1. Tetőablak - Mit kell róla tudni?

Függetlenül attól, hogy a tetőtéri lakásába most építi be az első ablakokat, vagy csak a meglévőket szeretné cserélni, az új ablakok mindenképp befolyásolni fogják a helyiség összhatását, az energiahatékonyságot és az ingatlan értékét. Ezért jó tudni milyen lehetőségek közül választhat.

1.1. Tető dőlésszöge

A kisebb vagy nagyobb dőlésszöghöz viszonyítva, különféle elemek és vasalatok beépítésére lesz szükség, de a telepítés folyamata is különbözik a hagyományostól. A tetőlejtőbe szerelt tetőablakok tömítettségét az úgynevezett szerelőkészlet biztosítja. A tető típusától, szerkezetétől és a tetőfedő anyagától függ, hogy milyen készletre és beépítési módra lesz szükség, de ezt az Ön által kiválasztott kivitelezők tudni fogják.

1.2. Tetőablakok helye

A tetőablak helyének kiválasztásakor először a benapozottságot és a nap járását veszik figyelembe. Az esetben, ha nincs ilyen választási lehetősége és ha az ablakok csak bizonyos helyre építhetők be, akkor az elegendő napfény biztosítása érdekében az ablak típusa lesz a legfontosabb szempont.
Az észak felé orientált ablakok csak szórt fényt kapnak, ezért minél nagyobbak kell, hogy legyenek ahhoz, hogy elegendő napfény és hő jusson be a helyiségbe. A keleti tájolású ablakok, reggel közvetlen napsütésnek lesznek kitéve, ami kiváló lehet konyha vagy hálószoba esetében, persze attól függ, hogy Ön mit szeret jobban. Nyugat felől a Nap délután és estefelé fog melegíteni, ezért kiválóak nappali szobákhoz. A déli oldalon lévő nyílászárókat egész nap éri a fény, ami a gyakran használt helyiségekhez a legmegfelelőbb.

1.3. Szigetelés és szellőztetés

A tetőablakok legújabb modelljeit innovatív szellőzési módok jellemzik, melyek által a friss levegő akkor is élvezhető, ha az ablakok zárva vannak. Egyes típusú ablakok szellőzőnyílássokkal rendelkeznek, amelyek beépített légszűrők által, ablaknyitás nélkül is lehetővé teszik a légkeringést. Itt találhatóak azok a hálók is, amelyek főleg nyáron védenek a rovaroktól. Egyes ablaküveg típusok az ablakok hőszigetelésére is hatással vannak. A nagy U betű jelzi az ablak hőátbocsátási tényezőjét, ezért ablakválasztáskor ne feledje megkeresni ezt a jelzést. Minél kisebb az U betű melletti szám, annál jobb a hőszigetelés és a helyiség védelme.

1.4. Árnyékolók, reluxák, zsaluziák

A függőlegesen beépített ablakokhoz képest a tetőablakok 30%-al több fényt engednek be a helyiségbe, ami fantasztikus dolog, de néha sötétítésre is szükség van illetve a helyiségek árnyékolására. Ez által a helyiségekben való tartózkodás is kellemesebb lehet. Egyes tetőablak gyártók árnyékolókat is kínálnak az adott nyílászárókhoz, amelyek pontosan megfelelnek az adott típusnak és fajtának. Vannak zsaluziák, amelyek az energiahatékonyságot akár 20%-al is növelhetik. Az un. black out árnyékolók pedig teljes sötétséget biztosítanak, ami mondjuk hálószobák esetében jelenhet kiváló megoldás.

2. Hívjon szakembert

Az új tetőablak beépítése vagy cseréje nem olyan munka, amelyet egyedül is megoldhat. Ezek a munkálatok nemcsak szaktudást és tapasztalatot, hanem több kezet is igényelnek, ami miatt mindenképp segítségre lesz szüksége. Az esetleges kísérletezés nemcsak anyagilag, hanem érzelmileg is sokba kerülhet. Mégis munkakezdés előtt nem árt, ha tájékozódik minden rendelkezésére álló szempontról és lehetőségről; ezáltal sokkal könnyebben megtudja majd beszélni a kivitelezőkkel is, hogy mit és hogyan szeretne.

3. Tetőablak típusok

Tetőtéri ablak vásárlásakor fontos, hogy olyat válasszon, amely nemcsak a tető típusához, hanem a családtagok szükségleteihez is megfelelő lesz. Ahhoz, hogy könnyebben tudjon dönteni a folytatásban a tetőablakok típusairól és azok tulajdonságairól olvashat.

3.1. Standard tetőtéri ablak

A standard tetőtéri ablakok alsó vagy felső kilinccsel nyithatók és csukhatók. A kézre álló felső kilincses tetőtéri ablak remek választás a legtöbb ablakbeépítési magasság esetén, hiszen a kilincspozíció lehetővé teszi a tetőtéri ablak alatti tér tetszés szerinti bútorozását, de a tisztítást és nyitást is. Ez az ablak típus 180°-ban átfordítható és retesz segítségével rögzíthető, így a külső üvegfelület könnyedén tisztítható.

