1. Mit érdemes tudni a szellőztető rendszerekről?

A levegő minősége kihatással van az életminőségre, jólétre és az egészségre. Az, hogy hogyan érzi magát, általában a hőmérséklettől, egészségi állapota pedig a levegő tisztaságától függ. A lakást természetes szellőztetését az ablakok kinyitásával és átgondolt elrendezésével tudjuk megoldani, bár ez önmagában nem mindig elegendő. Ilyen esetekben be kell fektetni a mesterséges szellőztetésbe. Kisebb épületekben elsősorban decentralizált rendszereket, azaz helyi szellőztető berendezéseket alkalmaznak - ami azt jelenti, hogy minden helyiségben kell, hogy legyen egy ventilátor. Ehhez, egyedi rekuperátor is társítható. Új épületek és nagyobb létesítmények esetében, sokkal jobb megoldás a központi szellőzőberendezésből, csatornahálózatból és szellőzőnyílásokból álló központi rendszer telepitése. Ez esetben a központi egység a rekuperációt, a páratartalom szabályzását és a levegő fűtését vagy hűtését is végzi.

1.1. Helyiségek szellőztetése

Egyes helyiségek szellőztetésének legegyszerűbb módja, a berendezésekkel történő szellőztetés. Az egyenletes légáramlás biztosítása érdekében minden helyiségbe a falra ventilátorokat szerelnek, amelyek körülbelül 30 cm-rel a mennyezet alatt vannak elhelyezve. Az igy felszerelt ventilátorok teljesítménye szabályozható és a helyiségben lévő teljes levegőmennyiség egy óra alatt kicserélődik, de ez megoldható több ventilátor felszerelésével is.

1.2. Lakás szellőztetése

Amennyiben az egész lakást szellőztetni szeretné, akkor ezt egy központi szellőztető rendszerrel vagy több, a helyiségekben elosztott helyi egységgel is meg tudja oldani. A szellőztetőrendszert úgy kell kialakítani, hogy a levegő a gyakrabban használt helyiségekből (konyha, fürdőszoba, WC) a ritkábban hasznát lakótér felé (hálószoba, nappali) áramoljon.

1.3. Ház szellőztetése

Az egész ház szellőztetése az egységek megfelelő és átgondolt elhelyezésével is megoldható, bár a központi rendszer mindig jobb megoldás szokott lenni. Itt is ügyelni kell arra, hogy a gyakran használt helyiségekből a ritkán használt helyiségek felé áramoljon a levegő. Családi házak esetében is javasolt a rekuperátor hozzáadása, amely a szellőztetés mellett csökkenti a légcsere során jelentkező hőveszteséget is.

1.4. Szellőztetés előnyei

A nem tisztított levegőben különféle szennyeződések vannak: porszemcsék, atkák, virágpor és természetesen kevesebb oxigén. Mivel időnk nagy részét zárt térben töltjük, egészségügyi okokból rendkívül fontos, hogy a lehető legtisztább levegőt lélegezzük be. Emiatt a szakértők szerint reggelenként legalább tíz percig minden helyiséget ki kellene szellőztetni, ami a levegő körülbelül 70%-át megváltoztathatja. Alternatív megoldás a mesterséges szellőztetés, amely folyamatosan friss levegőt juttatt be a térbe.

1.5. Szellőztetés hátrányai

Bár a szellőztetés pozitív hatással van az egészségünkre, a meleg levegő eltávolításával nagy mennyiségű energiát pazarolhatunk, ami megnövekedett fűtési költségeket eredményezhet. Amennyiben a helyiség természetes szellőztetésű, ezt részben enyhítheti a gyorsszellőztetés, amely csak a levegőt cseréli ki, de nem hűti le a felületeket. A hővisszanyerős rendszerrel ez a gond kiküszöbölhető, ugyanis a szennyezett levegő hőjének egy részét átadja a friss levegőnek.

2. Légtechnika - ajánlattevő kiválasztása

Ugyanúgy, mint amikor különböző mestereket választ. A megfelelő ajánlattevő kiválasztása általában a szakember felkészültségétől és tapasztalatától függ. Először kérjen tanácsot egy lehetséges megoldásról az Ön háza vagy lakása számára. Az ajánlattevők válaszai pedig kiválóan jelzik tudásukat. Emellett a Daibau.hu portálon, megtalálhatók a velünk együttműködő mesterek referenciái, valamint korábbi ügyfeleik véleményei és megjegyzései. Küldje el kérdéseit és keresletét a kiválasztott ajánlattevőknek, és várja meg a válaszokat és ajánlatokat.

