1. Közmű becsatlakozások - Mit kell róluk tudni?

1.1. Mik azok a közműcsatlakozások?

Amikor közműcsatlakozásokról beszélünk, akkor a csatornahálózathoz, a gázhálózathoz, a vízhálózathoz és az elektromos hálózathoz való csatlakozásról beszélünk. Egyszerűen fogalmazva, a közműcsatlakozások a ház legalapvetőbb infrastruktúrája, amelyek lehetővé teszik, hogy Ön rendesen éljen és tevékenykedjen benne. Közműcsatlakozások nélkül a ház gyakorlatilag lakhatatlan lenne, mivel nem tudná használni a WC-t, nem lenne folyóvíz és áram. A közműcsatlakozások ezért minden ház alapvető infrastruktúráját képezik.

1.2. Földmunkák

A közműcsatlakozások földmunkákat igényelnek, hogy a hálózatot közvetlenül az épülethez vezessék. Ezt a munkát még a ház építésének megkezdése előtt elvégzik, és a munka költsége a talaj típusától és geológiai jellemzőitől függően változik. Ha a talaj sziklás, a földmunkák nagyobb erőfeszítést és jobb gépeket igényelnek, és következésképpen drágábbak lesznek.

2. Vízközmű szolgáltatás

A közműves ivóvízellátást a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, illetve az annak végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet, a lakossági vízbekötések kialakításának módját az MSZ 22115:2002 szabvány szabályozza. A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanok víziközmű-törzshálózatba történő bekötését külön – külön bekötővezetékkel kell megvalósítani. A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközműhálózatba történő bekötését az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója kezdeményezheti a víziközmű-szolgáltatónál az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulásának birtokában.