3.2. Panoráma tetőablak

Mivel ezek az ablakok felfelé nyílnak, megfelelő hozzáférést kell biztosítani, hiszen biztonsági okok miatt az ablak alja legalább 110 és legfeljebb 150 cm-re kell, hogy legyen a padló szintjétől, így a nyitás-zárás is akadálymentes lesz. A panoráma ablakok által sokkal több fény, hő és friss levegő jut be a helyiségbe, ezért energetikailag hatékony nyílászáróknak nevezhetők. A tetőtéri lakásnak tágasságát és komfortérzetet, valamint szebb kilátást kölcsönöznek.

3.3. Tetőtéri ablakok csoportosítása

A minél nagyobb térhatás, könnyedség és átszellőztetettség elérése érdekében több kisebb ablak is egymás mellé vagy alá telepíthető. Egyébként az építészek a beltéri helyiségek összekapcsolására és a környezettel való kapcsolatteremtés, valamint a természetes és korlátlan hatás elérése érdekében alkalmazzák. Amennyiben a mennyezet magasan van vagy valamennyivel magasabb az megszokottnál, akkor a standard ablakok fölé tetőtéri ablakok is beépíthetők és biztosak vagyunk benne, hogy a különbség azonnal észlelhető lesz.

3.4. Tetőtéri erkély vagy terasz

Még a tetőtéri lakások esetében is kialakítható a kinyúló erkély vagy terasz, amely a teret tágasabbá teheti, valamint klausztrofóbikus hatást is csökkentheti, így élvezhetőbbé válik a napsütés és a pihenés. Az ilyen munkálatokhoz az alsó kilincses tetőablak beépítése a legmegfelelőbb. Az alsó rész a korlát vagy az erkélyre vezető ajtó, míg a felső rész feltolódik, mint egy kis tető. A tetőtéri erkély által több friss levegő és természetes nappali fény jut be a helyiségbe, de a környezettel való kapcsolatteremtés céljából is előnyös. A kihasználatlan ablakkeret szinte mindig kihasználható terasz vagy erkély kialakítására.

3.5. Speciális tetőtéri ablakok

A piacon különleges tetőtéri ablakok is kaphatóak mint, amilyen:
- a nem lakótérhez alkalmas tetőtéri ablakok,
- tetőkijáratok és tetőkibúvók
- a lakótér szellőztetésére szolgáló nyílásokkal rendelkező ablakok, amelyek egyidejűleg lehetővé teszik a tetőre való kijárást is,
- lapostetős felülvilágítok,
- a biztonsági követelményeknek megfelelő tetőtéri füstelvezető rendszerek,
- menekülőablakok
- hullámos és lapostető felülvilágítók, tetőfedők és fénycsatornák.

4. Tetőablak anyagok

4.1. Lakkozott tetőtéri ablakok

A lakkozott és impregnált fa minden bizonnyal a legelterjedtebb tetőablak anyag. Ezekhez az ablakokhoz leggyakrabban borovifenyőt és tölgyfát használnak, amelyet a keret összeszerelés előtt mély impregnálással, majd környezetbarát akril lakkal kezelnek. A faablakok a száraz helyiségekhez javasoltak és jobb, ha kisebb méretűek. Külső felületük pedig általában alumínium profilokkal védhető.

4.2. Poliuretán bevonatú fakeretek

A nedves helyiségekhez mindig jobb a poliuretán bevonatú faablak, amely UV- és nedvességellenálló. Ezek az ablakok általában bükk és tölgyfából készülnek és valamennyivel drágábbak a lakkozott ablakoktól, de élettartamuk is hosszabb.

4.3. Műanyag ablakkeretek

A műanyag ablakok igen népszerű és keresett termékek, amelyek több légkamrával rendelkeznek és gátolják a hőhidak kialakulását. Mivel könnyebbek a fából készült ablakoktól, ezért nagyobb méretűek is lehetnek és alumínium vagy acélhuzalokkal erősítettek. Kiváló megoldást jelenthetnek nedves helyiségekben, mint amilyenek a fürdőszobák, konyhák vagy segédhelyiségek. Különböző színekben és mintákban kaphatóak, ezért valószínűleg megtalálja a különleges igényeknek is legmegfelelőbb megoldást.

4.4. Alumínium keretek

A nagyobb és különleges tetőtéri ablakok keretei általában alumíniumból készülnek (mozgatható erkély ajtó, kiugró erkélyablakok és hasonlók). Az a legfontosabb, hogy az alumínium tetőablakok hőhídmentesek legyenek.

