1. Mit kell tudnia a hőszivattyú beépíttetése előtt?

1.1. Hőszivattyú előnyei

Alacsonyabb energiafogyasztás, kevesebb káros anyag kibocsátás és jelentősen alacsonyabb fűtési költség.

A fűtés, hűtés és a melegvíz előállítás költsége tízszer alacsonyabb a jól szigetelt, passzív létesítményben, mint a hagyományos pl. olajjal fűtött épületben.

A hőszivattyúba való befektetés a gyorsan megtérülő beruházások közé tartozik.

A beruházás 5 éven belül megtérülhet, ha jó szivattyút és megfelelő szakembert talál. Más alternatív fűtési megoldásokkal (napelemes rendszerek, pelletfűtés stb.) szemben szinte biztos, hogy gyorsabban kifizetődik.

Hosszú élettartam és gyakorlatilag nulla karbantartási költség.

A hőszivattyúk becsült élettartama, karbantartás nélkül és alacsony üzemeltetési költségekkel, legfeljebb 25 év. Nyáron hűtésére is használják, így alacsonyabb a légkondicionálás költsége is.

1.2. Hőszivattyúk hátrányai

Zajszint
A modern hőszivattyúk sokkal csendesebbek (most 52 dB körül vannak), de még akkor sem javasolt a kültéri egységeket a hálószoba ablaka mellé rögzíteni. A zajszint alig zavaró, ha a kültéri egység 3 méterre van egy nyitott ablaktól.

Korlátozások

A víz-víz vagy geotermikus hőszivattyúnak olyan vízforrással kell rendelkeznie, amelynek áramlása elegendő teljesítményű ahhoz, hogy működni tudjon, míg a talaj-víz rendszerű hőszivattyúk esetében a talajkollektorok elhelyezéséhez az épület alapterületétől kétszer nagyobb felület szükséges. Mindkét szivattyú költségesebb, mint az inverteres levegő-víz típusú, de utóbbi telepítéséhez bizonyos engedélyekre is szükség van. A föld-víz és a víz-víz típusú hőszivattyúk jobb hatásfokkal rendelkeznek, mint a levegő-víz típusúak, ezért vásárlás előtt kérjen szakértői véleményt arról a szivattyú típusáról, amely Önnek a legjobban megfelel.

1.3. Hőszivattyú támogatások

A beruházás akkor a legkifizetődőbb, ha különböző alapokból támogatást is kaphat. Több honlapon is megnézheti, milyen donációkat ad jelenleg az Európai Unió, de Magyarországon is számos fűtéskorszerűsítésre irányuló pályázat kerül kiírásra. Ilyen például a 2014-ben indított Otthon Melege Programot melynek célja a lakóépületek és a háztartások energiahatékonyságának javítása, valamint a megújuló energiát hasznosító rendszerek kialakítása.

Magyarországon növekedőben van a hőszivattyús rendszerek iránti kereslet, ugyanis minden új építésű ingatlan energiaigényét legalább 25% -ban megújuló energiaforrásból kell biztosítani. Ezt az arányt az építtetők többféleképpen is megoldhatják, de csak a hőszivattyús technológia az, amely a fűtés, hűtés és a használati melegvíz előállítás mellett képes biztosítani a megújuló részarányt is.

2. Hőszivattyú kivitelezés és az ajánlattevők kiválasztása

A megfelelő ajánlattevő kiválasztása zavartalan működést, nagy megtakarítást és a hőszivattyú hosszú élettartamát garantálja.

2.1. Hőszivattyú telepítés

A szivattyú helyes beépítése kulcsfontosságú a megfelelő működés szempontjából. A piacot nemrég elárasztották olyan kereskedők, akik hőszivattyúkat és ingyenes telepítést kínálnak, de valójában nincsenek saját szakembereik, hanem szükség esetén, alvállalkozókat, külső munkatársakat alkalmaznak. Az ilyen körülmények között végzett munka egyáltalán nem biztonságos, hiszen így bővül a telepítés minőségéért felelős személyek köre. A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy az említett kivitelezők alacsony minőségű és olcsó építőanyagot használnak, rossz minőségű, szakszerűtlen és esztétikailag elfogadhatatlan beépítést és csatlakozást végeznek, majd nem reagálnak a meghibásodásokra, az esetleges hibákra és károkra. Ezért nagyon fontos olyan ajánlattevőt választani, aki valóban rendelkezik saját szervizzel, és jótállást is vállal minden beépített anyagért és az elvégzett munkáért.

