1. Mit kell tudnia a villanyszerelésről?

Az villanyvezetékek ma már a lakókörnyezet fontos részét képezik. Ugyanis lehetővé teszik a fűtés, hűtés, szennyvízelvezetés, világítás, ivóvíz bejuttatás lehetőségét, valamint különféle háztartási készülékek és eszközök működtetését. A szakszerűen telepített és kellő teljesítményű rendszer lehetővé teszi az épület zökkenőmentes működését. A villanyszerelés egyike azoknak a munkáknak, amelyek megfelelő szakmai tudást és tapasztalatot igényelnek. Ügyfélként azonban jó, ha ismerjük az alapvető villanyszerelési fogalmakat és technikákat, hogy megfelelően tudjunk tárgyalni egy szakértő tervezővel vagy kivitelezővel.

1.1. Elektromos hálózatok felülvizsgálata és karbantartása

A házak és lakóépületek elektromos hálózatán az erősáramú berendezések felülvizsgálatát hat évente kell elvégeztetni, de az érintésvédelmi felülvizsgálatot javasolt gyakrabban is. Ez lehetővé teszi, hogy a felülvizsgálatot végző okleveles villanyszerelő a vezetékezés meghatározott pontjain észlelhesse a hibákat. Amelyeket, ha nem észlelnek időben, rövidzárlat léphet fel, és tűz keletkezhet. Ilyenkor a villámvédelmi rendszert és a gyengeáramú vezetékeket is ellenőrizni kell. A villanyszerelő által kiállított jegyzőkönyv az épület biztonságának hivatalos bizonyítékaként is kezelhető. A villámhárítók felülvizsgálata gyakrabban, 2-4 évente javasolt, de az elektromos hálózatot és a villámhárítókat minden nagyobb átalakítás vagy felújítás után is ellenőrizni és szükség esetén cserélni kell. Az elektromos berendezések megfelelő és rendszeresen karbantartása mellett (rendszeres felülvizsgálat, hibaelhárítás, biztosítóbetét-csere stb.), az áramellátás zavartalan lehet. A gyakori megszakítások káros hatással lehetnek a hálózatra csatlakoztatott elektromos eszköz és berendezések működésére.

2. Villamos hálózat tervezése és kivitelezése

A szakági elektromos tervező megtervezi a lakás vagy ház villanyhálózatát, majd a villanyszerelő nekilát a kivitelezésnek. A ház világításához és az elektromos készülékekhez úgynevezett kisfeszültségű hálózatra van szükség, a telefoncsatlakozásokhoz, számítógépes hálózathoz, kaputelefonhoz, tűz- és betörésvédelemi, biztonsági eszközökhöz pedig úgynevezett gyengeáramú rendszere. Az elektromos hálózatok tervezése és kivitelezése egyértelműen olyan szolgáltatás, amelyet szakképzett és tapasztalt vállalkozók végezhetnek. Az említett villanyszerelési feladatokat javasolt szakemberre bízni. Az elektromos hálózat terve összhangban kell, hogy legyen a vonatkozó jogszabályokkal, és korszerűsítés vagy bővítés esetén biztosítania kell a vezetékekhez való biztonságos hozzáférést.

3. Villamos hálózatok fajtái

3.1. Kisfeszültségű hálózatok

Az erősáramú hálózatok az elektromos készülékeket és a világítást látják el. Az gyengeáramú hálózatok pedig a kaputelefont, riasztót, tűzvédelmi és egyéb hasonló berendezéseket.

3.2. Villamos szerelés és beépítés szerinti felosztás

A lakóépületekben az elektromos vezetékek különböző módon telepíthetők:
- Vakolat alatt és a vakolatban: a szerelést a falak építése után, a végső vakolatréteg felhordása előtt kell elvégezni.
- Vakolatra – falon kívüli szerelés: vezetékek behúzására alkalmas védőcsövek, megfelelő bilincsekkel való rögzítése. Új építéseknél nem gyakori ez a módszer, de felújítás alkalmával egyszerűbb mivel nem kell vésni, fúrni, vakolni és hasonlók.
- Száraz vagy gipszkarton falba: ez a módszer a gipszkarton falba alkalmazott vezetékezési módszer, amelynél a vezetékek anyaga attól függ, hogy a fal tűzveszélyes vagy nem tűzveszélyes falba kerül.
- Betonban: Ugyanúgy, mint a vakolat alatti és a vakolatba telepített hálózatoknál, a vezetékeket az építkezés kezdetén betonba kell szerelni.
- Vezetékcsatornában falon kívül: Ez a leggyakoribb beépítési mód az ipari építkezéseknél, és ritkán a lakásépítéseknél.
- Nem szigetelt vezetékekkel: A családi házakban és lakásokban csak törpefeszültségű rendszert telepítenek ilyen módon, például halogénlámpákat és hasonló készülékeket és berendezéseket osztanak el így.
Rendkívül fontos, hogy a telepítést az elektromos hálózat kiépítésére vonatkozó előírásoknak és a villamosági kiviteli tervnek megfelelően végezzék el. Gondoskodni kell arról is, hogy a kis- és nagyfeszültségű megszakítok legalább 5 cm távolságra legyenek egymástól. Az elektromos vezetékeket rugalmas műanyag védőcsőbe kell vezetni, így a későbbi vezetékcsere vagy javítás egyszerűbb lesz. Fontos, hogy minden elektromos csatlakozás védett legyen, illetve, hogy a hárommagos kábelben legyen földelő vezeték is.