5. Üvegezett tetőtéri ablakok

5.1. Dupla üvegezés

A duplaüvegezésű, légkamrás tetőablakok kedvező áron remek megoldást nyújthatnak, de választhat betörésgátló és jégesővédő bevonattal ellátott ablakokat is. Kaphatóak olyan dupla üvegezésű ablakokat is, amelyek növelik a tetőtéri ablakok jégesővel, betöréssel és egyéb külső mechanikai hatásokkal szembeni ellenállását. Az ilyen ablaküvegek hőátbocsátó képessége Ug=1.0 W/m2K.

5.2. Háromrétegű üvegezés

A háromrétegű üvegezésnél az üvegek között két réteg levegő vagy gáz (argon vagy kripton) található. Ma ez a leggyakoribb üvegezési típus, az ilyen ablaküvegek hőátbocsátási tényezője Ug=0,5 W/m2K.

5.3. Négyrétegű üvegezés

Ez az üvegezés biztonságos és gazdaságok megoldás, hiszen a kamrák nemes gázzal vannak kitöltve. Az igazság az, hogy ez a legdrágább ablaktípus, de alapvetően, ez a befektetés a többéves fűtési és hűtési költségek csökkentésével megtérül. Szabvány szerint ezek az ablakok megfelelőek a passzív és alacsonyenergiaigényű épületekhez. Az ilyen ablaküvegek hőátbocsátási tényezője Ug=0,3 W/m2K.

6. Tetőablak beépítése

Mivel a tetőtéri ablakok jobban ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, ezért rendkívül fontos a szakszerű beépítés is. Ezenkívül a tetőn lévő nyílás kialakításával járó energiavesztesség is kérdéses. Mivel a tető egy igen különleges szerkezet nem alkalmazható a RAL szabvány szerinti beépítés, amely gátolja a hővesztességeket. De, ha a beépítés szakszerű és minőségi kivitelezésű, akkor a hővesztesség is minimálisra csökkenthető. Ennek elérése érdekében, külső szigetelő- és elsődleges vízszigetelő réteget használnak, majd a beltéri oldalról gőz- és légzárót szerelnek. A kívülről beszivárgó nedvességet pedig úgynevezett páraelvezető alátétfedés vezeti el, amelyeket a szarufákra helyeznek el és ez a nyílások tömítésére szolgál, de az esetlegesen beszivárgó vizet sem engedi át.

6.1. Tetőablak beépítési helye

A tetőablakokat a padlótól 90 és 200 cm közötti magasságban javasolt beépíteni. Ez a magasság leginkább a térdfal méretétől, a tetőtér magasságától, de a lakók igényeitől is függ. Általános szabály, hogy minden ablakot úgy kell beépíteni, hogy a nyitás-csukás egyszerű legyen és ebben a tetőablakok sem jelentenek kivételt. Nem kevésbé fontos az sem, hogy üllő vagy álló helyzetben az ablakon keresztül milyen kilátás biztosítható. A szarufák közötti távolságtól függ a tetőtéri ablak szélessége is, hiszen fontos hogy a tetőszerkezeten minél kevesebb változás történjen. Lejtős tető esetében az ablakot a tetősík végéig lécekre szerelik, de ha lapostetőről van szó akkor az ablak gerendákra kerül.

6.2. Tetőtéri ablak beépítéséhez szükséges készlet

A tetőtéri ablakok megfelelő beszerelése és a különféle típusú problémák elkerülése érdekében mindig célszerű speciális beépítőkészlet használni. Ez a készlet egyedi méretre gyártott burkolókeretet tartalmaz, amelyet szerelés előtt a már kialakított tetőnyílásba helyeznek el. Ez a keret által, az ablak és a tetőszerkezet között optimális szigetelés és minimális hővesztesség érhető el. Ez esetben a tetőablakot csak a már előkészített burkolókeretbe kell beszerelni. A tetőtéri ablak készlet tartalmazza az ablak méretéhez megfelelő alátétfóliát is, amely vízzáró lezárást biztosít. Ezenkívül a tető széleinél jelentkező páralecsapódástól is védi az ablakot. Ezeket az alátétfóliákat a kerethez rögzítik, körbe pedig páraáteresztő fóliát tesznek. A készlet harmadik eleme az ablak belső felületére kerülő párafékező fólia, amely gátolja a nedvesség és a pára szerkezetbe való bejutását. Így védi a szigetelést és a tetőszerkezetet is az esetleges nedvességtől. Ez a párafékező alátétfólia is az ablak méretére készül.

6.3. Tetőablak beépítése utáni feladatok

Miután kívülről befejeződött az ablak szerelése és szigetelése, be kell fejezni a tetőszerkezet beltéri részét is. A tetőn kívül a kávát is szigetelni kell és ezzel befejeződnek a nyílás kialakítás és az ablak beépítés körüli munkálatok. A spaletta az alsó részen teljesen függőleges, a felső részen pedig vízszintes kell, hogy legyen. Ezzel megfelelő légkeringés és egyben maximális fénybeáramlás érhető el. A spalettákhoz általában fa deszkákat vagy gipszkarton lapokat használnak.