Mi mindent kell tudni ablakvásárlás előtt: árak, szerelvények és egyebek

1. Költségbecslés: fontos az ár 

Természetesen az ár itt is, mint minden egyéb anyag és elem kiválasztásánál a házépítésnél, a választás egyik kulcsszereplője. Ez határozza meg az ablak méretét és anyagát. Ezenkívül az sem segít, hogy az árak annyira különbözőek. Régen – általánosságban minden termékre – egy íratlan szabály volt érvényes, miszerint a legdrágább a legjobb. Manapság ez nem mindig így van. Természetesen nagy különbség van a hazai és külföldi gyártók és forgalmazók között, így egyáltalán nem mindegy, hogy kit vagy mit választanak.

Azt tanácsoljuk, hogy előbb határozza meg az anyagi lehetőségeit, pontosabban a maximális összeget, ameddig hajlandó elmenni, és azt követően kezdjen érdeklődni a vásárlással kapcsolatban. A jó forgalmazó tudni fogja, hogy a rendelkezésre álló összegért a lehető legjobb terméket ajánlja. 

Az ablakok ára darabonként mérettől, fomától, anyagtól és minőségtől függően 37 ezer és 370 ezer forint között mozoghat. Amennyiben a házon tíz-tizenöt ablak van, ez az összeg 370 ezer és 555 ezer forinttól akár 3 millió hétszázezer és 5 millió ötszázötvenezer forintig terjedhet. 

2. Az ablakok energiahatékonysága

Az ablakok a házba nem csak a fényt, de a hideg levegőt is beengedik, amely igencsak kihat a fűtésszámla összegének magasságára, emellett szükségtelenül károsítja a természetes környezetet is. Ezért az ablakok energiahatékonysága ugyanolyan fontos tényező, mint az áruk. Az ablakok energiahatékonyságával pénzt takarít meg, mert ezáltal hosszútávon csökkenti a hőszabályozás kiadásait. 

Amikor összehasonlítja az ajánlatokat, két kulcsfontosságú mérőszámra figyeljen: 

1. U: Az U a hőátbocsátási tényező jele (W/m2K). Ez jelöli, hogy mennyi meleg levegő távozik az ablakon keresztül, amikor kint hideg van, és fordítva. Általánosságban nézve, ezen a skálán az értékek 0,2 és 1,25 között mozognak. Minél alacsonyabb a tényező, annál jobb a szigetelés – vagyis – minél magasabb, a hőszigetelés annál rosszabb. 

2. Napenergia erősítési együttható: ezzel az együtthatóval jelölik, hogy az ablak milyen mennyiségű napenergiát enged át. Ha otthonát télen passzívan szeretné fűteni, az együtthatónak magasabbnak kell lennie, és ha a beltérben kellemes hőmérsékletet szeretne, akkor alacsonyabbnak kell lennie. Természetesen az, hogy mit választ, ebben az esetben attól is függ, hogy milyen éghajlaton él. 

3. Méretek

Az ablak ára kétségkívül nagyon sok tényezőtől függ. Az ablakok méretei és alakja a teljes beruházást drágábbá vagy alcsóbbá teheti, így ezen paraméterek átgondolt megválogatásával a befektetés összegét ellenőrzés alatt tarthatja. Például a 120x120 cm vagy 150x150 cm szabvány méretű ablakok olcsóbbak a panorámafalaknál. A háromszög alakú vagy félköríves ablakok akár 40%-kal is drágábbak lehetnek a hagyományos téglalap alakúaknál.

4. Ablak szerelvények

Az ablak szerelvények és mechanizmusok, amelyek jobb vagy gyengébb minőségűek, rejtettek vagy hagyományosak lehetnek, egyaránt hatnak az árra. Tartsa szem előtt, hogy a csúszószerkezetek 50%-kal drágábbak a hagyományosaknál. Másrészt, a nagy ablakgyártók neves külföldi cégek szerelvényeit használják, ami mindenképpen tartósabbá és minőségibbé teszi az ablakokat, de ezáltal sokkal drágábbakká is. 

