1. Tetőtéri lakás átalakítása - Mit kell róla tudni?

A tetőtéri helyiségek átalakításának megkezdése előtt részletesen meg kell vizsgálni a tetőgerendák alatti teret, és ellenőrizni kell, hogy lakótérré alakíthatók-e. A családi házaknál a tető alatti tér lehetőleg lakótér, egyéb épületeknél pedig műszaki tér. A padlás fő jellemzői, amelyekkel rendelkeznie kell: megfelelő belmagasság, megfelelő hozzáférés a padláshoz és elegendő szabad tér akadályok nélkül. Ugyanilyen fontos egy statikus mérnök által végzett statikai felmérés annak megállapítására, hogy az épület teherhordó szerkezete képes lesz-e elviselni az új falak, padlóburkolatot és szerelvények okozta többletterhet. A tetőt és a tetőfedő anyagok állapotát is ellenőrizni kell. Ebben egy építesz segíthet. Egyeztessen helyszíni felmérést az esetleges szakértőkkel, de a találkozó előtt célszerű, ha elkészíti a helyiség méreteit, a padlás alatti padlózat teherhordó elemeinek rajzát, a térdfal magasságának és a tető hajlásszögének méreteit. Ez az információ megkönnyíti a szakértőkkel való tárgyalást.

1.2. Biztosítás

A tetőtér felújításakor a tetőtér tulajdonosa felelős minden olyan kárért, amely egy másik lakásban vagy a társasház közös részeiben keletkezik. Ezért ajánlatos a felújítás előtt felelősségbiztosítást kötni az Ön által kiválasztott biztosítótársaságnál. Ez a megállapodás szerint egy bizonyos összeghatárig káresemény esetén fedezi a károkat. Ha a padlást saját maga újítja fel, akkor a szomszédoknak okozott károkat ilyen esetben az Ön felelősségbiztosítása fedezné. A saját magának okozott károk térítésére azonban nem tarthat igényt. Ezért azt is javasoljuk, hogy a vállalkozó kiválasztása és a munka megkezdése előtt ellenőrizze, hogy a kiválasztott vállalkozó rendelkezik-e megfelelő felelősségbiztosítással. Ennek tartalmaznia kell a fedezetet minden olyan kárra, amelyet a vállalkozó a meglévő létesítményekben, amelyeken dolgozik, valamint az 5 méternél közelebb található egyéb létesítményekben okozhat.

1.3. Tervezés

A tetőtér-átalakításhoz általában nem szükséges építési engedély, kivéve különleges esetekben. Ilyen speciális eset tulajdonképpen az épület tartószerkezetébe vagy a tetőbe való beavatkozás szükségessége, ha a tető lejtését megváltoztatják, vagy a térdfalat megemelik, vagy az épület külső megjelenése megváltozik. Tehát, ha a fentiek bármelyike kérdéses, akkor a kiegészítéshez vagy az átépítéshez meg kell várni az építési engedélyt. Ugyanakkor a dokumentációt jogosultsággal rendelkező építésznek kellene elkészítenie. Még olyan helyzetekben is, amikor nem szükséges építési engedély, azt tanácsoljuk, hogy konzultáljon építészmérnökkel vagy tervezővel, és készítsen tervet a leendő helyiségekről, az összes telepítéssel, felszereléssel és egyéb szükséges részletekkel együtt. Ezzel a fajta gondos tervezéssel további előnyöket érhet el: mindenekelőtt tiszta és precíz képe lesz a leendő otthonáról, minden teret célirányosan kihasználhat, a kezedben lesz egy pontos listát a szükséges munkákról és az anyagok mennyiségéről, így könnyebb lesz az egyeztetés a kivitelezőkkel, szolgáltatókkal.

1.4.Tetőfelújítás

Ha az épület tetőszerkezete több mint 30 éves, a padlás felújítása előtt feltétlenül ki kell cserélni a tetőszerkezetet, az ereszcsatornákat és az ácsszerkezeteket. Ellenkező esetben a tető beázhat, ami maradandó károkat okozhat a fa tetőszerkezetben, amelyet aztán helyre kell állítani. 

2. Miért bízzon meg szakértőket a tetőtér-felújítással?

Ha egy tetőtéri lakás jól megtervezett és megfelelően megépített, nagyon kellemes lehet benne élni. Ma már annyi modern építőanyag áll rendelkezésre a szigeteléstől a gipszkartonig és a különféle tetőablakokig, hogy valóban lehetséges jó minőségű lakótér kialakítása a tető alatt, de csak akkor, ha az anyagokat szakszerűen és magas színvonalon szerelik be. A szakszerű és precíz kivitelezés a tetőtér esetében valóban kulcsfontosságú, különben a tetőtérben való élet nagyon kényelmetlen lehet, és a javítási intézkedések költségei rendkívül magasak lehetnek. 