2.2. Hőszivattyú tapasztalat

Ellenőrizze az ajánlattevő eddigi munkáit és beszélje meg azon telepítések megtekintését, melyek a legjobban hasonlítanak az Ön igényeihez. Így személyesen is meggyőződhet a munka minőségéről és megtudhatja a tulajdonosok tapasztalatait, valós költségeket és például, hogy a szerelők ígéretükhöz híven reagáltak-e a hívásokra vagy sem.

2.3. Hőszivattyú karbantartás és szerviz

Nagyon fontos, hogy az ajánlattevőnek legyen saját szervizszolgálata és hogy rendelkezzen a pótalkatrészek, szerszámok, hőszivattyú értékesítés és a felszereléséhez szükséges tanúsítványokkal. Tudja meg a hiba bejelentéstől számított kiszállási időt is. Nem javasolt, hogy szakember nélkül választja ki és vásárolja meg a legolcsóbb hőszivattyút, majd ezt követően a telepítést és a beüzemelését a legolcsóbb ajánlattevőre bízza. Azt a telepítő szakembert, aki egyben szerviz szerelő is, általában nem érdekli az ingyenes javítás, mert a díjmentes javítások helyett szívesebben vállal fizetett munkákat.

3. Hőszivattyú fajták

3.1. Energiatípus szerinti különbségek

Az energiaforrás típusa szerint a hőszivattyúk a már említett víz-víz, talaj-víz és levegő-víz típusúra vannak felosztva, ahol a szóösszetételben az első szó jelzi, honnan származik a hő, a második szó pedig arra utal, hogy hova van levezetve.

Talajvíz-víz hőszivattyú

Az egyik leghatékonyabb a víz-víz azaz geotermikus hőszivattyú. Beépítésének alapvető feltétele, hogy a létesítmény talajvízben gazdag terepen legyen, mert egy ilyen szivattyúhoz kutat kell fúrni, amihez engedélyeztetés is szükséges. Az összes típus közül a víz-víz szivattyú rendelkezik a legmagasabb teljesítménnyel és 4,5 COP értékkel, ami valójában azt jelenti, hogy a bemenő energia és a kapott hő aránya a legjobb (például, ha a COP 4,5, ami azt jelenti, hogy 4,5 kWh energiát kaphatunk 1 kWh villamos energia felhasználásával).

Talajhő-víz rendszerű hőszivattyú

A második leghatékonyabb a talaj-víz rendszerű hőszivattyú, amelynek COP száma 4. Az ilyen szivattyú beépítésének alapvető feltétele a nagy telek, amely a kollektorok telepítéséhez szükséges. Hátránya, hogy a kollektorokat elég mélyre kell elhelyezni, mert különben a bennük lévő víz megfagyhat. Emellett fúrási engedélyt is kell kérvényezni, ha a szondákat például függőlegesen 30 és 200 cm közötti fúrt kutakba szükséges elhelyezni.

Levegő-víz hőszivattyú

A magyar piacon az értékesített hőszivattyúk nagy arányban levegő-víz rendszerűek. Ez azért van mert telepítése egyszerű, és az ára is megfizethető. Habár COP száma 3,5, telepítésük kifizetődő, mert a hagyományos fűtéstől még mindig sokkal hatékonyabbak. A többi hőszivattyúkhoz viszonyítva a levegő-víz technológiás megoldásba való beruházás térül meg a leggyorsabban, élettartama pedig, hasonló, mint a talajvizes vagy talajkollektoros hőszivattyú rendszereké.

3.2. Víz hőmérséklete szerinti különbségek

A hőszivattyúkat a szükséges víz hőmérséklete szerint különböztetik meg.

Magas kilépő hőmérséklettel működő hőszivattyúk

Klasszikus radiátoros fűtési rendszerrel és rossz szigeteléssel ellátott régebbi épületekben a bejövő víz hőmérséklete 55-60 °C körüli kell, hogy legyen. Emiatt magas kilépő hőmérséklettel működő szivattyúra van szükség, amely 80 °C-ra melegíti a vizet és így teljes felújítás nélkül is biztosítva van a radiátoros fűtéshez szükséges melegvíz.

