Folytatásban:
- 1. A homlokzati szigetelés optimális vastagsága
- 2. Homlokzati szigetelés: minimális vastagság
- 3. A hőszigetelés minimális vastagsága az anyaghoz viszonyítva
- 4. A szigetelés ár szerinti minimális vastagsága
- 5. A hőszigetelés optimális vastagsága – esztétika
- 6. A szigetelés vastagsága az épületrészek szerint változik
- 7. Az ár nem lehet az egyetlen tényező
- 8. Mekkora valójában a szigetelés ideális vastagsága?
1. A homlokzati szigetelés optimális vastagsága
1.1. Milyen vastagságú az optimális szigetelés?
Elsősorban azt kell elmagyarázni, hogy mi a homlokzat optimális vastagsága.
A homlokzati szigetelés optimális vastagsága az, amely minden szempontból legjobban védi az épületet az energiaveszteségtől. Egyúttal hozzájárul, hogy az épületen belül az energiafelhasználás észszerű és gazdaságos, vagyis a lehető leghatékonyabb legyen.
Ha a homlokzati szigetelés túlzottan vastag, nemcsak feleslegesen nagy kiadásokat igényel a nagyobb anyagfelhasználás, az energia- és időbefektetés, valamint a munka miatt, de az épület megfelelő „lélegzését” is gátolja.
2. Homlokzati szigetelés: minimális vastagság
2.1. A homlokzati szigetelés előírás szerinti vastagsága
Nem mindig a legoptimálisabb megoldás a hőszigetelés előírásokban meghatározott minimális vastagsága. Voltaképpen a túl vékony hungarocell, grafitos hungarocell vagy kőzetgyapot réteg nem biztosít elegendő hőszigetelést, pontosabban olyat, amelyik hatással volna a fűtési költségek csökkentésére is. Az is igaz, hogy a nagyon vastag szigetelőrétegek növelik a költségeket és bonyolultabbá teszik az építkezést, szükségtelenül növelik a falak vastagságát, és nem engedik „lélegezni” a burkolatot, és ezzel együtt egész épületet.
3. A hőszigetelés minimális vastagsága az anyaghoz viszonyítva
A hőszigetelés vastagságát természetesen, leginkább az az anyag befolyásolja, amelyből készült. Ahhoz, hogy elérje ugyanazt a hőszigetelési fokot, az XPS kisebb vastagságot igényel, mint mondjuk a kőzetgyapot. A kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelés minimális vastagsága megközelítőleg azonos, mert ezek alapjában véve rokon anyagok. Legvékonyabb réteget a vákuum hőszigetelés használatával érnek el, amelyet az űrhajók szigetelésére használnak. Az ilyen típusú szigetelésekhez olyan speciális fóliákat használnak, amelyek vastagsága mindössze néhány milliméter. Azt azonban el lehet képzelni, hogy ezek mennyire drágák, és emiatt csak elvétve alkalmazzák őket az építőiparban.
4. A szigetelés ár szerinti minimális vastagsága
Tekintettel arra, hogy a hőszigetelések árai nagymértékben különböznek egymástól és nagyon változóak, a hővédelem kiválasztásánál feltehetően ez az egyik fő szempont. A hőszigetelés minimálisan előírt vastagsága soha nem lehet és nem is az egyetlen kritérium – ezt csak a vákuumfólia biztosítja. Ez viszont annyira drága, hogy csak egyedi, konkrét részletek kidolgozására használják azzal a céllal, hogy megakadályozzák a hőhidak kialakulását. Az épület hőszigetelésének egyéb részeinél más anyagokat használnak inkább, amelyek könnyebben hozzáférhetők és ezáltal gazdaságosabbak is. A legjobb megoldás mindig az, ha egyensúlyt teremtünk a várható előnyök és az ár között.
