1. Mit kell tudnia a padlófűtésről?

A padlófűtés az utóbbi években egyre népszerűbb, elsősorban az általa nyújtott kényelem miatt. Az új építésű létesítményeknél gyakorlatilag szabvány lett, mivel megújuló energiaforrásokhoz csatlakoztatják, és környezetvédelmi szempontból a legvonzóbb és leghatékonyabb alacsony hőmérsékletű hőszivattyús fűtési rendszernek számit.

1.1. Padlófűtésnél elkövetett hibák

Teljesen felesleges a szakszerűen telepített rendszer elemeinek károsodásától vagy meghibásodásától való félelem. Míg a rendszer a megszokott, azaz a tervezett módon és megfelelő körülmények között működik, nem kell félni a leállástól, de ha mégis bekövetkezik - különösebb javítás és felfordulás nélkül javÍtható. A hibaelhárítás bonyolultsága elsősorban a padlóburkolat típusától és annak eltávolításától és fektetési módjától függ. Ritkán fordul elő, hogy javításra vagy szerelésre kerül sor, ha a a telepitést szakszerűen és az előírásoknak megfelelően végezik el.

A csöveket az aljzatbetonba vagy esztrich lapok alá fektetik, így védve lesznek a mechanikai és egyéb károsodásoktól, de a munka befejezése előtt, magát a rendszert is többször tesztelik. Utólagos meghibásodás csak akkor lehetséges, ha az épületet hosszú ideig nem fűtik vagy, ha a csövek elfagynak. Ellenkező esetben, normál üzemmódban folyamatosan működő rendszereknél a csövek nem fagyhatnak el.

Amennyiben a létesítményt télen nem használják, a rendszerből a vizet ősszel ki kell engedni, vagy bizonyos fagyálló anyagot kell befecskendezni. Ha a meghibásodás ez után következik be, az csak a későbbi mechanikai sérülések következménye lehet, mint amilyen például az utólagos vágás, fúrás vagy ütés és a csövek semmilyen más módon nem sérülhetnek. Tipikus példa erre a WC-csésze vagy hasonló elem utólagos szakszerűtlen beszerelése, amely az eredeti padlófűtés telepítésekor nem volt tervben.

1.2. Padlófűtés burkolat

Többé-kevésbé a padlóburkolat hő-vezetőképességétől függ, hogy milyen gyorsan és mennyire hatékonyan veszi át és adja le a fűtési hőt, illetve, hogy alkalmas-e egyáltalán fűtött padlókhoz. Emiatt a padlóburkolat típusát a fűtési rendszer telepítése előtt kell kiválasztani és erre a célra a hővezető és nem hőszigetelő anyagok a legmegfelelőbbek. Felhívjuk figyelmét, hogy a padlóburkolathoz tartozó műszaki adatok között szerepelnie kell a hővezetési tényező értékének is illetve, hogy ajánlott-e padlófűtéshez. A csempe, járólap, a kő, a beton, a szőnyegpadló, a vékony parketta vagy az egyrétegű vinyl és gumi kiváló hővezető képeséggel rendelkező burkolatok közé tartoznak.

1.3. Padlófűtés nyomáspróba

A padlófűtés lefedése előtt egy első, majd egy második nyomáspróbát kell végezni ugyanis igy ellenőrizhető a csövek esetleges szivárgása. Ez a folyamat nagyon egyszerű, de időigényes mivel semmiféle hiba nem engedélyezett. A rendszert először vízzel kell feltölteni, majd a levegőztetés után következhet a nyomásmérők csatlakoztatása. Amennyiben fennáll a fagyás veszélye, akkor fagyálló folyadékot is be kell befecskendezni, vagy más módon kell biztositani a rendszer fagyállóságát.

Mindenesetre 24 órát kell várnia, amíg a rendszer hőmérséklete kiegyenlítődik a szoba hőmérsékletével. Ezután kézi szivattyúval 1,3-szor nagyobb nyomást kell biztosítani a szokásos üzemi nyomástól, és ekkor minden csövet alaposan át kell vizsgálni, hogy tapintásra száraz-e. Ismét 24 órát kell várni, majd ellenőrizni, hogy a nyomás normalizálódott-e, és az eltérés nem lehet több, mint 0,2 bar. Amennyiben ez a nyomáspróba is sikeres, következhet az estrich és a padlóburkolat lerakása. Ilyenkor nem szabad bekapcsolni a padlófűtést sem a helyiség fűtéséhez, sem az aljzat szárításához. A fűtést csak az estrich vagy beton száradására szükséges idő eltelte után szabad bekapcsolni, és a hőmérsékletet fokozatosan növelni kell egészen a normál üzemi hőmérsékletig, vagyis az adott padlóburkolathoz előrelátott és engedélyezett hőmérsékletre.