2.1. Értelmező rendelkezések

1. alapdíj: a víziközmű-szolgáltatás rendelkezésre állásáért fizetendő díj;
1a. díjigény alátámasztó számítás: az átmeneti díjaiban megtérítésre javasolt víziközmű működtetési költségeket, ráfordításokat megalapozó részletes díjkalkuláció, amelyben a számítások legalább az analitikus és főkönyvi nyilvántartás adataiból vagy más ellenőrizhető adatbázisból származó adatokig követhetők;
2. átadási ár: a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás ellenértéke, az átadott víz ára vagy az átvett szennyvíz kezelési díja;
3. átadott szennyvíz: a víziközmű-szolgáltató által másik víziközmű-szolgáltatónak szennyvízelvezetési és -tisztítási céllal átadott szennyvíz;
4. átadott víz: a víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott szolgáltatás keretében átadott ivóvíz;
5. bebocsátó: aki a bebocsátási helyen a szennyvíz-törzshálózatra bekötött ingatlanról a szennyvízelvezetés szolgáltatási ponton a közműves szennyvízelvezető törzshálózatba szennyvizet, vagy a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz-bebocsátási ponton nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet bocsát be;
6. bebocsátási hely: közműves szennyvízelvezetés esetében a szennyvízelvezetés szolgáltatási pontja, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében pedig a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz-bebocsátási pontja;
7. beszerzési szabályzat: a víziközművek működtetéséhez szükséges eszközök, anyagok és tárgyak folyamatos rendelkezésre állásának biztosítására vonatkozó előírás;
8. egészségügyi intézmény: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § g) pontja szerinti intézmény;
9. egyéb víz: a szennyvíz törzshálózatba bocsátott települési, háztartási vagy ipari szennyvíznek nem minősülő, a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával bebocsátott használt víz;
10. elkülönített felhasználói hely: felhasználási helyen belül minden, önálló vízhasználattal rendelkező épület, épületrész, lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, önállóan használható bérlemény;
11. elkülönített vízhasználó: az elkülönített felhasználói hely tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója;
11a. elszámolási időszak: szerződésben megállapított, az elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak;
12. fogyasztásmérő: a vízmennyiség vagy a szennyvízmennyiség mérésére szolgáló mérőeszköz:
a) ivóvízmérő: a bekötési vízmérő és a mellékvízmérő mellett az ivóvízhálózatba beépített - az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló - hitelesített mérőeszköz és annak tartozékai:
aa) átadási vízmérő: víziközmű-szolgáltatók között a mennyiségi elszámolás mérésére szolgáló, az átadási ponton beépített ivóvízmérő,
ab) ikermérő: egy vagy több ingatlan különböző felhasználási helyei ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz bekötővezeték végpontjára csillagpontosan kialakított bekötési vízmérők,
ac) locsolási vízmérő: locsolási célú vízhasználat mérése céljából ivóvíz-bekötővezetékre telepített kizárólag közterületi locsolási bekötési vízmérő vagy ivóvíz-bekötővezetékre telepített ikermérő vagy a bekötési vízmérőt követő házi ivóvízhálózatra telepített mellékvízmérő,
ad) törzshálózati vízmérő: közvetlenül a törzshálózati felhasználási helyekre, többek között közterületi vízvételi helyre telepített vízmérő;
b) szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvízhálózatba beépített - az áramló szennyvíz mennyiségének meghatározására szolgáló - kalibrált mérőeszköz (így például készülék, berendezés, műszer), ideértve annak tartozékait is:
ba) átadási szennyvízmennyiség-mérő: az átadó és az átvevő szennyvíz-hálózatának csatlakozási pontján, vagy összekötő vezetéken, az átadó és az átvevő által egyeztetett helyen, az átadó által beépíttetett, kalibráltatott szennyvízmennyiség-mérő,
bb) közműves szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvíz mennyiségének mérésére alkalmas, a felhasználó által a víziközmű-szolgáltató jóváhagyásával beépített műtárgy, berendezés, amelyet a felhasználó akkreditált, kalibráló laboratórium igénybevételével hiteles használati etalonnal rendszeresen ellenőriz;
c) telki vízmérő: a felhasználási helyről a szennyvíz törzshálózatba vezetett mindazon vizek mennyiségének meghatározására szolgáló, a gyártó előírásai szerint beépített, hitelesített mérőeszköz - ide nem értve a bekötési vízmérőt, a mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérőt és a locsolási vízmérőt - amely a saját célú ivóvízműből, saját célú kútból vagy más, a felhasználási helyen keletkező természetes vízforrásból származó víz térfogatát méri;
13. fogyasztással arányos díj: 1 m3 szolgáltatott ivóvízmennyiség, vagy szennyvíz-bekötővezetékbe bocsátott szennyvízmennyiség díja;
13a. gazdálkodó szervezet: a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;
14. gyermekintézmény:
a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti óvoda, általános iskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény, és az ezekhez tartozó kollégium, ha
aa) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
ab) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos köznevelési szerződéssel rendelkezik;
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és szolgáltató, napközbeni gyermekfelügyelet, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói otthon és javítóintézet, ha
ba) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
bb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik;
14a. házikert: az ingatlan egybefüggő, beépítetlen, legfeljebb 2000 négyzetméter alapterületű kerthasználatú területrésze, amelyen nem üzletszerű gazdálkodási tevékenység valósul meg;
15. háztartási szennyvíz: rendszeres emberi tartózkodás céljára szolgáló területről származó szennyvíz, ami az emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik, és nem tartalmaz talajvizet vagy csapadékvizet, továbbá nem minősül veszélyes hulladéknak;
16. ipari szennyvíz: minden olyan szennyvíz, amely ipari vagy kereskedelmi tevékenységből származik, és nem minősül háztartási szennyvíznek vagy csapadékvíznek és nem veszélyes hulladék;
17. ivóvízmérési hely: az ivóvizet szállító vezeték és környezetének úgy kialakított része, amely lehetővé teszi - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak is megfelelve - az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízmérő szakszerű beépítését, működtetését és ellenőrzését; 
19. ivóvízvételi hely: az ivóvizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből ivóvíz vételezése lehetséges;
20. kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés: nem gravitációs körülmények között üzemeltetett, nyomás alatti vagy vákuumos elven működő szennyvízelvezető hálózat;
