1. Padlásszigetelés - Mit kell róla tudni?

1.1. Milyen a jó szigetelés

A tetőterek olyan terek, amelyek átalakításával megnövelhető a rendelkezésére álló lakótér, vagy karnyújtásnyira nagyon praktikus raktárrá válhat, amelyből mindig hiány van. A manzárd vagy tetőtér és a padlás kifejezések között kicsi a különbség, de nagyon fontos. A tetőtér a mindennapi életkomfort követelményeihez igazodó, lakható tér, míg a padlás nem lakható, kizárólag a már nem szükséges, vagy legalábbis nem napi szinten használt tárgyak tárolására szolgáló helyiség. Így vannak járható és nem járható padlástereket, a nem járhatóakat ritkábban használják bárminek és mindennek a tárolására, de nem feltétlenül. Legyen szó padlásról vagy tetőtérről, a jó szigetelés mindkét esetben kulcsfontosságú. A tetőfelület nagyon nagy területet foglal el, és ez egyben azt is jelenti, hogy nagyon nagy a potenciális hőveszteség területe, amely sehol sem határos mással, mint a külső térrel. Ez óriási hőveszteséget eredményezhet. Rossz, túl vékony vagy nem megfelelően kivitelezett szigetelés esetén a teljes fűtési energia akár 25%-a vész el havonta a padláson keresztül.

1.2. Miért fontos a jó padlásszigetelés

Az első ok, amiért gondoskodnia kell a tetőtér megfelelő szigeteléséről, az a megfelelő lakókomfort biztosítása. Nincs annál rosszabb, mint egy olyan padláson aludni, amely télen hideg, vagy ahol a hőhidak miatt bizonyos helyiségekben nem lehet állandó hőmérsékletet fenntartani. A jó szigetelés azonban nemcsak kényelmesebbé teszi az életet, hanem jelentősen csökkenti a fűtési költségeket is. Ha a számítások szerint a fűtési energia több mint 20%-a nem megfelelően szigetelt tetőn keresztül vész el, akkor megfelelő átalakítással jelentős összegeket takaríthat meg. A rosszul szigetelt padlás vagy padlástér a fenntartható energiafogyasztás szempontjából rémálom lehet, mivel sokkal több energiát kell betáplálni az épületbe, mivel annak nagy része gyorsan távozik a helyiségekből. Egy ilyen tetőtérrel rendelkező ház tehát feleslegesen terheli a környezetet.

1.3. Padlásszigetelés nyáron

A közhiedelemmel ellentétben a rossz padlásszigetelés nem csak a téli hónapokban jelent problémát, hanem még nagyobb gond lehet nyáron. A padlás a háznak a napsütésnek leginkább kitett eleme, mivel minden napsütéses napon folyamatosan ki van téve a napsuaraknak. Ez azt jelenti, hogy nyáron gyorsan felmelegszik és a hőmérséklet egy rosszul szigetelt padláson 30 foktól magasabbra is emelkedhet. A padlásszigetelés a télihez képest fordítva is működik: a fizika törvényei szerint a meleg levegő mindig a hidegebb levegő felé mozog, így nyáron lelassul, és megakadályozza a meleg levegő bejutását.

1.4. Támogatások

Ön akkor igényelhet támogatást a tetőszigeteléshez, ha megfelel a pályázati feltételeknek és az előírt szabványoknak. Ez azt is jelenti, hogy a támogatás mellé tetőszigetelésre vonatkozó hitelt is kell igényelnie.

1.5. Szabványok

A szabványok általában a 20 W/m2K maximális hőátbocsátási tényezőt írnak elő a padlástérre. A gyakorlatban ehhez elegendő egy 30 cm vastag hőszigetelő réteg, de az építésügyi előírások nem magát a hőszigetelés vastagságát határozzák meg, hanem a szerkezet minimálisan elérendő teljes hőszigetelő képességét, szakmai néven U értékét.

2. Padlás és tetőtér szigetelése

2.1. Tetőtér szigetelése

A tetőtér, vagy manzárd az épület lakhatásra szánt része. Ez a megkülönböztetés döntő fontosságú, mert ez esetben a padlástér szigetelését a szarufák között kell elvégezni. Emiatt a manzárdtető szigetelése valamivel összetettebb folyamat, mint egy nem lakható padlás szigetelése. A kényelemhez sokkal fontosabb, hogy úgy nyáron, mint télen valóban biztosítsuk a megfelelő lakókomfort. Az egy fokkal alacsonyabb vagy magasabb hőmérséklet egy helyiségben sokkal zavaróbb lehet, hiszen a tetőtéri lakásban élünk, a padláson pedig csak tárolunk. A padláson az ideális hőmérséklet nyáron 20-21 °C, télen 22 °C körül van, az ideális relatív páratartalom pedig 50% körüli kell, hogy legyen. A helyiség páratartalmát ismét befolyásolja a szigetelés, és különösen annak beépítési módja, ezért erre nagyon oda kell figyelni, amit az alábbiakban részletesebben kifejtünk.

