1. Penész ellen és nedvességmentesítés - Mit kell róla tudni?

1.1. Penészes falak és páratartalom a helyiségben - optimális körülmények

A levegőben mindig van valamennyi nedvesség, amelyet a levegő páratartalmának mértéke vagy szintje határoz meg. Ami az embert illeti, az ideális páratartalom 40 és 60% között van, tehát az optimális relatív páratartalom 50%. Ha a helyiségben túl alacsony a páratartalom, az a nyálkahártya és a bőr kiszáradását, irritációját, sőt vérzését okozza, míg a túl magas páratartalom légúti betegségekhez vezethet.

1.2. Beltéri nedvesség

Az ember saját anyagcsere-folyamatai, légzése és izzadása révén juttatja ki a nedvességet a környezetbe, ami különösen a fizikai aktivitás során jelentkezik. A zuhanyozás, fürdés, főzés során is sok nedvesség keletkezik, különösen, ha a forrásban lévő ételt tartalmazó edényeket nem fedik le, de a szobanövényekből és a száradó ruhákból is nedvesség távozik. A legnagyobb gondot azonban magában az épület szerkezetében lévő nedvesség okozhatja, amely a rossz vízszigetelés miatt megmarad, majd beköltözik a térbe. A beltéri levegő páratartalmát befolyásolja a külső levegő páratartalma is, amely ősszel, télen és kora tavasszal, amikor több a csapadék, magasabb. A száraz levegő nyáron és a téli hideg és napos időszakokban érezhető, amikor a relatív páratartalom igen alacsony.

1.3. Magas páratartalmú helyiségek

Felhasználástól és céltól függően a különböző helyiségekben eltérő a páratartalom. A legmagasabb páratartalom minden bizonnyal a fürdőszobában van, különösen, ha az kicsi, ablaktalan és ajtóval van zárva. A tükrök és a zuhanykabin bepárásodott üvege magas páratartalomra utal. De ugyanez várható a konyhában, ahol a sütés és főzés miatt a víz és egyéb folyadékok gyorsabban párolognak, de a télikertben is, ahol számos rendszeresen öntözött növény van. Ezekben a helyiségekben különös figyelmet kell fordítani a megfelelő páratartalom szabályozásra, erről még a folytatásban szót ejtünk. Mindenesetre a helyiségeket különösen minden olyan tevékenység után, amely növeli a relatív páratartalmat rendszeresen és elég hosszú ideig kell szellőztetni.

1.4. Falpenész biológiai jellemzői

A fali penész a penészgombák kategóriájába tartozik, amelyek a gombák azon típusai, amelyek hifák formájában nőnek (szemben a gömb alakú gombákkal, amelyek élesztőgombaként nőnek, és a makroszkópikus gombákkal, amelyeket gombáknak nevezünk). Az egymáshoz hálósan kapcsolódó hifákból álló penészgomba-kolóniát egyetlen organizmusként, micéliumként kezeljük. A fali penész okózója a kapilláris és felületi nedvesség lehet. Az élelmiszerekben előforduló penészgombák száma a baktériumokéhoz hasonlítható, sok faj antibiotikus vegyületeket választ ki, amelyeket a modern orvostudomány könnyen hasznosít, mások pedig az egészségre káros toxinokat választanak ki. Minden penészgombának sok nedvességre és zárt térre van szüksége a növekedéshez. A világon becslések szerint 250 000 penészgombafaj létezik, ebből 100 000-et azonosítottak, és körülbelül 100 megtalálható a lakókörnyezetünkben.

1.5. A nedvesség és a penész hatása az épületszerkezetre

A nedvesség vagy a víz a legrosszabb dolog, ami bármely épülettel történhet. A nem megfelelő vagy helytelen vízszigetelés miatt az építménybe bekerülő nedvesség, valamint az ebből adódó repedéseken keresztül a víz behatol, lecsapódik a szerkezet belsejébe és az anyag károsodásához vezethet. A szerkezet teherbírása és a szigetelés hatása is csökken, a vasbetonban megindul az acélmerevítés korróziója, a vakolatszerkezetek rothadni kezdenek, a tégla bomlásnak indul, és még az acél is lassan korrodál függetlenül attól, hogy védőbevonattal van ellátva. Az utolsó szakaszban, a szerkezet teljes összeomlása és az épület beomlása is lehetséges. Mindez nagymértékben csökkenti a biztonságos lakhatást és az életminőséget, és természetesen az ingatlan értékét is.