21. közintézményi felhasználó: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 55/A. § szerinti felhasználó;
22. közműves ivóvízzel ingatlanon belül ellátott: a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan;
22a. közműves ivóvízzel ingatlanon kívül ellátott: az, akinek lakhelyének legfeljebb 150 méteres körzetén belül közterületen, közkifolyón keresztül közüzemi ivóvízzel ellátott ivóvízvételi hely található;
23. közterületi vízvételi hely: lakossági ivóvíz-fogyasztás biztosítására, különösen korlátozás és felfüggesztés esetén, vagy rendkívüli helyzetben tűzivíz vételezésére vagy egyéb közcélú vízigény kielégítésére alkalmas, közterületen elhelyezett közcélú vízi létesítmény;
24.  lajstrom: a közérdekű üzemeltetési feladatok ellátására önként vállalkozó víziközmű-szolgáltatókról a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által vezetett olyan nyilvántartás, ami tartalmazza a víziközmű-szolgáltatók nevét, székhelyét és képviselőjének nevét;
25. mellékszolgáltatási szerződés: az elkülönített vízhasználatra vonatkozó közszolgáltatási szerződés;
26. műszakilag elérhető: az a törzshálózat, amely a víziközmű-bekötővezeték (ivóvíz-bekötővezeték, illetve szennyvíz-bekötővezeték) kiépítésével elérhető, és az igényelt kapacitás rendelkezésre áll;
27. műszakilag rendelkezésre álló szennyvízcsatorna: az ingatlant határoló közterületen található szennyvízelvezető törzshálózat, amelybe a házi szennyvízhálózat bekötése gravitációsan, kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés esetén házi beemelő vagy vákuumszelep közbeiktatásával biztosítható;
28. nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz-bebocsátási pont: a szennyvíz törzshálózatnak vagy szennyvíztisztító telepnek e célra kijelölt és kialakított része, amely vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik;
29. nyíltárkos bemérés: a víziközmű-hálózat vezetékei és műtárgyai természetben azonosítható pontjainak nyílt munkaárokban geodéziai mérési technológiával történő bemérése EOV rendszerben;
30. nyomáspróba: zártszelvényű, 1 bar-nál nagyobb nyomás alatti folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer;
31. szennyvíz-bebocsátási pont: a szennyvízelvezetés szolgáltatási pont vagy a települési folyékonyhulladék-bebocsátási pont;
33. szennyvíz előtisztító (előkezelő) berendezés: a szennyvízelvezető mű káros szennyezésének megelőzését szolgáló műtárgy (vízilétesítmény), amely a szennyvíz-bebocsátási hely előtt - a vízjogi engedélyben illetve jogszabályban előírt minőségűre tisztítja - a szennyvizet;
34. szennyvíz-elvezetési hely: az a szennyvíz törzshálózatba bekapcsolt ingatlan, illetve azon belül mindazon elkülönített felhasználói hely, amelyeknek vízhasználata mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését a házi szennyvízhálózat biztosítja;
35. szennyvíztisztító telep: a víziközmű szennyvíztisztítási feladatait szolgáló önálló része, amely szennyvíz mechanikai, biológiai, esetleg harmadik tisztítási fokozattal történő tisztítását biztosítja, a kapcsolódó iszapkezelési technológiával, ide nem értve a biogáz hasznosító üzemet;
36. szolgáltatási díj: a víziközmű-szolgáltatás igénybevételének ellenértékeként a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vszktv.) szerint fizetendő díj;
37. szolgáltatási pont:
a) ivóvíz-szolgáltatási pont:
aa) az ivóvíz-bekötővezetéknek a felhasználó felőli végpontja,
ab) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közszolgáltatási szerződésben meghatározott hely, elágazási pont vagy végpont,
ac) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett rendszer átadási pontja,
b) szennyvízelvezetési szolgáltatási pont: a szennyvíz-bekötővezeték felhasználó felőli végpontja, amely
ba) gravitációs bekötővezeték esetén a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknának vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneti oldala, ezek hiányában
i. zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja,
ii. nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala,
bb) kényszeráramoltatású rendszer esetén
i. az ingatlanon keletkezett szennyvizet gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer szennyvízbeemelő szivattyújának szívócsonkja vagy szennyvízbevezető rácsozata,
ii. az ingatlan szennyvizeit kényszeráramoltatású szennyvíztörzshálózatba juttató rendszer esetén az átemelőszivattyú elhelyezésétől függetlenül szennyvíz beemelő szivattyújának szívócsonkja, vagy szennyvízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep elhelyezkedésétől függetlenül a vákuumszelep felhasználó felöli oldala,
bc) a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közötti közszolgáltatási szerződésben meghatározott pont,
bd) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közszolgáltatási szerződésben meghatározott pont,
be) a szennyvíz-átadó rendszerének átadási pontja;
38.  szolgáltatott ivóvíz: közszolgáltatási jogviszony keretében a felhasználó részére a szolgáltatási ponton, vagy közvetlenül a víziközmű-elosztóhálózat vízvételezés céljára alkalmas szerelvényein keresztül, továbbá a szállított vízből biztosított ivóvíz;
39. tartós adathordozó: olyan informatikai eszköz, amely birtokosa számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő elektronikus megjelenítését;
40. települési szennyvíz: háztartási, vagy háztartási és ipari szennyvíz, továbbá egyesített elvezető rendszer esetén ezek csapadékvízzel képződött keveréke;
41. új üzem: olyan üzem, amely e rendelet hatálybalépését követően
a) kezdi meg működését,
b) kezdi meg a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott anyagok (a továbbiakban: Szennyezőanyag lista) felhasználásával járó tevékenységét, vagy
c) legalább 20%-kal tartósan megnöveli az e rendelet hatálybalépését megelőző időszakhoz képest a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagok felhasználását;
42. üzem: az a természetes vagy - a lakásszövetkezetek kivételével - jogi személy, aki (amely) a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagot használ, továbbá a Szennyezőanyag listában meg nem jelölt anyagokat a küszöbérték 10%-át elérő mértékben bocsát be a közműves szennyvízelvezető műbe;
43. víziközmű-hálózat: az ivóvíz-törzshálózat, a szennyvízelvezető törzshálózat a kapcsolódó víziközmű rendszerelemek, valamint az ivóvíz és a szennyvíz bekötővezetékek együttesen;
44. víziközmű-szolgáltató: hatályos víziközmű-szolgáltatói engedéllyel rendelkező gazdasági társaság;
45. vízzárósági próba: az épített, zártszelvényű, gravitációs elven működő folyadékszállító hálózatok és tároló medencék minőségvizsgálatára előírt módszer.

