1. Utólagos vízszigetelés - Mit kell róla tudni?

Amikor elképzeljük álmaink otthonát, általában egy jó helyen bizonyos méretben, formában, színben és stílusban látjuk, idilli kerttel és gazdag növényzettel körülvéve. Persze itt vannak a szeretteink is, akik élvezik a környezetet. De az előfeltételek, tények, információk és adatok egész komplexuma amelyekkel foglalkozni kell csak akkor mutatkozik meg amikor hozzákezdünk a projekt megvalósításához, hogy az álom valósággá váljon. Egy igazi ház különféle anyagok és elemek halmazából áll, amelyeket egyedileg kell megtervezni, ki kell számítani és kivitelezni, persze védeni is kell ahhoz, hogy az építkezés lehetséges legyen.
Ahogy mondani szokták, az ezer kilométeres utazás az első lépéssel kezdődik, így az otthonod az alapoktól kezdődik. Ahhoz, hogy egy épületből otthon legyen, nem csak bizonyos szabályok, előírások és módszerek szerint, pontosan meghatározott anyagokból és módon kell megépíteni, hanem védeni is kell. Bármennyire is jó építésű az épület, ha nincs védve - hő-, hang- és vízszigetelési szempontból - a természeti erők hatására a szerkezet nagyon gyorsan károsodhat.

Az alap vízszigetelése a hőszigeteléssel együtt minden épület felépítésének, szerkezetének egyik legfontosabb eleme. Ugyanez vonatkozik a homlokzatra és a tetőre is. Ezek a kültéri elemek nélkül nincs álom otthon.

2. Családi ház vízszigeteléséhez hol és hogyan lehet kivitelezőket találni?

Mivel az építkezés olyan fontos, elengedhetetlen szakaszáról van szó, amely a beruházás összértékének 3-5%-át teszi ki, ezért egyértelmű, hogy ezt sem szabad a véletlenre bízni. Akár tégla-, akár könnyűszerkezetes házat választ, az építési gödör feltárása és az alapozás az első helyen áll. Amennyiben kulcsrakész rendszert választ, akkor nem kell emiatt aggódnia. A cég, amellyel a szerződést aláírja felelőséget vállal az építkezés minden fázisáért és a beköltözés napjáig gondoskodik minden munkafeladat megfelelő elvégzéséről. Ha azonban úgy dönt, hogy a pénztárcájához mérten egyedül szervez meg minden munkaszakaszt, akkor az építkezés minden fázisához ajánlattevőt, azaz kivitelezőt, szolgáltatót kell találnia.

Amennyiben Ön, mint megrendelő nem szakmabeli akkor nehezen tud majd dönteni, hogy melyik mestert választja, hiszen a piacon számtalan cég foglalkozik építőipari munkák kivitelezésével, köztük olyanok is, akiknek az alapok vízszigetelése a szakterületük. Ezért a legcélszerűbb, ha felveszi velünk a kapcsolatot, ugyanis kizárólag megbízható és bevált mesteremberekkel és cégekkel dolgozunk együtt, akik gyors és megbízható ajánlatot tudnak küldeni Önnek, vagy szánjon elegendő időt a referenciák, megrendelői észrevételek és az építési, kivitelezési szolgáltatás egyéb feltételeinek alapos átvizsgálására. 

3. Hogyan történik a házalap vízszigetelése?

Az alap vízszigetelése a házalap típusától függ, amelyből négy van: pontalapozás, sávalapozás, lemezalapozás és cölöpalapozás, de hogy melyiket választja, az ugyanúgy az épület projektjétől, mint a talaj típusától és összetételétől függ. Az alap az, amely az épületet a talajhoz köti, és évtizedekig viselnie kell magának a szerkezetnek a terhét, valamint a folyamatosan rá ható természeti hatásokat. Emiatt amellett, hogy minőségi anyagból és megfelelő módon kell készülnie, megfelelően kell védenie is.

A víz az egyik legintenzívebb természeti erő, amely minden épületre hatással van, beleértve azok alapjait is. Ezek a talajvíz a csapadék és a felszín alatti vizek. E három tényező bármelyikének figyelmen kívül hagyása katasztrofális következményekkel járhat. Az egyetlen védekezés a víz és a nedvesség ellen a vízszigetelés. Vízszigetelésre már régóta használnak természetes gyantákat és bitumeneket, ezenkívül ma már számos típusú anyag, keverék és egyéb termék létezik. Ez magában foglalja a keszon és membrán vízszigetelést, a bitumenkádak és szalagokat, az úgynevezett "fehér kádakat, amelyek önmagunkban szigetelnek; építő- és tágulási hézagok, fóliák, fugázó és vízszigetelő habarcsok tömítése. Azt, hogy melyiket használják, az alábbi három legfontosabb tényező alapján döntik el:
-    a talaj típusa,
-    a talajvíz magassága és
-    az adott területre jellemző átlagos csapadékmennyiség.

