1. Mit érdemes tudni a központi fűtésről?

1.1. Fűtésigény

A modern fűtési technológiák energia-hatékony és környezetbarát megoldások, de mielőtt eldöntené, hogy melyik fűtési típus lenne az Ön számára legmegfelelőbb meg kell állapítani az adott épület hőigényét. A hőmérséklet teljesen szubjektív érzés és a hőoptimum egyénenként eltérő lehet. Ugyanazon szobahőmérsékleten valaki izzad, valaki pedig fázik. Ezt az érzést számos tényező befolyásolja, ilyen lehet a beépített anyagok típusa, a helyiség mérete, páratartalom és hasonlók. A lakótér optimális hőmérséklete 19-23 °C, a kutatások szerint pedig az emberek akkor érzik magukat a legjobban, ha a levegő hőmérséklete 22 °C körül van.

1.2. Hogyan működik a központi fűtés?

A központi fűtés olyan rendszer, amely a víz központi kazánban történő felmelegítésén alapul. Fűtés hatására a víz könnyebbé válik, és a csöveken keresztül a ház vagy a lakás különböző helyiségeibe kerül. A víz ezután a csövekben és a fűtőtestekben lehűl, egyre nehezebbé válik, így visszatér a központi tűztérbe, és újra felmelegszik. Ahol nem lehetséges a meleg víz természetes keringése, ott keringő szivattyút építenek be. A központi fűtés a következő elemekből áll:

- tüzelő berendezés kazán vagy kályha,

- hőleadók - radiátorok, padló, fal vagy mennyezet csövek,

- elosztórendszer - központi fűtőtér és csövek

- tágulási tartály

1.3. Különböző fűtőanyagok

A kályha vagy a meleg vizes kazán által megfelelő hőenergia biztosítható a fűtéshez, amelyet a ház vagy lakás különböző helyiségeibe elosztott csöveken keresztül továbbítanak. A hőenergia különböző típusú tüzelőanyagok felhasználásával termelődik. A leggyakoribb tüzelőanyagok közé tartozik az olaj, gáz, villany-áram és a szilárd tüzelőanyagok (szén, fa, pellet stb.). A piacon kaphatók vegyes tüzelésű kályhák is, amelyek különböző tüzelőanyagokhoz igazított tűztérrel rendelkeznek. Manapság a kályhák gyakran lehetővé teszik a napelemes rendszerhez való csatlakoztatást is.

Régiónkban a fűtés minden háztartás számára nagy kiadást jelent, ugyanis évente körülbelül 200 napig kell használni. A kevésbé hatékony energiaforrások és fűtési rendszerek (fűtőolaj, gáz, villany radiátorok, régi fa- vagy fűrészporos kályhák stb.) használói akár 75% -os megtakarítást is elérhetnek, ha hőszivattyúra vagy más modern fűtési megoldásra váltanak. Az alacsonyabb költségek mellett az új rendszerek sokkal egyszerűbbek és ami még fontosabb - kellemesebb mikroklímát biztosítanák és kevésbé szennyezik a környezetet. Az alacsonyabb költségek mellett nagyobb kényelmet és jobb levegőminőséget is biztosíthatnak. 

1.4. Gázkészülékek használatakor legyen nagyon óvatos!

Amennyiben gázfűtés mellett dönt, akkor gondoskodnia kell a megfelelő füstelvezetésről is. Rozsdamentes acél égéstermék-elvezető rendszert kell felszerelni. Abban a helyiségben, ahol a gáztűzhely található, az elektromos berendezéseket, a gázkészülékek használatáról szóló rendelet és a gyártó utasításai szerint speciális módon kell felszerelni.

1.5. Tágulási tartály

Az expanziós tartály a fűtési rendszer egyik fontos eleme. Feladata a víznyomás emelkedése miatti rendszerkárosodás megelőzése, ugyanis melegítéskor a víz térfogata növekszik, és a felesleges vizet a tágulási tartályokba vezetik. Ezzel megakadályozzák a rendszerben keletkező nyomás növekedést, amelyet biztonsági szelepek beépítésével lehet kiengedni a rendszerből. Annak érdekében, hogy a gőzt időben és előírt módon engedjék ki, a tágulási tartály megfelelő méretű és szakszerűen felszerelt kell, hogy legyen.