2.2. Az ivóvíz szolgáltatásba történő csatlakozás feltételei:

- Az ingatlanra történő vízbekötés két legfontosabb feltétele, hogy az ingatlan előtt ki legyen építve az ivóvíz törzshálózat, valamint, hogy a bekötés kérelmezője az ingatlan tulajdonosa, vagy használója legyen. Amennyiben Ön, mint kérelmező nem az ingatlan tulajdonosa, szükség van a tulajdonos írásbeli meghatalmazására. Ha a víziközmű törzshálózat a szomszédos ingatlan mentén fekszik, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával, azon keresztül is elvégezhető.

- A bekötővezeték és a házi vízvezeték meghatározott része átvezetésének tűrésére - megállapodás hiányában - a jegyző a szomszédos telek tulajdonosát kötelezheti. E hozzájárulás beszerzése az Ön feladata.

- Ha mindkét feltétel adott - amennyiben erre szükség van - rendezni kell a közműfejlesztési hozzájárulást. Ennek lebonyolításáról a helyi Polgármesteri Hivatalban és munkatársainktól kaphat felvilágosítást. Ezután lehet megrendelni a VÍZMŰ-től a bekötést.

Ehhez ki kell állítania:

-  egy bekötési kérelmet, melyhez csatolja a 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet melléklete szerinti, tervező által készített helyszínrajzot,
-    egy műszaki leírást,
-    a megépítendő vízmérőakna építészeti, gépészeti tervét,
- és amennyiben a bekötéssel más közművet keresztez, a keresztezési pontról hosszszelvény rajzot.

Az 1:200 vagy 1:500 léptekben készített helyszínrajzon fel kell tüntetni:

- az ingatlan helyrajzi- és házszámát
- a megépítendő vízmérőakna helyét
- a bekötővezeték jelenlegi nyomvonalát
- a bekötővezeték és a házi ivóvízhálózat méretét, anyagát, valamint
- az ingatlan előtt lévő törzshálózat helyét, méretét és anyagát.

A műszaki leírásnak tartalmaznia kell:

- a kérelmező nevét, címét
- az ingatlan címét, helyrajzi- és házszámát,
- a vízszükséglet összeállítását, indoklást,
- a csúcsfogyasztás mennyiségének meghatározást, valamint
- a vezetékre csatlakoztatott berendezéseket,
- a vízvételi helyek számát.

- A vízmérőhely építészeti, gépészeti terve az MSZ 10-244-85 előírásának megfelelően készüljön.. A hossz-szelvényről készült rajzot a keresztezett közművek fenntartóinak szakhatósági előírásai alapján kell elkészíteni.

- A kérelem benyújtásától számított 15 napon belül a Vízmű elbírálja, hogy az adott ingatlan általány megszüntetése elvégezhető-e terv alapján. Amennyiben az általány megszüntetésének akadálya nincs, a Vízmű Önt erről értesíti, és egyben megküldi a szolgáltatás módosítását tartalmazó szerződést, amelyet a Kérelmező 15 napon belül aláírásával elfogad. Ezután a Kérelmezőnek meg kell építeni a szabvány előírásainak megfelelő vízmérőaknát, amelybe csatlakozik legalább egy - a vízmérőaknán kívül elhelyezett - vízvételi hely. Kerti csap esetén csak légbeszívós elzáró szelvény alkalmazható.

- A vízmérőakna elkészültét kérjük jelezze a Vízműnek. Szakembereink ezután helyszíni szemlén meg megtekintik a vízmérőaknát, az esetleges hiányosságok megszüntetésére felhívják a figyelmet, kijelölik a terv szerinti bekötővezeték nyomvonalát és meghatározzák a vízmérő felszerelésének időpontját, amikorra Önnek a földmunkát el kell végeznie.

- A földmunkák megkezdése előtt be kell szerezni a Polgármesteri Hivataltól a közterület felbontási engedélyt, és a bekötéssel keresztezett közművek üzembetartóinak szakhatósági engedélyt (pl.: Gázszolgáltató, Telefon szolgáltató szennyvíz üzembetartó, kábeltévé, stb.) Ezután a VÍZMŰ által adott időpontig be kell fizetnie a vízbekötési előleget. Ezt követően az Önnel egyeztetett időpontban elvégzik a bekötést.

