1. Fa homlokzatburkolat - Mi mindent kell tudni?

A homlokzat az első dolog, amit észreveszünk a házon, ami a legnagyobb benyomást kelti bennünk. Ma már számtalan típusú és fajtájú homlokzatot, azaz homlokzati rendszert kínálnak a gyártók, és ezek egy része nagy népszerűségnek örvend, de térségünkben még mindig a vakolt a legnépszerűbb. A fa homlokzatok nálunk még mindig ritkán használatosak. A jól kivitelezett fa homlokzat nemcsak esztétikus, hanem környezetbarát és fenntartható is. Ráadásul maga a ház is hívogatónak tűnik, a hagyományos építkezési stílusra emlékeztet bennünket, vendégszeretetet és melegséget áraszt.

1.1. A fa, mint történelmi építőanyag

A fa az egyik legrégebbi építőanyag. Egykor azonban főként belső terekben, padlóburkolatként és bútorként vagy építmények vázaként használták. Mivel a különféle külső hatásokkal és időjárási viszonyokkal szemben továbbra sem volt megfelelő tartós védelem, ezért kültéren ritkábban használták, mivel gyorsabban romlott a minősége, elkorhadt. A történelemből azonban számos favázas építmény ismeretes, amelyek ma is jelentős építészeti emlékekként állnak. Az ókori templomoknak is fából készült a tetőszerkezete, viszont a faszerkezetek sokkal gyorsabban mentek tönkre, mint a kőépítmények, így kevés ilyen építmény áll napjainkban.

1.2. Fa homlokzat előnyei

A fa homlokzatoknak számos előnye van. Mivel természetes anyagról van szó, az ilyen homlokzatok fenntarthatóak és környezetbarát tulajdonságokkal bírnak. A fa teljes mértékben újrahasznosítható és újra felhasználható, ami elősegíti a körforgásos gazdaságot. A fa homlokzat a hagyományos, barátságos, kellemes és kényelmes otthon szinonimája, és ezt a fajta többletértéket is hordozza magában. A fa javítja a lakás minőségét, valamint a természettel való kapcsolata is erősebb. Ez különösen akkor kívánatos, ha a ház természetes környezetben áll, mivel egy ilyen homlokzat jól illeszkedik a környezetbe. Maga a fa azonban az évek során, ha nincs megfelelően kezelve sötét színt kap, ezáltal különleges patinát adva az épületnek. Végül, de nem utolsósorban a fa homlokzat előnye a jó szigetelés.

A legtöbb szakértő kiemeli a szibériai vörösfenyőt, amely különösen alkalmas építkezésre.  A szibériai vörösfenyő nagyon tartós, ellenáll a nedvességnek és nem igényel további védelmet, az elemeket pedig hosszú élettartam jellemzi.

1.3. Fa homlokzat hátrányai

Elmondható, hogy az ilyen típusú homlokzati rendszer fő és legnagyobb hátránya, és egyben a leggyakoribb ok, amiért az emberek hanyagolják használatát, természetesen az ár. A fa az egyik legdrágább építőanyag, ezért ez az építési mód is drága. Ha ehhez hozzávesszük a néhány évente elkerülhetetlen rendszeres karbantartást, felújítást, az összköltség lényegesen magasabb, mint egy átlagos, vakolt házé.

1.4. Építészeti összkép

A fa homlokzat általában különböző méretű és kivitelű lécekből vagy panelekből áll, amelyek vízszintesen vagy függőlegesen egymásra rakhatók. Egy ilyen homlokzat építészetileg nem tolakodó, esztétikus, ráadásul a környezetbe is tökéletesen illeszkedik. A fahomlokzatú házak modernek, tükrözik tulajdonosaik környezettudatosságát, ami az utóbbi években egyre fontosabbá vált. A fa könnyen kombinálható betonnal és kővel, ami gyönyörű és érdekes kontrasztot teremt a beton vagy a kő szürkesége és brutalitása, valamint a fa irizáló árnyalatainak melegsége között.

2. Fa homlokzatburkolat elemei

Amikor fa homlokzatokról beszélünk, valójában különböző homlokzati rendszerekről beszélünk. Az ilyen homlokzatok nem feltétlenül készülnek teljes egészben fából. Részben kombinálhatók más anyagokkal, és az ilyen megoldások számának csak a képzelet és a gyakorlati tervezési feltételek szabnak határt. Ha például nagy üvegfelülettel rendelkezik a ház, akkor akár panoráma ablakok, tolóajtók, fa redőnyök, zsalugáterek döntően befolyásolják az egész épület arculatát, hiszen ezek méretei is arányosak lesznek.