A víz és a nedvesség kívülről behatol az épületszerkezetbe, majd az alapból a falak felé emelkedik. A legjobb összehasonlítás a kockacukorral lehetséges – ha az egyik végét vízbe mártjuk, látni lehet, hogy maga a víz hogyan halad felfelé, megolvasztva a cukrot. Ugyanez történik az épületekkel is - a kapilláris nedvesség emelkedése hőveszteséget, gombák és penészesedés megjelenését jelenti, emellett az építőanyagok minőségének romlását, károsodását okozza. Éppen ezért az épület alatti alapot úgy kell kialakítani, hogy az lehetővé tegye a vízelvezetést, vagyis megakadályozza a víz visszatartását, leülepedését. Ezenkívül a víz alacsony hőmérsékleten megfagy, és tágul, ami az alapok aláásásához és elmozdulásához vezethet. Ezzel szemben a betonba behatoló víz a megerősítéshez használt vasalás rozsdásodását okozza, ami ismét annak romlásához és az épület stabilitásának veszélyeztetéséhez vezet. Ráadásul a betonba behatoló mikró cseppek is megfagyhatnak, és kitágulva növelik annak térfogatát. Így repedések jelenhetnek meg az alapokon és a falakon. További veszélyt jelentenek a vízben lévő különféle vegyszerek és anyagok, mint amilyen a só, szulfátok, savak és hasonlók, amelyek a beton morzsolódását okozzák, és ezáltal maradandó károsodást eredményeznek.

Mindezek a veszélyek csak akkor kerülhetők el, ha az alap vízszigetelését kétféleképpen kivitelezik: speciális, magas vízállóságú adalékanyagok hozzáadásával a betonkeverékbe, amelyből az alapot öntik, vagy az alapozást vízszigetelő anyagokkal való bevonásával.

4. Vízszigetelő anyagok - kondor, bitumen, poliuretán bevonatok, krémek

A magas vízállósági együtthatójú speciális adalékanyagok betonkeverékbe öntését szerkezeti vízszigetelésnek nevezik, és ez az eljárás meglehetősen költséges (körülbelül 30% -kal drágább), és családi házaknál ritkán használják. A bevett gyakorlat az a vízszigetelő anyagok használata, amelyeket bevonnak, ragasztanak, hegesztenek vagy szórnak rá a kész betonalapzatra. Az alapozás ilyen vízszigetelése megfelelő minőségű, megfizethető és könnyen kivitelezhető, így több évtizeden át szilárd védelmet nyújt.
Az alapozás vízszigetelése leggyakrabban tekercs és szalag formájú anyagokkal történik, vannak folyékony bevonatok, gélek, paszták, habok és extrudált polisztirol lapok. Leggyakrabban két vagy több rétegben helyezik el őket, ahol a legjobb, ha keresztben egymásra fektetik őket. A masszákat leggyakrabban melegítik és olvasztják (vízszigetelő bitumen töltéssel vagy anélkül), és vannak olyanok is, amelyeket hidegen szerelnek be.
Régiónkban közönséges (kondor) vagy oxidált bitumenes vízszigetelő (ipari) tekercs és szalag formájában, plasztomer polimerekkel módosított bitumen desztilált bitumen alapú membrán (APP), elasztomer polimerekkel módosított desztillált bitumen alapú membrán (SBS), áthatoló vízszigetelő bevonat (polimer-cement vízszigetelés), kétkomponensű rugalmas polimer vízszigetelő bevonat, kétkomponensű elasztikus vízszigetelő bevonat és PVC membránok.

5. Alapok vízszigetelése új építés és helyreállitás során

Ez a munkafeladat egyáltalán nem könnyű. A vízszigetelés technológiailag és műszakilag olyan, hogy szaktudást, valamint a különböző építőanyagokban előforduló folyamatok megértését igényli. A tapasztalat is nagyon fontos, ezért, ha már úgy döntött, hogy önállóan építkezik, mindenképpen konzultáljon szakértőkkel és kövesse az ajánlásokat a munka megkezdése előtt.

5.1. Új családi ház vízszigetelése

Nyilvánvaló, hogy egy új ház építése sokkal egyszerűbb és a szakipari munkák kivitelezése is gördülékenyebb, hiszen minden szakaszosan, meghatározott sorrendben és ütemezés szerint történik, emellett elegendő hely és idő is van, hogy mindenre megtalálja a lehető legjobb megoldást. Így már a tervezés során ismert, hogy milyen típusú talajról van szó, milyen a talajnedvesség állapota és mit kell tenni annak érdekében, hogy az adott helyen építeni lehessen. Ilyen értelemben az építési gödör feltárása után az alap megerősítése következik.

A talaj típusától és minőségétől függ, hogy a legmegfelelőbb vízelvezetés biztosítása érdekében milyen anyagokat lehet használni, ami által elkerülhetők a későbbi víz- és nedvesedésből adódó károsodások. Az alatta lévő anyagok azok, amelyek a gödör aljára kerülnek, és általában több réteg van belőlük. A gödörnek a talaj fagyszintje alatt kell lennie. A geotextília elhelyezése után következhet a puffert készítése, amely több sor finomabb és durvább szemcsés homokból és kavicsrétegből áll, amelyeket tömörítenek, hogy szilárd felületet kapjanak, de néha agyagot is adnak hozzá, majd erre rákerül a beton. A szemcsés réteg vastagsága a beépített vízelvezető csövek vastagságától függően 20-30 cm között változik, az alatta lévő beton pedig 5-6 cm. Ezen kívül hőszigetelő és vízszigetelő anyagok kerülnek beépítésre. Mindez az alap felett ismételhető vízszintes vízszigetelést képez, és ennek a két szintnek az összekapcsolását vertikális vízszigetelésnek nevezzük, amely az esetleges pincétől felfelé nyúlik és egészen a talajszint (lábazat) fölé terjed, ahol a földszint kezdődik.