- A bekötés elvégzése után elvégeztetjük a bekötővezeték nyílt árkos bemérését, amely után megtörténhet a föld visszatöltése.

2.3. Víz- és csatornadíj

A víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény hatályba lépésével 2012. évtől megszűnt az önkormányzatok árhatósági jogköre. Az árak megállapításának joga a továbbiakban a víziközmű szolgáltatásért felelős minisztert illeti, aki ezt rendeletben állapítja meg.
Az átmeneti időszak tekintetében (2012. és 2013. évekre) az Országgyűlés magához vette az árhatósági jogkört, s ezen jogát a törvény konkrét rendelkezései útján gyakorolja.
Ennek értelmében a 2011. évi CCIX. törvény 76. § (1) bekezdés b) pontja a 2012. évi díjak megállapításának alapjaként a 2011. december 31-én érvényben lévő díjakat tekintette és felhatalmazta a szolgáltatót arra, hogy olyan díjat alkalmazzon, mely díj legfeljebb bruttó 4,2 százalékkal magasabb, mint a 2011. december 31-én érvényben lévő díj. A törvényi felhatalmazás alapján Társaságunk Igazgatósága a 12/2012. (I.23.) sz. határozatában döntött a 2012. január 1-jétől alkalmazandó víz- és csatornadíjak mértékéről, melyről valamennyi szolgáltatási területünkhöz tartozó Önkormányzatot értesítettünk. Jelenleg is ezek a díjak vannak érvényben.

A díjak alapdíjból, víz- és csatornadíjból tevődnek össze.

Az ivóvíz díjak és csatornadíjak (vízdíj, csatornadíj, vízterhelési díj, alapdíj) mértéke településenként eltérő. Ivóvíz díja Budapesten 2022 - Lakossági ügyfelek esetén 423,4 - 218,95 Ft/m3. A havi alapdíj pedig 179,95 a csatornahasználati díj 253,2 - 526,4 Ft/m3. 

2.4. Utólagos csatlakozás díja

Szennyvíz hálózatra történő utólagos rákötés díja önkormányzatonként változik 

Fontos kihangsúlyozni, hogy víziközmű-fejlesztési hozzájárulás nem egyenlő a víziközmű-társulatnak fizetendő érdekeltségi hozzájárulással, amelyet a vízgazdálkodásról szóló törvény alapján kell fizetni [1995. évi LVII. tv. 35. § (3) bek.]. A 2017. évi LVII. törvény a társulati érdekeltségi hozzájárulás ingyenességét nem írta elő, így ezt a költséget az építtetőnek változatlanul vállalnia kell. Az építtetőknek változatlanul szaktervezővel kell megterveztetniük a víz- és szennyvízcsatorna bekötését, amelyért tervezői díjat kell fizetni. A tervhez a közműszolgáltató adatszolgáltatása, a társközművekkel való tervegyeztetés változatlanul díjfizetéssel jár.
A fővárosi vízművek árjegyzéke szerint a lakossági ivóvíz-bekötési tervkészítés díja, NA 25 mm bekötés-átmérőig 50 ezer forint, a 80 mm átmérőig pedig 120 500 forint. A csatornabekötés minden átmérő esetén a közműegyeztetés 80 300 forint a forgalomtechnika pedig 57 000 forint.

3. Ívóvíz- és csatornabekötés folyamata

A bekötést (a szolgáltatás igénybevételét) a megrendelés benyújtásával kell igényelni. A lakossági felhasználók megrendeléshez formanyomtatványt kötelesek kitölteni és a szükséges mellékletekkel együtt az ügyfélszolgálatokon benyújtani. Az egyeztetést követően a megrendelő a bekötés igényét írásban nyújtja be a szolgáltatónak.

Ehhez mellékelni kell:

- az ingatlan 60 napnál nem régebbi földhivatali térképmásolatát, 
- az ingatlan 60 napnál nem régebbi tulajdoni lapját 
- az ingatlan más jogcímen történő használata esetén az ezt igazoló okirat egyszerű másolatát, 
- önkormányzati vagy társulati igazolást a közmű fejlesztési hozzájárulás megfizetéséről, 
- közterület bontási engedély számát, 
- nem lakossági felhasználó esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, vagy a bírósági bejegyzésről szóló végzést, valamint a megrendelést és/vagy a szerződést aláíró személy aláírási jogosultságának igazolását, 
- a megvalósult beruházás tulajdonjogának az ellátásért felelős részére történő átruházásáról szóló jognyilatkozatot és az erről szóló szerződést.

A nyomtatványra a telek valamennyi tulajdonosának aláírása szükséges.
Amennyiben valamennyi szükséges dokumentum a megrendelőhöz csatolásra került és a bekötés műszakilag megvalósítható, a szolgáltató befogadja a megrendelést.