1.6. A penész káros az egészségre

A lakótéri nedvesség első és legnyilvánvalóbb oka a penész, amely leggyakrabban télen jelenik meg. A penész káros és veszélyes az egészségre, ezért befolyásolja a biztonságot és az életminőséget. Kiderült, hogy a penészgombák egy része könnyen allergiás reakciót válthat ki, különösen a penészre érzékeny csecsemőknél és kisgyermekeknél. Szakértők szerint az emberek 5%-a allergiás a penészre.

1.7. Magasabb fűtési költségek

Végül, de nem utolsósorban a páratartalom hatására valamivel magasabbak a fűtési és hűtési költségek, mivel a nedves szerkezetek felmelegedéséhez sokkal több időre van szükség, ami különösen a téli hónapokban lehet bosszantó.

2. Penészesedés okai a lakótérben

2.1. Általános okok

Azokban a helyiségekben képződik penész, ahol a páratartalom növekszik és hosszú ideig 80% felett marad. Ha például azt vesszük, hogy a ház relatív páratartalma folyamatosan 80%, már 15,5 °C-os falhőmérsékletnél kondenzvíz képződik a falakon. A páralecsapódás megjelenésének, vagyis a páraképződésnek, majd a falon a penészedésnek két fő oka van: ha a helyiségben hosszú ideig túlzott páratartalom van és a hideg beltéri falak.

2.2. Nem „lélegzik” a ház

A hang-, hő- és vízszigeteléssel teljesen burkolt, vakolt modern házak nagy hátránya, hogy nem "lélegeznek" eléggé, pontosabban nehezen szabályozható bennük a beltéri páratartalom. Ezenkívül a műanyag ablakok is gondot jelenthetnek, hiszen a fából készült ablakokkal ellentétben szó szerint hermetikusan zártak, és ezáltal lehetetlenné válik a természetes légcsere és a helyiségekben lévő páratartalom szabályozása. A nedvesség átjutása és szabályozása érdekében szükséges a lakótér, különösen a magasabb páratartalmú helyiségek rendszeres szellőztetése közvetlenül a páratartalmat növelő tevékenységek után.

2.3. Hőhidak

A hideg felületek szintén a megnövekedett páratartalom és következésképpen a helyiségek penészedésének okai. A legnagyobb gondot a hőhidak által okozott pontszerű hőmérsékletkülönbségek okozzák. A hőhíd definíció szerint gyenge szigeteléssel ellátot felület, ahol a hőátadás túl nagy. A hőhidaknak számos oka van, főként a különböző anyagok találkozásánál, az erkélyek és teraszok építésénél, ahol a födém a belső térből kifelé folytatódik a homlokzatra (itt a Schock elem elengedhetetlen a hőhídképződés megakadályozásához!), a fal és a tető találkozásánál, valamint az elégtelen vagy helytelenül beépített szigetelés miatt az ablak és az ajtó között. A hőhidak a helytelen tervezés és kivitelezés eredményei is lehetnek, bár leggyakrabban a nem megfelelő kivitelezés a fő ok. A házban nem lehet egyetlen hőhíd sem, és ezt a részletek gondos megtervezésével érhetjük el.

2.4. Nem szigetelt alapok

A régebbi házaknál különösen gyakori, hogy az alapozás szigeteletlen, ami éppen a fent említett hőhidak miatt jelent gondot, és a nedvesség kapilláris vonzásával együtt az emeletekre kerül, előbb-utóbb penész fog kialakulni az épület falain, ezért a legjobb, ha az alapozást mielőbb helyreállítják. Ma már minden alapot, mind a pont-, mind a sávalapokat megfelelően kell szigetelni, így ez csak akkor fordulhat elő, ha az alapozás szigetelése nem megfelelően történik.