Alacsony kilépő hőmérséklettel működő hőszivattyúk

Az alacsony kilépő hőmérséklettel működő hőszivattyúk használata újabb, jól vagy kiválóan szigetelt épületekben javasolt, ahol megfelelő felületfűtő-hűtő rendszer, például padlófűtés, konvektorok és alacsony hőmérsékletű radiátorok vannak telepítve, amelyekhez elegendő az 55 °C-os víz, de az energiahatékonyság követelményeinek megfelelő és teljesen felújított, vastagabb szigeteléssel és jobb fűtési rendszerrel ellátott, régi épületekben is alkalmazható.

3.3. Hőszivattyú rendszer szerinti különbségek

Monovalens rendszer

A monovalens hőszivattyú a teljes fűtési idény alatt biztosítja egy egész épület összes hőenergiaszükségletét anélkül, hogy más rendszerrel kellene kiegészíteni. A monovalens rendszer hőmérséklete megfelel az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszernek, és ez általában 45/40 °C.

Alternatív-bivalens rendszer

Amíg a külső hőmérséklet magasabb, mint 0–5 °C, a hőszivattyú elsődleges energiaforrásként működik, de ha a külső hőmérséklet a 0 °C alá csökken, a hőszivattyúk kikapcsolnak, és egy másik fűtési rendszer kapcsol be, ez leggyakrabban a melegvíz kazán. A rendszernek két, egymástól független generátora van, amelyek a környezeti feltételeknek megfelelően felváltva be és ki kapcsolnak. A kétértékű üzemmód hőmérséklete megfelel a magas hőmérséklettel működő fűtési rendszernek, és általában 60/50 °C és 80/60 °C között mozog.

Soros-bivalens rendszer

A soros-bivalens rendszerben csak a hőszivattyú működik, és nincs szükség más hőforrásra mindaddig amig a külső hőmérséklet nem esik 0 °C alá. Kiegészítő fűtésként ilyenkor bekapcsol a melegvíz kazán, amely egyidejűleg működik a hőszivattyúval és csak a hiányzó hőenergia mennyiséget termeli.

Alternatív- vagy soros-bivalens üzemmód

A hőszivattyú bivalens üzemmódban működik és a külső hőmérséklet csökkenésekor Ön saját belátása szerint tudja szabályozni. Tehát a rendszer nem kapcsol be automatikusan.

4. Hőszivattyú kiválasztása

A megfelelő hőszivattyú kiválasztása mellett nagyon fontos, hogy hogyan és hova lesz felszerelve a kültéri és beltéri egység. Ezekre a kérdésekre az alternatív fűtési megoldások szakértői, valamint az ismert szivattyú gyártók és beszállítók képviselői válaszolhatnak, akik a telepítéshez és szervizeléshez is saját szakemberekkel rendelkeznek.

4.1. Hőszivattyú telepítés

A hőszivattyús rendszer kültéri és beltéri egységből áll. A beltéri egység telepítési helyének kiválasztása egyszerű, mert nincsenek olyan speciális feltételek, mint például, hogy kémény vagy tartály mellett kell, hogy álljon. Új létesítményekben a beltéri egység általában a pincében kap helyet. A szivattyúk legújabb modelljei azonban esztétikailag is nagyon jól meg vannak tervezve, így szó szerint bárhová elhelyezheti őket és mindenhol gyönyörűek lesznek. A beltéri egységet először egy már meglévő vízvezeték-, padló- vagy radiátoros rendszerhez csatlakoztatják, majd egy kültéri egységet helyeznek el, amelynek a ház közelében beton alapon kell állnia. Végül mindkét egységet össze kell kötni, elektronikusan majd a freon-gáz-folyadékpárost kell a gázellátáshoz (freon) csatlakoztatni.

4.2. Hőszivattyú vezérlés

Miután mindkét egységet úgy rögzítik, szerelik és csatlakoztatják, hogy zárt rendszert képezzenek, következhet a víz- és az áramellátáshoz való csatlakoztatás. Ha cirkulációs szivattyút, keverő szelepet és hőmérsékletmérőt is szeretne, akkor először a kültéri egységből kell eltávolítani a freont, majd a fűtési rendszert vízzel töltik fel és légtelenítik. Az új rendszer beüzemelése tehát befejeződött és használatra készen áll. Nagyon fontos, hogy a szerelők megtanítsák a jövőbeni felhasználókat a rendszer vezérlésére és a legfontosabb funkciókra. A számos beállítási lehetőségtől függetlenül maga a rendszer kezelése egyszerű, de ismerni kell a rendszer alapvető jellemzőit. A hőszivattyú helyes és optimális működéshez nagyon fontos a megfelelő vezérlés és emiatt elengedhetetlen a vezérlő szakszerű bemutatása.