1. Zöldtető - Mit kell róla tudni?

1.1. Zöldtető története

A zöldtetők fejlesztésének története a XX. század elejére nyúlik vissza. Abban az időben a híres építész, Le Corbusier találta fel a "jardin au toit", magyarul tetőkertet, azzal érvelve, hogy az építésznek annyi négyzetméternyi kertet kell helyettesítenie egy lapos tetőn lévő kerttel, amennyit megépített. Le Corbusier házai esetében azonban még nem beszélhetünk a ma ismert zöldtetőkről. A növényeket főként cserépbe vagy magaságyásba ültették. Le Corbusier építészete azonban fontos vitát vetett fel a zöldterületek megőrzéséről és arról, hogy miként lehet pótolni azokat a természeti területeket, amelyeket túlépítettünk. Az elmúlt száz évben a zöldtetők technológiája és filozófiája óriási fejlődésen ment keresztül, így a mai zöldtetők sokkal környezetbarátabbak, technológiai és szerkezeti szempontból fejlettebbek és sokoldalúbbak.

1.2. Lapos és lejtős zöldtetők

Léteznek lapos és ferde, azaz ereszes zöldtetők is. A lapos zöldtetők lehetnek járhatóak vagy nem járhatóak, de a lapos járható tetők előnye, hogy további kültérként használhatóak. A lejtős tetők leggyakrabban nem járhatóak, mivel lejtésük miatt nem lehet rajtuk ülni vagy növényeket termeszteni. A 45 foknál nagyobb lejtővel rendelkező tetők általában nem zöldíthetők, ez a talaj gyorsabb sodródása és az esős napokon történő csúszás miatt van így.

1.3. Zöldtetők technológiai előnyei

A zöldtetőknek számos előnye van. Ma már a technológia olyannyira fejlett, hogy a zöldtetők a legmagasabb építési szabványok szerint készülnek, gyönyörűek és ez a legnagyobb előnyük, hogy rendkívül környezetbarátok. A zöldtető legnagyobb előnye a környezetre gyakorolt jótékony hatása, mivel megakadályozza a légkör túlmelegedését, amelyet a tetőről visszaverődő napenergia okoz, és elnyeli a hőt, amely aztán fokozatosan a légkörbe kerül. A zöldtetők nemcsak a légkör túlmelegedését akadályozzák meg, hanem azt a házat vagy épületet is, amelyen találhatóak. A zöldtetőkön lévő növények kedvező bioklímát teremtenek. Télen a zöldtetők további hőszigetelő rétegként működnek, segítve a fűtési költségek csökkentését.

Egy másik előnye, hogy a zöldtetők elnyelik az esővizet, így sokkal kevesebb víz kerül a csatornába. Ez megakadályozza a csatornák eltömődését az év esős időszakaiban, és jelentősen csökkenti az árvízveszélyt. A zöldtetők védik az épületet és a szerkezetet a jégesőtől és az UV-sugárzástól is, ami meghosszabbítja az épület élettartamát.

Az ilyen típusú tetők további előnye a káros gázok kibocsátásának csökkentése. A növények szén-dioxidot használnak a fotoszintézishez, és oxigénné alakítják, és eltávolítják a levegőből az egyéb részecskék 80%-át.

1.4. Zöldtető használata

Az általunk felsorolt számos technológiai előny mellett a zöldtetők számos alkalmazási lehetőséget is kínálnak. Különösen a lapos zöldtetők használhatók további szabadtéri térként, amelyek zöld növényzetükkel kellemes hangulatot biztosítanak. A zöldtetők kerti partik, játszóterek (homokozó, csúszda), vagy akár tetőkertek kialakítására is alkalmasak, ha a földön nincs elég hely. Ez egy jó megoldás, mivel biztonságos az olyan kártevőkkel szemben, mint a csigák, a vadak és a rágcsálók.

1.5. Zöldtető esztétikája

A zöldtetők számos ültetési lehetőséget kínálnak. Az ültethető növények típusa a zöldtető típusától és a rendelkezésünkre álló talaj mélységétől függ - ezt az alábbiakban részletesebben tárgyaljuk. Ha a zöldtetőn lehetőség van egy kicsit vastagabb talajréteg kialakítására, akkor alacsony cserjéket, füvet, egyéb évelőket és akár virágzó virágokat is ültethetünk. Néhány mélyebb talajréteggel rendelkező zöldtető még fák ültetését is lehetővé teszi, amelyek nyáron kellemes árnyékot adnak. A virágos zöldtető különösen szép, és minden házhoz illik. A zöldtetős épületek bármilyen környezetbe jól illeszkednek, és semmilyen értelemben nem jelentenek kellemetlenséget.