1.6. Másodlagos fűtés

Minden fűtési rendszerhez hozzáadható egy kiegészítő megoldás is, ami lehet például napkollektor vagy hőszivattyú. A másodlagos hőforrás teljesítménye függ az épület méretétől és igényeitől. A másodlagos fűtési megoldáshoz szükséges hőszükségletet a megadott szabványokat (ISO 9001: 2000 és a MSZ 04-140-3) által tudja meghatározni. Ez alapján kiszámolhatja, hogy mennyi hőt kell termelni ahhoz, hogy a legalacsonyabb külső hőmérsékleten (nálunk az átlagos minimum hőmérséklet -6 és 0 °C között van) egy bizonyos méretű épület 19 °C-ig felmelegedhessen.

2. Fűtésszerelő

A központi fűtés tervezését és telepítését mindenképp olyan tapasztalt vállalkozóra kell bízni, aki tanúsított és ellenőrzött anyagokkal dolgozik. A szakszerűen telepített minőségi központi fűtési rendszer esetében ritkán tapasztalható meghibásodás, így nem kell aggódnia a megbízhatósága miatt. Ellenkező esetben nagy probléma lehet. A kivitelező kiválasztásánál a szakértelem és tapasztalat mellett fontos az is, hogy a cég vállal-e garanciát, rendszeres karbantartást, szervizelést.

3. Központi fűtés fajtái

3.1. Fűtőtest szerinti felosztás

3.1.1. Radiátoros fűtés

A magas hőmérsékletű fűtési rendszerek közé tartozó radiátoros fűtés Magyarországon a legnépszerűbb megoldások közé sorolható. Ez az egyik legszélesebb körben alkalmazott fűtési módszer. A radiátor kétféleképpen melegít: hősugárzással és a helyiségben keringő levegő felmelegítésével (a hideg levegő felmelegszik és felemelkedik a mennyezetre). A hőátadás hőszigetelt csőhálózaton keresztül történik, amely lehetnek látható vagy rejtett, azaz padlóba vagy falba ágyazott. Az ablakok alatt elhelyezett radiátorok a leghatékonyabbak. A radiátoros fűtés előnyei az egyszerű szabályzás, gyors és hatékony fűtés, különböző üzemmód, alacsony költség, többlakásos épületekben lehetővé teszi a mérést és a költségmegosztást és számos tervezési lehetőséget kínál.

3.1.2. Padlófűtés

Az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek közé sorolható padlófűtés az aljzatra telepített rendszer. A fűtött víz a padló teljes felületén eloszlatja a hőt, és így felmelegíti a teret. A felület mérete miatt a vezetékekben lévő víz hőmérséklete alacsonyabb (26-28 °C). Ezért a padlófűtés hőforrása alacsony hőmérsékletű hőszivattyú vagy napkollektorok. Az ilyen fűtés költségei akár 15%-kal alacsonyabbak, mint a radiátoros fűtésé. A padlófűtés előnyei: több hely, szabad falak, kellemesen meleg padló, valamint alacsonyabb a helyiség hőmérséklete, mert nagyobb a melegérzet és természetesen a fűtési költségmegtakarítás is.

Ennek a megoldásnak az egyetlen hátránya a hosszú felfűtési idő - a rendszernek több órára van szüksége a helyiség optimális felmelegítéséhez.

3.1.3. Falfűtés

A falfűtés lehet önálló vagy másodlagos fűtési rendszer, a padlófűtés mellett. Mivel számos előnye van a magas hőmérsékletű fűtéssel szemben, egyre többen választják. Előnyei: egyenletes hőmérséklet-eloszlás a helyiségben, alacsonyabb fűtési költségek, helyiségek hűtésére is alkalmas, a helyiség hőmérséklete gyorsan szabályozható, nem száll fel a por, a csövek nem rozsdásodnak mivel műanyagból készülnek, sem a külső sem a felső falfelületeken nem jelentkezik penészesedés vagy páralecsapódás, továbbá a hideg külső falak nem csökkentik a beltéri falak hőmérsékletét. Mégis a falfűtésnek is vannak hátrányai: a falak mentén elhelyezett bútorok csökkentik a fűtés hatékonyságát, az épületnek jó minőségű hőszigeteléssel kell rendelkeznie, a telepítéshez nagy felületre van szükség és a beépítést követően és falakat nem szabad fúrni vagy szögelni. A falfűtés gyors felfűtése miatt különösen alkalmas az előregyártott, alacsony tárolóképességgel rendelkező lakóépületek esetében.