5. A hőszigetelés optimális vastagsága – esztétika
Mivel a szigetelés optimális vastagságának a meghatározására nincs egyértelmű válasz, az egyik lényeges döntési szempont az esztétikai szempont, tulajdonképpen az, hogy fog kinézni a ház a munka befejezése után. A kisebb ablakok például úgy néznek ki a vastag homlokzati rétegben, mint a kelt tésztában lévő lyukak, és ez cseppet sem vonzó. Másrészt a nagy ablakok sem fognak sokkal jobban kinézni a túl vastag burkolórétegben.
A ház hőszigetelésének nagy vastagsága befolyásolja az elégtelen beltéri megvilágítást is.
6. A szigetelés vastagsága az épületrészek szerint változik
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a szigetelés minimális vastagsága nagyban függ attól, hogy a ház mely részét kell védeni. A tetőn a hőszigetelésnek maximális vastagságúnak kell lennie, mivel a legtöbb energia ott tűnik el. Éppen ezért a tető hőszigetelésének 2-2,5-szer vastagabbnak kell lenni, mint az épület többi részén. A védőrétegnek az alapnál szintén vastagabbnak kell lennie, helyesebben a pince és alagsor körül, körülbelül a tető hőszigetelésével azonosnak. A szigetelés vastagsága a talajjal érintkező pincefalakon néhány centiméterrel több is lehet, mint a talaj feletti falakon.
7. Az ár nem lehet az egyetlen tényező
7.1. A homlokzat kisebb vastagsága nagyobb költségeket jelenthet
Kézenfekvő, hogy a homlokzat kiválasztásakor az árat veszik elsősorban figyelembe. Az olcsóbb homlokzat azonban vékonyabb szigetelést, ezáltal nagyobb hővezető képességet is jelent, ami már az első évben az energiaveszteségben is megmutatkozik. A túl vastag homlokzat sem kedvező megoldás. Előfordulnak olyan helyzetek is, amikor még a 30 cm-es vagy annál vastagabb szigetelés sem tudja csökkenteni a hőveszteséget, ezzel szemben a beruházási költségek minden várakozást felülmúlnak.
7.2. A homlokzatok árát nem kizárólag a szigetelés határozza meg
Amennyiben 20 cm vastagságú homlokzat mellett dönt, a szigetelésbe való beruházás abban az esetben az összköltség mindössze 30%-át teszi ki. Tisztában kell lennie azzal is, hogy a homlokzat ára tartalmazza a szállítás költségét, az állványozást, melynek bérleti díja 160 forint/m2/nap körül mozog, ezenkívül az ablak és ajtó körüli nyílások homlokzata befejezésének költségét. Egy 20 cm vastagságú szigetelőrétegért mindössze 20%-kal kell többet fizetnie, mint amennyibe egy 15 cm vastagságú szigetelés kerülne.
8. Mekkora valójában a szigetelés ideális vastagsága?
A homlokzat legoptimálisabb vastagságának a 20 és 25 cm közötti méretet tartják. Ha XPS-t használnak, akkor a vastagságot is nyugodtan le lehet csökkenteni 20 cm alá. A tetőn, valamint az alap és a pince körül a hővédelemnek majdnem kétszer vastagabbnak kell lennie – körülbelül 30-40 cm-nek. A pince vagy alagsor falain az épület többi részéhez viszonyítva elegendő ugyanolyan vastagságú vagy néhány centiméterrel vastagabb szigetelés, de az a lényeg, hogy vízállónak kell lennie.
Az ilyen vastagságú homlokzattal optimális szigetelés és elfogadható homlokzati ár érhető el. A 12 cm vastagságú hungarocell homlokzatért körülbelül 9750 forintot kell fizetni négyzetméterenként, míg a 15 cm vastag hungarocell körülbelül 10500 forintba kerül négyzetméterenként. Amennyiben még vastagabb, 20 cm-es hungarocellt használnak, akkor az ár 11700 forint körül alakulna négyzetméterenként.
Ha kétségei vannak, forduljon hozzánk bizalommal, kérjen tőlünk ajánlatot, vagy kérdezzen tőlünk.