2.5. Repedések

A szerkezeten és a ház befejező rétegeiben (homlokzaton, tetőszerkrezeten) lévő repedések igen nagy gondokat okozhatnak, mivel ezeken keresztül bejut a víz, amely aztán lecsapódik és egyre mélyebbre hatol a szerkezetbe, amely fokozatosan rongálódik. A szerkezet elveszíti mechanikai tulajdonságait, és végül a ház összeomlik. A fa elkorhad, a betonban lévő acél rozsdásodik, a téglák morzsolódni kezdenek stb. A szerkezetben kialakuló páralecsapódás esetén a penész valóban a legkisebb gond, mert ha a problémát nem orvosolják a lehető leghamarabb, akkor a ház statikai stabilitása valóban minimálisra csökken, és következésképpen a házban való biztonság is.

2.6. Szerkezet nedvességtartalma

Ha a párazáró réteg nem megfelelően vagy helytelenül van beépítve, ha a vízszigetelést nem az előírásoknak megfelelően vagy rossz helyen szerelik fel, akkor komoly problémákra lehet számítani a páralecsapódás, a felületen tartózkodó víz, sőt a lakásba történő vízbehatolás (különösen a tető felől) miatt. Különösen óvatosnak kell lenni a lapostetők beépítésekor, a helyiségekbe történő vízbehatolás a fent leírt szerkezeti károk és penészkárok mellett károsíthatja a textíliákat és bútorokat, parkettákat és egyéb berendezést is. A tervezéskor minden részletet meg kell határozni és ügyelni kell arra, hogy a ház rétegei megfelelő sorrendben kövessék egymást belülről kifelé: befejező réteg, párazáró réteg, hőszigetelés, páraáteresztő membrán, szerkezet, vízszigetelés (lehet két rétegben is), befejező rétegek stb.

3. Beltéri kondenzáció típusai

3.1. Kapilláris kondenzáció

A kapilláris kondenzáció a nedvességnek a külső térből a szerkezetbe való bejutása. Leggyakrabban az esővíz, a vizesedés és a meggyengült vízszigetelés okozza. A nedvesség kapilláris emelkedésének folyamata egy szerkezeten keresztül hasonló ahhoz, mintha egy ruhát vízbe áztatnánk, és figyelnénk, ahogy a ruha más, vízzel nem áztatott részei felszívják a vizet, és a víz egyre magasabbra és magasabbra emelkedik. A szerkezetben lévő, a vizet felemelő hajszálerek általában olyan kicsik, hogy szabad szemmel nem is láthatók, de akár 6 méter magasra is képesek felemelni a vizet. A betonfal köbmétere akár 450 liter vizet is elnyelhet. Ha a kapilláris nedvességet nem szüntetik meg, a fal penészedni fog, és a szerkezet fokozatosan romlik.

3.2. Felületi kondenzáció

A gyakorlatban gyakori a felületi kondenzáció. Ez a magas páratartalom, amely tartós terhelés következtében hosszú ideig fennáll egy helyiségben. A háztartásokban a kádak, zuhanyzók és mosdók környékén, valamint a fürdőszobai csempék fugái között fordul elő gyakran, ahol a víz hosszú ideig tartózkodik. A kondenzációs nedvesség végül penészedéshez vezethet, amely bár kis mértékben káros, de nagyon tartós és zavaró lehet például a fürdőszobában. Íratlan szabályként elmondható, hogy a felületi kondenzációs penész a leghidegebb hőhidas helyeken tör ki először.

4. Penészmentesítés és a nedvesség kiszárítása

4.1. A kiváltó okok orvoslása

Fontos felismerni, hogy a falakon és a helyiség más részein megjelenő penészesedést kiváltó okokat kell keresni és ennek helyreállítására megfelelő megoldást kell találni. Nem elég csak a már megjelent látható foltokat kezelni, hanem a kiváltó okokat kell orvosolni. Még ha sikerül is eltávolítani, azaz eltakarni a penészt a falakról, a következő szezonban újra megjelenik, és a probléma nem oldódik meg.