A vízszigetelő anyagok beépítésénél a legfontosabb, hogy az aljzat száraz, szilárd, zsír- és egyéb anyagoktól mentes legyen. Az ilyen felületre alapbevonatokat - úgynevezett alapozókat - visznek fel. A következő rétegek a jobb tapadást és megkötését szolgálják. Erre a célra folyékony bitumen, különféle gyanták, folyékony gumi vagy polimerek alkalmazhatók, amelyekkel bevonják az alapot vagy szórják, de beépíthetők bitumenes tekercsek vagy szalagok is, amelyek öntapadók vagy ragasztottak lehetnek. A legfontosabb, hogy legalább 10-15 cm-rel fedjék egymást, ugyanis igy biztosítsák a teljes szigetelést. Ezeket a rétegeket felmelegítik és ragasztják vagy hegesztik, vagy bitumencsíkokat ragasztanak rájuk, amelyek megtartják őket. Ebben a munkafázisban a legfontosabb a szárítás, a következő felhordás vagy felhelyezés előtt minden réteget alaposan meg kell szárítani, különben az ezekben a rétegekbe szivárgó nedvesség önmagában károkat okozhat.

Ezeket a tekercsben lévő vízszigetelő anyagok tartósabbak és jobbak. Néhány tekercs még a közepén is, teljes hosszában szilikon vagy speciális töltetekkel rendelkezik, amelyek még jobb tömítést biztosítanak. Ezek újabb termékek a piacon, és ezeket hengerelt vízszigetelésnek hívják, és mivel a tekercsek öntapadók, könnyebb és gyorsabb a munkavégzés is. Vannak gipsz vízszigetelő anyagok is, amelyeket akkor használnak, ha száraz keverékekre van szükség, amelyhez vízálló komponenseket adnak. Az így elkészített habarcsokat a vakolathálóra kell felhordani. A legújabb technológiai találmány az agyagalapú bentonit szőnyeg, amely nedvesség hatására megduzzad és befedi az egész alapot.

5.2. Alapok vízszigetelése a helyreállítás során

Ha később, új vagy régi épületen vízproblémák jelentkeznek a kapilláris nedvesség vagy a talajvíz emelkedése, esetenként árvíz vagy talajcsuszamlás, földrengés következtében, az alapokat, falakat javítani kell. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy először fel kell ásni a házat, mindent ki kell szárítani és új vízszigetelést kell felvinni vagy fújni, és gyakran a hőszigetelést is fel kell újítani. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egész munka igényesebb, hosszabb és drágább lesz.

Ilyen esetekben különböző anyagokat használnak - poliuretán bevonatokat, hengerelt bitumen, polimer alapú membránokat vagy üveg-műanyag anyagokat, üvegszálat vagy poliésztert. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai - a legfontosabbak a rugalmasság, a tapadási képesség, a gyors keményedés, a kémiai és mechanikai hatásokkal szembeni ellenállás, az UV-állóság, a méreganyagok hiánya (ökológiai tisztaság), a tartósság, másrészt a munka sebessége és az ár.

Az alap körüli ásás szakaszosan történik, hogy ne veszélyeztesse a ház stabilitását. A sarkoktól kell kezdeni és a falak közepe felé halad. Az árok kiásását követően a lerakódások tisztítása és a szárítás következik. Az alapokon lévő mélyedéseket cementhabarccsal vagy csemperagasztóval javítják, és erre két rétegben bitumen vagy ragacsos bitumencsíkokat terítenek: az elsőt függőlegesen, a másodikat vízszintesen. Alapvetően ez a külső védelem.

Vannak úgynevezett áthatoló vízszigetelő anyagok is - olyan betonbevonatok, amelyek behatolnak a szerkezetbe és a mikropórusok szintjén megakadályozzák a nedvesség behatolását a beton mélyebb rétegeibe. Ezenkívül a beton fagyállóságát is növelik és megvédik a kémiailag agresszív talajvíztől.

A vízszigetelés helyreállításának utolsó és legdrágább módja az injektálás, azaz a speciális hidrofób krémek befecskendezése, amely során speciális fúrókkal pontosan meghatározott pontokon lyukakat fúrnak át a födémeken és az alapon majd befecskendezik az injektáló krémet, amelynek mennyisége megmutatja, hogy mennyi folyadékot préselt ki, és így meghatározza, hogy mikor fejeződött be az injektálás. Ezek a krémek speciális vízálló és egyéb komponensekből készülnek, amelyek amellett, hogy megvédik az alapot a további károsodástól, hosszabb élettartamot és szilárdságot biztosítanak.