A hűtés is fokozatos kell, hogy legyen, ellenkező esetben a vezetékeket túlterhelés érheti. A csövekben a nyomáspróbát majdnem mindig vízzel végzik, és csak kivételesesetekben levegővel például, ha a beépítés során nem biztosítható a vízellátás vagy a megfelelő üzemi hőmérséklet.

1.4. Padlófűtés feltöltése megfelelő vízzel

Az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek vízhőmérséklete ideális a mikroorganizmusok fejlődéséhez. A víz sűrűvé, nyálkássá és barna színűvé válik, ami leginkább az ellenőrző szelepeken látható. Az ilyen víz a legrosszabb esetben eltömítheti a padlófűtés egy teljes ágát és akkor fordul elő, ha csapvíz van a rendszerben, de megakadályozható desztillált víz használatával vagy biocidek hozzáadásával. Amennyiben már gond van a vízzel, a legjobb, ha szakemberhez fordul, aki egy speciális szerrel tisztítja meg a rendszert, és megfelelő karbantartási módszert javasol.

1.5. Padlófűtés hatékonyságának növelése

A radiátorhoz képest a padlófűtés lassabban melegíti be az adott helyiséget és ha a csövek közötti távolság nagyobb, mint az ajánlott, vagy az esztrich nagyobb sűrűségű, a fűtés is gyengébb lehet. A nagyobb átmérőjű csövek alkalmazásával a víz áramlása nagyobb, az ellenállási együttható pedig alacsonyabb és ezért a fűtés is gyorsabb. Fontos az aljzat is, amely lehetővé teszi a csövek legalább 85% -ának estrichhel vagy betonnal való bevonását, és vannak olyan érzékelők is, amelyek kiegyenlítik a hőmérsékletet ill. a beltéri hőmérsékletet összehangolják a kültérivel. Igy megakadályozható a hirtelen hőmérséklet ingadozás, illetve az állandó ki- és bekapcsolás. Amennyiben ezek a feltételek biztositva vannak, akkor a padlófűtés a lehető leghatékonyabb a helyiség hőmérséklete pedig mindig egyenletes lesz.

1.6. Padlófűtés csövek kiválasztása

Padlófűtéshez a polietilén csövek a legmegfelelőbbek, mivel általuk a rendszerbe nem juthat be oxigén, amely serkenti a fém alkatrészek korrózióját és a víz átfolyását lassító üledék felhalmozódását. A polietilén csövek széleskörű választékban kaphatóak és a különböző gyártási technológiáknak köszönhetően a, b, c és d osztályba sorolhatóak. Ezeket az un. PEX csövek, amelyek a padlófűtés minél hatékonyabb működéséhez és hosszú élettartamához ajánlottak, különösen az EU-ban gyártottak.

2. Vállalkozók

Javasoljuk, hogy a padlófűtés telepítését bízza tapasztalt szakemberre, aki tanúsított anyagokkal, megfelelő szerszámokkal és eszközökkel dolgozik, valamint garanciát is vállal az elvégzett munkára. Amennyiben a padlófűtést minőségi és szakszerű módon telepítik, akkor valószínűleg nem lesz gondja a fűtéssel. Ellenkező esetben a kényelem és komfort helyett rémálomra számíthat.

3. Padlófűtés fajtái

3.1. Elektromos vagy melegvizes rendszerű padlófűtés

3.1.1. Melegvizes padlófűtés

A melegvizes padlófűtés az alacsony hőmérsékletű fűtéshez tartozik. Jól szigetelt lakásokban és házakban alkalmazható, mivel alacsonyabb hőmérsékletű vízzel fűt és a padlóburkolat hőmérséklete nem haladja meg a 25-29 °C-ot. Hagyományos fűtésnél a vizet 60–80 ° C-ra kell felmelegíteni. A melegvizes padlófűtés működési elve pedig azon a tényen alapul, hogy a burkolat átveszi a cső hőmérsékletét, amely az egész padlót vagy egyéb felületet egy nagy fűtőfelületté alakítja át. A fűtött padló, a radiátorral ellentétben, nem okoz légkeringést vagy port. A padlófűtés rendszerek lényegesen nagyobb felületen sugározzák a hőt, mint a hagyományos fűtési megoldások. A hőmérséklet tehát a padlónál a legmagasabb, 27 ° C körüli, a legalacsonyabb pedig a mennyezetnél.  Ebből adódóan a padlófűtéssel ellátott terek a kívánt komfortérzetet alacsonyabb hőmérsékleten biztosítják, mely jelentős mértékű költség- és energiamegtakarítást eredményezhet. A padlófűtés egyik , hogy szellőztetéskor kevesebb hővesztességgel kell számolni. A padlófűtés a folyamatosan használt helyiségeknél ajánlott, mivel a rendszernek valamennyivel több időre van szüksége az optimális hőmérséklet eléréséhez. A termosztáttal vezérelt fűtés a leghatékonyabb, mert tartja az állandó hőmérsékletet és csökkenti a veszteségeket. A padlófűtés egyre keresettebb a jobb anyagok miatt, amelyek egyszerűbbé és olcsóbbá tették a telepítést, bár a radiátor fűtéshez viszonyítva még mindig 20-40% -kal drágább. A padlófűtésnél a fűtőcsövek telepítése egyszerű főleg, ha szigetelt aljzatbetonba vagy közvetlenül az esztrich lemez alá speciális szigetelőlemezekbe helyezik el. A száraz esztrich könnyebb, mint a nedves eljárás, mert vékonyabb és így szinte ideális régi épületek felújításakor vagy újraépítésnél, ahol figyelembe kell venni a szerkezet stabilitását és teherbírását is.