Bekötési előleg befizetése: A felhasználó a bekötés, valamint a szolgáltatáshoz csatlakozás költségét előleg befizetésével téríti meg, amelyet a megrendelés benyújtásakor az ügyfélszolgálaton fizet be, és a befizetett összegről előleg számlát kap. Nem lakossági felhasználói bekötésnél az előleg fizetését a műszaki csoportoknál kell rendezni. Megrendelés után a szolgáltató előlegbekérő levelet küld ki, amelyben közli az előleg összegét és megadja számlaszámát. Ezt követően a megrendelő utalással befizeti az előleget, majd a szolgáltató a befizetésről előleg számlát küld. A megrendelést a szolgáltató az előleg számla kiegyenlítése után tekinti elfogadottnak és ezek után következhet a kivitelezés.

4. Gázszolgáltatás bevezetése és bővítése

A földgázszolgáltatáshoz történő csatlakozás vagy a meglévő gázfogyasztás bővítése a területileg illetékes földgázelosztónál kezdeményezhető. A gázigény bejelentéssel kapcsolatos kérdéseivel keresse fel a területileg illetékes elosztót.

4.1. Földgáz ára

A gáz ára részelemből tevődik össze. Az átlagos gázár az oroszokkal kötött szerződéses ár, valamint a szabadpiaci átlagár átlagaként jellemezhető. A magánszemélyek egyetemes szolgáltatás keretében kapnak gázt, ami annyit jelent, hogy hatóságilag szabályozzák 1 köbméter gáz árát. A gázfogyasztás összesített díja az alapdíjból, és a gázdíjból áll. Az alapdíj 2022-be is tartalmazza többek között a gázhálózat fenntartási és ellenőrzési díját, a fogyasztásmérő használati, selejtezési, felújítási költségét, továbbá az MVM által kibocsátott gázszámla költségeit. Magyarországon 2022-ben 1 m3 gáz ára maximum 20 m3/h fogyasztás esetén 78 és 82 forint között van ÁFA nélkül. Ezek az értékek ÁFÁval 99 és 104 forint közöttiek, szóval ezekkel az értékekkel érdemes kalkulálni. Az alapdíj pedig 9.192 forint ÁFA nélkül. A gáz árának alakulására hatással van még a gázóra típusa, a lakhely és a gáz mennyisége.

4.2. Gázcsatlakozási díj

A Földgázelosztó, mint földgázelosztási engedélyes tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő elosztóvezetékre történő bekapcsolásra, fejlesztésre, rákapcsolásra (a továbbiakban együtt: csatlakozásra) és kapacitásnövelésre, valamint földgáztermelő esetében fejlesztésre fizetendő csatlakozási díjak a 8/2020. (VIII. 14.) MEKH rendelet, 11/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet és a H2347 / 2021. számú MEKH határozat alapján az alábbiak szerint kerülnek megállapításra.

Mentes a csatlakozási díj megfizetése alól felhasználási helyenként egy csatlakozási pont esetén – az új csatlakozási igény alapján vagy a már meglévő szerződésben szereplő érték és a többletigény együttes figyelembevétele alapján számított – a legfeljebb 4 m3/h névleges összteljesítményű fogyasztásmérő felszerelése azzal, hogy ebben az esetben az elosztóvezeték építése 250 méterig díjmentes.
Bekapcsolás esetén fizetendő nettó csatlakozási díj 20 m3 /h-nál nem nagyobb fogyasztás esetén 200.000 Ft + 7.500 Ft x (k – 4).