2.2. Padlás szigetelése

A padlás nem lakótér, de tárgyak és bútorok tárolására használható, habár gyakran erre a célra is kényelmetlen, és - kivételes esetektől eltekintve - nem használják semmiféle tárolásra. Mivel a padlás nem lakótér, a hőmérséklet-ingadozások az ideális, elvárt hőmérsékletnél kissé magasabbak lehetnek. Télen például néhány fokkal hidegebb lehet. A padlások szigetelésére két lehetőség van. Szigetelheti úgy, mint a tetőteret, azaz a szarufák között (ez azt jelenti, hogy a padlás teljesen szigetelt lesz), vagy szigetelheti a padlólemezt, amely elválasztja az alsó résztől (ebben az esetben a padlás nem lesz szigetelve). Ez utóbbi gyakrabban fordul elő a kényelmetlen padlásokon, amelyek nem lakhatóak, de ha lakótérként tervezi használni akkor a jövőbeni felhasználás érdekében a szarufák között mindenképpen célszerű szigetelni.

3. Tetőtér szigetelés típusai

3.1. Különböző szigetelőanyagok tulajdonságai

Ma már több szigetelésre alkalmas anyagot ismerünk, mint valaha, és mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. A szigetelés kiválasztását először is az igények vagy a padlás rendeltetése szerint kell meghatározni - mire fogjuk használni a tetőteret vagy a padlást. Ezután fontos szempont, hogy mennyit vagyunk hajlandóak kifizetni érte, mivel a különböző anyagok árai jelentősen eltérhetnek egymástól. Végül, de nem utolsósorban, a szigetelőanyagok jelentősen eltérnek egymástól a hővezető képesség, a környezetbarát előállítás és újrahasznosíthatóság, az éghetőség stb. tekintetében.

3.2. Üveggyapot

Erre a célra az üveggyapot a leggyakrabban használt szigetelőanyag. Ez főként az alacsony árnak és a jó hővezető tulajdonságoknak köszönhető. A sűrű és hullámos szálak gátolják és lelassítják a hő külső térbe való kijutását. Az üveggyapot nem éghető anyag, ami különösen fontos tetőtér szigeteléskor. A hőellenállás (R) 1 cm üveggyapotvastagságra vetítve 0,9-1,5 között van. Az anyag nem nedvszívó, és a boltokban tekercsben kapható, amelyet aztán csíkokban fektetnek. Az üveggyapot hátránya, hogy szálai rendkívül aprók és belélegezve károsak, ezért a munka során szem-, orr- és szájvédőt kell használni, de a megfelelő védőruha, kesztyű is kötelező.

3.2. Kőzetgyapott

A kőzetgyapot az üveggyapot után a második helyen áll a padlásszigetelés népszerűségét tekintve. Ez a szigetelés általában bazaltból készül. Finom, kőszálakból áll, és különböző sűrűségben kapható. Az üveggyapothoz hasonlóan a kőzetgyapot sem éghető. A kőzetgyapot hőellenállása (R) 1,35-1,7 között mozog (1 cm anyagvastagságonként). Az üveggyapothoz hasonlóan a kőzetgyapot sem szívja magába a vizet, sőt, víztaszító és ellenáll a mikroorganizmusoknak, a legfontosabb különbség pedig az, hogy sokkal környezetbarátabb anyag. Az üveggyapothoz hasonló árú, de nem tekercsekben, hanem lapokban szállítják, amelyeket egymás mellé és egymásra fektetnek - attól függően, hogy milyen vastag szigetelőréteg szükséges.

3.3. Hungarocell vagy EPS

Az EPS vagy hungarocell polisztirolból áll, amely teljesen ellenáll a nedvességnek és a víznek, emellett rendkívül tartós is. Legnagyobb hátránya, hogy nem környezetbarát. Az hungarocell többféle vastagságban kapható, ezért a legmegfelelőbbet az igényeknek és a szilárdsági követelményeknek megfelelően kell kiválasztani. Rendkívül könnyű anyag, nagyon jó hőállósággal, és az üveggyapottal ellentétben a beépítés során nem veszélyes az egészségre. A hungarocell tűz esetén önkioltó, ami megakadályozza, hogy a tűz átterjedjen más helyiségekre. A közhiedelemmel ellentétben a hungarocell 100%-ban újrahasznosítható. Mivel teljesen ellenáll a nedvességnek és a víznek, a ház talajjal érintkező részeinek, azaz az alapoknak és a pincefalaknak a szigetelésére is használható.