3. Fa homlokzat műszaki jellemzői

3.1. Fa homlokzat szigetelése

A fa kiváló szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik - a legjobb szigetelők közé tartozik. Kiegészítő, végső rétegként az ilyen homlokzat mindig hozzájárul a ház szigetelésének általános hatékonyságához. Természetesen nem szabad szem elől téveszteni, hogy továbbra is a hőszigetelés a legfontosabb.

3.2. Homlokzatra alkalmas fafajták

A különböző fafajták eltérő felhasználásúak – és ugyanez vonatkozik a fa homlokzatra is. Nem minden fa alkalmas homlokzat kialakítására. A legmegfelelőbbnek a szibériai vörösfenyőből vagy lucfenyőből nyert fát, illetve újabban a termikusan kezelt tölgyet, kőrist és nyárfát tartják. Építéshez általában azok a fafajták alkalmasak, amelyekben gyanta van, ami egyfajta védelemként szolgál, de a túl sok gyanta sem jó, pontosabban az ilyen fa használhatatlan. Hangsúlyozni kell azonban, hogy egy faház tartóssága és minősége szempontjából döntő jelentőségű a faanyag minőségi előkészítése. Ugyanakkor nemcsak a feldolgozásról beszélünk, hanem az évszakról, amikor kivágják a fákat, a nedvesség mennyiségéről, vagyis a száradási időszakról, mivel a törzseknek egy bizonyos ideig száradniuk kell meghatározott és ellenőrzött feltételek mellett, és csak ezt követően lehet továbbítani további feldolgozásra.

A vörösfenyő lécekből készült homlokzat kiválóan ellenáll az időjárási viszonyoknak és nem igényel különösebb kiegészítő védelmet. A vörösfenyő színe azonban az évek során megváltozik, végül megszürkül, és különleges patinát kap, amely idővel még intenzívebbé válik. A szabály, mely szerint a fűrészáru jobb ha lassabban növekvő fafajtákból készül, csak a tűlevelűekre vonatkozik, míg a lombos fáknál ennek az ellenkezője igaz.

A lucfenyő fa kevésbé ellenálló a külső hatásokkal szemben, ezért mindig ajánlott védőbevonatokat használni. A lucfenyő színe is megváltozik, az UV-sugarak hatására pedig megsárgul. Mindenesetre a modern vegyészetnek köszönhetően ma már minden nem kívánt változás szabályozható különféle típusú bevonatokkal és védőszerekkel.

3.3. Szürke fa homlokzat

A fűrészáru érzékeny anyag, amelyet megfelelő védelemmel kell ellátni és rendszeres karbantartást igényel. A szibériai vörösfenyő fát nem kell kezelni, mivel ellenáll az időjárási viszonyoknak. Azonban megfelelő kezelés nélkül végül megszürkül és különleges patinát kap. Ez nem azt jelenti, hogy a fa rothad, és romlik az állapota – ez egy teljesen természetes és ártalmatlan folyamat. Ez a szürke faréteg ráadásul további védelmet jelent, amely elérheti a 2-3 cm vastagságot. Ez a felületi réteg védi a fát az UV sugaraktól és a víztől.

3.4. Fa homlokzatok védelme

Ha a lehető legtovább meg akarjuk őrizni a fa eredeti színét, hogy ne szürküljön meg, speciális bevonatokat kell használnunk. A fa impregnáláshoz len- vagy fenyőolaj használható, ami erősíti a fa természetes pigmentjét, vagy valamelyest megváltoztatja azt.

Végsősorban minden fafajtát védeni kell a víztől éppúgy vegyi vagy természetes eszközökkel, mint megfelelő vízelvezetéssel. Biztosítani kell a megfelelő szellőzését a fahomlokzatoknak, annak érdekében, hogy a heves esőzések után a fa gyorsabban száradjon és ne kezdjen el rothadni. Elvileg érvényes az a szabály, hogy a fahomlokzatú épületeknél fontos, hogy  rendelkezzenek eresszel, mivel a tető széléről a víz nem folyhat át a homlokzaton.

3.5. Fa homlokzat karbantartása

A fa homlokzat karbantartása elsősorban a kiválasztott fafajtától függ, mivel a különböző fafajták igénye más-más. Ha vörösfenyőről van szó, a fa idővel megszürkül, és gyönyörű, természetes patinát kap, amely védőrétegként működik. Ez egyben a lehető legjobb védelme is a szerkezetnek, mivel teljesen természetes így a vörösfenyő körül nincs sok munka. A hőkezelt fa karbantartása is egyszerű. Ha úgy döntünk, hogy olajozott fát használunk, nyilvánvaló, hogy annak karbantartása rendszeres időközönként olajozást igényel, de sajnos ez nem védi meg a fát az UV-sugárzástól, a penésztől és a gombáktól. Vannak jobb olajfajták, amelyeket néhány évente meg kell újítani, de ezek sem védenek a gombásodás ellen. A festett és impregnált fa karbantartása valamivel egyszerűbb, de rendszeresen újra kell festeni. Ezért bármilyen fát is választunk, bizonyos típusú rendszeres kezelés elkerülhetetlen.