3. Tetőtéri lakás felújítás fajtái

3.1. Felületfelújítás

A tér megjelenése és használhatósága jelentősen megváltozhat, ha a meglévő tetőtérben csak kisebb változtatásokat hajt végre és amennyiben az alaprajzot nem változtatják meg. Például a fürdőszobába új mosdópultot szerelhet, vagy a kádat zuhanykabinra cserélheti. A csempét és a padlólapokat nem kell eltávolítani, hiszen a régi burkolatokra is lehet újakat fektetni. A falak és a mennyezet újra burkolásával és a mozgatható bútorok cseréjével jelentős hangulatváltozást érhet el. A fabútorokat festeni is lehet. E beavatkozások közül sokat egyedül is elvégezhet, anélkül, hogy szükség lenne hivatásos vállalkozókra.

3.2. Részleges felújítás

Ha a meglévő tetőtérben viszonylag új és jó minőségű berendezésekkel (villany, vízvezeték, fűtés, szellőzés) rendelkezik, de úgy döntött, hogy megváltoztatja a helyiségek elrendezését, akkor a meglévő berendezéseket az új alaprajzhoz kell igazítani. E tekintetben egy építész tanácsa nagyon hasznos lehet. De ha tudja, hogy mit szeretne, akkor mindent közvetlenül megbeszélhet a vállalkozókkal.  

3.3. Teljes felújítás

Ha a padlástér kihasználatlan, és még nem alakították át lakótérré, vagy teljesen elhasználódott, akkor a legjobb, ha teljes felújításra vállalkozik. A lakást először ki kell üríteni, és a felújítás idejére máshová kell költözni. Azt tanácsoljuk, hogy jól készüljön fel egy ilyen költözésre, és alaposan tervezze meg egy építész segítségével.

4. Teljes felújítás folyamata

4.1. Bontás

A tetőtér felújítása általában bontási munkálatokkal és a helyiség kitakarításával vagy kiürítésével kezdődik. A válaszfalak (nem teherhordó) bontása esetén nincs szükség külön engedélyre. Ha azonban a teherhordó falak egy részét vagy egészét le kell bontani, akkor statikai számításra és építési engedélyre is szükség lesz. Biztonsági okokból a falakat mindig felülről a föld felé haladva, szakaszosan bontják le. A helyiségek közötti átjárást szolgáló nyílások csak olyan teherhordó vagy nem teherhordó falakban készíthetők, amelyekbe ajtók illeszthetők. Ez esetben a nyílást gyémántfűrésszel kell kivágni, majd meg kell erősíteni egy gerenda behelyezésével, amely kisebb fesztávolságok esetén lehet tégla vagy acél. Ezt a munkát általában kőműves végzi. A folytatás előtt azonban tanácsos konzultálni egy statikus mérnökkel. 

4.2. Fólia kialakítása

Ha nem változtatja meg a tetőszerkezetet és az épület külső megjelenését, akkor nem kell építési engedélyt kérnie a tetősíkból kiemelt ablak - hétköznapi nevén kutyaól építéséhez. A kutyaól jelentősen megnövelheti a tetőtérben lévő teret és állófelületet. Lehetővé teszi a kilátást, a napfény beáramlását és védi az ablakokat az időjárás viszontagságaitól. A manzárdok építése, különösen a nagyobb méretűeké, általában bonyolultabb beavatkozásokat igényel a tetőn és a tetőszerkezeten (a manzárd tetőszerkezetének építése, a nyílás építése stb.).

4.3. Tetőablakok beépítése

A tetőablakokat a helyiség padlójától mérve általában 90-110 cm magasságban szerelik be. Az ablakok szélessége a szarufák közötti távolságtól függ, általában 70-100 cm. A tetőablakok többféle anyagból, például PVC-ből, fából és alumíniumból készülnek, és különböző nyitásmódokkal is kaphatók. A tetőablakok leggyakrabban középen, a tengelyük körül nyílnak, de a nagyobb nyílás érdekében választhatja a felülről nyíló ablakokat és számos más nyitási megoldást is. Vannak különböző hővezető képességű ablakok is a standardtól a passzív standardig. Az ablakok mellett célszerű megfelelő külső redőnyöket is választani a belső tér túlmelegedésének megakadályozása érdekében, de számos belső árnyékoló közül is választhat. Ahhoz, hogy az ablakok hatékonyak legyenek, a minőségi anyagokkal történő szakszerű beépítés kiemelkedő fontosságú.

