ragasztását. A teherhordó fal időtálló és a külső hatásokkal szemben ellenálló kell, hogy legyen, hisz; szabadon álló szerkezetről van szó, amely nem kapcsolódik semmi máshoz.

3.2. Különféle kőművesmunkák

A kőműves feladatköre rengeteg mindenre kiterjed az előkészítéstől kezdve a kivitelezésig. A kőműves olyan szakember, aki a munkavédelmi előírásokat betartva végzi el a ház építési munkálatait, tevékenységi körébe beletartozik a falazás, a vakolás, a szigetelés, a burkolás és a bontás is. Igazából az egész ház felépítésében hatalmas szerepet játszik a kőműves a beton aljzatok kivitelezésétől kezdve a falak építéséig. Emellett a kémény, a lépcsők, a járdák, a szegélyek és a kapuk megépítése is a kőműves feladatai közé tartoznak. Az alábbiakban felsorolunk néhány kőművesmunkát:

- falazás, téglafalak felújítása, javítása,
- kémény építés és javítás,
- térkövezés habarcsba vagy száraz alapra,
- alapok, alaplapok, pillérek, födémek kialakítása,
- vakolás,
- cementbevonatok,
- zsaluzás, zsalukészítés,
- szigetelés,
- kő- vagy téglafalak, tartó- vagy támfalak, oszlopok, dekoratív vagy funkcionális szerkezetek építése,
- természetes vagy műkőből készült falburkolatok kialakítása,
- betonvágás,
- mészkő vagy természetes kő díszítések és építészeti részletek beépítése/felújítása,
- kő vagy betonutak, verandák, teraszok, grillek, kandallók és lépcsők készítése,
- terasz burkolás,
- beton lépcsők kiöntése,
- beton, kő vagy aszfalt utak készítése,
- az építési örökség helyreállítása, amely magában foglalja az eredeti anyagok és modellek újra hasznosítását vagy javítását, beleértve a festett vakolatokat is.

4.1. Mennyi téglára lesz szükség?

Természetesen, ha próbálkozni szeretne a kőművesmunkákkal, akkor egy kisebb projekttel érdemes kezdeni, ahol megtanulhatja az alapvető készségeket. A kerti fal kialakítása remek kiindulópont lehet. Mielőtt nekilátna, ki kell számolni, hány téglára lesz szüksége. A téglák szabványos mérete 215 x 102,5 x 65 mm. A pontos számításhoz figyelembe kell venni egy 10 mm-es habarcsréteget is. A helyes kalkuláláshoz tehát a következő méretekkel kell számolni: 225 x 102,5 x 75 mm. A szükséges mennyiséghez hozzá kell adni még néhány téglát a vágás és a törmelék miatt, ez általában kb. 5%.

4.2. Milyen eszközök szükségesek?

- simítóléc, kicsi és nagy
- kőműveskanál
- kőműves fángli
- egy régi deszka vagy zsalutábla
- jelölőkarók
- vízmérték
- kőműves zsinór
- lapát vagy ásó
- gumikalapács
- vödör
- összekötő elemek
- kemény kefe

4.3. Téglafal kialakítása lépésről-lépésre

1. lépés: A téglafal építését kezdje a sarkoknál

A fal tervezett alapzatának sarokpontjainál állítson fel egy-egy karókból álló zsinórállványt. Ennek mentén, kőműves zsinór segítségével pontosan ki tudja jelölni először az alapzat, majd később a fal nyomvonalát.

2. lépés: Keverje össze a habarcsot

Öntsön öt lapát homokot és egy lapát cementet egy régi zsaluzatra vagy OSB lapra. Lapáttal addig keverje, amíg homogén keveréket, azaz színt nem kap. A kupac közepén egy bemélyedést kell kialakítani, amelybe annyi vizet kell önteni, hogy a keverék ne legyes se túl ritka se túl sűrű, majd addig kell kevergetni míg nem kapunk homogén masszát. 

3. lépés: Vigye fel az első habarcsréteget

A végtéglák közé kifeszített kötél mentén kőműveskanállal vigyen fel 1-2 cm habarcsot. Kezdje az egyik végén. Helyezze el az első téglát, amelyet enyhén meg kell kopogtatni, hogy beágyazódjon a habarcsba. Tegyen a következő téglára is habarcsot, és helyezze az első mellé. Folytassa ezt az elrendezést a kifeszített zsinór mentén, így megtarthatja az egyenes vonalat.

4. lépés: Készítse el a téglaoszlopokat

Azon a helyen, ahol az oszlopokat szeretné, helyezzen egy téglát az fúró oldalára, a fal végére. Fal építésekor minden következő téglaoszlopot ellenkező irányba kell elhelyezni.

5. lépés: A téglák vágása

A következő téglasort mindig fél téglahosszal eltolva helyezze a közvetlenül alatta lévőre. Egy tégla kettéhasításához fordítsa azt a keskeny oldalra, helyezze a vésőt a kívánt helyre, és üsse meg erősen kalapáccsal. A téglának az első találattól ketté kell válnia.

6. lépés: Az oszlopok a faltól mindig magasabbak kell, hogy legyenek

Az oszlopokra a fal többi részétől mindig legalább egy sorral több tégla kell, hogy kerüljön. Ezzel egyidejűleg az oszlopokon mozgassa felfelé a zsinórt, és nyomja be a habarcsba.

7. lépés: Győződjön meg arról, hogy az illesztések 10 mm szélesek

A vízszintes és függőleges habarcshézagok 10 mm szélesek kell, hogy legyenek. Szabványos téglák esetén ez azt jelenti, hogy a felső tégla tetejétől az alsó tégla tetejéig 75 mm kell, hogy legyen.

8. lépés: Az oszlopok befejezése

Miután befejezte az oszlopok tetejét, a téglákat oldalra fordítva, habarcsba ágyazva alacsonyabb költséggel vonzó befejezést hozhat létre.

9. lépés: Fejezze be a falat

A téglafal érdekes befejezéséhez fordítsa el a téglát függőlegesen, és illessze őket a fal teljes hosszában. Ehhez használjon egy másik karakterláncot, amely szintén segít egyenesen tartani a vonalat.

10. lépés: Hogyan végezzük el a fugázást?

A habarcs befejezéséhez használjon lekerekített szerszámot vagy kőműveskanalat, hogy lekaparja a felesleges habarcsot, és szép felületet tudjon kialakítani. Kezdje a vízszintes, majd a függőleges fugákkal - így könnyebb eltávolítani a felesleges habarcsot.

11. lépés: Tisztítsa meg a téglákat

Végül óvatosan tisztítsa meg a falat, és még mielőtt megszáradna távolítsa el a földre hullott habarcsot. A cementet vízzel is felmoshatja a padlóról, de vigyázzon, nehogy foltos legyen az új fal!