3.4. XPS

Az XPS-t kicsit ritkábban használják tetőszigetelésre, mert meglehetősen drága. Kiváló nedvesség- és vízállóság jellemzi, és ezekkel a tulajdonságokkal felülmúlja a piacon kapható összes többi anyagot. Sűrű és szilárd mikrocellás szerkezete nagy hőállóságot biztosít, és ellenáll a nagyobb nyomásnak is. Sűrű és tömör mikrocellás szerkezete nagy hőállóságot biztosít, de nagyobb nyomóerőknek is ellenáll. Ezért gyakrabban használják lapostetők szigetelésére.

3.5. Polietilén fólia

A polietilén fóliák vékonyak, ami lehetővé teszi a szűk helyeken való telepítést. Ezért a polietilén fóliákat a tetőterekben nem elsődleges szigetelésként telepitik, hanem más, elsődlegesként beépített szigetelőanyag kiegészítésére szánják.

3.6. Cellulóz és gyapott befúvása

Az utóbbi években két környezetbarát anyag vált elérhetővé, a fúvott cellulóz és a gyapjú. A cellulóz újrahasznosított újságpapírból készül, és fenyősóval védik a tűz ellen. A beépítési folyamat teljesen eltér a hagyományos anyagokétól, és több tudást és előkészületet igényel. A szigetelést befújják, ezért a tetőszerkezetnek és a födémnek légmentesen kell zárnia.

4. Megfelelő padlásszigetelés

4.1. Padlásszigetelés tipusai

A padlásszigetelés többféle módszerrel végezhető. Bármelyiket is választjuk, lényeges, hogy a rétegek közötti részek és illesztések megfelelően legyenek kivitelezve. A szigetelés csak így fogja igazán szolgálni a célját. Nézzük meg az alábbi rétegeket.

4.2. Hőszigetelés a szarufák között

A padlásszigetelést leggyakrabban a szarufák között végzik. Ez a kialakítás egyszerű. A szarufák közötti szigetelés beépítése mellett a szarufák fölött is szükség van egy szigetelőrétegre, amely leggyakrabban EPS vagy XPS. Ezzel szemben a szarufák közötti leggyakoribb hőszigetelés a kőzet- vagy üveggyapot. A vastagabb szigetelőréteg általában a szarufák közötti réteg, így elkerülhető a tető nagymértékű vastagítása, mivel egy teljes szigetelőréteg kerül a tetőgerenda szerkezeti elemei közé. A módszer hátránya, hogy a szarufákat és a tetőszerkezetet nem lehet láthatóvá hagyni, mivel ez esetben az esetben az üveggyapotba néznénk bele, ami esztétikailag nagyon zavaró és értelmetlen, és ha a szigetelés üveggyapot, akkor az egészségügyi kockázatok miatt nem is tanácsos.

A szarufák közötti beépítés előtt a szalagokat vagy paneleket először a köztük lévő távolságnak megfelelő méretre kell vágni, majd el lehet kezdeni az alumínium C-profilok rögzítését. A könnyebb szerelhetőség érdekében ajánlott, hogy a szigetelés néhány centiméterrel vastagabb legyen, mint a szarufák vastagsága, de ne legyen vastagabb 5 cm-nél.

4.3. Szigetelés a szarufák felett

Az egyik lehetséges kialakítás a szarufák feletti szigetelés, azaz közvetlenül a tető keresztlécei (ellenlécek) alatt.

Ez a kialakítás egyszerű, és a szigetelést közvetlenül követi a párazáró réteg. Ennek a kialakításnak az az előnye, hogy az előző kialakítással ellentétben a szarufák láthatóak maradhatnak, ami különösen látványos lehet. A leggyakrabban használt szigetelések ennél az építési módszernél az EPS és az XPS.

4.4. Szigetelés a szarufák alatt

A padlásszigetelés a szarufák alá is felszerelhető. Ebben az esetben a szigetelés rögzítése némileg nagyobb kihívást jelent, mivel a rögzítéshez hosszabb horgonyokat kell használni.

4.5. Kombinált szigetelés a szarufák között és felett

A tetőtér szigetelése gyakran kombinált módon történik. Ez esetben a szarufák közé helyezik a szigetelést (kő vagy üveggyapot), majd egy réteg EPS vagy XPS lap kerül rájuk. Az így védett tető és tetőtér hibátlan és a legenergiatakarékosabb, mert a hőhidak kialakulását a kettős szigetelés megakadályozza.