5. Villanyáram

A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdésének 1-8., 10-18., 20-21., 25-29., 31-34., 36-37., valamint 39-40. pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján - az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtására a következőket rendeli el:
1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. Elszámoló számla: olyan a hálózathasználati vagy a villamosenergia-vásárlási szerződés időtartama alatt kiállított, az adott elszámolási időszakra vonatkozó számla, amely az elszámolást az elszámolási időszak kezdő és záró mérőállása közötti tényleges fogyasztás és az egyes zónaidőkre, illetve időszakos árszabás szerinti egy árszabási időszakra vonatkozó díjtétel szorzataként tartalmazza;
2. Erőműegység: villamos hálózati csatlakozással rendelkező, elsődleges energiaforrás felhasználásával villamos energia, illetve hővel kapcsolt villamos energia termelésére alkalmas technológiailag önálló egységet képező, műszakilag független berendezés (kazán, erőgép és generátor, illetve erőgép és generátor a továbbiakban együtt: főberendezés) vagy berendezéscsoport;
2a. Fizető: aki fizetési megállapodásban vállalja a felhasználási helyen felhasznált villamos energia ellenértékének, valamint a rendszerhasználati díjnak és a járulékos költségeknek a megfizetését;
2b. Fogyasztásmérő-berendezés: a villamosenergia-fogyasztás mérésére szolgáló mérőberendezés, a kiegészítő készülékekkel együtt;
2c.  Kiindulási pont: a meglévő közcélú hálózat azon pontja, amelytől a csatlakozást igénylő kijelölt leágazási pontjáig új közcélú villamos hálózatot kell kiépíteni;
3. Középfeszültség: 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 35 kV névleges feszültség;
6. lekötött teljesítmény: az a kW mértékegységben kifejezett hatásos teljesítmény, amely a hálózati engedélyes és a rendszerhasználó között, a létrejött hálózathasználati szerződésben a csatlakozási pontra vonatkozóan rögzítésre került;
9. Mérlegkör felelős: olyan engedélyes, nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetője vagy felhasználó, aki a Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott mérlegköri feladatokat ellátja;
10. mért magánvezeték: a magánvezeték hálózati engedélyes által mért szakasza;
10a. Nagyfeszültség: 35 kV-nál nagyobb névleges feszültség;
11. *  próbaüzem: az üzembe helyezés utolsó szakasza, amelynek célja annak igazolása, hogy az erőműegység a jogszabályokban, a hatósági határozatokban és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt, folyamatos és rendeltetésszerű üzemeltetésre vonatkozó követelményeknek üzemelés közben megfelel;
12. Profil elszámolású felhasználó: olyan felhasználó, akinek az ellátása a kisfeszültségű hálózatról történik és nem rendelkezik terhelési görbe regisztrálására alkalmas, indirekt mérésre szolgáló távlehívható fogyasztásmérővel vagy a 14/B. §-ban meghatározott felszerelési feltételeknek megfelelő okosmérővel,
14. Rendelkezésre álló teljesítmény: az a kVA mértékegységben kifejezett látszólagos teljesítőképesség-érték, amelynek mértékéig a hálózati engedélyes a hálózati teljesítőképességet az adott csatlakozási pontra biztosítja;
14a. Részszámla: a felhasználó részére az elszámolási időszakon belül rendszeres időközönként kiállított, statisztikai elemzés vagy adatszolgáltatás alapján megállapított villamosenergia-mennyiségen alapuló számla;
15. Termelői engedély: a villamosenergia-termelői működési engedély és a kiserőművi összevont engedély;
16. Üzemi esemény: a villamosenergia-rendszer üzemében bekövetkező állapotváltozás vagy beavatkozás;
16a. Végszámla: a felhasználó részére a hálózathasználati vagy a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnését követően kiállított, az adott időszak alatti mérőállás szerinti fogyasztáson és a zónaidőkhöz rendelt tarifák szorzatán alapuló számla;
17. Tényleges tulajdonos: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-c) alpontjában meghatározott személy;
18. Energetikai auditálás: olyan eljárás, amelynek révén megfelelő ismereteket gyűjtenek valamely épület vagy épületcsoport, ipari művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energia-megtakarítási lehetőségeket, és rögzíti azok eredményeit;
19. Energiahatékonyság: az energia kihozatal és a bevitt energia hányadosa;
20. Energiahatékonyságot javító intézkedések: minden olyan intézkedés, amely az energiahatékonyság igazolható, mérhető vagy megbecsülhető növekedéséhez vezet;
21. Energiahatékonyságot javító programok: a felhasználók egyes csoportjaira vonatkozó energiahatékonyságot javító intézkedések összessége;
22. Elérhető legjobb technológiák: okosméréssel történő mérés adatvédelemére és adatbiztonságára vonatkozó leghatékonyabb, legelőrehaladottabb, gyakorlatban alkalmazható technikák;
23. Interoperabilitás: az okosmérővel történő mérés tekintetében két vagy több energia- vagy kommunikációs hálózat, rendszer, eszköz, alkalmazás vagy alkotóelem együttműködése, információcseréje és -felhasználása;
24. Közel valós idő: a kiegyenlítő energia elszámolási időszakkal megegyező vagy annál kisebb időtartam;
25. Független gazdasági szakértő: felsőfokú közgazdasági végzettséggel rendelkező szakértő, akinek személyes vagy vagyoni érdeke nem fűződik a kérelmezőhöz vagy a beruházáshoz;
26. Független műszaki szakértő: felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkező szakértő, akinek személyes vagy vagyoni érdeke nem fűződik a kérelmezőhöz vagy a beruházáshoz;
27. Indirekt mérés: kiegészítő készülékként mérőváltót tartalmazó fogyasztásmérő berendezéssel megvalósított mérés.
(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. §-a szerint kell értelmezni.

