A pince vízszigetelése

1. Miért lényeges a pince vízszigetelése?

1.1. A pince vízszigetelése megakadályozza a víz behatolását

A víz a legrosszabb dolog, amely bármilyen épülettel – beleértve az Ön házát is – történhet. A pince az épület azon része, amely leginkább ki van téve a víznek, ezért különleges védelmet igényel. A pince, valamint az alagsor (vagy mindkettő) megfelelően, szakszerűen elvégzett vízszigetelése megakadályozza a víz behatolását az épületanyagok szerkezetébe és magának az épületnek a szerkezetébe is.  A víz a szerkezet szempontjából kifejezetten káros lehet, mert annak fokozatos tönkremeneteléhez vezet. A hámló vakolat, potyogó törmelék és betondarabok az épület részleges összeomlásához vezethetnek, ezzel pedig egyaránt veszélyeztetik az életet és a vagyont is. A víz kiváltja az acélszerkezet rozsdásodását a vasbeton falaknál, amely az egész építmény teherbíró képességének csökkenéséhez vezet. Amennyiben páralecsapódást, nedvességet, penészt vagy szivárgást észlel az épületben, azonnal ellenőrizni kell, hogy a pince vízszigetelése nem sérült-e, és annak javítása szükséges-e.

1.2. A pince vízszigetelése megadályozza a penész keletkezését

A víz nem csak az épület szerkezetét rongálja, hanem a fokozott nedvességtartalom megjelenését is kiváltja, ami páralecsapódáshoz, penész és algák megjelenéséhez vezet a külső és belső falakon egyaránt. Mindezek sikeresen kiküszöbölhetők a pince vízszigetelésével, az alap megfelelő hőszigetelésével és az úgynevezett hőhidak keletkezésének megakadályozásával. Semmiképpen sem szabad szem elől téveszteni, hogy a nedvesség és a penész mindenhol, így a lakóépületekben is, nagyon károsan hat az egészségre, és mielőbb el kell tüntetni őket. Állandó jelleggel azonban csak a kiváltóok megszüntetésével, vagyis a pince víz- és hőszigetelésének javításával előzhetők meg. Amennyiben csak átmeszeli a falat vagy valamilyen gyakran reklámozott víz- és penészgátló szerrel kezeli, az nem jelenti azt, hogy megoldotta a gondot, mert rövid időn belül minden visszatér majd a régi kerékvágásba. 

2. Keszon és membrán vízszigetelés

A speciális membrán vízszigetés speciális bevonattal ellátott fehér szintetikus fóliából készül HDPE alapra. Ez az anyag a friss betonnal érintkezve reagál, és így egy tartós, rugalmas réteg keletkezik. A speciális vízszigetelés membránként használható a padlólap alatt vagy falak függőleges vízszigeteléseként. A membrán vízszigetelést akkor is használhatják, ha szélesebb alapot ásnak, de abban az esetben öntapadó és kiegészítő megerősítéssel ellátott típust alkalmaznak.

3. Bitumenes szalag

A pince vízszigetelését bitumenes szalaggal is elvégezheti. Ezeket a szalagokat vagy lemezeket általában két rétegben fektetik le úgy, hogy ugyanott fedjék egymást. Ezután a köztük lévő kötéseket összehegesztik, így a pince valóban teljesen vízhatlanná és vízállóvá válik. Hazánkban a pincéknél továbbra is a leggyakrabban alkalmazott vízszigetelési mód a bitumenes szalagok, mert az áruk teljesen korrekt, emellett könnyen és gyorsan lerakhatók. Ugyanakkor könnyű, egyszerű javításokat és részleges helyreállítást is lehetővé tesznek sérüléseknél.

3.1. Egyrétegű bitumenes szalagok, lemezek

Amikor nem áll fenn talajvíz veszélye, de az épületet nedvesség fenyegeti, elég csak egyrétegű bitumenes lemezt vagy szalagot használni. Ez nem egy megszokott gyakorlat olyan pincék és tetők vízszigetelése esetén, amelyek gyakran érintkeznek vízzel, jóllehet, a homlokzat magasabb részeinek vízszigetelésére és védelmére használják, amelyek nincsenek közvetlenül kitéve a víz hatásainak, és a tető részben védi őket. 

3.2. Kétrétegű bitumenes szalagok, lemezek

Amikor fennál a talajvíz veszélye, különleges kétrétegű bitumenes vízszigetelést kell lefektetni, amelyet polietilén réteggel erősítettek meg. Mondhatjuk, hogy ez a fajta védelem vidékünkön a leggyakoribb. 

4. Fehér kád 

4.1. Mi a fehér kád?

A pince jó vízszigeteléséhez úgynevezett fehér kádat lehet készíteni. A fehér kád egy olyan keszon szerkezet, amely további vízszigetelő réteg hozzáadása nélkül ellenáll a talajvíz által előidézett terhelésnek és nyomásnak. Egy legalább 30 centmiéter vastagságú jobb minőségű vízálló betonból készült betonszerkezetről van szó. A fehér kád a márkás beton mellett jó teljesítményt is követel ideális külső körülmények között. Habár előfordulhat, hogy a betonban mégis repedések jelentkeznek, amelyek veszélyeztetik a pince vízhatlanságát. 

4.2. Fehér kád, tágulási és dilatációs hézagok tömítése

Az úgynevezett fehér kád úgy készül, hogy tömítik a gyenge pontokat és vasbetonszerkezet dilatációs fugáit. A hézagokat akkor tömítik, amikor már elkészült a vízszigetelés. A vízhatlanság eléréséhez speciális tömítő lapokat, speciálisan duzzadó szalagokat, csíkokat használnak, valamint PVC tömítő szalagokat, hálókat a rések lefedésére vagy csövecskéket az injektáláshoz.  