4.4. Tetőszigetelés

A tetőtér felújításának egyik legfontosabb eljárása a tető megfelelő és helyesen kivitelezett szigetelése. A legtöbb épület tetőszerkezete fából készült alépítményen nyugvó cserépből készült. A 20 fok alatti tetőhajlásszögek esetében elengedhetetlen a másodlagos tetőfedés a csapadék és a nedvesség elleni védelem érdekében, és ez minden tetőhajlásszög esetén ajánlott. A hőszigetelést általában a szarufák között és alatt helyezik el. A hőszigetelés teljes vastagsága 25 és 30 cm közötti kell, hogy legyen. A kőzetgyapot szigetelést használják a leggyakrabban, mivel gazdaságos, tűzbiztos és ugyanakkor könnyen beépíthető (minden nyílást kitölt). A tetőszigetelés újabb módszere, amelyhez a tetőszerkezetnek teljesen légmentesnek kell lennie, a befúvásos cellulózszigetelés.

4.5. Vízvezeték

Ha a vízvezetékek és a lefolyók 30 évesek vagy annál idősebbek, valószínűleg már elhasználódtak, és jobb, ha teljesen kicserélik őket. Ha a tetőtérben nincsenek vízvezetékrendszerek, akkor azokat természetesen újra kell építeni. Ez esetben fontos, hogy az új beépítés tervezésekor a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegyük az alsó szinten lévő meglévő víz- és szennyvízelvezető csatornák helyzetét, mivel célszerű a meglévő csatornákhoz való csatlakozást a lehető legrövidebbre és a lehető legfüggőlegesebbre tervezni.

4.6. Fűtés

A tetőtéri fűtés leggyakoribb módja a radiátoros fűtés, amely csatlakoztatható például melegvíz-csőhöz, gázüzemű padlófűtéses kemencéhez, hőszivattyúhoz, biomassza kazánhoz vagy más, az épületben lévő fűtőforráshoz. A radiátoros fűtés a legalkalmasabb a padlásfűtésre abból a szempontból, hogy a nagy terhelés miatt a padlásokon általában nem teríthető nedves esztrich. A radiátoros fűtést nagyon gyorsan és alacsony költséggel lehet megvalósítani. Hátrányt jelenthet a radiátor zavaró megjelenése és az, hogy némi helyet foglal. A radiátoros fűtés kevésbé egyenletesen oszlik el a helyiségben, mint a padlófűtés (fali vagy mennyezeti). A padlófűtés előnye az is, hogy sokkal hatékonyabb, mint a radiátoros fűtés. A fűtési költségek így körülbelül 5-10%-kal alacsonyabbak. A padlófűtés magasabb életminőséget biztosít, mivel nem száll fel a por, és a helyiség kevésbé szárad ki. Ma már a padlófűtéssel, speciális, mindössze 2 cm vastagságú, száraz esztrichlapok kerülnek beépítésre.

4.7. Elektromos berendezések

Célszerű az elektromos szerelést olyan cégre bízni, amely mind az ellátásról, mind a szerelésről gondoskodik. A szakszerűen megtervezett villanyszerelési projekt elengedhetetlen a berendezések kivitelezéséhez, beleértve a távközlést, a riasztórendszert, a kaputelefont, a videómegfigyelő rendszert, az elektromos redőnyöket és ablaknyitókat, az esetleges intelligens berendezéseket stb.

4.8. Gipszkarton válaszfalak és mennyezetek

A gipszkarton válaszfalak és mennyezetek építése az a vezetékek beépítése után kezdhető meg. Ez magában foglalja a villanyszerelést, valamint az összes többi szerelést, mint például a vízvezetékeket, a csatornákat, a gépészeti szereléseket, a távközlési szereléseket, a szellőztetőberendezéseket stb. A padláson általában gipszkartont használnak a mennyezetekhez és a kisebb válaszfalakhoz. A hangszigetelés a válaszfalakba is beépíthető. A nedves helyiségekben, például fürdőszobákban, háztartási helyiségekben stb. speciális nedvességálló gipszkartonlapokat használnak. A gipszkartonozás viszonylag egyszerű, tiszta és gyors feladat egy képzett vállalkozó számára. A gipszkarton egyszerűen rá van csavarozva az előzetesen előkészített alumínium alépítményre. Fontos, hogy az elemek közötti hézagokat megfelelően kössük be szalaggal, majd még legalább 2 alkalommal gipszeljük be őket, hogy megakadályozzuk a repedések kialakulását.