2. Zöldtető zöldfelület típusa

2.1. Évelők és örökzöldek

Ha a mohákon és fűszernövényeken kívül más típusú növényeket is szeretne a tetőn, akkor úgy alakíthatja ki, hogy egész évben zöld legyen. Ezt úgy érhetjük el, hogy örökzöld növényeket választunk. Az évszakok és a virágzási ciklus mellett azt is meg kell vizsgálnunk, hogy az egyes növényfajok mennyire alkalmasak az adott időjárási körülményekhez. A legkeményebbek és legmegfelelőbbek természetesen az éghajlathoz szokott, őshonos növényfajok. Célszerű a növényfajok kiválasztása előtt kertész véleményét is kikérni.

2.2. Extenzív zöldtető

A legnépszerűbb természetesen az extenzív zöldtető. Ez a fajta zöldtető a legkevésbé karbantartásigényes, mivel az extenzív zöldtetőt főként alacsonyan növő növényekkel ültetik be, amelyek nem terhelik a tetőt. Az ilyen típusú zöldtetők népszerű növényei a levendula, a kisebb örökzöld cserjék, díszfüvek, prérifűfélék, íriszek, kúpvirágok stb., de olyan fűszernövények is ültethetők, mint a bazsalikom, a zsálya vagy a rozmaring. A lehetőségek valóban sokrétűek. Egy ilyen tetőt csak annyi ideig kell karbantartani és ápolni, hogy a növények megfelelően növekedjenek, majd maguktól virágozzanak. Csak nyáron, szárazság és szélsőséges hőmérséklet esetén kell egy kicsit gyakrabban öntözni. Ez a fajta zöldítés lapos és ferde tetőkre egyaránt alkalmas, de nem ajánlott rendkívül meredek tetőkre, mivel a heves esőzések túlzottan elmossák a növények számára szükséges talajt. A növények között is valamivel több üres hely van, mintha csak fű lenne a tetőn. A túlzott lejtések a növények fenntartása szempontjából is kedvezőtlenek a kezdeti szakaszban. A talajréteg vastagsága az ilyen típusú tetőknél körülbelül 15 cm.

2.3. Intenzív zöldítés

Az intenzíven zöldített zöldtető valószínűleg a legszebb és legvonzóbb zöldtető, de sajnos sok munkát igényel. Valójában ugyanannyi munka, mint egy kert. Hiszen egy intenzív zöldtető mindenféle növényt tartalmaz, az alacsony cserjéktől a kis fákig, virágos növényekig, cserjékig és így tovább. Ezért a növényzetet metszeni, trágyázni, átültetni és természetesen rendszeresen öntözni kell, és a téli szélsőséges hőmérsékleti viszonyok esetén megfelelően védeni. Az ilyen tetőkön gyakran találhatók alacsonyra növő juharok, fenyők, rózsák, bazsarózsák és hasonlók. Az intenzív zöldtetők különösen alkalmasak olyan épületek esetében, ahol a tetőteraszok jelentik a központi szabadtéri helyet, ahol a lakók a szabadidejük nagy részét töltik. Ez indokolja azt a befektetést, amelyet egy ilyen tető fenntartásába kell fektetnünk. Az intenzív zöldítés csak a lapos, járható tetőkre alkalmas, mivel a növényeket folyamatosan hozzáférhetővé és karbantartandóvá kell tenni. Az ilyen típusú tetők esetében a talaj vastagsága legalább 20 cm, kisebb fák ültetése esetén akár 100 cm is lehet. Ez jelentősen megnöveli a tető önsúlyát, ami hatással van a teljes konstrukcióra és az anyagmennyiségre.

2.4. Biotóp zöldtetők

A zöldtető utolsó típusa az úgynevezett biotópos zöldtető, amelyet a legegyszerűbb fenntartani. A biotóp zöldtetőkön csak alacsony, őshonos növényzet található, amely főként mohákból és nagyon alacsony fűfélékből áll. Az ilyen növényzet nem igényel karbantartást, és nagyon ellenálló minden időjárási körülménynek. Ez a fajta növényzet minden tetőtípusra alkalmas, de leginkább a meredek hajlásszögű tetőkön használják. A tető biotóp-zöldítéséhez elegendő egy 5-10 cm-es talajréteg.