3. Hővisszanyerős szellőztetés, helyi vagy központi?

3.1. Helyi szellőztetés

A szellőztető rendszer helyben, önálló eszközökkel működik, de lehet központi is. Felújtáskor vagy olyan esetekben amikor a központi rendszer kialakítása nem lehetséges, a helyi berendezések telepítése kiválóan alkalmas lehet. A helyi szellőztető berendezések valójában ventilátorok, amelyek levegőt cserélnek minden helyiségben. A ventilátorokat falnyílásokba kell bevezetni úgy, hogy érintkezzenek a külső környezettel.

3.2. Helyi rekuperátor

A helyi szellőztetés alkalmával nagy hőveszteségekkel kell számolni, de ezeket a veszteségeket a rekuperátor valamelyest csökkentheti. Bár egyes rekuperátorok kevésbé hatékonyak, mint a központi és még drágábbak is, mivel több kell belőlük.

3.3. Központi szellőztetés

A központi szellőzőrendszer fő eleme a központi berendezés, amelytől a levegő csőhálózaton keresztül jut el a befúvási pontokhoz, azaz a helyiségekhez. Ez a csőhálózat nyomvonal szerint vezethető álmennyezetbe vagy esztrichbe, aljzatbetonba, falba stb. A csövek és a szellőzőnyílások átmérője a várható légáramlás mértékének megfelelő kell, hogy legyen, különben csak zaj és huzat keletkezne. A központi szellőztető rendszer gondos tervezést igényel, ezért alkalmasabb új épületek és gyorsan adaptálható közösségi terek esetén, ez lehet egy ipari csarnok vagy egy álmennyezetes középület. A rendszer könnyen karbantartható, ugyanis csak rendszeres szűrőcserére van szükség.

3.4. Központi rekuperátor

A központi szellőztetés hatékonyságát növelheti a központi rekuperátor, amely a friss levegő felmelegítésére szolgál, és által az elvezetett hő akár 70%-át is felhasználhatja, illetve átadhatja. A rekuperátoros szellőztetés jelentősen csökkenti a fűtési költségeket. Speciális eszközök hozzáadásával lehetőség van a levegő párásítására vagy párátlanítására is.

4. Természetes vagy mesterséges szellőztetés?

4.1. Természetes szellőztetés

A szellőztetéssel kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés, hogy a természetes vagy a mesterséges szellőztetés a jobb? Amennyiben az épületek nem légmentesen zároltak, akkor a szellőzés folyamatos. A természetes szellőztetés nem igényel beruházást egy szellőztető rendszerbe, de ez a megoldás csak kisebb terek vagy helyiségek esetében alkalmas. Emellett folyamatos kézi működtetést igényel és kevésbé hatékony, főleg, ha az éjszakai és a nappali hőmérsékletkülönbség kicsi, és ha az épület rosszul szigetelt.

4.2. Mesterséges szellőztetés ventilátorokkal

A mechanikus szellőztetés ventilátorokkal gyorsítja a levegő áthaladását a szellőzőnyílásokon. A legegyszerűbb szellőztető rendszereknél, mint amilyen a fürdőszobákban és WC-kben használt elszívó ventilátorok arra szolgálnak, hogy elszívják az elhasználódott levegőt, majd vákuumot hozzanak létre, amely kívülről friss levegőt szív be. Gyakoriak a csatorna ventilátorok is, ilyen a konyhai páraelszívó vagy a fali ventilátor. A mechanikus szellőztető rendszerek folyamatosan friss levegőt biztosítanak, szabályozzák a páratartalmat, szűrik a levegőt, működésük csendes, automatikus és alkalmasak a helyiséget fűtésére, de hűtésére is.

5. Fűtés és hűtés szellőztető rendszerrel

5.1. Fűtés szellőztető berendezéssel

A friss levegő biztosítása mellett a szellőzőrendszer legnagyobb előnye, hogy fűteni és hűteni is lehet vele. Ez esetben a rendszert a felmelegítendő levegőmennyiség és a szükséges hőmennyiség függvényében kell méretezni. A friss és meleg levegő a csatornahálózaton keresztül jut el minden helyiségbe. Hővisszanyerős ventilátor használatával csökkenthető a hőveszteség, mivel az elszívott levegő a hő egy részét átadja a frissen beáramló levegőnek.

5.2. Hűtés szellőztető berendezéssel

A friss levegő biztosítása mellett a szellőzőrendszer a helyiségek hűtésére is alkalmas. Ehhez egy olyan rendszerre van szükség, amely az egyik elemtől átadja a hőt egy másik elemnek, pl. föld, víz, levegő. Egy jó föld-levegő készülék a 30°C-ot kellemes 22°C-ra hűti le. Kondenzvíz elvezetésről és az egész épület megfelelő szigeteléséről is gondoskodni kell. A levegőt rekuperátorral vagy klímaberendezéssel lehet hűteni. Energiahatékonyság szempontjából pedig a páratartalmat is kiegyenlítő hőszivattyús hűtés a legjobb megoldás.