5. Felületszivárgó lemez

5.1. Mi a felületszivárgó lemez?

Vízszigetelésként használható műanyag fólia is, amelyet akkor használnak, ha a talajvíz nem okoz gondot, csak a nedvesség. Ezt a védőréteget a földdel egy szinten helyezik el a betonlapok alatt. A felületszivárgó lemez leggyakrabban polietilénből készül, amelyet az alaphoz erősíthető öntapadó szalagokkal vagy lemezekkel látnak el. Ez a típusú fólia membrán, amely kis kiemelkedésekkel rendelkezik, amelyek azon kívül, hogy védelmet nyújtanak a víz ellen, a zöld tetőkön óvnak a növények gyökérrendszerétől is, úgyhogy a tetőknél gyakrabban használják, mint pincék tömítésénél.  A membrándugók 18 mm magasak, ami elegendő egy olyan réteg képződéséhez, amely kiváló levegőmozgást biztosít, és ami a felületek vízelvezetési védelmére szolgál. 

5.2. Felületszivárgó lemez nedvességvédelem céljából

Amennyiben valamilyen oknál fogva kifejezetten szükséges a rugalmasság, a felületszivárgó lemezt vízszigetelésként is alkalmazhatják. Mivel önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a vízszivárgást a pincében, ezért szükség van bitumenes vízszigetelésre is (bitumenes szalagok), amely egyébként emellett az egész szerkezetet védi a talajerózió okozta károktól és a növények gyökérzetétől. 

6. Injektálás

6.1. Az injektálás védi a szerkezet teherbíró képességét

Minden a rétegek tömítésére szolgáló módszer arra jó, hogy megakadályozza a páralecsapódást, nedvesség és penész megjelenését. Ha ezek az összes óvintézkedés mellett mégis megjelennének, lehetőség van az utólagos orvoslásukra. Azokon a helyeken, ahol nedvesség vagy víz jelentkezett az injektálás később is elvégezhető. Meghatározott méretű csövek/szondák elővigyázatosságból még az építésnél beszerelhetők vagy később a problematikus helyekre behelyezhetők, majd rajtuk keresztül juttatják be a keveréket a szárításhoz és vízszigeteléshez. Injektálással a szerkezet megóvása mellett annak teherbírása is növekszik. Voltaképpen helyreáll a nedvesség miatt csökkent teherbíróképesség.   

6.2. A falak injektálásához használt anyag

A piacon nagyon sokféle anyag található, amelyet a falak injektálásához használnak, de hogy melyiket válassza, az Ön szükségleteitől függ. Vannak epoxi gyanták, poliuretán- és cementkeverékek, amelyek kisebb repedések javítására alkalmasak, vagy szilikon emulziók, amelyek a nagyobb szerkezeti károk elhárítására szolgálnak. Vízszigetelésnél az esetek többségében az epoxi gyanta a legjobb választás, mert minden eljut még a legapróbb pórusokba is, de éppen azért nagyon drága, pontosabban ez a legdrágább fajta.

7. Fejlett kristályosodási rendszer

A csapadékoknak kitett tetők mellett az alagsori és földszinti helyeken is a víz okozza a legtöbb gondot. Azon kívül, hogy esővíz vagy csapadék formájában behatol, ugyanaz előfordulhat a talajvizekkel is. Emiatt az alagsor, a pincék és tetők különösen is védve kell, hogy legyenek. Habár a beton minden szempontból kiváló anyag, mivel számos jó tulajdonsággal rendelkezik, mechanikai szempontból a keletkező repedéseken keresztül megsérülhet, még akkor is, ha azok mikroszkopikus méretűek. A víz apránként behatol, szivárog és folyamatosan mélyíti őket, míg végül a résekből, repedésekből igazi lyukak lesznek, és valós problémává válnak. Ha erre nem reagálnak időben, a rozsda tönkreteszi az épület szerkezetét. 

Ezt a problémát sikeresen ki lehet küszöbölni a fejlett kristályosodási tecnológia alkalmazásával. A termelés, gyártás folyamán a betonhoz speciális adalékanyagot adnak, amely a vízzel érintkezve vízben nem oldódó kristályok keletkezését váltja ki. Ezért, ha mikrorepedések keletkeznek, amelyeken keresztül a víz megpróbál az anyag vagy szerkezett mélyebb rétegeihez hatolni, kémiai reakció lép fel, és a kristályok automatikusan lezárják a keletkező repedéseket, így akadályozva meg a víz további szivárgását, terjedését. Ez forradalmi technológia, mert már a betonfal vastagságának első centiméterénél megállítja a vizet és teljesen lezárja az összes repedést 0,5 milliméterig. 

A kristályosító rendszer hozzáadása semmilyen módon sem hat az anyag mechanikai tulajdonságaira.

A kristályosodási folyamatnak van még egy előnye. Elméleti feltevés, ami a gyakorlatban szinte lehetetlen forgatókönyv a kémiai reakciók minden előlátott lépése miatt, hogyha nagyobb repedések keletkeznének, és a víznek sikerülne a szerkezet mélyébe hatolni, mindjárt látszódna, hogy hol van a problematikus pont. Miért? A vízszigeteléssel ellentétben, amely egy helyen szivároghat úgy, hogy a víz ezután egész más irányban folyjon, a kristályosodás technológiája szerint a víz csak a repedés helyén folyik át az anyagon, és nem máshol, mert a sérülés közelében az összes többi rést az automatikus kémiai reakció lezárja. Ezért a repedést azonnal javítani lehet, anélkül, hogy az egész falat vagy fél pincét felújítanák.