3. Zöldtető fenntartása

3.1. Zöldfelület típusa

A zöldtető karbantartásának bonyolultságát leginkább a növényzet típusa befolyásolja. Messze a legigényesebb természetesen az intenzív tetőzöldítés, amely gereblyézést, trágyázást, metszést, rendszeres öntözést és újratelepítést igényel. Egy ilyen tető körülbelül annyi munkát jelent, mint egy közepes méretű kert. A kiterjedt zöldtetők kevesebb erőfeszítést és időt igényelnek a karbantartási munkákhoz, mivel a füvet és az alacsony cserjéket csak a növekedés kezdeti szakaszában, majd ritkábban gondozzák. A mohákból és fűfélékből álló biotóp tetőzöldítés azonban nem igényel karbantartást.

3.2. Zöldtető öntözése

A zöldtető öntözésének gyakorisága és mennyisége a zöldtető típusától függ. Intenzív zöldfelület és szárazságra érzékeny növényfajok esetén a felületet, rendszeresen, a tavaszi és nyári hónapokban minden második nap öntözni kell. A biotóp zöldfelületeket nem kell öntözni, bár a nyári hónapokban ajánlott a növényzetet figyelemmel kísérni, mivel a fű és a mohák kiszáradhatnak, és pótolni kell őket. Legrosszabb esetben egy ilyen tetőt a nyári hónapokban 1-2 alkalommal kell öntözni a növényeket.

3.3. Lejtős zöldtető

Míg a járható lapos zöldtetők könnyen karbantarthatók, mivel könnyen hozzáférhetőek, a ferde tetőknél más a helyzet. A meredek lejtésű tetők nagyon veszélyesek lehetnek, ezért azt tanácsoljuk, hogy az ilyen tető karbantartását bízza biztonsági felszereléssel rendelkező szakemberekre. Ha ez egy biotóp tető, amely szinte semmilyen karbantartást nem igényel, akkor csak időnként lesz szüksége a segítségükre.

3.4. Gyomtalanítás

A zöldtető típusától függetlenül rendszeresen el kell távolítani a szél által a tetőre hozott gyomokat. Ha a gyomnövények túl nagyra nőnek, gyökereik károsíthatják a tető rétegeit, és túlnőhetnek a tetőre ültetett növényeken. Ez csökkenti a zöldtető hatékonyságát, és kihatással van az egész épületre.

4. Zöldtető szerkezete

4.1. Statikai számítások

A zöldtető építésének megkezdése előtt a tetőt (csakúgy, mint a ház minden más elemét) egy statikusnak részletesen ki kell számolnia. Ennek oka, hogy a zöldtető a talaj és a növények súlya miatt jelentős többletterhet jelent - 100-150 kg/m2 többletsúlyról beszélünk. Azokat a pontokat, ahol nagyobb és nehezebb fák vagy cserjék lesznek, pontosan kell kiszámítani. A statikus mérnök tudni fogja, hogy a zöldtető típusától függően mekkora többletsúlyt kell figyelembe venni. A statikusnak azt is figyelembe kell vennie, hogy a tetőn valószínűleg járni fognak, mivel mind az intenzív, mind az extenzív zöldfelületet gondozni kell (csak a biotóp zöldfelület nem igényel szinte semmilyen karbantartást). Ez azt jelenti, hogy figyelembe kell vennie a több embernek a tetőn való tartózkodásából adódó többletsúlyt. A tetőre nehezedő többletterhelés következésképpen hatással van a felhasznált anyagmennyiségre és a falak vagy más függőleges elemek méreteire, ami a ház teljes építését kissé megdrágíthatja.

4.2. Zöldtető-berendezések

Ha olyan zöldtetőtípust választ, amelynek karbantartása nagyobb igénybevételt jelent, akkor gondoskodnia kell minden olyan szükséges berendezésről is, amely lehetővé teszi, hogy ez a karbantartás egyáltalán megtörténhessen. Az extenzív zöldítéshez legalább egy vízforrásra van szükség, hiszen a tetőt időnként öntözni kell az intenzív zöldítéshez és a fenntartáshoz pedig egy közeli áramforrásra is szükség lesz, mivel a füvet le kell vágni és a bokrokat pedig nyírni kell. Ezeket a forrásokat a tetőn vagy a tetőbejárat közelében, az épületen belül, hosszabbító segítségével is lehet biztosítani.