3.1.4. Meleglevegős fűtés

Ez úgy működik, hogy meleg levegőt fúj a helyiségekbe. Ez a fűtési módszer különösen alkalmas a passzívház szabvány szerint épített házak esetében. A szellőzőcsatornák hálózata az egész épületben el van osztva, minden helyiségben van egy kivezetés. A rendszer hővisszanyerést is biztosít a hőhatékonyság javítása érdekében. A hővisszanyerés úgy működik, hogy a friss levegő átveszi a már felmelegített hulladéklevegő hőmérsékletét, a kettő keveredése nélkül. A meleglevegős fűtés előnye, hogy a helyiségeket egyszerre fűti és szellőzteti. Ezenkívül központi légkondicionálóként is használható a helyiségek hűtésére. A fűtött vagy hűtött levegő befúvásával a helyiség gyorsan felmelegszik vagy lehűl, ezért ez a rendszer csak jól szigetelt, hőhídmentes épületekben alkalmazható.

3.2. Egycsöves és kétcsöves fűtési rendszer

A hő a kazánból vagy a kályhából a csővezetékeken keresztül jut el a fűtőelemekhez. Minél hosszabb a csőrendszer, annál nagyobb a hővesztesség és fordítva, minél rövidebb annál hatékonyabb. A fűtetlen helyiségeken áthaladó csöveket szigetelni kell.

Vannak egycsöves és kétcsöves fűtési rendszerek. A kétcsöves rendszerben a víz az egyik csővezetéken keresztül bekerül a fűtőtestbe, és a másikon keresztül távozik. A csövek párhuzamosan kötik össze a fűtőtesteket, ami lehetővé teszi, hogy a helyiségekben azonos hőmérséklet legyen. Az egycsöves rendszerben a fűtőtestek sorba vannak kötve, és mindegyik cső hideg vizet kap. Ezért átkötő szakaszokat kell beépíteni.

3.3. Távfűtés vagy saját kazánház

A távfűtési rendszerben a hőenergiát fűtőműben vagy ipari kazánházban állítják elő. Az adott rendszer méretét a fogyasztói hálózat, azaz a település mérete határozza meg. A hőenergia távvezetéken keresztül jut el a családi házakba és épületekbe. Minden egyes létesítménynek saját fűtőállomással rendelkezik, amelyen keresztül áramlik a távvezetékből származó hő betáplálás. Az elfogyasztott hő kiszámítását a hőmennyiség, a rendszeres vagy az átalányösszeg mérése alapján kapjuk meg. Magában az épületben a fűtési rendszer ugyanúgy működik, mint ha saját kazánházzal rendelkeznének. A különbség csak annyi, hogy a távfűtést a fűtési rendszer egyik alkalmazottja kezeli, a kazánt pedig maga a tulajdonos.

4. Fűtési rendszer telepítése

Egy hozzáértő és profi vállalkozó mindenekelőtt elmagyarázza a különböző fűtési megoldások előnyeit és hátrányait, és ezzel segít meghozni a legmegfelelőbb döntést. Miután elkészült a részletes terv, kezdődhet a szerelés. A vállalkozó beszerzi a szükséges elemeket, elosztócsöveket anyagot, radiátorokat és a szereléshez szükséges egyéb eszközöket. A vezetékek és fűtőelemek lehetnek láthatatlanok (a falakba építve) vagy láthatóak (szabadon álló elemek). Mindenesetre a szerelők gondoskodnak a szigetelésről is, ami különösen a nem fűtött helyiségekben fontos. Ezenkívül figyelmet kell fordítani a külső falakon áthaladó csövek szigetelésére is, különösen a kétcsöves rendszereknél, hogy ne veszítsen túl sok hőt. A csövek készülhetnek fémből (acél, réz) vagy műanyagból, bár az utóbbi időben az ötrétegű csövek, az egyszerű és gyors szerelés, valamint az ár és a tartósság aránya miatt népszerűbbek. Végül egy jó vállalkozó mindig karbantartást és szervizelést is vállal, hogy a szolgáltatás teljes legyen, és hogy a rendszer zökkenőmentesen működhessen.