4.2. A falak és az alapok szigetelése

Alapfontosságú az épület hőátbocsátóképességének vizsgálata és a hőhidak azonosítása. Miután meglett minden hőhíd, a helyreállítás az azonosított területeken a hőszigetelés hozzáadásával történik, majd a hőt átengedő rések és repedések kitöltésével, vagy a Schock elemek nélküli erkélyek és előtetők lebontásával és újjáépítésével történik.

4.3. Fal injektálás

A nedvesség bejutása a szerkezetbe és a kondenzáció kialakulása a falrétegekben a szerkezet instabilitásához vezet. Előfordulhat, hogy a nedvesség a földrengés során keletkezett repedések miatt hatol be a szerkezetbe, de gyakrabban:

 - az építkezés előtt rosszul kialakított töltés,

- az alapozás egyenlőtlen ülepedése miatti deformációk,

- az alap nem megfelelő mérete,

- a helytelen vízelvezetés miatt kimosódott talaj,

- az időjárási viszonyok és az eső miatt fokozatosan rongálódott szerkezet,

- akár a nem megfelelően kialakított vízelvezetés és hasonlók okozhatják.

Az injektálás az a folyamat, amelynek során a keletkezett repedéseket és lyukakat töltik ki, hogy megerősítsék az egész épületszerkezetet, és megakadályozzák a nedvesség folyamatos bejutását, azaz vízzáróvá tegyék azt. Az injektáláshoz különböző anyagokat használnak, például epoxigyantát (főként betonfelújításhoz), szilikonemulziót, a nagyobb kiterjedésű károsodások kezelésére poliuretánokat, valamint a kő- és a téglafalak megerősítésére cementhabarcsot. Az injektáló vegyület - hidrofób tulajdonságainak köszönhetően - részben orvosolja az alapban lévő kapilláris nedvességet is.

4.4. Fűtés

A helyiségek nem megfelelő fűtése, mint például a gyors fűtés csak akkor, amikor Ön a házban tartózkodik, és a teljes hűtés, amikor nem tartózkodik, vagy csak néhány helyiség fűtése, a megnövekedett páratartalom feltételeinek megteremtéséhez vezet, és ezáltal penészképződéshez. A nedvesség, a penész és a penész hideg helyiségeket keres a fejlődéshez, és ezekből a meleg, fűtött helyiségekbe terjed. Ha nem is szeretné télen a ház összes helyiségét felfűteni, ügyeljen arra, hogy a hőmérséklet soha ne csökkenjen 5-7 °C alá.

4.5. Szellőztetés

A szellőztetés, vagyis a ház minden helyiségének rendszeres szellőztetése kulcsfontosságú lépés a nedvesség szabályozásában. Ez elsősorban a magas páratartalmú helyiségekben okozhat gondot ilyen például a konyha és a fürdőszoba, illetve az év bizonyos időszakai, amikor több a csapadék és a hőmérséklet alacsonyabb. A természetes szellőztetés leghatékonyabb módja a huzat, vagyis a ház két oldalán lévő ablakok kinyitása, így minden helyiségben erősebb légáramlás érezhető. Ezzel a módszerrel nagyon gyorsan és hatékonyan szellőztetik az egész házat, csak arra kell figyelni, hogy minden ablakot és ajtót beszorítsunk, nehogy lángra lobbanjanak. Minden lakóteret minden nap, legalább naponta egyszer néhány percre, a megnövekedett relatív páratartalmú helyiségeket pedig szükség esetén gyakrabban kell szellőztetni. Ha rekuperátort vagy más hővisszanyerős szellőztető rendszert telepít, akkor nem szükséges huzatot létrehoznia, mert az optimális páratartalmat maguk az eszközök szabályozzák.

4.6. Kálcium-szilikát lemezek

A vízzel vagy nedvességgel érintkező közönséges OSB lapok megduzzadnak és morzsolódnak. A kalcium-szilikát lapok magas lúgosságuk miatt megakadályozzák a penészedést, és egyben szigetelőanyagként is működnek. Higroszkóposak, ami azt jelenti, hogy megkötik a felesleges nedvességet, így megfelelő megoldást jelentenek a helyiség relatív páratartalmának csökkentésére és szabályozására.