A feldolgozási mód mellett az is fontos, hogy a faanyag hogyan kerül az alapokra. A minőségi és szakeszerűen kivitelezett részletekkel ellátott jó beszerelés számos problémát megelőz, mint például a nem megfelelő vízelvezetés. Az eresz is hozzájárul a fahomlokzat tartósságához. A jól kivitelezett homlokzat általában nagyon tartós.

4. Fa homlokzatburkolat építése

4.1. A jó kivitelezés fontosabb, mint a fa típusa

Ha a fa homlokzat jól kivitelezett és minden részlet minőségi megmunkálására odafigyeltek, akkor évekig problémamentesen fog szolgálni bennünket. Általában az átlagos fahomlokzat élettartama körülbelül 30 év. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene rendszeresen karbantartani vagy felújítani ez a harminc év alatt. Természetesen ismertek azok a több száz évesek is, amelyeket nagyméretű ereszek vagy előtetők védenek, élettartamukat minőségi faanyag, megmunkálás és építési mód biztosította. Valamennyi fa legnagyobb ellensége a víz és igen érzékeny a nedvességre, ezért igyekeznünk kell óvni az ilyen tényezőktől. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tervezésnél és kivitelezésnél helyet kell hagyni, azaz talapzatot kell biztosítani, amely elválasztja a homlokzatot a talajtól, és biztosítja annak szellőzését, száradását. Amennyiben a fa közvetlenül érintkezik a talajjal, akkor gyakorlatilag nincs mód a nedvesség és a kártevők behatolásának megakadályozására.

4.2. Fa homlokzat építése

A gyakorlatban a fa homlokzatokat mindig három megfelelő részből álló alszerkezetből állítják össze. Először a gerendákat helyezik el, vagyis azokat a tartókat, amelyekre a homlokzat léceit vagy paneleit rögzítik. A rendszertől függően lehetnek fém vagy fa tartók. Ennek megfelelően ki kell választani azokat a horgonyokat, amelyekkel a faanyagot az alaphoz rögzítik. Ezt követi a szigetelés beépítése, amely kitölti a táblák vagy lemezek közötti hézagokat. A szigetelés vastagsága 5-20 cm lehet, attól függően, hogy a hőszigetelést a homlokzat másik rétegében már beépítették-e. Ezután az egyes vízszintes vagy függőleges léceket vagy paneleket rögzítik az L vagy T horgonyprofilokhoz. Minimális hézagokat hagynak közöttük, hogy a fa tágulását követhesse, azaz alkalmazkodhasson a légköri viszonyokhoz. A fahomlokzat tájolásától függ, hogy a léceket vízszintesen vagy függőlegesen helyezik el. A vízszintes beépítésnél elvileg több probléma van, mert ezeken a hézagokon keresztül behatolhat a víz a homlokzatba. Ez elkerülhető, ha a támasztékokat megfelelő szögben vágják le, amely lehetővé teszi, hogy a víz elfolyjon. Az alépítmény „rácsa” a homlokzati deszkák méretétől függ, és ez általában 50 cm körül van.

4.3. Fa homlokzat rétegei

1. Alszerkezet: Az alépítmény fa támasztékokból vagy gerendákból áll, amelyekhez a tartólécek rögzítve vannak.

A tartógerendák közötti távolságokat pontosan be kell állítani és meg kell mérni, függetlenül attól, hogy vízszintesen vagy függőlegesen vannak felszerelve. Ha függőlegesen elhelyezett deszkákból készült homlokzat mellett döntünk, a támasztékoknak vízszintes helyzetben kell lenniük, viszont olyan szögben kell vágni, illetve az illesztéseket úgy kell egymásra helyezni, hogy elkerüljük a víz beszivárgását a homlokzat alsóbb rétegeibe.

2. Hőszigetelés és párazáró fólia: A lécek felszerelése után a közöttük lévő tereket ki kell tölteni szigeteléssel, majd páraáteresztő fóliát kell felhelyezni.

3. Végfa deszkák vagy panelek: Az alépítmény elkészültekor a homlokzat záródeszkáit rögzítik rá. A deszkák és panelek különböző méretekben és különböző fafajtákból állnak rendelkezésre, és attól függően, hogy milyen fafajtát választottunk, a karbantartás gyakorisága és módja is változó.

5. Fa homlokzat ára

A fa homlokzat ára elsősorban magától a kiválasztott fa fajtájától (szibériai vörösfenyő, lucfenyő stb), a szigetelés vastagságától és a munkálatok módjától függ. A szibériai vörösfenyő alszerkezetű, 15 cm vastag kőzetgyapot hőszigetelésű homlokzat 40 és 75 euróba kerülhet négyzetméterenként.