Hőhidak – a homlokzat nem megfelelő szigetelése

1. Mi a hőhíd?

1.1. A hőhíd hőveszteséget okoz

A hőhíd az épület szerkezetének vagy burkolatának azon része, ahol különböző okok miatt megnövekedett a belső térből történő hőátvitel a környezetbe. A hőhídak sok fejtörést okozhatnak, mert megnövelik a fűtési költségeket, a nagyobb energiahasználat miatt maga a ház pedig sokkal jobban szennyezi a környezetet. 

2. Miért keletkeznek hőhidak?

A hőhidak keletkezése sokféle okból történhet. Leggyakrabban a különböző anyagok közötti nem megfelelő kapcsolat következményei, de a különleges geometriai szerkezet miatt is keletkezhetnek, tekintettel arra, hogy nagy különbségek vannak az anyagok vastagsága vagy hővezető képessége között (például a fa és beton hővezető képessége különböző). Azonban a hőhidak emberi mulasztás következtében is kialakulhatnak, vagyis a rossz és pontatlan kivitelezés miatt vagy a hibás munkavégzési terv elkészítése miatt.

Hőhíd keletkezhet a rosszul elkészített vagy be nem fejezett homlokzati hőszigetelés következtében vagy azért, mert a vezetékek szétválasztása miatt a hőszigetelés megszakad, illetve átvágják azt.

3. Hőhidak – típusok

3.1. Konvekciós hőhíd

Az egyik típusba a konvekciós hőhidak tartoznak. Ezek a burkolat átjárhatatlanságának biztosításával kerülhetők el. Így a konvekciós pontok az alakok és ajtók nyitására csökkennek. Amikor a burkolat nincs hermetikusan lezárva, nyílások és repedések keletkeznek benne, amelyeken keresztül ellenőrizetlenül távozik a meleg levegő. Ezt a jelenséget nevezik konvekciós hőhídnak.

3.2. Geometriai hőhíd

Léteznek geometriai hőhidak is. Ez a jelenség akkor jelentkezik, amikor a külső falfelület, amelyen keresztül távozik a hő, nagyobb a belsőnél, például az általuk kialakított sarkok miatt. Akkor is létrejönnek, amikor két szerkezeti elem meghatározott szög alatt találkozik. Az ilyen típusú hőhidak megszokottak, és nehéz őket kiküszöbölni. A folyamat így működik, hogy a kisebb és melegebb belső felületről a hő a nagyobb külső felületre távozik.

3.3. Szerkezeti hőhidak

Végezetül, de nem utolsó sorban a szerkezeti hőhidak ugyancsak a burkolaton jelentkezhetnek. Olyan helyeken képződnek, ahol a burkolat valami módon megszakad. Ezek olyan pontok vagy helyek a szerkezetben, amelyek elkerülhetetlenek – áttörések, túlnyúlások, illesztések, megszakítások, gyakran két különböző, eltérő hővezető képességű anyag érintkezésekor stb.

A szerkezeti hőhidak a rosszul megtervezett részletek helyén keletkeznek, és ott, ahonnét a hő távozik.

4. Hőhidak – következmények

A hőhidak hővesztéshez és az épületen belül más gondokhoz is vezetnek. A hőhidak terjedését meg kell előzni, azaz hatásukat korlátozni, ellenkező esetben károsíthatják az épületelemeket. Különböző negatív jelenségek jelentkezhetnek, mint a korrózió, rozsdásodás, a vakolat leválása, penész keletkezése, vagy akár a teljes szerkezet teherbírásának a csökkenése. 

4.1. Nagyobb energiahasználat

Az ilyen jellegű homlokzat sérüléseinek legszembetűnőbb következménye a megnövekedett fűtési energiahasználat. Az épületelemek hőhidak következtében létrejött hideg felületei sokkal magasabb levegőhőmérsékletet igényelnek zárt térben. Ezért, ha hőmérsékleti szempontból állandó kényelemre vágyik, erősebben, jobban kell fűtenie az épületet.  Az eredmény mindenképpen a költségek növekedése és a környezet leterhelése lesz.

4.4. A hőhíd csökkenti a hőkomfortot

A hőhidak ugyancsak csökkentik a hőkomfortot az épületben. A probléma télen nagyobb lesz, amikor a hőhidak helye a fal belső részén hidegebb, mint azokon a helyeken, ahol nincsenek hőhidak. Ez levegőáramlást eredményez a helyiségben, pontosabban huzatot, amelyet az ottlakók igencsak megéreznek. A legegyszerűbb megoldás, ami mindenkiben azonnal felmerül, az erőteljesebb fűtés, ami semmiképpen sem orvosolja a problémát, csak megfordítja az egész helyzetet.

4.3. Nédvesség és penészképződés

A hőhidak miatt a fal belső felületein harmat képződhet. A hőhidak keletkezésének helyén a fal belső részeinek alacsonyabb hőmérséklete nedvesedést vált ki. A zárt térben a meleg levegő a hideg falfelületen lehűl és harmat keletkezik. Azokon a helyeken, ahol létrejön, összegyűlik és lerakódik a por, míg végül spórák vagy penészfoltok jelentkeznek. Ezt a jelenséget a zárt tér megfelelő nedvességtartalmának – amely 35 és 65% közötti érték – biztosításával lehet csökkenteni.

4.4. A hőhidak az épület szerkezeti romlásához vezetnek

A problémára figyelmezetető első jelek, ha a hőhidak még nem eléggé szembetűnőek, a nedvesség megjelenése. Hosszútávon azonban az a nedvesség, amely az épületelemben felgyülemlik, annak károsodásához vagy akár romlásához vezet. Egy ördögi körről beszélhetünk a történések tekintetében: minél nagyobb és minél régebb óta létezik a hőhíd, az az épületelem, amelyen található, egyre hidegebb és nedvesebb lesz, majd a visszacsatolásban a hőhíd több kárt okoz.