4.7. Elektroozmózisos eljárás

Ez egy olyan folyamat, amely vegyszerek használata nélkül zajlik, és az a célja, hogy megfordítsa a víz kapilláris áramlását, ami azt eredményezi, hogy a víz a talaj felé áramoljon. Az elektroozmózis az impulzusrezonancia-elektroozmózis technikán alapul, amelyet egy olyan eszközzel végeznek, amely érzékeli a nedves falrész rezonanciafrekvenciáját, majd elektromos árammal megfordítja a nedvesség kapilláris áramlását. Ennek a folyamatnak köszönhetően a kapilláris nedvesség valóban elkezd visszamozogni a talajba. Az elektroozmózis jelentősen javítja az épület energiahatékonyságát és csökkenti a falban lévő nedvesség mennyiségét. Ez a gazdaságos és tartós megoldás vegyszerek vagy más mérgező anyagok nélkül történik, így a folyamat környezet- és emberbarát. Amikor a készülék eléri a teljes teljesítményt, 32 méteres átmérővel működik, ami azt jelenti, hogy a rendszer egyszerre több helyiséget, vagy akár kisebb épületet is teljesen le tud fedni. Ha a létesítmény nagyobb, több eszköz több pontra is telepíthető. Ez a rendszer különösen akkor jó, ha az épületben nagyobb beavatkozások örökségvédelmi okok miatt nem megengedettek.

5. Vizes fal következményeinek enyhítése a lakótérben

5.1. Következmények megszüntetése

Már említettük, hogy a nedvesség és a penész eltávolításának egyetlen igazi módja az ok megszüntetése. A penész egyszeri eltávolítása nem hosszantartó megoldás, mert hamarosan újra megjelenik. Ennek ellenére jó tudni, mit lehet tenni ellene, különösen akkor, ha egy teljes lakásfelújításra vársz, ami az egyetlen helyes megoldás.

5.2. Páramentestő készülék

A párátlanítók vagy légszárítók nagyobb elektromos berendezések, amelyek megkötik a felesleges nedvességet a helyiségben. Többféle típus és modell kapható, könnyen beszerezhetőek, és úgy működnek, hogy magának a helyiségnek a relatív páratartalmát mérik és a felesleget az optimális szint visszaállítása érdekében leszívják.

5.3. Párásító

A párásítók funkciója pontosan ellentétes a párátlanítókéval ugyanis arra szolgálnak, hogy a páratartalom ne legyen túl alacsony. Ez különösen a nagyon hideg, de száraz és napos téli napokon lehet zavaró, amikor a lakás páratartalma 35% alá csökken, ami a légutak, az orr, a szem és a bőr nyálkahártyájának irritációját okozza, ami egyébként nagyon kellemetlen. A párásítók érzékelik az értékeket, és időnként megfelelő mennyiségű nedvességet bocsátanak ki a levegőbe.

5.4. Penészölő szer

Valóban számtalan penészeltávolító készítmény és vegyszer létezik a piacon, de elvileg mindegyik agresszív savakat tartalmaz. A kiválasztott terméket az adott felületre kell permetezni, és hagyni kell állni, illetve hatni a gyártó által javasolt ideig (általában körülbelül 10 percig), majd le kell törölni. A legagresszívebbek a penész eltávolítására szolgáló eszközök a padlóról és a fürdőszobában a csempe közötti hézagokból, a valamivel kevésbé agresszívak pedig a falfelületekről a penész eltávolítására szolgáló eszközök. A sima vízzel és mosószerrel való mosás nem opció, mert ezzel nem érünk el semmit. Ne feledje, hogy ezeket a szereket nem szabad beltéri növények közelében vagy fémfelületeken használni!

5.5. Festés

A festés a kiváltó okot nem szünteti meg, de a következmények gyors és egyszerű megoldására használható, ami átmenetileg javítja a környezeti viszonyokat. A lerakódások eltávolítása után a penészes falakat mésszel lehet frissíteni, amely antiszeptikus vagy fertőtlenítő hatású. Ma a piacon még olyan festékeket is lehet kapni, amelyek nedvesség és penészgomba elleni szereket tartalmaznak.