4.9. Szárazpadló vagy száraz esztrich

A tetőtér-beépítéseknél a száraz esztrich általában előnyösebb a nedves esztrichtől mégpedig a könnyű súlya, a gyors és viszonylag egyszerű lerakási folyamat, valamint a jó hő- és hangszigetelés miatt, és persze új építkezéseknél is használható. A száraz esztrich gyártásához speciális, gyárilag gyártott gipszkartonlapok használhatók, de például forgácslapok vagy osb-lapok is alkalmazhatók. A lapok legalább két rétegben keresztrétegeltek kell, hogy legyenek. Az aljzatkiegyenlítő és a szigetelőanyag lehet perlit, bitumenperit, szilikperlit vagy nivoperlit alapanyagú alapra kell fektetni. Alternatív megoldásként hőszigetelés, például kőzetgyapot is használható a panelek alátámasztására. A háttöltést vagy a szigetelést közvetlenül a szerkezetre kell fektetni, amely lehet fafödém vagy betonlap. A száraz esztrichnek, mint már említettük, számos előnye van, de a legnagyobb hátránya, hogy nem teljesen vízálló, ezért az olyan helyiségeket, mint a konyha, a fürdőszoba, a háztartási helyiségek, le kell tömíteni és kezelni, valamint védeni kell a nedvességtől.

4.10. Falak vakolása

Miután az összes padló alatti szerelés befejeződött, a gipszkarton és a falak a helyükön vannak, és bekötötték és befugázták őket, kezdődhet a vakolás. Napjainkban a mész- és cementvakolatok a leggyakrabban használtak, mivel gyorsan előállíthatóak és gazdaságosak. A mész-cement vakolat egy másik lehetőség. Mindkét típusú habarcs készülhet géppel vagy kézzel. Ha a vakolathelyek kisebbek és a helyiségekhez való hozzáférés nehezebb, mint például a padláson, akkor kézzel készített vakolatot választanak. A kézi vakolás azonban drágább, mint a gépi vakolás. Kaphatók természetes vakolatok, például agyag- vagy agyagtapaszok is, amelyek jól szabályozzák a helyiség páratartalmát és klímáját, de valamivel kényesebbek és drágábbak az elkészítésükben.

4.11. Hidegburkolás

Miután az esztrich kellően megszáradtak, a falakat pedig vakolták és kiegyenlítették, kezdődhet a padló- és falak hidegburkolása. A beépítés költsége számos tényezőtől függ, például a falak és a padló síkjától, a kerámialapok méretétől és a beépítés módjától. A mozaikcsempézés drágább, mint a normál méretű csempék, és az egyre népszerűbb nagy formátumú csempék sokkal drágábbak, mint a normál méretű csempék.

4.12. Festési munkák

A durva és a finom vakolás befejezése után minden falat le kell csiszolni, és minden nyílást vagy repedést le kell tömíteni. A festendő aljzatnak tisztának, síknak és simának kell lennie. A szobafestőnek először az alapozót, majd legalább két réteg festéket kell felhordania. Tapasztalataink szerint azt tanácsoljuk, hogy az utolsó festékréteget akkor vigyék fel, amikor a lakás összes munkája, beleértve a befejező és asztalosmunkákat is, befejeződött. Gyakran előfordul, hogy a vállalkozók gondosságuk ellenére összekoszolják vagy megkarcolják a frissen festett falat, amelyet aztán ki kell javítani.

4.13. Befejező munka

A padlóburkolat lerakása előtt érdemes elvégezni az összes befejező munkát, például az elektromos aljzatok és kapcsolók, valamint a világítótestek beszerelését, a szaniterek, valamint a fürdőszobai és konyhai szerelvények felszerelését, a radiátorok, kaputelefonok, légkondicionáló berendezések stb. beszerelését.

4.14. Padlóburkolatok beépítése

A parketta és egyéb befejező padlóburkolatok lerakása az összes többi munka - beleértve a befejező munkálatokat is - befejezése után történik. Ha nedves esztricheket fektettek le, meg kell győződni arról, hogy megszáradt és a nedvesség megfelelő a végleges padlóburkolat lerakásához. Javasoljuk, hogy a padlóburkolatot ugyanaz a cég szállítsa és szerelje fel, amely mindkettőre garanciát vállal.