4. Villany vezetékezés családi házban vagy a lakásban

4.1. Telepítés

Az elektromos hálózatok telepítésekor elengedhetetlen a részletes és gondos tervezés és szakszerű szerelés, mert csak így kerülhetőek el a későbbi kellemetlenségek. Például fürdőszoba felújításkor átvezetékezés esetén, a csempét le kell bontani. A telepítés két szakaszban történik. Az első az építési munkákkal, a második pedig a befejezőmunkákkal egyidejűleg zajlik. Az első szakaszban a szerelési munkákat kell elvégezni, amelyek a válaszfalak kialakítása után kezdődnek. Az elektromos és gépészeti rendszer kiépítése után pedig következnek a befejező munkálatok, amikor felszerelik az eszközöket és a berendezéseket.
Falazott falak esetében az elektromos áramot a vakolat alatt, gipszkarton falak esetében pedig az üreges falban vezetik. Új építkezés esetén az elektromos vezetékeket gyakran a betonfödémekbe építik be. A védőcsöveket közvetlenül a beton öntése előtt fektetik a zsaluzatra, és az a legfontosabb, hogy sértetlenek maradjanak. Ezáltal elkerülhető a vésés és a későbbi vakolás, majd ezt követően a villanyszerelő az elektromos kábeleket behúzza a már lefektetett védőcsövekbe, és így a kábelek szükség esetén bármikor cserélhetők. A védőcsövek fektetésekor és betonozásakor különös gondot kell fordítani arra, hogy sehol ne sérüljenek. A védőcsöveket nem átlósan, hanem mindig függőlegesen vagy vízszintesen kell fektetni és a padlótól legalább 20-120 cm közötti távolságra kell elhelyezni, hogy a későbbi korszerűsítés vagy javítás egyszerűbb legyen. A vezetékeket gyedül csak a mennyezeten lehet a legrövidebb útvonalon telepíteni. Az elektromos hálózat kialakításakor egy családi házhoz átlagosan 500-1000 m kábel és 10-15 kötő- és elosztódoboz szükséges.
A háztartási elektromos berendezésekben is megnőhet a vezetékek átmeneti ellenállása, következésképpen csökkenhet a szigetelési ellenállásuk. Újra vezetékezés esetén előfordulhatnak különböző vezetékezési hibák és rossz kötések. Az áramütés okozta károk megelőzése érdekében, amelyek tüzet is okozhatnak, nagyon fontos a megfelelő védelem biztosítása. Ezért a konyhában a dugaljakat legalább 1 méterrel a vízpontok fölé és a padlótól legalább 50 cm-re kell szerelni. Amennyiben az aljzat burkolattal rendelkezik, vagy ha valamilyen eszközt tartalmaznak (például hűtőszekrény, mosogatógép stb.), akkor ez a távolság 30 cm-re csökkenthető. A fürdőszobában és más, nedves helyiségekben, ahol az áramütés veszélye mindig nagyobb, minden készüléket 0,03 A differenciálárammal rendelkező rövidzárlatvédelmi kapcsolón vagy Fí relén keresztül kell táplálni. A gyermekszobában, hálóban és nappaliban a dugaljak és a világítás külön védelme is ajánlott.

4.2. Hálózati csatlakozás

1. Miután elkészült a ház vagy lakás elektromos berendezések terve, az áramszolgáltatónál egy formanyomtatvány kitöltésével átadhatja igénybejelentését. A csatlakozási engedélyt csak az épület tulajdonosa kaphatja meg.
2. Az Ön által kiválasztott, regisztrált szerelő elvégzi a mérőhely kialakításával vagy átalakításával járó feladatokat, de segíthet Önnek a nyomtatványok kitöltésében és akár az ügyintézéshez is meghatalmazást adhat az un. regisztrált partnernek.
3. Hálózatcsatlakozási és hálózathasználati szerződések aláírása és visszaküldése következik, ami általában 3 munkanapot vesz igénybe. A szerződés mellé egy csekket is kaphat, amelyet be kell fizetni.
4. A szerződéskötés és befizetés után, földkábeles csatlakozás esetén, a szolgáltató partnerszerelői felkeresik Önt és beszerzik az építési engedélyt, majd kialakítják a földkábelt. Légkábeles csatlakozás esetén pedig a következő lépésekre kell számítani: mérőhelyhez szükséges felszerelés igénylése, telepítésé és a hálózatra való csatlakozás.
5. A teljeskörű csatlakozási és rendszerhasználati kérelem kézhezvételét követően az áramszolgáltató ellenőrzi, hogy a csatlakoztatás a szolgáltató valamennyi követelményének és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történt-e, majd a szolgálató partnerszerelője legkésőbb tíz napon belül csatlakoztatja az épületet vagy lakást a hálózathoz.
6. A csatlakozást megelőzően villamosenergia adás-vételi szerződést kell kötnie a villamosenergia-szolgáltatóval és rendszerhasználati szerződést az elosztószolgáltatóval. Légkábeles csatlakozás esetén a mérőfelszerelés igénylése, mérő telepítésé és a légkábel csatlakoztatása majd végül a hálózatra kapcsolás következik.