4.3. Szerkezeti rendszer típusa

A szerkezeti rendszer típusa elvileg nem befolyásolja a zöldtetőt. A zöldtető épülhet vasbeton födémre, trapézlemezre vagy faanyagra, de igaz, hogy a lapos tetők esetében az AB a leggyakrabban használt, míg a ferde tetők esetében többféle lehetőség is létezik.

4.4. Megfelelő vízszigetelés

A jó vízszigetelés minden épület esetében elengedhetetlen, és ugyanez vonatkozik a zöldtetőkre is. Ez utóbbiaknak azonban van egy nagy előnye, nevezetesen a víz felszívódása, amely leggyakrabban nem hatol be a szerkezet alsó rétegeibe, amelyek a föld alatt rejtőznek. A zöldtetővel rendelkező házak ezért kevésbé valószínű, hogy vizesednek, a talajréteg pedig további hőszigetelőként működik.

5. Zöldtető rétegek

A fordított (lapos) zöldtető építése során a rétegek a következő sorrendben helyezkednek el:

- vasbeton födém,
- bitumenes bevonat,
- párazáró,
- FIBRANxps INCLINE szigetelés 2%-os lejtésnél, majd az első rétegben öntapadós vízszigetelést kell beépíteni, amelyet azonnal követ egy második réteg, amely gyökérbehatolás elleni védelemként szolgál. Ez nagyon fontos, mivel a növények gyökerei egészen a szerkezeti elemekig hatolhatnak, és nagy károkat okozhatnak.
Ezt egy vagy két rétegben hőszigetelés követi, leggyakrabban XPS hőszigetelés kerül a tetőre, mivel víz- és nedvességálló, ritkábban EPS hőszigetelés.
A FIBRANskin SEAL, egy gyorsan lefolyó réteg, a hőszigetelés mögé kerül, amelyet egy víztartó réteg követ.

Az utolsó réteg a termőföld, amelyet az ásványi rostra fektetnek, és növényeket ültetünk rá. A talaj elsodródásának megakadályozása érdekében ajánlott a talajfelszín szélein L profilokat használni.  

A 10 fokos vagy annál nagyobb lejtésű zöldtetőkhöz csúszásgátló rétegre is szükség van, amelyet a talaj alá helyeznek, és amely megakadályozza, hogy a talaj megcsússzon heves esőzések esetén.

6. Támogatás zöldtetők létesítésére és fejlesztésére

A zöldtetők használatára nagy középületek építésénél szükség van, különösen a városi területeken, ahol már most is túlmelegedési problémákkal küzdenek. Budapest 12. kerülete elsőként előírta, hogy minden 40 négyzetméternél nagyobb, új építésű lapostetőn, illetve lapostető felújításkor kötelező extenzív zöldtetőt létesíteni. Számos európai ország már törvényben írta elő, hogy bizonyos területeken minden új épületet zöldtetővel kell ellátni. Németországban a zöldtetők aránya már 15% körül van, és gyorsan közelít a 20%-hoz. Magyarországon is az utóbbi években lehetőség van a zöldtetős épületek kialakítására támogatást vagy kölcsönt kérni. Mielőtt kivitelezésbe kezdene érdeklődjön ezekről a lehetőségekről is.

7. Mennyibe kerül egy zöldtető?

A zöldtető beruházása 2-3-szor magasabb, mint egy hagyományos, szabványos tetőfedéssel ellátott tetőé. A különbség tehát jelentős, de tudnia kell, hogy egy zöldtető majdnem kétszer tartósabb, mint egy hagyományos tető, és sokkal hosszabb élettartamú. Emellett a növényzet karbantartása is olcsóbb, mint a teljes tetőfedés cseréje. A fűtési és hűtési költségeken is spórolhat, mivel a zöldtetők kedvező bioklimatikus környezetet biztosítanak. Végül, de nem utolsósorban, egy járható, dúsan zöldített lapos tető nagyszerű adottság egy olyan épület számára, amely kevés vagy semmilyen kültéri területtel vagy kerttel nem rendelkezik, ami felbecsülhetetlen érték.