3.1.2. Elektromos padlófűtés

Az elektromos padlófűtést leginkább felújítások vagy átalakítások alkalmával telepitik, de újépítésű létesítményeknél is gyakran előfordul, főleg fürdőszobákban. Egyébként bármilyen lakótérbe használható legyen szó verandáról, csarnokról, előszobáról, konyháról, stb. A futószőnyegek vagy rácsok leginkább a hidegburkolatok, míg a fűtőfóliák a fa vagy műanyag padlók alá a legalkalmasabbak. A fóliákat a már meglévő hidegburkolatok felújításakor is használják. A helyiséghőmérséklet pontos szabályozásához és az energiatakarékossághoz a rendszert termosztátokkal kell kiegészíteni. Az elektromos padlófűtés legnagyobb előnye, hogy vékony réteget képez. A fűtőfólia vastagsága kb. 1,8 mm, a fűtőszőnyegeké pedig 3,5 mm. A fóliát leggyakrabban akkor használják, ha az esztrichet és a szigetelést már lerakták, vagy már meglévő padlóburkolatra, pl. közvetlenül a csempére vagy fapadlóra. A fóliát megfelelő, legalább 6 milliméter vastagságú szigetelésre kell helyezni, amelyet közvetlenül a lapokra kell ragasztani. A fűtőrácsot hasonló módon telepitik

3.2. Kültéri fűtés

Az elektromos padlófűtés a házon kívüli felületek, például a garázs előtti tér vagy a terasz fűtésére is használható, így télen nem kell havat takarítani. Erre a célra két fajta rendszer létezik: az egyik az aszfalt, a másik pedig beton és egyéb padlóburkolatok alá telepíthető elektromos padlófűtés. A fűtőkábel alkalmas az ereszcsatorna fűtésére is, ami megakadályozza a jégcsapok képződést vagy a különböző csövek elfagyását.

4. Padlófűtés lerakásakor a szabályok betartása a legfontosabb

A padlófűtés tervezésekor és telepítésekor fontos a szabályok betartása. Elengedhetetlenek azok a számítások, amelyek során figyelembe kell venni az épület vagy a helyiségek hőveszteségeit, valamint a kívánt hőmérsékletet a helyiségben. Ezeket az adatok a fűtőcsövek hosszának és átmérőjének meghatározásához, valamint az osztó- és a gyűjtőcsatlakozók tervezéséhez szükségesek. A legnagyobb hibák, amelyeket egy szerelő elkövethet az a nem megfelelő fektetési távolság és a túl hosszú csőrendszer telepítése. Ha az elágazóvezetékek túl hosszúak, az üzemi nyomás többszörösével terheli a vezetékeket és a vízrendszert működtető szivattyú ilyen feltételek mellett nem tud hatékonyan működni. Gyakori hiba, hogy a fűtőcsövek alatt nincs szigetelés. A tapasztalatlan kivitelezők gyakran az automata légtelenítő szelep nélküli csatlakozódobozt is a csővezetéktől alacsonyabban helyezi el. Gyakran előfordul, hogy az egyes padlófűtési körök túl hosszúak vagy túl nagy távolságra vannak egymástól, és a kivitelező elmulasztja a nyomáspróbát. A tapasztalatlanság miatt történő mulasztások idővel a csövek szivárgásához vezethetnek, amelyek általában a csatlakoztatásoknál és az illesztéseknél jelentkeznek. Nagyon fontos a peremzónák kialakítására vonatkozó szabályok betartása is, hogy bizonyos helyeken, például a tolóajtóknál, elkerülhető legyen a hőveszteséget. Végül, de nem utolsósorban, fontos, hogy a rendszer megfelelő minőségű vízzel legyen feltöltve. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az aljzatnak, amelyre a fűtési rendszert telepítik, síknak és tisztának kell lennie. Amennyiben az aljzaton bitumenes vízszigetelés van, akkor az alaplemez és a rendszer közé egy polietilén (PE) fóliaréteget kell beépíteni, ügyelve arra, hogy más berendezések kábelei és csövei ne legyenek körkörösen lefektetve az alaplemez alatt.