5. Ablakkeretek

5.1. Ablakprofilok – anyagok 

Az ablakkereteket különböző fajta és típusú anyagból készítik, s mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, amelyek a költségekre, karbantartásra, szigetelésre és kinézetre is vonatkoznak. A leggyakrabban használt anyagok a következők: 

1. PVC (műanyag): Olcsó, energiahatékony és nagyon tartós ablakkeretek, de formázásra, alakításra korlátozottak a lehetőségek. Sok vásárlót eltántorítanak, mert „műanyag” kinézetűek, és ez idővel egyre romlik.

2. Fa: Hagyományos és természetes kinézetet kölcsönöz, ami könnyen testreszabható. A fából készült ablakok jellemzően a legjobb energiahatékonysággal rendelkeznek, de sokkal több karbantartást igényelnek, mint az összes többi ablaktípus. A fa természetes, és ezáltal környezetbarát anyag is.

3. Alumínium: drága és végtelenül tartós anyag. Az alumínium keretek a legdrágábbak között vannak. 

4. Alumínium-fa: kombinált ablakkeretek, amelyek mindkét anyag legjobb tulajdonságait egyesítik. A belső ablakkeret fából készült, így a beltérnek kellemes, meleg hangulatot kölcsönöz, míg kívülről alumínium burkolatuk van, ez további ellenállóképességet ad nekik.

5.2. Ablakkeretek – profilok 

Az ablak anyagának kiválasztásától függően, a gyártók kínálatában különféle profilokkal találkozhat. Műanyag ablak esetén az árkülönbségek a légkamrák számának függvényében alakulnak: öt és nyolc között. A hőáramlásban az alumínium profiloknál lehet elakadás vagy nem, ami nagyon kihat a hőátbocsátási tényezőre. Árkülönbség van a fa profiloknál is, amelyeknek lehet sok légkamrája vagy lehetnek hagyományosak. A passzív szabványos modelleknél is tesznek szigetelést a légkamrákba – általában hungarocell vagy alumínium megerősítéssel. 

6. Ablaküveg

6.1. Üvegezés – kétrétegű vagy háromrétegű üveg?

Amikor üvegezésről van szó, főként kétrétegű vagy háromrétegű ablakokokról beszélünk, míg az egyrétegű gyakorlatilag már a múlté, tekintettel a kifejezetten alacsony energiahatékonyságra. Tudni kell, hogy az üvegezés nem csak az üvegrétegek számával (a több, jobb) biztosítja az energiahatékonyságot és a kényelmes lakhatást, sokkal nagyobb mértékben a szigetőgázzal (leggyakrabban argonnal) járul hozzá, amely kitölti az üvegrétegek közötti részeket. 

A kétrétegű üvegezésű ablakok a modern építészeti szerkezeteknél javarészt elegendőek, és lehetővé teszik a magas energiahatékonyság elérését. Ha a ház önmagában véve kevésbé energiahatékony, vagy sok üvegfelülete van, lehet, hogy a háromrétegű üveget kell választania, annak ellenére, hogy ez természetesen drágább. 

6.2. Hőszigetelt (thermoplan) üveg

A minőségi dupla illesztésű termopán (thermoplan) üveg élettartama több mint 25 év. Habár első ránézésre ugyanolyanok, az üvegek felhasználásukat tekintve különbözőek. A hagyományos ablaküveg 15%-kal olcsóbb lesz, mint a szigetelt vagy fényvisszaverő (naptól való védelem). Ezen tényezők mellett, amelyektől függ a minőség és a hőátadási tényező, nem szabad kihagyni azokat a részeket sem, mint a tömítések, biztonsági elemek, árnyékolók. 