5.1. Villanyáram ára

A legújabb szabály szerint 2022 augusztus 1-től Magyarországon minden fogyasztó évi 2523 kWh áramot kap kedvezményes áron, ami kilowattóránkén 36 forintot jelent. Ez havonta 210 kWh áram, ezen felül pedig piaci árat kell fizetni, ami 70,1 forint/kWh. A magyarországi áramszolgáltatók az ELMŰ, E.ON, MVM ÉMÁSZ, MVM DÉMÁSZ és az OPUS TITÁSZ. A mérő órák állása alapján a leolvasás történhet havonta, kéthavonta, de évente is, amikor átalány kerül megállapításra. 
A rendszerhasználati díj pedig öt tételből áll ez a rendszerirányitás díja, az átállás díja, az elosztás díja, valamint az állam által preferált kapcsolt és zöld energiából villamos energiát előállítkozó kompenzáció díja.

5.2. Új bekapcsolás

Új bekapcsolásnak számít, amikor a felhasználási helyén még nincs villamos energia, így szeretné az áramszolgáltatást bevezetni. Teljesítménybővítésre akkor van szükség, amikor az adott helyen már van villamos energia szolgáltatás, de Önnek nagyobb teljesítményre van szüksége. Mindkét folyamat pontos részletei és átfutási ideje az Ön igényétől és a felhasználási helyétől függ, így érdemes már előzetesen is egyeztetnie egy regisztrált szerelővel. Ezek a villanyszerelők a szolgáltató minősítésének köszönhetően megbízható szolgáltatást nyújtanak. A regisztrált szerelők listáját megtalálja az áramszolgáltató honlapján. Ideiglenes bekapcsolás esetén 1 éven keresztül igényelhet áramot olyan fogyasztási helyre, ahol nincs kiépítve végleges csatlakozási pont. A szolgáltatónál előzetes igénybejelentést kell benyújtania, amennyiben az igényelt teljesítmény meghaladja a 3x32A-t, vagy az ingatlan közvetlen közelében (max. 50 m) nem található közcélú villamosenergia hálózat, mely alapján az elosztói engedélyes meghatározza a bekapcsoláshoz szükséges műszaki és gazdasági feltételeket.

5.3. Csatlakozási díjak

Csatlakozási alapdíj

Ha a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege meghaladja a 32 ampert, akkor az ára 3.900 Ft + áfa, amperenként.

Csatlakozó vezeték díja

Ha a fázisonként igényelt névleges áramerősségek összege meghaladja a 32 ampert, akkor légkábel esetén a 30 m feletti rész 1.300 Ft + ÁFA, földkábel esetén a 15 m feletti rész 6.000 Ft + ÁFA.

5.4. Szerződéskötéshez szükséges dokumentumok

1. Az igénybejelentés jogcímének igazolása (30 napnál nem régebbi tulajdoni lap, bérleti szerződés, hagyatéki átadó végzés stb.);
2. Magánszemélyek esetén személyi azonossági adatok;
3. Hozzájáruló nyilatkozat szerződéskötéshez abban az esetben, ha több tulajdonos, illetve haszonélvező van, vagy ha a használat bérleti szerződés alapján történik;
4. Villamos energia vásárláshoz szükséges nyilatkozat (szerződéskötéshez szükséges adatok megadásához);
5. Műszaki-gazdasági tájékoztató másolata.
Az új igénybejelentést először az illetékes Hálózati Engedélyes felé szükséges jelezni. Ezt követően kereskedelmi szerződéskötéshez a fent említett dokumentumok alapján a szolgáltató kiküldi a villamosenergia-ajánlatot.

6. Saját kommunális infrastruktúra kiépítése

Abban az esetben, ha olyan területen épít házat, ahol nincs közművezeték - vagyis nincs közműves víz, csatorna, fűtés, vagy teljesen őshonos, ökológiai és energiatakarékos háztartási rendszer mellett dönt, akkor az otthonod projektje és terve másként fog megvalósulni. A lakóépület teljes függetlensége azt jelenti, hogy önálló víz- és energiaellátó rendszerek (kút, hőszivattyú, napelemes rendszer) és tisztító- és vízelvezető berendezések (háztartási szennyvíz tartály vagy kommunális víztisztító berendezések) működnek. Ebben az esetben csak az elektromos berendezések és a távközlés marad. Akkor is, ha a vállalkozókkal kötött egyedi szerződések alapján Ön fizeti az egyes telepítések és kivitelezések költségeit az egyedi és teljesen független megvalósításához is szükség lesz bizonyos engedélyekre és hozzájárulásokra az illetékes állami vállalatoktól és önkormányzatoktól. Mindez az építési engedély megszerzéséhez szükséges projektdokumentáció részét képezi, amit a tervező már előre elkészít. Ha a régebbi épület teljes átépítése és a gépészeti szerelések cseréje mellett dönt, akkor a bekötésért nem kell fizetni hiszen ezek a csatlakozások már megvannak.