6.3. További lehetőségek az ablaküvegekkel kapcsolatban

Az ablak kiválasztása nem ér véget az üvegrétegek számának kiválasztásával. Választhat úgynevezett Low-E, tulajdonképpen alacsony emissziós üveget, amely fényáteresztő, de sokkal inkább csökkenti a hőáteresztést, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy nyáron kevesebb meleg levegő áramlik be, télen pedig kevesebb hideg. Vannak lehetőségek a zaj csökkentésére, törésvédelemre és hasonlókra is. 

7. Az ablakok nyitásmódja

7.1. Váltószárnyas nyíló ablakok

Miután kiválasztotta az anyagot, a keret típusát, az üvegezést – magyarán azt, hogyan nézzen ki az ablak, ki kell választani az ablakok nyitásmódját is. Erre számos lehetőség van. Leggyakoribb nyitásmód a hagyományos, szárnyas, ami azt jelenti, hogy az ablak úgy nyílik, ahogyan az ajtó. Elvileg a szányon lévő összes nyílás lehetővé teszi az ablak nyitását felfelé is. 

A váltószárnyas nyíló ablakok meghatározott nagyságúak, tekintettel arra, hogy a nem megfelelő méretek deformációt vagy leválást, azaz a szárny leválását okozhatját.

7.2. Tolóablakok

A másik lehetőség a tolóablakok. Ez a szerkezet sokkal nagyobb ablakméretet tesz lehetővé a váltószárnyas ablakokkal szemben, ami különösen elvárható a terasszal vagy kerttel összekötött lakóépületeknél. A tolóablakok hátránya, hogy a beépítés módja szembetűnőbb, ezért kevésbé kívánatos építészeti-esztétikai szempontból. Az ablak felett vezetősíneknek kell lenni, amelyek elég sok helyet foglalnak el, és nehezen elrejthetők. 

7.3. Összecsukható ablakok

Azokat az ablakokat, amelyek átfedik egymást, gyakran „harmonika ablakoknak” nevezik. Ez egy külön rendszer, amely lehetővé teszi a ház teljes üvegezett részének a nyitását. Ilyen mechanizmust alkalmazhatnak olyan lakóépületeknél, amelyet szeretnének teljes egészében összekötni a kültérrel, míg a tolóablakoknál extrém méreteik miatt ezt nem lehet megvalósítani. Az összecsukható ablakoknak kevesebb külső eleme van, mint például a vezetősínek, de éppen ezért nagyon drágák is. 

7.4. Forgó ablakok

A forgó ablakok olyan ablakok, amelyek egyik tengelyük körül forogva vagy billentve nyílnak. Kifejezetten gyakoriak tetőtéri helyiségekben, ott, ahol nem szeretnék teljesen kitárni, csak hatékony szellőztetésre használják őket. Az ilyen típusú tetőtéri ablakok tulajdonképpen saját vízszintes tengelyük körül forognak. A forgó ablakokat alsóbb szinteken is használhatják, annak ellenére, hogy használatuk itt nem megszokott, tekintettel arra, hogy drágábbak a hagyományos ablakoknál. 

8. Az ablakok beépítése

Az, hogy minőségi ablakokat vásárolt, nem sokat jelent, ha azokat nem szabály szerint állítják be. Javasoljuk, hogy ne egyedül kezdjen az ilyen munkához és azt a feladatot teljes egészében bízza szakemberre. Minden gyártó és forgalmazó kivitelezést is nyújt, de gyakran kínálják az ablaknyílások beépítés utáni megmunkálását és tisztítását is. 

9. Jótállás és az ablakok védelme 

A legtöbb ablakgyártó jótállást kínál a termékeire, de nagyon sok változat van a részletekben – mit és hogyan fedeznek. Vannak, akik a beépítés után csak 3-4 évre nyújtanak garanciát, míg mások 15 vagy akár 25 évre is. Tulajdonképpen mindegyik magában foglalja az üvegtörést, de egyesek olyan problémákért is jótállást vállalnak, amelyek a rossz beépítés miatt jelentkeznek.